Uj Kelet, 1938. június (21. évfolyam, 122-143. szám)

1938-06-01 / 122. szám

K­ OLDAL Körmendi F.: A tévedés. A világdijas író új regénye a ״ Budapesti Kaland״, a ״ Boldog Emb­eröltő״ a ״ Találkozás״ és a ״ Bűnö­­sök" után. — Körmendi: Tévedés, Ath. ki­­adó, 333 lap, pompás kiállítás, vászonkötés 178 lel UJ Ath. regények: fiklinyai: Tánc, 358 lap, kötve 178 lel. Boutempelli: Halálos élet éve 119 lel, stb. Lepag­cnál Chli. Postán utánvéttel. Kérjen teljes Jegyzéket. t gyorsabban és biztosabban az Oroszors­­zággal való megegyezésre, a Népszövet­­ség­be való belépésre és a Franciaország­­hoz való közeledésre késztessék. Kriviczki tábornok ״ a Népszövetséggel való szerel­­m­eskedésről“ beszél, mely csak kifelé hat Úgy, mintha Oroszország szakított volna a rapalloi német barátságával. A valóság­­ban Oroszország hű maradt — szerinte­­— a ״ német orientációhoz“ s még ״ az orosz-francia paldtum megkötése küszö­­bén“ is szilárdan hangsúlyozta, ״ a néme­­tesekel viszont meg kell egyeznünk“. A Népszövetséget csupán arra akarta hasz­­nálni Oroszország, hogy helyzetét Német­­országgal szemben erősítse. A legalkalma­­bbi eszköznek a megegye­­zésre az orosz-német gazdasági kapcso­­latok kiépítése láttatott. Az oroszok 1933- ban a kereskedelmi szerződés meghoss­zab­­bítását politikájuk gy­őzelmére­ek tekintet­­ték. Az ügynököket, akiket Moszkva Ber­­linbe küldött, olyan utasításokkal látták el, hogy semmiféle ígéretektől se riadja­­nak vissza és mindent tegyenek meg Né­­metország vezető köreinek meggyőzése báljából és annak az elhitértésére, hogy Oroszország kész a kiegyezésért megfelelő árat biztosítani. Amidőn 1935 őszén köz­­vetlenül f׳ aval moszkvai látogatása után Németország újabb hiteleket nyújtott Oroszországnak, Sztálin megelégedetten nyilatkozott: ״ Hogy indítna Hitlel hábo­­rút elkelünk, ha ilyen hitelt biztosít... Nem, háborúról szó sem lehet.“ Hogy Né­­metország megmaradt a hitelek mellett anélkül, hogy politikai lépéseket is tett volna, egyáltalán nem riasztotta vissza Oroszországot. 1936-ban a berlini orosz kereskedelmi képviselet vezetője a végle­­ges megegyezés előkészítésére kapott meg­­bízást s mindazoknak a személyeknek kiket a segítségére bocsátottak, állítólag maga Sztálin mondotta személyesen: "Németor­­sággal a legrövidebb idő alatt megegye­­ztü­nk". Az a szenzációs nyilatkozat, amit az akkoriban kinevezett új orosz követ, Jurofiyjev Berchtesgadenben Hitler előtt lett, egyáltalán nem volt meglepetés az orosz politika titkaiba beavatottak előtt. .A két államfő­­— foglalja össze meggon­­d­olásait Kriviezsd tábornok —, nagy tét­­ben játszik és még egyáltalán nem álla­­pítható meg, hogy melyik kerül hátrány­­ba. Ellenére a tekintélynek, amivel Krivicz­­ki tábornok rendelkezik, az egész kombi­­náció meglehetősen különös. A tábornok cikkében ki lehet mutatni számos pontat­­lanságot, má­s­részt úgy tűnik, kevéssé rendelkezik annak a művészetnek a meg­­­értésére, amivel Moszkva a külföldi ha­­talmak közti diplomatizáláshoz ért. De, mert aktuális kérdésről van szó, ezért ebben a pillanatban nem is annyira az a kérdés, hogy mit akar Oroszország, ha már Kriviczki szerint ennyire bizonyos a szándéka, hanem az, várjon Németország belem­egy-e. Egy Németország és Oroszor­­szág közti szövetség a német nép számá­­ra nemcsak politikai, hanem lelki átállí­­tódást is követelne, amire nem hihető, hogy a mai Németország vállalkozni mer­­ne. Ha igaz az, hogy a mai oroszok, mint a materialista világnézet hívei