Uj Kelet, 1938. január (21. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

tal: Cluj. 811 Tn*a pontmim, plattte In nmn. No. 22-4715 90. ---- — Itaron L. Pop 10. TeWop: 8­81. nftflr^tAal ársk: lTnvonta 110, orio^rp 520, fél évre 600, rgészé­vr* 1200 lej KOI­ földre: Iînvtmt» !, nrj0־ rdévr»* 8, félévre 12, fffwknt 20 dollár. Hír­­rörtések díjszabás szerint. Az ״ UJ RF.l•FTT*‘ a t­uiaUvanlAl és bánáti z»k­ó*ác egyetlen politikai napilap­­ja. Cikkünk utánnyomfoát nunc forrán torgidölécével engedjük meg. be­rmin tetten leveleket nem fogadnak d. — Kéziratok megőrzését és­­ «állatjuk. Főszeri Km«. Felelős ii Ferenc. Bucure» ti szegi Ernő, Stra Jára 5 lej Viss­zaküldését nem vesztő: dr. Marton te­rk­esztő, Jámbor 1 szerkesztő: Hál­­da Obálicson 52. Szombat, 1938. január 1. 5698. ÉV­­I XXL ÉVF. Tehet 28. I 1. SZÁM. Goga ismertette a rádióban kor­­!!lányának első nacionalista intézkedéseit A Sil Wessler rate tartott rádióbeszéd Ida?,lápot ígért a kisebbségeknek. Bejelentette: a miniszterelnök a három bukaresti lap betiltását és a falusi h­alméréseknek a zsidóktól való eltonását r­övidesen megszervezik országosan a keresztény nemzeti párti rendőrséget Bucureşti, december 31. (Az Uj Ketet tud.) Pénteken este nyolc órakor Goga Octavian miniszterelnök a rádió mikro­­fonja előtt elmondotta új kormányának programját. — Az új esztendő küszöbén — mon­dotta Goga Octavian __ nyílt vallomást akarok tenni arról, hogy melyek azok a gondolatok és eszmék, amelyek kormá­­nyom tevékenységét irányítani fogják. Ez a vallomás annál is indokoltabb, mint­­hogy egy új esztendő kapuja előtt állunk, midőn az ember összefoglaló visszapillan­­tást vet a múltra és konstruktív terveket készít a jövőre, őszinte lesz ez a vallo­­más, mint ha az oltár előtt hangzana •L Minthogy kormányom maga is magasabb rendű őszinteség megnyilatkozása, kife­­jezése a legszárnyalóbb politkai^*refor~V • a nemzeti vermenek• A nemzeti eszme úrrá lett az összes telkeken; álmaiból, törekvéseiből, szenvedéseiből újjászületett az ország. A lelkek tudatában alulról felfelé jegecesedett ki a tiltakozásnak ן n egy hulláma az idegenek eláradásával szemben. Ez a gondolat egy jelszóban konkretizálódott: ,,Románia a románoké“ és ez a kiáltás a születési bizonyítványa is kormányomnak, amelyben van szeren­­csém együttműködni néhán­y dinasztikus és kontsruktív nemzeti par­isztpárti ve­­zérrel is. Kormányom megal­akulásával az­­ uralkodó rátette a királyi jócsetet ezekre a kom­ventő törekvésekre. Ez képezi jól , meghatározott alapját korm­ányomnak és ez az alap nem vitatható el sem bel-, sem külföldön. A nemzeti jóvátétel küldetését vállaltuk és annak alapvető dogmái egy־ יייזוו• a nagy igaza ,­­ok. 1938 nehéz *rákhu, a zsidóságnak minden hl­­״ tt szerve megszakítás nélkül kontaktust az eseményekkel, hogy kellő időben száll­­°n síkra a zsidóság vitássá tett életjogai­* uj polgári év küszöbén vetnünk számot '1» hogy a szenvedés és a megpróbál­tató» Hó tűz is, am­ely megnemesít, közösségi tómunkára serkent és méltóvá tesz egy dót kiharcolására. A polgári újév a boldog rangú feledkezés ünnepe a vUsg számára, amikor az emberi­­ség vidám reménykedéssel lépi át az el­­jövendő év titkokkal