Uj Kelet, 1937. december (20. évfolyam, 273-298. szám)
1937-12-01 / 273. szám
A londoni tárgyalások eredménye: fl párizs-londoni diplomáciai arcvonal áttörhetetlen! & London és Párizs csak egy európai békeegyezmény ellenében hajlandótárgyalni a német gyarmatigényekről és mindkét kormány elveti Németország szabadkéz-politikáját szomszédai terhére ־־ .j, 1 ־ . . London, november 30. (Rador). Az angolfrancia megbeszéléseket ma délelőtt folytatták és valószínűleg a német gyarmati követeléseknek, valamint a középeurópai helyzetnek szentelték azokat. A francia megfigyelők szerint — írja a Reuter diplomáciái szerkesztője — 1. •ד • ־ . ’י•,־'. ־ j. • ■ Chamberlain, Eden, Chautemps és Delbos megegyeztek abban, hogy a német gyarmati igényekről csak akkor tárgyalnak, ha Németország hajlandó részt venni egy általános békeegyezmény létrehozásában. .־ *p í*i ■ , ־ I . V״ Ul A tegnapi tanácskozásokkal foglalkozva, a Havaii tudósítója megállapítja, hogy a francia és angol miniszterek״ értekezlete lordLarafax berlini, útját követőleg neon idézett élő ״ mélyreható ellentéteiket“, mint egyes bíráló szellemek jósolták, han ellenkezőleg, igen tartól alkalmat nyújtott , a nemzet- I közi heiyzcţjieikד a két־ ־ kisínány által való megbeszélésére. Ez az értékpátet rámutatott annak szükségességére, hogy a kétkormány feltétlenül egyeztesse Ontve erőfeszítéseit a béke fenntartására, amíg erre idő van. Chautemps nyilatkozata e tekintetben különleges jelentőséget nyer. A két kormány - mondotta a francia miniszterelnök — egy felfogást vall a szolidaritást illetőleg és egyre jobban meg van győződve afelől, hogy az elengedhetetlen feltétele a világbékének és saját biztonságuknak. Ez a megállapítás — írja a Havas — egyhangú örömet fog kelteni Franciaországban és ׳ visszhangja túl fog térjeedni határainkon. Mint ahogy a brit kormány védekezik azon gyanú ellen, hogy át akarná törni a Berlin—Róma tengelyt, mától fogva fel kell hagyni minden reménnyel, hogy át lehet törni a Párizs—London diplomáciai arcvonalat Ez a francia-angol együttműködés azonban nem zár ki minden, Hitlerrel és Mussolinival való megegyezési óhajt. Ellenkezőleg, két erős és szabad népnek, mint Franciaország és Anglia, nincsen mit tartani ok a közvéleménytől, amikor minden megfelelő eszközzel igyekeznek Németországot és Olaszországot rávenni, hogy részt vegyenek egy nemzetközi együttműködési rendszerben ahelyett, hogy elkeseredett elszigetelési politikájukat folytassák. Hogy ez elérhető legyen, az angol és francia kormányok nem tartották szük-égesnek a londoni tárgyalásokon szabad kezet adni Németországnak Közép-Európában, szomszédai terhére. Ami a német gyarmati követeléseket illeti, úgy látszik, hogy az angol kormány mielőtt döntene a visszaadás elvéről, a kérdést minden szomszögből és minden következményeivel kívánja áttanulmányozni. Ha végül is Anglia késznek nyilatkozna elismerni Németország jogait gyarmati területekre, őt s semmiesetreem teszi másképpen, csak talmas ׳ békeegyezmény ellenértékeképpen, felöleli az összes kérdéseket, amiket kriv vitásaknak tekint. Azonban, ■mád־ most előséget fognak találni rá, hogy Németo 6zág beszerezze a neki szükséges nyers- tagokat. A londoni tárgyalások során mgállapították, hogy a be nem avatkozási po- Kmna esetében szerencsés eredmények járt és hogy Franciaország és Anglia , tartanak eddigi éber magatartásuk mellett súlyos helyzettel szemben, amely távol- , elit érdekeiket fenyegeti, mivel az Egyesült Ír Államok nem hajlandók cselekedni־ A Ionן doni tanácskozások «»lapjában véve befejezést nyertek. A diplomáciai ügyosztályok szokáos eszmecseréin kívül kétségesnek látszik, hogy Párizs és London újabb kezdeményezést vállalnának a német és olasz kormányoknál. Anglia elveti a szudettnémetek autonómiáját London, november 30. (Rador). Az angol lapok megállapítják, hogy a francia-angol tárgyalások rendkívül kielégítő eredményt hoztak és a tárgyalások menetét jelentősek befolyásolták Chauteaups és Deilbos szavai. A Morning Post rámutat arra, hogy a teg napi megbeszélések során akét hatalom miniszterei azon kívánságuknak adtak kifejeztét, hogy a béke fenntartasék Közép-Európában. Sem Franciaország, sem Anglia nem vették tekintetbe egykisebb, de befolyásos angol csoport azon felfogását, hogy