Uj Kelet, 1939. március (22. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-01 / 49. szám

n^^ ^^m₪m₪₪₪m₪₪₪mm₪₪am magas munkabérek folytán igen drága. Az export­államok sorsa az, hogy a kivitelben olcsóknak kell lenniök és ez az éles­­zag az életszínvonal rovására megy. Angii nem tud eleget exportálni és munkanélkülieinek évről־ évre milliókat kell támogatás címén kifizetnie. Az előző év közepe, főleg pedig október óta, angol gazdasági körökben erőteljes kampány indult meg a kivitel fokosága ér­­dekében. A kereskedelmi kamarák, iparos szövetségek és más szervezetek alapos me­­morandumokat dolgoztak ki, és reformja­­vaslatokat terjesztettek elő, amelyeknek célkitűzései gyakran ellentmondtak, de me­­lyek egy pontban valamennyien egyetér­­tettek. Nevezetesen abban, hogy erőteljes kiviteli politikát kell inaugurálni. Többek között szövetkezeti alapon álló kiviteli szer­vezetet ajánlottak, hitelkönnyítéseket, új kereskedelmi szerződések megkötését, vé­­gül a német kiviteli politika összes sikeres módszereinek átvételét, amennyire ezek az angol viszonyokhoz alkalmazhatók volná­­­­nak. Az angol kormány hajlandónak m­itat­­kozott arra, hogy az export támogatásában részt vegyen. A kiviteli hitel­alapot 100 mil­lió fontra egészítették ki és csakn­em ezzel egyidejűleg tízmillió fontos hitelt nyújtot­­kak Törökországnak. Itt úgy politikai, mint gazdasági szempontok jelentős szere­­ppet játszottak. Gazdasági téren a megegye­­­zésre való hajlandóságát hangoztatja, ab­­ban a felismerésben, hogy ׳*z vezet minde­­nekelőtt is a népek közötti kapcsolatok bé­­kés fejlődéséhez. Anglia a világ legnagyobb importőrje. Ez a körülmény az országnak különös erőt kölcsönöz egy olyan időben, midőn kiviteli sikerek számára behozatali lehetőségek döntő szerepet játszanak. Angla már ré­­gen nem a szabadkereskedelem tarna, de a kiegyenlített kereskedelmi mérleg ü­vét általában nem használta fel represszáriak­­ra. Csak az utóbbi hónapokban hallatszot­­tak hangok arról, hogy az angol kereske­­delmi politikát ebben az irányban kell ve­­zetnii és azoktól az országoktól, amelyek nem hajlandók megfelelő mennyiségű an­­gol árut átvenni, megvonják a kedvezmé­­nyes nemzet előnyeit. Még nem történt végleges döntés arról, hogy milyen úton fog haladni az angol ke­­reskedelmi politika. Több, mint valem­ii azonban, hogy Anglia átveszi a kétoldalú kereskedelmi szerződések rendszerét. Erre annál is inkább sor fog kerüli, m­iután Hull amerikai miniszter kijelentette hogy Amerika eddigi kereskedelmi politikájával szemben ugyancsak ezt a rendszert kíván­­ja érvényesíteni. Az angol kereskedelmi politika további fejlődése szempo­ntjából nagy jelentőséggel bírnak a Németország­­gal most folyamatban lévő tárgya­l­ások, amelyek­­az angol kormány politikai kíván­­ságaival is összhangban állnak. Talán nem véletlen, hogy Anglia és Németország ki­­vitele 1938-ban csaknem azonos mértékben esett vissza, annak bizonyítékául, hogy a politikai események mindkét állam gazda­­sági érdekeit egyaránt érintették. ״ Nemcsak egyedül kenyérből él az ember!" Ezt az igét meg kell fordítani napjainkban. Neon egyedül a hitből és vallásiakból él az em­ber: kenyérből is. Kenyérből és minden egyéb jóból, amit a vidéki városok vendéglői­­ben kap az ember. Fontos stációk a meg­­figyelő számára ezek a vendégfogadók, ahol a maguk fesztelenségében mutatkoznak a zsidócskák. Első tapasztalatom, hogy maguk a ven­­déglők is zsidóbbak lettek. Az ajtófélfákon a kicsiny és átfestett „mezüzék" helyett valósággal tüntetően nagy pergamentek hir­­detik, hogy a vendégekkel együtt a vendéglő 13 konzervatívebb lett. Ehhez mérten a ven­­déglős meghittebb, testvéribb. Uj szokás, hogy a vendéglős bemutatkozik ismeretlen vendégeinek, megkérdi, van-e felnőtt gyer­­meke és hová orientálódik? Palesztinába, vagy Dél-Amerikába? Csak az efajta körül­­mények ismertetése után lehet remélni, hogy a gazda aziránt is érdeklődik, hogy mivel szolgálhat. Désen, Klein bácsi emeletes vendéglőjében még áll a két szerecsenszobor, de a falak karaktere zsidó lett. Valahonnan előkerült a Moses Montefiore kép, egy Herzl-fotográfia és egy relief, ami Dávid tornyát ábrázolja. Közben persze Jahrzeit-táblák. A halandóság emlékeztetői a zsidó