Uj Kelet, 1939. január (22. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Céhek, csoportok, testületek és uniók A tizedik csoportba osztja be a tervezet a mozgószinházak, a r­inházak és varieték Atizeim^ — U.0130 kereskedelmi cso­­port tagjait a h ^ a kereske­dők képezik, négy külön céhre osztva: tartási cikkek kereskedései, egészségügyi cikkek vállalatai, gépkereskedők és vaskeres­­kedők. A második unióhoz tartosnak a munkaadói testületeken és céheken fovu­l a nagyiparban, kereskedelemben és kézműiparban foglaltat־ tatott magántisztviselők és munkások is, akik ennek az uniónak negyedik testületét képe­­zik. A tervezet szerint az iparban foglalta»־ tatott magánalkalmnázottak külön csoportot őrit. december 31. Annak ellenére, hogy a *gyipar és a kereskedelem céhekbe tömör­­­ésére vonatkozó törvény még mindig nem elsőt meg, máris elvénzük a szakmai céhe­­­t és testületeket rendi egységbe foglaló örvény tervezete. Ezt a tervezetet a RomA­­iai firtrimás^l Foglalkozásúak Egyesületei­­ek Szövetsége megbízásából I. D. Enes c«­ kéretre készítette es aki a wakmai t erve­­tU kérdésnek elismert szakembere. Ene*cu *műknek egyébként proeriániásse van az H ny előkészítésében is. Az most közzétett törvényter­­ódosításokkal ás, rövideden Lóritánra kerü­l. Fontosak a tervezet lényegesebb mi­nt a szakmai érdekkép­,1/ , 1at rangsort elrendezésben r a csoportosulni, mely gulá- » rátát a céhek és szakmai A gúla közepén & szakmai k helyet, ezek felett a há­­gúla csúcsát a legfelsőbb mezőgazdaságot illeti meg. négy testületé (corp) van: sőt atul­aj­donosoké, a mező­­any­észtőké és mezőgazda­­gi iparosoké és végül a mezőgazdasági Lakásoké. Mindenik testület több szekcióra v­olt. Ezek a szekciók tulajdonképpen a cé­­gek felelnek meg. A céh elnevezéssel en­­­ az uniónak a keretében nem találkozunk. A nagyipari céhek , második unióban a nagyipar, a kevet­­elem és a kézműipar foglalnak helyet. A nagyipar külön testületet kap a követ­­ő szakmai csoportokkal: , Élelmezési Ipar, melynek keretébe több tanai céh tartozik, Így a malmok és tésztá­­rak, a húsipari vállalatok, a lepárló- és saesitalüzemek, a cukor- 4m keményfite­­rak és végül a vegyes élelmezési vállala­­céhei. A ruházati iparágak csoportja, amely tén több céhre oszlik. Így a kötő-enövé­­nek, a posztógyáraik és konfekciógyárak, őv- és cipőgyárak, a szőrmeárugyárak, a tárugyárak és egyéb ruházat­ gyárak .. A fémipari vállalatok csoportja, ingyan­­, céhekre osztva. Az építő- és faipar csoportja, a fafel­hől­­ő üzemek, a bútorgyárak, a cement, mész kerámiai gyárak és egyéb üzemek szak­­céheivel. A sokszoros oltóipar csoportja, melynek­­ a papír- és cerukózagyárak, a nyomcs­­­árok, a papírlemezgyárak és vegyes­ek képezik. A monopoltermékek csoportja a­­bélyeg-, íű-, gyufagyárakkal, sóbányákkal, mint ker­ti bányaipari vállalatok testülete, mely­­céheit a nem­esfémbányák, petróleum­­ázvaemely pacaibányák és ásványkiter­­bányák fogják megszervezni. A­z utolsó nagyipari testületet a kisegítő- t­agozó üzemek alkották, az egészségügyi- b­zotechnikai vállalatok céheivel, az Üveg­­ik, olaj- és festékgyárak, háztartási - és vegyes cikkek gyárainak céheivel, kisiparosok és kézműiparosok szintén­­ testületet képezn­k, amely nyolc szak­­csoportra és ezek céhekre oszlanak.