terhes küszöbét. Az ■ írunk­ipáció korszakában ez a nap s zsidóság számára is derűn fordulópontot jelentett. Az Idol polgári újév nehéz gondokkal kö­­­töt­t rá a romániai zsidóságra. Komor két­­ségek és csak nagyon halvány remények intenek felénk az­­ijesztendő határán. Azok az első Intézkedések, amelyeket a « roga-kormány hivslsibs lépée«» óta foganato- 11 lőtt, súlyos aggodalmakkal töltik el az or­­szág zsidóságát s még csak fokozzák wz. ag­­godalmat azok • hírek, amelyek • küszöbön illó intézkedéseket harsa gozat érbe. Ezek aa krittolag tervezett intézkedések * zsidóság Hozzak és súlyosan fényé­­anyagi létében is. Az újév küszöbén Goga miniszterelnök szó­­val szeretnénk vigasztalni magunkat, aki kormányelnöki nynatkozatában az al­­átmányos kormányzás mellett szögezte le Az alkotmány pedig egyforma köte­­tő minden polgárra és egyforma ra biztosít számára, a már életbe­­nd­ előtt és az állítólag terv­bevett Intézkedő­­ártatlanul érik a zsidóságot, amely kon­­niktív munkájának és szerepének tudata­­felemelt fővel néz szembe minden disz­­iuálási törekvéssel, amelyre okot nem ! Is meg kell állapítanunk ugyanakkor azt­­, hogy a kormány Intézkedései körül több felelőtlenül korportált vészhír, mint a tény­­gén valóság. Semmi értelme annak, hogy ország zsidósága önmagát kergesse bele rémhírek idegzavarába, amikor a történe­­ldyxet a hűvös ész uralmát parancsolja knk, a realitásokhoz való könyörtelen a­utl Lakodást, amelyekkel szemben csakis­­ lütt, és józan megoldások: alkothatnak lent* várat. p |1*b­ua«b­an még nem érkezett d az idej Imik, hogy fd tudjuk mérni uj helyzetűn­­t. Mindaddig, míg az alkotmány és a tör l»vt* szilárdan állanak, ezekre hivatkozz­a1 megvédj­ü­k egzisztenciánkat és jogain­at, amelyeket kötelességtel­jest lésünk szén ! Ahhoz, hogy a zsidóság mai heyzetébei ,s­em tudjon magán, olyan közösségi mi­n4 munkába kell fognia, amely meg tu­­ríni a rendkívüli idők rendkívüli követei nyernek. Meg kell tanulnia az emberi erő * egyik legértékesebbjén«*, a türdemód gyakorlását. Meg kell szilárdítanunk belát­yelmünket, hogy méltóak legyünk arra a repre, amit az Idő ránk parancsolt, hogy tudjunk készülni ti áldozatkészségnél, in nagyarányú fefokozására, amely egy©, lehet alkalmas saját belső és külső éle­­k kereteinek kiépítésére és megsriiárdltá■ A nemzeti jóvátétel három pontja 1. A románság szellemi ujjászületése a keresztény egyház titkaiban és fé­­nyeiben. 2. A királyság a román sors nent eredetű képlete. Aki ezt nem érti meg az túl van az elemi igazságok megért­­hetésének határán. Érintetlenül akarjuk megőrizni a királyság ragyogását. Aki ennek ellensége, a mi ellenségünk —5 — mondotta felemelt hangont hansulyo­­zottan joga. 3. A nemzet előjogainak biz-­­ tositása szent kötelességünk. Az etni­­kai uralom bélyegét akarjuk idülni az állami élet összes elágazódásaira. A­­ belső béke és az általános egyensúly ve- ן set ennek keresztülvitelében, nem pedig­­ egy szűk látókörű önzés, mert a mi nemzeti sajátosságaink magasabb­aik­­ban, általános értékekké válnak és így művünk a civilizáció műve is. A megvalósítás két útja Ezekből a dogmákból fakad kormány­­zási programunk, amelyet fokozatosan, metodikusan