nyomást kellene gyakorolni a csehszlovák kormányra, hogy adjon autonómiát a német kisebbségeknek. ~־ ־ A Manchester Guardian szerint a tárgyalások célja volt megvetni a Párizs—London —Berlin megegyezés alapjait egy általános európai egyezmény keretei között. Ez nem jelent egyet a látszólag annyira értelmetlen formula ismétlésével. Anglia külpolitikájában megtalálta egyensúlyát és a megszabott utat követi. Általános rendszabályozás alatt az angol kormány azt érti, hogy׳ Anglia egész Európa iránt érdeklődik és egyúttal érdeklődik minden olyan rendszabályozás iránt is, amely nacsak a nyugati hatalmakra és Németországra korlátozódna. A lap még rámutat ׳:arra, hgoy nem valószínű, miszerint Dél-Afrikai, Nyugat-Afrika vagy Tanganyika politikai változások tárgyát. ן képezhetnék, ha bár bizonyos gazdasági engedmények lehetségesek is volnának ezen a vidéken. Kamerunban és Togában úgy létszik a politikai jellegű változások a legkevésbé való szintiek. De különben is ״ Európára vonatkozó elülnek, *hogyha kilátás *mutatkozik’egy, a fegyverkezések korlátozására vonatkozó egyezmény kötésére, elsősorban légi téren és ha Németország visszatérne a Népszövetségbe. A Daily Herald méltatva Chautempsot és Delbost, rámutat arra, hogy látogatásuk nagymértékben hozzájárul a béke fenntartásához. . . Chautemps elégedett ad szabadkezet Középeurópában Németlondoni jelentésszerint Cramborne külügyi államtitkár az alsóházban kijelentette, hogy az angol-francia megbeszélések határozzatai semmiben sem lesznek ellentétesek a népszövetségi alapokmány rendelkezéseivel. A tanácskozásokat ma folytatják és ma meg- a szövegezők a végső hivatalos jellegű közleményt Delbos és Chautemps valószínűleg még ma délután el is utaznak az angol fővárosból. Chautemps az újságíróknak kijelentette, , hogy általában elégedett a a tárgyalások menetével. Minden jel arra vall, hogy a londoni megbeszéléseket most diplomáciai tárgyalások fogják követni, amelyek során a még fennálló politikai és gazdasági nehézségek remélhetően kiküszöbölhetők lesznek. Ugyanakkor Párizsból jelentik, hogy Gai melán tábornok tervezett berlini útját későbbi időpontra halasztották. Középeurópában semnyezetre sem kap szabadkezet Németroszág London jelentés szerint a mai reggeli lapok részletesen foglalkoznak az angol-francia miniszterek tárgyalásiával, amellyel kapcsolatban kijelentik, hogy a tárgyalások folyamán Halifax lord hosszasan számolt be berlini útjának eredményeiről. A lapok annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy Anglia és Franciaország hozzájárulnának a német gyarmatok visszaadásához, hogyha Németország a világbéke érdekében hajlandó volna bizonyos engedmé- nyes-e. Ez azonban — írja a Daily Express __ csak :ף két feltétel alatt volna lehetséges: 1. Hogy ha nyitott ajtót biztosítanak a gyarmatokon Né-metországnak, vagyis nyersanyagszükségleteteit kielégítik. 2.Hogy a volt német gyarma-. tokra vonatkozólag , a Népszövetség határozzon a mandátumok újbóli szétosztása tekintetében. Anglia és Franciaország hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a német gyarmatok visszaadásáról, ha Németország hajlandó közeműködni az európai béke fenntartásá••., ban. De sem Anglia, sem Franciaország nem. országnak I még akkor sem, ha gyarmati igényeit félreteszi. Megegyezés Párizs és London között ן A fancia sajtó megelégedéssel ír a londoni tár gyalásoknál. A lapok azon véleményüknek adnak kifejezést, hogy a francia és angol ál-lamférfiak tárgyalásai megegyezéssel zárultak le. A Matin leszögezi, hogy Halifax berlini tárgyalásai nem befolyásolták helytelen irányban a fancia-angol viszonyt. Hitler a tárgyalások során nem igyekezett megbolygatni a francia-angol tengelyt, a reálpolitika híve vagyok, _– jelentette ki a tárgyalások során Hitler — nem kedvelem a katonai kalandokat, mert jól tudom, hogy milyen árat kell fizetni értük. A hivatalos közlemény A londoni tárgyalásokról hivatalos közle- ményt adtak le, amelyben nyilvánosságra hozzák a Chautemps-Chamberlain és az Eden-Delbos között lefolyt megbeszéléseket. A közlemény szerint Halifax lord ismert-ítette a tárgyalásokon beülni útjának eredményét, amely a tárgyaló miniszterlek szerint hozzájárult az európai polititika tisztázásához. A tárgyalások során szóba került