­­ A kereskedelmi céhek második unió harmadik testületét, a i­par és kézműipar után, a kereskedelem a­ kereskedelem testülete nem kevesebb, tizenkét csoportra oszlik, minden cső­­n belül több szakroed cehhel. első csoport az élelmizerkereskedőké, öt céhbe tömörülnek: éttermek, fűszer­­kedök, pékek, rrészárosok és egyéb ke- ek. második csoportot a ruházati kereske­­képezik. Itt is több céhet sorol fel a­z 1. harmadik csoport az építőanyag- és fa­­cebo­ré. Ide tartoznak, külön céhükkel, a szerelési vállalatok is. Negyedik kereskedői csoport a kiadóké, hoznak a könyvkep-fakedök, a­ papír­­edök céhed. ötödik csoportot a szállítási vállalatok ik. Latou­c csoport a bankoké. Bele tartóz-­­ bankok, hiteltintézetek, tőzsdei ügyle- ' • “י*■5** képeznek, amint IdUMn csoportba olják a keres­­edelemben foglalkoztatott alkalmazot­­takat la. A* értékű***i foglalkozása* uniója Eddig két unióról beszéltünk: az első a a második az iparé, kisiparé és kereskedetem­é. A harmadik uniót, amely­­ről az alábbiakban reag­anó, az értelmiségi foglalkozásúak alkotják. Ehhez az utóbbi unicathoz négy testület tar­­taták. Az első testület az akadémiai végzett­­ségűi szallemi foglalkoz­uniakat öle* is. A testület — céhek helyett — a következő kol­­légiumokra par­ik: 1. Miéra&kök, úgymint konstruktőrök, féln­­ém bányamérnökö*, elektrotechnik­ai mérnökök, ipari-vegyi mérnökük. 2. ** ^ én erdőmérnökök. 3. Építészmérnökök. 4. ügyvéd*. 6. gyógyszerészek. 6. Vegyészek. 5. Könyvelők, akadémiai végzettséggel. 8. Állatorvosok. 9. Orvosok, szekciókra osztva: sebész**, belgyógyászok és egyéb speciak­­srták. 10. Szépművészeti foglalkozásúak: mébrá­­szók, zenészek, festők, előadóművészek. 11 Irodalmi foglalkozásúak kollégiuma, az újságírók, publicisták és írók szekcióival. A második testületet a kisegítő­ foglalkozá­­súak alkotják. Ide tartoznak az aknérnökök.­­ az orrori *géd«*nély»t. a technika! segéd­­személyzet, stto. kollégiumai, *•mát «Am« *■akciókra pastea. A harmadik testül­etbe tartanak az államot tisztelők, öt kollégiumra és ezeken túl szekciókra osztva. Végül iditto testületük lesz a nyugdíjasok­­k­nak is, akik öt kolégiurában és tizenegy sekcióban tömörülnek érdekeik hathatósabb védelmére. A t®rül®tl beosztás Céheket és szekciókat fognak alakítani minden egyes megyeszékhelyen, ha legalább­­ tizenöt tag jelentkezik. Ha ez a taglétszám egy megye területén nem biztosítható, akkor a céhet az egész tartomány, szakmabelijei fogják megszervezni. A csoportok és kollégiumok a kormányzó­­sági székhelyeken működnek Az értelmiségi foglalkozású­aknak megengedi a tervet­, hogy kollégiumaikat az ország fővárosában alkossák meg és minden tartományi szék­­helyen fiókot tartsanak fenn. A szakmai testület a fővárosán működik, fiók , ad pedig az egyes kormányzó­sogi szék­­helyeken képviselik a testük* érdekelt. * Az uniók székhelye szintén a fővárosban lesz. A három unió összehangoló és egybekap­­csoló szerve a legfelsőbb tanács, melynek tizenkilenc tagja közül hetet az uralkodó ne­­­­vez ki, míg tizenkettőt a kormány választ­­ ki, a tizenkét szakmai testület által előter­­jesztett huszonnégy személy közül.