Uj Kelet, 1937. december (20. évfolyam, 273-298. szám)

1937-12-01 / 273. szám

A londoni tárgyalások eredménye: fl párizs-londoni diplomáciai arcvonal áttörhetetlen! & London és Párizs csak egy európai békeegyezmény ellenében hajlandó­­tárgyalni a német gyarmatigényekről és mindkét kormány elveti Német­­ország szabadkéz-politikáját szomszédai terhére ־־ .j, 1 ־­­ . . London, november 30. (Rador). Az angol­­francia megbeszéléseket ma délelőtt folytat­­ták és valószínűleg a német gyarmati köve­­te­léseknek, valamint a középeurópai helyzet­­nek szentelték azokat. A francia megfigyelők szerint — írja a Reuter diplomáciái szer­­kesztője — 1. •ד • ־ . ’י•,־'. ־ j. • ■ Chamberlain, Eden, Chautemps és Delbos megegyeztek abban, hogy a német gyar­­mati igényekről csak akkor tárgyalnak, ha Németország hajlandó részt venni egy általános békeegyezm­ény létrehozásában. .־ *p­ í*i ■ , ־ I . V״ Ul A tegnapi tanácskozásokkal foglalkozva, a Havaii tudósítója megállapítja, hogy a fran­­cia és angol miniszterek״ értekezlete lord­­­Larafax berlini, útját követőleg neon idézett élő ״ mélyreható ellentéteiket“, mint egyes bíráló szellemek jósolták, ha­n ellenkező­­leg, igen tartól alkalmat nyújtott , a nemzet- I közi heiyzcţjieikד a­ két־ ־ k­isínány által való megbeszélésére. Ez az értékpátet rámutatott annak szükségességére, hogy a két­­kormány feltétlenül egyeztesse Ontve erőfeszítéseit a béke fenntartására, amíg erre idő van. Chautemps nyilatkozata e tekintetben kü­­lönleges jelentőséget nyer. A két kormány - mondotta a francia miniszterelnök — egy felfogást vall a szolidaritást illetőleg és egy­­re jobban meg van győződve afelől, hogy az elengedhetetlen feltétele a világbékének és saját biztonságuknak. Ez a­ megállapítás — írja a Havas — egyhangú örömet fog kelteni Franciaországban és ׳ visszhangja túl fog tér­­jeedni határainkon. Mint ahogy a brit kormány védekezik azon gyanú ellen, hogy át akarná törni a Berlin—Róma tengelyt, mától fogva fel kell hagyni minden reménnyel, hogy át lehet törni a Párizs—London diplomáciai arcvonalat Ez a francia-angol együttműködés azonban nem zár ki minden, Hitlerrel és Mussolinival való megegyezési óhajt. Ellenkezőleg, két erős és szabad népnek, mint Franciaország és Anglia, nincsen mit tartani ok a közvéle­­ménytől, amikor minden megfelelő eszközzel igyekeznek Németországot és Olaszországot rávenni, hogy részt vegyenek egy nemzetközi együttműködési rendszerben ahelyett, hogy elkeseredett elszigetelési politikájukat foly­tassák. Hogy ez elérhető legyen, az angol és francia kormányok nem tartották szük-­­égesnek a londoni tárgyalásokon szabad kezet adni Németországnak Közép-Euró­­pában, szomszédai terhére. Ami a német gyarmati követeléseket illeti, úgy látszik, hogy az angol kormány mielőtt döntene a visszaadás elvéről, a kérdést minden szomszögből és minden következményeivel kívánja áttanulmányozni. Ha végül is Anglia késznek nyilatkozna elismerni Németország jogait gyarmati területekre, őt s semmiesetre­­­em teszi másképpen, csak talmas ׳ békeegyezmény ellenértékeképpen, felöleli az összes kérdéseket, amiket kriv­ vitásaknak tekint. Azonban, ■mád־ most előséget fognak találni rá, hogy Német­­o 6zág beszerezze a neki szükséges nyers- tagokat. A londoni tárgyalások során