Delbos középeurópai útja, ■a spanyol viszály, a gyarmatügyi problémák, valamint a távolkeleti viszály kérdése, amellyel kapcsolatban leszögezték, hogy Franciaország és Anglia hajlandó együttműködni más hatalmakkal a kötelesség teljesítése tekintetében. A tárgyalások a kölcsönös bizalom és a nemzetközi helyzet tisztázása jegyében zajlottak le. Delbos középeurópai útja Párizsból jelentik, hogy a londoni tárgyalásokról kiszivárgott hírek szerint Chamberlain angol miniszterelnök arra kérteDellbos francia külügyminisztert, hogy középeurópai útja során igyekezzék mértséklőleg irányítani a tárgyalásokat és közvetítést létrehozni a hatalmak között. Ugyancsak állapítsa meg, hogya középeurópai államokban mi az igazi hangulat ? f.: *tibtiMmmtiMMPK '%■ ***MB**#*■■ n a r'0 ^r■. V. ׳ :. ־■.& ׳ nwsSrzéaM ém»*«aktdlde••« vállaljak. Főszerkesztő: dr. M Ernő. Felelős szerkesztő: M Ferenc. Bucureşti szerkesztő: reMKMő Szerda, 1937. december 1 tardaság egyetlen politikai napilapa. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. 273. SZÁMKiszler 27. VILÁG TÜKRE Mi forrong Ausztriában? Bécs, november végén Végre felvirradt a nagy nap: a Hazafias F Elront tagfelvételét ,,zárolták“• Új tagokat ezentúl nem vesznek fel a Hazafias Front kötelékébe. De azért az általános helyzet nem változott meg. Első- és másodrendű állampolgárok eddig is voltak. Ezentúl is lesznek. A Hazafias Frontba kényszerített szocialisták és nácik éppen olyan kevéssé, lesznek fasiszták, mint eddig sem voltak. A munkások csalogatása is tovább folyik: a munkástagok szocialisták maradnak a tagzárlat után is. Schuschnigg kancellár legutóbbi beszédében nyíltan proklamálta: . .,munkások nélkül nincs Ausztria“. Sőt tovább ment: a szociáldemokraták régi üdvözlésével — ״ Freiheit!“ (szabadság) ! — fejezte be beszédét. Február 14־ én a világhírű városi házakat ágyukkal boraháztatta a Heimwehrsereg. Azóta Ausztriában a fasizmus uralkodik. Nem épít lakásokat• Tehát gyilkol a lakásnyomoruság. Nemcsak Bécsben• A vidéki városokban is. A ״Morgen“ cimü gleichschaltolt lap november elsejei számában megírja: Kicsiny, keskeny kamrákban 5 ember tanyázik. Gyaluforgácson alusznak, gyaluforgács a párnájuk, gyaluforgács a duronyhájuk. Olyan emberek laknak a barakokban, akik nem tudják, mi a meleg ebéd vagy vacsora, gyermekek nőnekfel, akik nem ismerik az ágynemű fogalmát. ״ Nincs Ausztria munkások nélkül“, ,,Szabadság, Ausztria“, hirdeti a kancellár. ״ A legszociálisabb állam a mi Ausztriánk“ — dörgi világgá a diktatúra. Közben a tuberkulózis pusztítja el azokat a munkásokat, akik nélkül nincs Ausztria,׳ nincs szabadság. Störk szocialistát a törvényszék kétesztendei fegyházra ítélte, mert ״ betiltott párt“ javára pénzt gyűjtött. Valóságos ,bűne abból állott, hogy három járulékot — 1,80 sillingot — vett át egy elvtársától, illegális szakszervezeti járulék címén. Leopold századost, az illegális nácimozgalom luxusautóban tevékenykedő vezetőjét egy nácifrakció azzal vádolta, hogy a zsidó hentesárugyárostól׳ pénzt fogadott el azért, hogy a gyáros németországi szállításokban részesülhessen. A vádat tartalmazó röpiratot a gleichschaltelt lapok is közölték. Leopold úr erre beküldött a lapokhoz egy cáfoló nyilatkozatot, amelyben a megvesztegetés vádját tagadja, ellenben elismeri, Neumann József és Lipót urak a nemzeti szocialista párttal szemben fennálló járulékhátralék címén, átadtak neki 1000 silinget, amely összeget 6 illetékes helyen beszolgáltatta. Leopold úr tehát elismeri, hogy tiltott párt javára 1000 sillinget— és nem 180 cillinget — vett át, azt beszolgáltatta a betiltott párt illegális pénztárába. Ezt nyíltan a lapoknak is megírja, de semmiféle eljárást nem indítanak meg ellene, sem kétévi, de kétórai szabadságvesztésre sem ítélik, így fest a független és szabad Ausztria. Bírósága két esztendőre ítéli a munkásokat, — akik nélkül nincs Ausztria — de egy ujjal nem meri bántani, betiltott, de Göringék védelme alatt, nyílt színen dolgozó, úgynevezett illegális nácipártot, vagy annak vezetőit. Október 21-én Bécsben a Grabenen ,,sajtóirodát“ ׳ lepleztek le. Az iroda főnöke egy Flohr nevű náci volt, akit természetesen azonnal szabadlábra helyeztek. Letartóztatták ellenben Rohan herceget és Alberti grófot. Alberti már egyszer .,lebu-