­­ A tervezet pontosan r­egalapntja a céhek, szekciók, csoportok, testületek és uniók hatáskörét. Ezeknek a szakmai szervezeteknek joguk­­ban AM megvonná a foglalkozás gyakorlatát mindazoktól, akik a törvényeknek nem en­­­­gedelmeskednek. A céhek, csoportok és kn- Mghimok mellett egyébként fegyelmi bizott-­ságok fognak működni, amelyek feladatát a törvénysértések megtorlása és a szakmai érdescek kölcsönös tiszteletben tartásán.­­K biztosítása fogja képezni. (re r.) tékkel fogttákTM*/‘ vállalatok ás biztositó in­­tézetek. Ezek 1* céhekre oszianak. A hetedik csoport a külkereskedelemmel foglalkozó vállalatoké: gabona- és álatkeres­­kedők szárnyaskeresk­edők, petróleum- és faexportőrök, valamint egyéb képviseleti vál­­lalatok céhei. A nyolcadik vegyes csoport céheit a virág­­kereskedők* Ulaszerkereskedők és drogois­­gyümözoskeresk­edők, ékunui •0י■ fogják megszervezni. A kilencedik csoporthoz csak a száloda­­tulajdonosok tartoznak, akik aszerint oszta­­na­k miami céhekre, hogy szállodáik állandó jellegűek-e, vagy csak idényterűen dolgoz­­nak. A spanyol jegybank Burgosban is, Barcelonában is közgyűlést tartott Brirgodban a részvények másolatával ssavasiak a közgyűlésen Párizs, december 31. A spanyol jegy­­bank rendes évi közgyűlést minden évben december első hetében szokta megtartani Ebben az évben a közgyűlést két helyen­­ is megtartották, mivel úgy a köztársasági kormány, mint a Franco-kormány ragasz­­kodott a spanyol jegybank tradícióihoz. A spanyol köztársasági jegybank köz­­gyűlését Barcelonában tartották meg, mi­­kor is a k­öztársasági pénzügyminiszter szabályosan letétbe helyezte a kincstár birtokában levő részvénytöbbséget és a közgyűlés a törvényes és szokásos formák­­ között ha­tározott és fogadta el a tényle­­­­ges zárszámadásokat. A Franco-kormány pénzügyminisztere a burgosi közgyűlésen az általa készített részvénymásolatokkal gyakorolta a szava­­zati jogot és a burgoai közgyűlés így h­o­­zott határozatokat. A burgoai közgyűlés egyébként semmisnek minősítette a barce­­lonai jegybankközpont minden intézkedé­­sét és magának követeli a Valenciában le­­vő aranykészletet. A külföldi részvényesek közül egyesek a burgosi, mások a barcelonai közgyűlésen vettek részt. Ez utóbbiak jobban jártak, mert a köztársasági jegybank öt százalé­­kos osztalék fizetését határozta el, míg a burgosi ez évre nem fizet osztalékot. január első napjaiban kezdődnek meg Berlinben a menekültügyi tárgyalások Rublee berlini atya és dr. Sehaelt meghívása London, december 31. Beavatott lon­­doni körökben tudni vélik, hogy George Rubles, az államközi menekültügyi hivatal főigazgatója, január első napjaiban uta­­zik Berlinbe, hogy׳ felvegye a tárgyaláso­­kat a német kormánnyal a zsidó kivanadi­­lás finanszírozása ügyében. A Zsidó Táv­­irati Iroda értesülése szerint Rublee útja dr. Schacht birodalmi bankkormányzó hi­­­­vatalos meghívására fog történni. Rublee ן a napokban levelet intéz dr. Schach­thoz,­­ amelyben megerősíti azon készségét, hogy­­ a londonban 1n elkezdett tárgyalások foly­tatása céljából Berlinbe utazzon. Dr.