Uj Kelet, 1938. december (21. évfolyam, 270-295. szám)
1938-12-01 / 270. szám
CSÜTÖRTÖK, 1096. DECEMBER 1. Tömegesen hoz sérelmes határozatokat az orvosi diplomákat felülvizsgáló bizottság A seMHiMHéfdM fellebbülék meg a ■érelaes döntéseke na nrvonnk Cluj, november 30. Ismeretes olvasóink lett, hogy ez év februárjában a 401. számú irályleirattal elrendelték a külföldi egyedmeken végzett román állampolgárságú or- 080k diplomáinak és szabad gyakorlási joának felülvizsgálatát. Ez az intézkedés igenagy izgalmat keltett az ország kisebbségi rvna társadalmában, mert a rendelkezés örülbelül kétezer orvos létét veszélyeztette, különösen a diploma felülvizsgálásának gyalati lebonyolítása elé néztek nagy figyelmet, mert a rendelet — annak ellenére,ogy a szerzett jogok tiszteletben tartását kérte, — mégis igen széles lehetőséget nyújttt a revíziós bizottság értelmezései számára. Hogyan működik a revíziós bizottság ? Az egészségügyi minisztérium által kinevett bizottság már márciusban megkezdte müködését és hosszabb nyári szünetelésén , a múlt hónapban ismét megkezdte üködését A munkálatok eléggé lassan hiadnak és a revidiálásra kerülő 60 magyarszági, 424 ausztriai, 300 franciaországi, X) cseh Szlovákiai, 160 németországi 300laszországi diploma közül eddig főleg az asz diplomákkal rendelkező orvosok diploái kerültek vizsgálat alá. Bár ma még órai lenne végleges áttekintést nyújtani a ploma-revizió állásáról, már most is szám 08 sérelem hozható fel. Orvoskörökben mindenekelőtt azt sérelmez, hogy ugyanaz az egészségügyi minisztéim, amely a revíziós perekben felperesként repel, nevezte ki a fékvizsgáló vizottját, amelynek tagjai: egy táblabíró elnök, Goga-kormmány által kinevezett két orvos, valamint az egészségügyi m Minisztériumt képviselő jogász. rendelettörvény értelmében felülvizsgaalá tartoznak az összes 1919. előtti észt területeken szerzett idegen diplomák műűködési engedélyek és az 1919. után külteli egyetemet végzett orvosi diplomák. A 11 élet törvény előírta még azt is, hogy a dziós eljárás folyamán a bizottság köteles verembe venni inveztrifikálás, valamint működési jog megadásának idejében érnyel brit egyetemi törvényeket és rendeléseket. Diploma és szabad gyakorlati jog Ismeretes, hogy Európának majd minden vetemén az orvosi diplomának elsősorban adémikus a jellege; gyakorlatra viszont ik. bizonyos formalitások betöltése után ;célt. A szabad gyakorlati jog elnyerése 101 vizsgához, másutt bizonyos gyakorlatihoz van kötve. Olaszországban például alomával bíró orvos csak akkor nyer elakorlati jogot, ha letette az ehhez szűkéé* s. u. n. ״ eesame di stato“-t, vagyis állam* igát. Németországban külföldi állampol* rságú orvos csak egészen rendkívüli eseben kapott szabad gyakorlati jogot, aföldit pedig egy éves prakszisra ״ cseléd'־ re kötelezték. Franciaországban a bels orvos külön vizsga nélkül azonnali akszisra feljogosító ״ diplomacietat“katt, míg a külföldi az úgynevezett ״ diplome iversité“-t, amely nem jogosította fel birtokát arra, hogy ffaheia földön orvosi gyak־ latot űzzön. Kivételt csak a bacalaureavizsgával rendelkező román állampolgákipezték, akik szintén elnyerték az anná!! ,praknzisra jogosító ״ diplome Statut. famániában a ״ libera practica'* elnyerése gazeru formalitás a belföldön végzett or-' o k számára. A külföldön