feltétele­­zik, hogy Németország gazdasági enged­­ményekkel áthangolható , ha a német birodalmi kancellár maga csodálattal is beszélt egyszer Ukrajna és az Ural term­é­­szeti kincseiről, s ha Rosenborg felfogása szerint Oroszországnak kell Németország gyarmati szükségleteit kielégítenie, úgy mégsem becsülendő le ez a messianiszti­­kus eszme, ami a német nemzeti szocializ­­musban 61 és a mai orosz rendszer meg­­semmisítéseiben csúcsosodik. Teljesen va­­­lószínűtlen, hogy a német nemzeti szocia­­lizmus anyagi előnyökért erről a ״ felada­­­táról" valaha is lemond. Legfeljebb azt ,tételezhetjük fel, hogy Oroszországnak gazdasági engedmények ellenében haladé­­k­ot nyújt, hogy egy Franciaországgal való háború esetére az orosz semlegessé­­gget biztosítsa magának. Olyan okosak azonban Moszkvában is vannak, hogy ne­m köttenek Németországgal olyan megegye­­s utat, hogy Németország először Francia­­országgal, azután pedig velük számoljon­­ le. Már ezért sem szabad Berlinben az­­ orosz tárgyaló feleknek tétlenkedniük.­­ Közben úgy látszik, Németország egyál­­talán nem adta­­el a reményt, hogy sza­­kadatlan fenyegetései révén sikerül úgy Franciaországban, mint Csehszlovákiában a több-kevesebb mértékben meglevő orosz­­ellenes hangulatot úgy annyira megerősí­­teni, hogy az európai demostráció hap-Cuj, május 31. A központi út.­aitásiak­a alapján elkészÜt a cluji országot­ hét prog­­ramja, amely június 1-én kezdődik és június 1­8-án vég.־*ódik. A cluji légió parancnoka, Io­­­­nel Procurp professzor betegségére való te-I­kintettel­­ nagyszabású iffustígi manif­aztá­ció elkészítésének és irányításának feladata ! Mino'a !*rlscura, a Gheorghe Bariţiu liceum­ . igt174Tatójára és a chili kohorsz parancsno­­­­kára hárul, akiknek Vasne­r Iosif tanár, a­­ légió titkára segédkezik. A nagy roognyiatkozásban résztvesz úgy a Precrap tanár vezetése alutt álló légió, mint a , Ndtr.es­k?.׳ y1sEZ0nynnk! a Regina Maria li­­­­ccum­ aligazgatónőjének vezetése alatt álló , leány-légió. A tecnitikai program elbénult ■ már és végrehajtása Teafil­­יידג«־, az egyetem pedigógiai tanfolyama megbízottjának, And­­rei Ch­ uhan líceumi tanárnak és Zebra. Prr­­cup liceumi tanárnőnek és a koh­orsz paranc­s­noknőjének felügyelete alatt történnek. A nagy érdeklődésre való tekintettel, amellyel a lakosság várja az országőr-hét lefolyását, az alább­inkban röviden öívinfog­­­lalva közöljük a nagyszabású m­anifesztáció proggramját, amelyet központi utasítások alapján és a swayi '/ismmydk figyelemhe־ vétel•׳ vel állítottak össze: Június 1. Reggel 8 órakor az orenósi fiúk és lányok orfidopahiak gyülekezése a II. Károly király sport téren. Résztvesznek az öasz­־ s középiskolák és az elemi iskoláknak egy-egy osztaga. Fél kilenc órakor a zászló felvo­násának UnnesWayes f­ertartása. Negyed­­tízkor az összes osztagok elindulnak a vá­­rosi park felé, a ״ s*urtám in suflet bArt.\tlaM című dalt énekelve. Eziután Cross-staféta kö­­vetkezik, az oszlopok válogatott csapatainak részvételével. Féltizenkettőtől fél egyig külön­­böző vízi játékokat fognak bemutatni az országőr-csapatok. A Barlţiu-liceum zene­­kara az or­szágo­t­­ in­du 1 Őkitt fogja játszani. Délután minden oszllop székház|Abím *.