mgállapították, hogy a be nem avatkozási po- Kmna esetében szerencsés eredmények­­­ járt és hogy Franciaország és Anglia ,­­ tartanak eddigi éber magatartásuk mellett súlyos helyzettel szemben, amely távol- , elit­ érdekeiket fenyegeti, mivel az Egyesült Í­r Államok nem hajlandók cselekedni־ A Ion­­ן doni tanácskozások «»lapjában véve befejezést­­ nyertek. A diplomáciai ügyosztályok szoká­­­­­os eszmecseréin kívül kétségesnek látszik, hogy Párizs és London újabb kezdeményezést vállalnának a német és olasz kormányoknál. Anglia elveti a szudettn­émetek autonómiáját London, november 30. (Rador). Az angol lapok megállapítják, hogy a francia-angol tárgyalások rendkívül kielégítő eredményt hoztak és a tárgyalások menetét jelen­tősek­ befolyásolták Chauteaups és Deilbos szavai. A Morning Post rámutat arra, hogy a teg­­­ napi megbeszélések során a­­két hatalom mi­­niszterei azon kívánságuknak adtak kifeje­­ztét, hogy a béke fenntart­­asék Közép-Euró­­pában. Sem Franciaország, sem Anglia nem vették tekintetbe egy­­kisebb, de befolyásos angol csoport azon felfogását, hogy nyomást kellene gyakorolni a csehszlovák kormányra, hogy adjon autonómiát a ném­et kisebbségek­­nek. ~־ ־ A Manchester Guardian szerint a tárgya­­lások célja volt megvetni a Párizs—London —Berlin megegyezés alapjait egy általános európai egyezmény keretei között. Ez nem jelent egyet a látszólag annyira értelmetlen formula ismétlésével. Anglia külpolitikájában megtalálta egyen­­súlyát és a megszabott utat követi. Álta­­lán­os rendszabályozás alatt az angol kor­­m­ány azt érti, hogy׳ Anglia egész Európa iránt érdeklődik és egyúttal érdeklődik minden olyan rendszabály­ozás iránt is, amely n­acsak a nyugati hatalmakra és Németországra korlátozódna. A lap még rámutat ׳:arra, hgoy nem való­­színű­, miszerint Dél-Afrikai, Nyugat-Afrik­a vagy Tanganyika politikai változások tárgyát. ן képezhetnék, ha bár bizonyos gazdasági en­­­­gedmények lehetségesek is volnának ezen a­­ vidéken. Kamerunban és Togában úgy lét­szik­­ a politikai jellegű változások­­ a legkevésbé való szintiek. De különben is ״ Európára vonatkozó elülnek, *hogyha kilátás *mutatkozik’egy, a fegyver­­kezések korlátozására vonatkozó egyez­­mény kötésére, elsősorban légi téren és ha Németország visszatérne a Népszövetségbe. A Daily Herald méltatva Chautem­psot és Delbost, rámutat arra, hogy látogatásuk nagymértékben hoz­­­­zájárul a béke fenntartásához. . . Chautemps elégedett ad szabadkezet Középeurópában Német­londoni jelentés­­szerint Cramborne kül­­ügyi államtitkár az alsóházban kijelentette,­­ hogy az angol-francia megbeszélések határoz­­­zatai semmiben sem lesznek ellentétesek a népszövetségi alapokmány rendelkezéseivel.­­ A tanácskozásokat ma folytatják és ma meg- a szövegezők a végső hivatalos jellegű közle­­m­ényt Delbos és Chautemps valószínűleg még ma délután el is utaznak az angol főváros­­ból. Chautemps az újságíróknak kijelentette, , hogy általában elégedett a a tárgyalások me­­­­netével. Minden jel arra vall, hogy a londoni megbeszéléseket most diplomáciai tárgyalá­­­­sok fogják követni, amelyek során a még­­ fennálló politikai és gazdasági nehézségek­­ remélhetően kiküszöbölhetők lesznek.