végzetteket pe.,libera practica“־ van*ga letételére kötea törvény. Hogyan nyerzett gyakorlati jogot a külföldön végzett orvos Tizenöt esztendőn keresztül a külföldön ?tett román orvos hazatérése után beírnidiplomáját a törvény által feljogosított ütemek orvosi fakultásainak valafaélylnéI■ Az egyetem orvosszakának tanácsa kivizsgálta a diplomát, megállapította, újon azt egy az állam által elismert, erre jogosított egyetem bocsátotta-e ki ésgy az illető egyetem tananyaga megfelel-e belföldi egyetemek programjának. Ennek ráállapítása után, saját hatáskörében, az szabályoknak megfelelően ekvivalálta diplomát Soha nem szólították fel egyikét hogy a diplomán kívül olyan vizsgáról hozzon bizonyítványt, hogy az illető or- jóban joga volna szabad gyakorlatot foly Az orvosi fakultások tanácsa több, öt ezer esetben állapította meg, hogy t vizsga szükségtelen, mert a szabadgyaloti jog megszerzése nem egyetemi, hanem állami funkció minden országban. Az ekvivalált diplomát ezután benyújtották az egészségügyi minisztériumhoz, amelynek adminisztratív tanácsa, — ha a letett iratokat és diplomát rendben találta, — meghirdette a ״ libera practica" -vizsgán Bucureşti egyik kórházában a szabad gyakorlati jogot kérvényező orvost igen komoly, két napos írásbel és gyakorlati vizsgának vetették alá. A bizottság, amelynek elnöke mindenkor az egészségügyi minisztérium egyik államtitkára volt, a Legfőbb Egészségügyi Tanács nevében hozta meg határozatait. E határozatok oly erővel bírtak, hogy azokat az 1910-es egészségügyi törvény szerint, amelyet 1921. június 24-én kiterjesztettek a csatolt területekre is, még a minisztérium sem tudta utólag megtámadni, vagy felfüggeszteni. A bizottság határozata után az adminisztratív tanács újból felülvizsgálta a kérvényező orvos helyzetét és azután meghirdette a hivatalos lapban a szabad gyakorlati jogtagadását. Ezt a hosszadalmas kálváriát kellett megjárja a becsületesen szerzett, teljes érvényű diplomájával a most revízióra került legtöbb orvos, aki az akkori törvénynek és joggyakorlatnak megfelelően nyerte el működési jogát. A vizsgákra kötelezett orvosok szükségesnek tartották ezeket kifejteni, már csak azért is, hogy a revíziós bizottság eddigi elutasító döntéseinek jogi tarthatatlanságát megvilágíthassuk. A bizottság, amely december 15־ ig főleg olasz diplomákat revidiál, majs utólag megállapítja, hogy a diplomák vizsga nélküli ekvivalálása helytelen volt, mert valójában van differencia a bel- és külföldi egyetemiek orvosi tananyaga között. Emiatt a felülvizsgált orvosokat most kötelezik vizsgák letételére. Ha pedig több, mint három tantárgyból rendelnek el vizsgát, úgy azonnali hatállyal felfüggesztik az illető orvosok működési jogát. Ez az álláspont nem csak azért sérelmes, mert dezavuálja az egyetemek tanácsainak korábbi határozatait és, sok éves múlttal rendelkező orvosokat kötelez sokszor nem is tényleges különbözeti, hanem alapvizsgák letételére, de azért is, mert teljesen még a belföldi egyetemek tanprogramja sem azonos. Kolozsváron 25, Bucurestiben 32 az orvosi katedrák száma, de az állam, által elismert egyetemek programja mégis ugyanazokat a tárgyakat foglalja magában, akár fő-, akár altárgyként. A bizottság legújabb döntései azonban járja, hogy nosztrifikálni csak olyan diplomát lehet, amely az