akarunk megvalósítani. Nem vagyunk rögtönzők és nem vagyunk üres kiabálók sem. 1. Ne lássanak kormányzásunkban olyant, mintha lefektetett jogok megfosztására kívánna alkalmat nyújtani. Igazságosságot, Igazságosságot Igen, — mondott. Ismét hangsúlyozva Goga, — de üldözést nem. Túlságosan sokat harcoltam én a szabad­­ságért, semhogy elnyomottból jogfosztóvá­­ válhassak. — Mindazok a kisebbségek tehát, akik­­ gondolatban és tettben beilleszkednek a román állam kereteibe, meg fogják őrizni állampolgári jogaikat és fejleszthet­ni fog­­ják nemzeti sajátosságaikat. Ezzel kap-­­­csolatos Irányelveinket nyilvánossá­gra fog­­j­­ák hozni, miután érintkezésbe léptünk a nemezt­­ségek egyes kategóriáival. .­­. Megnyugtató szavakat kívánok Itt tér­­ni a határon túlra is. A külföld ne lásson egyebet ebben a kormányban, mint egy belső vívódás kifejezését, amely azonban a teljes nyugalomban és rendben fog beveze­­tődni. Egy dolgos és békeszerető nép ke­re­­si nemzeti megmentésének útját, a nyuga­­lom és egyensúly fenntartásával és olyan politika inaugurálásával, amely magasabb rendű érdekeinket igyekszik végre össze- / egyeztetni kt­lpoltiká nkkal megrázkódta­­tások fa zavarok nélkül, fenntartva meg- * lévő *zövetségünk« és ápolva a* cesxee a baráti kapcsolatokat. A foganatosított Intézkedések joga ezután áttért azokra a sürgős intéz­­kedésekre, amelyeket kormánya, foganatosí­­tott és foganatosítani kíván. 1. !Betiltottam az Adixenil, Diminoata és Lupta cím­ű lapokat. Meggyőződésem az, hogy a könszellem Irányítása magán kell, hogy viselje a autochtonaág bélyegét és akik ezt végzik háromszoros nemzeti erkölcsi és Intellektuális garanciával kell, hogy rendelkezzenek. Ezeknél a lapoknál idegen befolyások érvényesültek. Az én lel­­ki­ismereten 1% נzt mondja,­­hogy idegen* nem Irányíthatják az ország közvélem­é­­nyét. Meg vagyok győződve róla, hogy az ország hasonlók­épen érez és helyesli ezt az Intézkedést. — Be fogok tiltani más hasonló termő­­*Betű­ lapokat is, amelyeket a közbiz­ton- Ságra veszélyesnek tartok, valamint a por­­nografikus sajtót­­*. t. Megsemmisítettem 120 zsidó uj­­ságiró vasáfő szabadjegyét, akik a teg­­napi Romániát képviselték. Anyagi hasznot bit­oint­ott­am aképpen az állam­­nak és elégtételt adtam a közvélemény erkölcsi biztonságának. 3. Intézkedtem aziránt, hogy bevon­­ják az italmérési ene­délyeket a falusi zsidó korcsmárosoktól és azokat hadi­­rokkant románoknak adom. 4. Revízió alá vétettem az állampol­­gárságokat, mert százezrével jöttek be az országba a háború óta semita elemek és csalárd módon itt maradtak, hogy itt haszonéhsétjüket kielégítsék.­­• Kormánybiztosokat neveztetünk­­ a külföldi vállalatokhoz, hogy meg­fele­ 1ő is hathatós védelmet biztosítsunk a nemzeti munka számára. 