­­ Ugyanakkor Párizsból jelentik, hogy Ga­­i melán tábornok tervezett berlini útját ké­­sőbbi időpontra halasztották. Középeurópában semnyezetre sem kap szabadkezet Németroszág London jelentés szerint a mai reggeli lapok részletesen foglalkoznak az angol-francia mi­­niszterek tárgyalásiával, amellyel kapcsolat­­ban kijelentik, hogy a tárgyalások folyamán Halifax lord hosszasan számolt be berlini út­­jának eredményeiről. A lapok annak a véle­­ményüknek adnak kifejezést, hogy Anglia és Franciaország hozzájárulná­­nak a német gyarmatok visszaadásához, hogyha Németország a világbéke érdeké­­ben hajlandó volna bizonyos engedmé-­­ nyes-e. Ez azonban — írja a Daily Express __ csak :ף két feltétel alatt volna lehetséges: 1. Hogy ha nyitott ajtót biztosítanak a gyarmatokon Né-­­metországnak, vagyis nyersanyagszükséglete­teit kielégítik. 2.­Hogy a volt német gyarma-. tokra vonatkozólag , a Népszövetség határoz­­zon a mandátumok újbóli szétosztása tekin­­tetében. Anglia és Franciaország hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a német gyarma­­tok visszaadásáról, ha Németország hajlandó közeműködni az európai béke fenntartásá••., ban. De sem Anglia, sem Franciaország nem. országnak I még akkor sem, ha gyarmati igényeit félre­­teszi. Megegyezés Pár­izs és London között ן A fancia sajtó megelégedéssel ír a londoni tá­r gyalásoknál. A lapok azon véleményüknek­­ adnak kifejezést, hogy a francia és angol ál-­­­lamférfiak tárgyalásai megegyezéssel zárul­­tak le. A Matin leszögezi, hogy Halifax ber­­lini tárgyalásai nem befolyásolták helytelen irányban a f­ancia-angol viszonyt. Hitler a tárgyalások során nem igyekezett megboly­­gatni a francia-angol tengelyt, a reálpolitika híve vagyok, _– jelentette ki a tárgyalások s­orán Hitler — nem kedvelem a katonai ka­­landokat, mert jól tudom, hogy milyen árat­­ kell fizetni értük. A hivatalos közlemény A londoni tárgyalásokról hivatalos közle-­­ ményt adtak le, amelyben nyilvánosságra­­ hozzák a Chautemps-Chamberlain és az Eden-Delbos között lefolyt megbeszéléseket. A közlemény szerint Halifax lord ismert-­í­tette a tárgyalásokon beülni útjának­­ eredményét, amely a tárgyaló miniszter­­­lek szerint hozzájárult az európai polit­i­tika tisztázásához. A tárgyalások során szóba került Delbos kö­­zépeurópai útja, ■a spanyol viszály, a gyar­­matügyi problémák, valamint a távolkeleti viszály kérdése, amellyel kapcsolatban leszö­­gezték, hogy F­­ranciaország és Anglia hajlan­­dó együttműködni más hatalmakkal a köte­­lesség teljesítése tekintetében. A tárgyalások a kölcsönös bizalom és a nemzetközi helyzet tisztázása jegyében zajlottak le. Delbos középeurópai útja Párizsból jelentik, hogy a londoni tárgya­­lásokról kiszivárgott hírek szerint Chamber­­lain angol miniszterelnök arra kérte­­Dellbos francia külügyminisztert, hogy középeurópai útja során igyekezzék mértséklőleg irányítani a tárgyalásokat és közvetítést létrehozni a hatalmak között. Ugyancsak állapítsa meg, hogy­­a középeurópai államokban mi az igazi hangulat ? f.­­: *tibtiMmmtiMMPK '%■ ***MB**#*■■ n a r'0 ^r■. V­­. ׳ :. ־■.& ׳ nwsSrzéaM ém»*«aktdlde••« vállaljak. Főszerkesztő: dr. M Ernő. Felelős szerkesztő: M Ferenc. Bucureşti szerkesztő: reMK­Mő Szerda, 1937. december 1 tardaság egyetlen politikai napilap­­a. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. 