illető országban szabad gyakorlatra jogosít. Az olasz diplomák esetében a bizottság most arra az álláspontra helyezkedik, hogy csak az olasz ״ esa"me di stato" letétele után teljes érvényű a diploma. Márpedig ezt a vizsgát, — ami természetes is — 400 orvos közül alig 20-an tették le, mégpedig csak azok, akik Olaszországban orvosi prakszist folytattak, vagy folytatni akartak. A többiek, minthogy az évekkel ezelőtt történt nosztrifikálásieljárás során senkinek sem jutott eszébe az olasz államvizsgát megkívánni, hiszen az speciálisan csak azt a célt szolgálta, hogy Olaszországban nyújtson szabad gyakorlati jogot, a romániai szabad gyakorlat megszerzése érdekében az olasznál sokkal komolyabb „libera practica“vizsgát tettek le. Ennek ellenére a bizottság most tömegesen semmisíti meg az érdekeltek szabad gyakorlati jogát, ami ellentmond a törvénynek, amely kimondja a Legfőbb Egészségügyi Tanács határozatainak megtámadhatatlanságát. A bizottság drákói határozatai még egy orvosi kategóriát érintenek igen súlyosan, akikre vonatkozólag a revíziós rendelkezés nem intézkedik világosan. Nagyszámú olyan orvosnak semmisítették meg a szabad gyakorlati jogát, akik 1919 előtt egyenesen az egyetem padjaiból kerültek ki a frontra, vagy fogságba estek és csak azután nyerték el, szintén minden vizsga nélkül működési engedélyeiket. Sokan közül katonai kórházakban működtek és ezért a ténykedésükért elnyerték az egészségügyi érdemrendet. A bizottság még ezt a körülményt sem veszi figyelembe és minden további útmutatás nélkül sok-sok évi gyakorlat után megsemmisíti jogaikat. Érdemes megemlíteni, hogy úgy ezen utóbbi, mint számtalan más revíziós eljárás esetében a bizottság elnöke — a komisszió egyetlen jogász tagja — jegyzőkönyvieg különvéleményt jelentett be. A semmítőszék elé Az érdekeltek most emlékirattal fordultak az egészségügyi miniszterhez, az egyetemek tanácsaihoz és az összes illetékes fórumokhoz, amelyektől a felsőbb oktatás presztízsének, az orvosi etikának megvédését kérték. Az emlékirat rámutat, azokra a károkra, amelyeket a felfüggesztések azonnali végrehajtása és közhírré tétele okoz nemcsak az orvosoknak, hanem az ország egészségügyi szolgálatának is. Álláspontjukat az ország legnevesebb jogászai képviselik, közöttük Gruia egyetemi tanár, Bentaru, Venneulen, Miau Weissmann ügyvédek, akik minden esetben fellebbezést nyújtottak be a bizottság döntései ellen a Semmitőszékhez. Tekintettel a bizottság bíró tagjának ellenvéleményére, az érdekeltek remélik, hogy a Semmitőszék tisztán jogi kritériumok alapján megfogja erősíteni majdnem kétezer orvosnak szerzett és reális jogait és vissza fogja nekik adni a nyugalmat ahhoz, hogy tovább folytathassák hasznos és szorgalmas munkásságukat ,az ország egészségügyeinek feljavítása érdekében. (G. M.) Select Mozgó MA PREMUR! ROBIN HOOD kalandjai. Az amerikai filmgyártás utóbbi éveinek színes remeke, rendezte: ■étién WMI. Főszerepekben: OLIVIA DE HAVILLAND BASIL RATHBORN zenéjét szerezte: ERICH WOLFGANG KORNGOLD MŰSORON KÍVÜL A LEGÚJABB ROMÁN HÍRADÓ. Az unghenii panama miatt vád alá helyezték Sergiu Dumitriu volt belügyi államtitkárt A kisajátítás ügye a legffibb semmittisiék előtt Bucureşti, november 30. Az ungheni ötvenmilliós kisajátítási panama ügyében még mindig folyik a vizsgálat, amelynek egyik