6. Románosítju­k azokat a vállalat­o­­kat, amelyek belföldi tőkével dolgoznak, az állammal kapcsolatosan nagy nyer­e­­ségeket realizálnak, de őrizkednek at­­tól, hogy megfelelő arányban román személyzetet alkalmazzanak. — Ezek az első elégtételei a nemzeti méltóságnak. (Folytatása a nyolcadik oldalon) VILÁG TÜKRE Az orosz és angol petróleum mérkőzése Mintegy négy évvel ezelőtt nagy nyug­­ta­lanságot okozott a petróleumpiacon a hihetetlen nagy mennyiségben jelentkező és a világparitáson jóval alul álló orosz benzin. Hatását jómagam is észleltem Japánban. Az orosz és az amerikai petró­­le­um mérkőzésének egyik klasszikus csín­­tere Nippon szigete volt. Szinte ingyen adták a benzint. Tokióban húszkilométeres távolságot 18 lejért lehetett megtenni au­­tó­taxin. Pedig köztudomású, hogy a ja­­pánok petróleumban szűkölködnek a leg­­jobban. A japán kormány volt olyan okos, hogy nem emelt vámgátat az orosz és az amerikai petróleum zuhataga elé. Meg­­töltöttek minden tartályt, ami csak talál­­ható volt Japánban — az olcsó benzinnel. A két harcoló között a harmadik neve­­zett Cseppet sem túlzok, amikor állítom, hogy Japán motorizált hadjáratát Kína ellen szinte ajándékszámba menő orosz és amerikai benzinnel folytatja. Már-már úgy látszott, hogy a kimerít­­hetetlen orosz petróleumforrások és a szovjet valutaszükséglete tönkreteszi az angol és az amerikai petróleumipart Ez volt az indítóoka annak a felderítő expe­­díciónak, amelyet ezek a nagy angol-szász vállalatok Oroszországba küldtek- Három éven át figyelték az orosz gazdálkodást s egybegyű­jtött jelentésük megnyugtatta. Megtudjuk belőlük, hogy a föld jelenleg rsmért petróliumkészlete körülbelül hét­­milliárd hetvenhét millió tonna. Ebből orosz területen ötvenöt százalék bujkál a föld alatt Az Egyesült Államokban egy­­milliárd 265 millió tonnára becsülik az ismert petróleumkutak tartalmát. Tehát a világ petróleumkészletének nyolcvan szá­­zaléka fölött Oroszország és az Egyesült Államok rendelkeznek. A maradék húsz százalékon Anglia és a kisebb államok osztozkodnak. Ha semmi más, maga a petróleum óriá­si erőt biztosít Oroszországnak­­a papí­ron. Az orosz petróleum szinte feltartóztat­­hatatlan beözönlését a világpiacra ezek a szakszerű jelentések főleg annak tulajdo­­nítják, hogy 1933-ig minden nagyhangú bejelentés ellenére Oroszországban na­­gyon kevés motort használtak. Az első ötéves terv Oroszország földművelését és villanyszolgáltatását akarta fellendíteni. A régi petróleum­kiutak rendbehozása, a petróleum csővezetékek foltozása eléggé biztosította annak a mennyiségnek a kiak­­názását, amire Oroszországnak abban az időben szüksége volt. Sőt még ennél is többet értek el. A kivitelre szánt majd­­nem négymillió tonna petróleum 1929-től 1932-ig körülbelül hatmillió tonnára emel­­kedett. Ez több mint ötvenszázalékos tel­­jesítménynek felelt meg. Az oroszországi viszonyokat helytelenül megítélő szakkö­­rök abba a tévedésbe estek, hogy a szovj­­jet felbecsülhetetlen eredményeket ért el a petróleumfeltárásánál és ez minden esz­­tendőben csak fokozódhat. Ez volt az az idő, amikor az orosz petróleum a világ­­piacon már-már katasztrófáiban megin­­gatta a szilárdnak és szabályozottnak te­­k­intett benzinárakat. Ekkor támadt az amerikaiaknak és az angoloknak az a kézenfekvő gondolatuk, hogy a hihetetlenül olcsó orosz benzin titkát a helyszínen kellene tanulmányoz­­ni. Az ötletet cselekvés kö­tte. A meg­­bízottak éppen a kellő időben érkeztek Oroszországba. Ekkor kezdődött ugyanis a második ötéves terv, amelyben Moszkva a mérhetetlen birodalom motorizálását tű­zte ki fő célul. Tízezrével gyártották a

Next