273. SZÁM­Kiszler 27. VILÁG TÜKRE Mi forrong Ausztriában? Bécs, november végén Végre felvirradt a nagy nap: a Hazafias F Elront tagfelvételét ,,zárolták“• Új tagokat ezentúl nem vesznek fel a Hazafias Front kötelékébe. De azért az általános helyzet nem változott meg. Első- és másodrendű állampolgárok eddig is voltak. Ezentúl is lesznek. A Hazafias Frontba kényszerített szocialisták és nácik éppen olyan kevéssé, lesznek fasiszták, mint eddig sem voltak. A munkások csalogatása is tovább folyik: a munkástagok szocialisták maradnak a­­ tagzárlat után is. Schuschnigg­ kancellár­­ legutóbbi beszédében nyíltan proklamálta: . .,munkások nélkül nincs Ausztria“. Sőt tovább ment: a szociáldemokraták régi üdvözlésével — ״ Freiheit!“ (szabadság) ! — fejezte be beszédét. Február 14־ én a világhírű városi háza­­kat ágyukkal boraháztatta a Heimwehr­­sereg. Azóta Ausztriában a fasizmus ural­­kodik. Nem épít lakásokat• Tehát gyilkol a lakásnyomoruság. Nemcsak Bécsben• A vidéki városokban is. A ״Morgen“ cimü gleichschaltolt lap november elsejei számában megírja: Kicsiny, keskeny kamrákban 5 ember tanyázik. Gyaluforgác­son alusznak, gyalu­­forgács a párnájuk, gyaluforgács a durony­­hájuk. Olyan emberek laknak a barakok­­ban, akik nem tudják, mi a meleg ebéd vagy vacsora, gyermekek nőnek­­fel, akik nem ismerik az ágynemű fogalmát. ״ Nincs Ausztria munkások nélkül“, ,,Szabadság, Ausztria“, hirdeti a kancel­­lár. ״ A legszociálisabb állam a mi Auszt­­riánk“ — dörgi világgá a diktatúra. Köz­­ben a tuberkulózis pusztítja el azokat a munkásokat, akik nélkül nincs Ausztria,׳ nincs szabadság. Störk szocialistát a törvényszék kétesz­­tendei fegyházra ítélte, mert ״ betiltott párt“ javára pénzt gyű­jtött. Valóságos ,­bűne­ abból állott, hogy három járulé­­kot — 1,80 sillingot — vett át egy elv­társától, illegális szakszervezeti járulék címén. Leopold századost, az illegális nácimoz­­galom luxusautóban tevékenykedő vezető­­jét egy nácifrakció azzal vádolta, hogy a zsidó hentesárugyárostól׳ pénzt fogadott el azért, hogy a gyáros németországi szál­­lításokban részesülhessen. A vádat tartal­­mazó röpiratot a gleichschaltelt lapok is közölték. Leopold úr erre beküldött a la­­pokhoz egy cáfoló nyilatkozatot, amelyben a megvesztegetés vádját tagadja, ellenben elismeri, Neumann József és Lipót urak a nemzeti szocialista párttal szemben fenn­álló járulékhátralék címén, átadtak neki 1000 sil­inget, amely összeget 6 illetékes helyen beszolgáltatta. Leopold úr tehát elismeri, hogy tiltott pár­t javára 1000 sillinget­­— és nem 1­80 cil­linget — vett át, azt beszolgáltatta a betiltott párt illegális pénztárába. Ezt nyíltan a lapoknak is megírja, de semmi­­féle eljárást nem indítanak meg ellene, sem kétévi, de kétórai szabadságvesztésre sem ítélik, így fest a független és szabad Ausztria. Bírósága két esztendőre ítéli a munkáso­­kat, — akik nélkül nincs Ausztria — de egy ujjal nem meri bántani, betiltott, de Göringék védelme alatt, nyílt színen dol­­gozó, úgynevezett illegális nácipártot, vagy annak vezetőit. Október 21-én Bécsben a Grabenen ,,saj­­tóirodát“ ׳ lepleztek le. Az iroda főnöke egy Flohr nevű náci volt, akit természe­­tesen azonnal szabadlábra helyeztek. Le­­tartóztatták ellenben Rohan herceget és Alberti grófot. Alberti már egyszer .,lebu-

Next