feltűnő újabb eredménye az, hogy Radu Pascu főügyész elrendelte Sergiu Dumitriu volt belügyi államtitkár, az országos turista hivatal volt vezetőjének vád alá helyezését. Sergiu Dumitriu az utolsó Nyakfájdalmát hűlés idézte elő. Semmi sem szünteti meg gyorsabban ezt a bajt, mint egy energikus Carmol-bedörzsölés. • CARMOL a legjobb bedörzsö«e»zer racghiiló, grippa, reumatikus fájllal inuk ési láz ellen. liberális kormány alatt négy éven át volt a belügyminisztérium államtitkára és az akkori kormányzat egyikkimagasló személyisége. Vád alá helyezése éppen ezért a főváros politikai és társadalmi köreiben hatalmas feltűnést keltett. Sorozatos kihallgatások és szembesítések után a főügyész arra a konklúzióra jutott, hogy a volt államtitkár, Dan Pancunak az ungheni kisajátítási ügy főkijárójának nagyobb összeg kilátásba helyezése ellenében különböző szívességeket tett. Másrészről a legfőbb semmitőszék első szekciója az ügynek: egy igen érdekes jogi változatát tárgyalta tegnap. Mint ismeretes, a balti törvényszék az adóhivatal egy hamis bizonyítványa alapján kimondotta, hogy Boris Glavcse főhadnagynak a Glavcse birtok örökösének nemcsak a területtel kapcsolatosan jár kisajátítási kártérítés, amelyen Ungheni városka fekszik, hanem ezen városka összes ingatlanaiért is. Az állam balti ügyvédje a letartóztatásban lévő Berov, nem fellebbezte meg a balti törvényszék ítéletét, amely eképpen jogerőre emelkedett. Belépett azonban a perbe egy harmadik személy, Alter Silberschmidt ungheni lakos, aki attól tartott, hogy a kártérítési összeget előbb-utóbb Ungheni lakosságával fogják megfizettetni. Ezen az után azután értesült a földművelésügyi minisztérium is arról, hogy Baltiban elveszítette a pert és a fellebbezési terminust is, mire csatlakozott Silberschmidt fellebbezéséhez. Silberschmidt azonban megtudta közben, hogy a kártérítési összeget, mintegy 48 millió lejt az állam közben ki is fizette az érdekelteknek és hogy ennek fedezését nem fogják kérni Unghani polgáraitól. Éppen ezért visszavonta fellebbezését. Az állam tehát magára maradt és miután az állami fellebbezést a határidő lejárta után nyújtották be, a chisineui tábla, azt nagyon helyesen, elutasította. Boris Glavcse határőr-főhadnagy a második számú kisajátítás látszólagos haszonélvezője, a botrány kirobbanása után megjelent a vizsgálóbíró előtt és ׳ kijelentette, hogy a maga részéről hozzájárul ahhoz, hogy a chisineui táblának a késedelmességre vonatkozó határozatát semmisítsék meg, hogy hajlandó a kérdést ismét élőiről letárgyaltatni abban a világos meggyőződésben, hogy a balti törvényszék alapítélete igazságos volt. A chisineui tábla határozata ellen az állam felfolyamodást jelentett v be a legfőbb semmitőszékhez. Ehhez a felfolyamodáshoz csatolták Boris Glovcse kérését is. A tárgyaláson, amely elé a jogászvilág nagy érdeklődéssel tekintett, Eugen Herovanu ügyvéd megismételte Glovcsenek az ügy újra letárgyalására vonat .׳tólag a vizsgálóbíró előtt tett nyilatkozatát. Másrészről Artur Gorszki és Borianu ügyvédek a földművelésügyi minisztérium részéről semmiségi pontokokat nyújtottak KM, vllamint újabb felfolyamodással éltek a chisineui tábla egyik részleges határozata ellen. A semmitőszék hosszas tanácskozás után március 8־ ra halasztotta a per tárgyalását. Nyakfijdalmak * " *. OLDALA