׳ trág­­koszorúkat fonnak, amelyeket másnap a hő­­sök sírjaira fognak elhelyezni. Június 2: Az oszlopok székházaikban gyű­­lekeznek, a hősök napjának n­egüüm­plésére,­­ felvonják a lobogót majd zárt sorokban a hősök temetőjébe ind­ulnak. Délután az or-«7A-­os program végrehaj­tására kerül a bot. Junius 8: Reggel hét órakor zász’'׳!felvonás a városi park sporttelepén, az összes ország­­őr-egységek, elemi és középiskolák jelenlété­­ben, majd elisa nézik a Junius 8-iki progra­­mot. Délután 4 órától 7 óráig a Regele Carol sportpályán és a városi sporttelepen a sport-­játékok selejtező próbamérkőzései lesznek. A versenybizottság elnöke dr Iuliu Ilatlignin professzor lesz. Június 4: A importversenyek folytatása, a nemzeti lobogó reggel hét órakor történő fel­­vonása után. Az elemi iskolák lefolytatják sportprogramjukat székházaikban, vagy a sporttelepen. Június 5. Reggel fél kienc órakor a nemzeti lobogó felvonása a szülők jelenlétében ugyan­­azon a helyen és ugy abban a rendben, ahogyan június elsején történt. Következnek a befejező sportversenyek és a dijak kios­z­­tása. Délután minden oszlop a számára ki״ caplata Oroszország­gal rotg szakad és­­ Oroszország elszigete Idáik, minden német [ ן részről nyújtott bolitó*iték nélkül. Faért­­­s az európai-orosz vonatkozások beható • ellenzése amellett szól, hogy egy német-­­ orosz megegyezés Németország maga­tar­­­­tásán, minden körülmények között meg­­újítsa­. Ugyanakkor Oroszország számára az egész olyan rizikót jelent, am­ mellett ־ táig hihető, hogy kockára tenné, ellenére­­ minden csa­lód­ásnak, a nyugati hatalmak-­­ hoz fűződő kapcsolatát jelölt programot bonyontja le. 1 Janit!­ fl: A junius 3-iki program alapján­­ a Junius 8-iki gyakorlat 4׳ c israérlése. 1 Junius 7: Az első és második számú bule­­' Unton vázolt munkálatok végrehajtása, eset­­leg a következő nap Aduttnoo programjának ismétlése mellett. Jtmm­* 8: Fél kilenckor az egységek végre­­hajtják a programot: a def­álást a várost Cimffestőt, szobafestőt, mázolót­ónk Gratz., Str. FlUposoa 10. Str. MomorRodatta 20. Telefon »­70. rm₪₪₪m₪m₪₪mm₪mmmm₪mmmmmm fixxrt tel­epen remedk m­eg, matd a Jelentés): következnek. Fő­.nt órakor: vallási 181 cn* Uszteldh királyin mnus* M. atyánk, biblini szövege, Imnul Nostru, a parancsnok be­széd r őfelsége éltetése. Az énekkar különböző szál­mai, majd a lobogó felvonása. A defiz­ásban a Soim 11 szervezetek­én t a sport-egyesületek­­ is részt vesznek.­­ Plaitán az elemi isCentor növendékek, t 0­*taépirf­olAz országőr-íluk és lÁnyok g־ ya* korlataira kerül a ׳ sor. Passzív és aktiv vé­­de­lmi gyakorla­tok. DefilálAs. /Délután és este az országos program te­­ל Kanyoll tilsára kerül sor. A okijl orszÁgor-lógy pitnuirAnoknág*. I A cluji országot­ hét programja SZERDA, 1938. JÚNIUS . Százezer dolláros hagyalék a német­­országi menekülteknek Newyork, Májoa 31. 1936. december 17-én halt meg Newyorkban Jakob Fox, az Elect­­­ric Comp­any elnöke. Fox milyen vakbélgyul­­ladásban betegedett meg ,« mielőtt műtét­­nek vetették volna alá, új végrendeletet irt meg, amelyben a németonsági zsidó mene­­kültekről is megemlékezik. A végrendelet eme­lésyének végrehajtásaként a napokban nyujtoták át a csal.VJ megbízottal a Joint és a német menekültügyi bizottságnak azt a­e 3eszeget, amelyet Fox erre a célra h­agyott Százezer dollárról szóló cseleket nyújtotta! Az a két intézménynek és ezt az ,lszoegzt azoknak a menekültteknek a segélyezésén fogják fordítani, akik Amerikába jönnek. A cionista exekutive és Abdullah emir emlékiratai a felosztási bizottság előtt ,,Életképes zsidó állam az egyetlen megoldás­" — mondotta Carates angol képviselő Jeruzsálem, május 31. A Jewish Agency exekutivéje eml­ékiratot nyújtott át a fel­­osztási bizottságnak, amelyben vázolja