­­ Schacht erre közölni fogja vele levélben, melyik időpontot tartja a legalkalmasabb­­nak erre a látogatásra. Rubb­et berlini út­­jára helyettese, Rovert Pee és az angol­­ kincstári hivatal egyik­ tisztviselője, mint szakértő fogja elkísérni. Berlinben első­sorban magával, Schachttal fog tárgy­ali a menekültügyi hivatal főigazgatója. Hogy később meghívják-e az államközi mene­­kilt­ügyi bizottság más reprezentánsait is hogy tárgyalásokat folytassanak az illeté­kes német tényezőkkel a zsidó kivándorlói problémáiról, még bizonytalan. Végső fo­kon attól függ ez, milyen eredményekre vezetnek a közvetlen tárgyalások Rubb­e­­ dr. Schacht között. Mértékadó körökből a Zsidó Távirati Iroda azt az értesülést szerezte, hogy a menekültügyi hivatal igazgatójának a ber­liai német tényezőkkel folytatandó tárgya­lásai nem fognak szükségszerűen azokra a javaslatokra szorítkozni, amelyeket dr. Schacht Londonban a menekültügyi bi­­zottság elé terjesztett. Hivatalos körök- hatóságilag engedélyezve aut. P. Unirii 16 *árok. Szappanok, fogkrémeit, púderek, kölnik, parfü­­mök, stb. Végkiárusitás־ Bencze parfüméria Siess«■, amis « késeiét fant i­cum ben az a vélemény, hogy minden lehetősé-­­­get meg fognak vizsgálni. Ezekben a kö­­r röld­on ״ igen bonyolultnak“ mondják dr. Schacht javaslatait, amelyeket egyébként eljuttattak az államközi menekültügyi bi­­zottságban képviselt összes hatalmakhoz. Schacht javaslatairól a Daily Herald a következőket írja: • ,Schacht nemcsak a német export növe­­lésére akarja kihasználni a helyzetet, ha­­nem a zsidókat is arra akarja kényszen­­teni, hogy szüntessék meg a német áruk­­ bojkottálását Világos, hogy bármilyen­­ nemzetközi kölcsönt, amelyet a zsidó ki­­­­vándorlás előmozdítására bocsátásának ki, Angliában és az Egyesült Államokban,­­ egyaránt nagyrészt zsidók jegyeznének le.­­ Ezek a körök azonban bojkottálják most a német árukat Egyfelől tehát megmente­­nék a németországi zsidó tőkét, másfelő­l viszont megszüntetné a leghatékonyabb és legerősebb nemzeti­szocialista־ el­lenes in­­tézkedést és fegyvert l«T­rNi szerelem ttbaitxi mmHIi el, de mondhatjuk, hogy elmúlik az öregedő arcbőr szépsége. Színe egészségtelenné vá­­l­ik, viharvert és durva lesz. De mikor ן öregszik a bőr? Ebben az évek száma egy­­­ általában nem irányadó. Egészséges és helyes bőrápolás gúnyt űz az idő múlása­­ által előidézett nyomokból. Nem láttak , még sok öregasszonyt, akiknek arcbőre viruló és azt mondják rá, hogy olyan, mint­­ a tej? Ezt könnyen elérheti minden nő, ha arcbőrét Milkuderm Milchiettecréme-vel és Milkuderm Hautsahne-val ápolja. Pró­­­­bálkozzon előbb egy kis tubussal. Nem toj­t többé megválni ezen készítményektől. Rearsieret roratok az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába KÖZÉP-AMERIKÁBA: Kuba, Mexikó DALI-AMERIKAÁBA: Argentina, Paraguay, Uruguay. AFRIKA (Marokkó) holland, belga és francia hajókon. EGYIPTOMBA és PALESZTINÁBA a Serviciul Maritim Roman hajóin. Felvilágosítást és prospektust küld a Bell— A Ansertkm Liale vezérképviselete. Vezetője: L. H. L. LAZAROVITZ. Bucureşti, C. Victoriei /C. et. I tel. 441-65. lin­vMara Str. Veneţia 2, telefon 36-80. Oradea, Bulv. Regele Ferdinand 4, telefon 15­00. szám.

Next