a suluanág helyzetét Paieszh­oában. A feahsztá­­ni bizottság második zárt ülésén Sír Harry . Trusted föügy6רsz a palesztinul i gazságszol­­gálatás főnökét hallgatta ki. A kihallgat­ás «־ gwcz délelött tartott. Mint tamerotcs, a bi­­­­zottság kJuiHgfOAsan foglslni a cionista exe- Ocutivé vezetőit, köztük dr. We­emjum Ghai­­mot, a Je­wish Agency elnökét is. Az első ki­­hatlganis :másfél óráiig tartott, majd 20-án folytatódott. A Daily TcJegmph Jeéc*1té«0 iczxxrint Abdul- IWh­omir, TransojordáJimn unuT»«­)ója. eirnek- Iratot nyújtott át a főovztosi bizottságnak, amelyben frga­dja, hogy a maga részéről hozzájárulását adta volna a felosztási terv­­hez és kifejti emlék­em­tában régi tervét, mely szerint Palesztina és Transzjordánia arab fenhatóság alatt aoenitende közös Akkáni keretben, ame­lyben a zsidók az általuk la­­ktott teribottib­en autonóm jogokat élveznek és arányos képviseletet­­kapnak tm­parlament­­­ben. A k­ormánynak is zsidó és arab tagjai volnáimnk. A zsidók által vezetett twrUtotak­on a vizonyoknak megfele­lő mi(Vó 1)^vándorlást enywWyeznének. A terv keresztmételének időtartamát tiz érvben jordá Joeg Abdullah. Ezen idő a­latt érvényben marad­ a mandá­­tum, htxry a mandantárius házakba figyelem־ mel ki.־'-írt­esse az együttes «urub­aadó re­­zsim fiatásait és erre enényettt. Victor Cazalet százados, az angol alsóház neves tagja, oíki non jég tért vlanzo palesz­­tinai útjáról, előadást tartott l­ondonban az Anglo PAlestina Klub ülésén Pades Estina po­­litikus helyzetére. Hangsúlyozta, hogy a mai politikai válságnak egyetlen tehetséges megoldása olyan zsidó államnak a létesítése, ame­ly feltörésnül é­tképes és megfo­rtó ha­tárokkal rendelkenik. Miután ne cungol kor­­rány­om a Népszövéstafig — mcxr.krtXa Caz* let — többé-kevésbé a IV ^-׳ bizottság java latok m­ellett foglalt állást, nem lehet art­­ azámitani, hogy a m­­andatarius realim ér­vényben maisul. A 450 ezer főnyi patantim Z-adóság a maga saját skrulturájával fölt­ö* e , nül alkalmas arra, hogy áPamot nJpcosBo I és vecoe»en. A zcnió éti az arab Alkun nyt godtan. fog egymás melliött fejlődni én « atrab Állam kiövel kérni fogja a ZHkJáiltA hogy TronezjorJAnlAbnai la telepitnenek. Palesztinai zsidók bátor canberek­ Akik 8קי ן c-fikua zsidó babákban (hi­aauelty, raanjeno Piacaztinába és látni fogják, mily magi nívót érhetnek el a zsidóik, 11 a fejlődéüi leh­tőséget folszob.tanafc számukm. Jeruzsálem, május 31. Az oraeág éezíti rikrAbon ujm súlyt« terTorceeádkm­él­y» k tő­téntek. Mint röviden megírtuk, a terrortoll­­smét megtámb­olták Chanátát. A tám­us három em ho­­szat tartott. Ezektől Muncii zsidó erg­ódrendőr súlyosan megnehezült. E szálíttották a Haida­aea kórháázba, ahel­ye sokára klezenvodett. Abrahém Katz, a­ másik segédrendőr ugyancsak megsebcet­­do Chanstában maradt. A támadóknak n­gyobb veszteségeik voltak, tontuttancat awr ban elt­urcolták. K­eth Hakerem közdél* két arab merénylő megölta Jákob lohadd a­dó kazánkovácsot. Tibéri Adban is feszült helyzet A­­­laptéren ferobb­ant egy boml és meged­vesített négy arribot Egy rondé tíaert, aki észravet egy arabot, amint a na banán «m­űhelyéről » szalad, öklözöbe­re* az arabot, de a közeli kávéházban ük) סמ bök kővel dobálták meg a ráadó rt­rtztc*. anab ezután a zsidó UzWüket és házakat Tf te ostroma alá. Négy z»dót megsebes*tett. ׳ Több letartóztat .׳׳ is történt. A t­artóztato­ttk között van néhány reviaionista la a sékel a zsidó szabadság szimbóluma, váltsátok meg a sékelt !

Next