jótékonyság és zsidó tettrekészség araképes szimbólumai köze­­pette. Nagybányán Izsák Ferenc úr is zsidó jelleget adott vendéglője falainak a város művészi karakterének megfelelően — festmé­­nyekkel és rajzokkal. . ..festmények" egyike Jicchak ősapánkat ábrázolja amikor Rebbe­­kával találkozik, nem a legkorhűbb viselet­­ben, nem is úgy, ahogy a Bibliában leírva találjuk, tevék és szolgák környezetében. Balkézzel fognak kezet s nagyon szomorúak. — Miért a szomorúság? — kérdem. — Amikor arra gondoltak — magyarázza Izsák úr —, hogy esetleg férj és feleség lesz­­nek, kissé elbusultak. Másik disze a falnak: ״ Mispat Slómó" — Salamon király ítélete. Trónján ül a király, palástban, koronával a fején; balján áll a próféta, lábainál ש a ,,szofér", a jegyző. Egy harcos áll, balkezében a gyermekkel, jobbjá­­ban irtó szablyával. Alul kétségbeesetten az anya és villogó kárörvendő szemekkel az ál­­anya. A kép nem a művészetével akar hatni, ments Isten, ez távol áll tőle, hanem azzal, hogy betűkből van megrajzolva. Kohelet, Sir Hash­im, Misle — A prédikátor. Énekek Éneke és a Példabeszédek — Kedből, amely könyvek szerzője, a hagyomány szerint, Salamon király volt. De ott találjuk még a­ Királyok Könyvének egész szövegét is, a Krónikáét, amely elmondja a kép témáját. A türelem csodája a rajz, amely alá okos tapintattal Keren Kajemet-perselyt helyezett a vendéglős. • Fiatal házaspár jön a vendéglőbe, szeré­­nyen a sarokba vonulnak, ketten rendelnek egy adagot, két terítéken. Izsák úr maga veszi fel a rendelést és salamoni bölcseség­­gel sokat hoz a körítésből és kevesebbet a húsból, hogy vendég és vendéglős egyaránt jól járjon. — Különös eset — mondja, miután a fia­­talok távoztak. — A fiatalember a házassága előtt elhitette leendő apósával, hogy Palesz­­tinában húsz dinam földje van és egymillió lej készpénzre van szüksége, hogy könnyű­­szerrel tőkés-pertdilkátot kaphasson. Erre könnyűszerrel ígéretet is kapott apósától, de amikor közeledett a lakodalom napja, az após beteg lett. Beteg ember nem adhat egy milliót, annyi pénzt nem szokás a pizsama zsebében hordani. ״ Várjál fiam, mondotta az öreg, a pénz nem szalad. Ha elpatkolnék, akkor még kevésbé fut el". Megtartották tehát az esküvőt, ami után kiderült mind a két turpiság. A dinamok és a millió meg­­volt ugyan, de másoknál. Kvittek lettek. Most azon gondolkoznak, hogyan juthatná­­nak ki ,,feketén". Addig ketten esznek egy adagot. ]Miközben ezt az esetet hallgatom, egy szi­­kár, magas hitsorsos, orrán csíptetővel, nyírott szakállal várja, hogy beszélhessen velem. Bemutatkozáskor elnyeli a nevét, ide­­oda hajlong, esetlen, falusi udvariassággal. Sok életrajzi adatot árult el önmagáról. Jesivát végzett és rabbi akart lenni, de az élet vihara átsodorta a kereskedelemre (ilyen precisz nyelven beszélt), innen viszont a fizetésképtelenség örvényébe zuhant, amíg aztán baráti kapcsolatok segítségével ügy­­nöke lett egy dobozgyárnak, amely mostaná­­ban likvidál a nemlét régiói felé. — Tehát? — Tehát, guter Rat ist teuer. * _ Jótanácsot akar? Woher nehmen und nicht stehlen! Magam is használhatnék ilyesmit. — Látja kérem ,most csakugyan fején ta­­lálta a szeget. Ha jótanács nincs kéznél, lopni kell. És ehhez kérném a segítségét. Mielőtt tiltakozhattam volna, elmondotta, hogy fiatal korában látott egy hirdetést vala­­melyik jiddis nyelvű lapban. ״ Vállalom a nagybetegekért való imádkozást reggel­ este, öt koronáért. Ha imáim, Isten ments, nem járnának eredménnyel és a beteg elhalálozna, akkor ״ misnájeszt" tanulok. Vagyis, a pénz nem veszett el". — Betegedjem meg? Ezzel legyek a szol­­gálatára? — Nem! Inkább eszközölje ki lapjánál, hogy ilyen hirdetést tegyenek közzé, a köz­­ügy érdekében. Átnyújtotta a kicirkalmazott írással meg­­szövegezett közleményt és sietve, rövid búcsú után hosszú, ösztövér alakja kisiklott a ven­­déglő ajtaján. • Más a levegője Nagybánya ismert cuk­­rázdájának, a ,,Bergernek". Nemcsak mar­­ cipán-Ulatot, hanem művészetet ..lehel‘־, a bányai mű­vésztelep legjobb alkotásait látja az ember a halk, európai hangulatú terem­­ben, ahol a cukrászsütemények legjobbjait, mondjuk a ,,krémjét", vitrinbe helyezik. Ziffer-önportréja mellett Olejnyik Janka finom apró vízfestményed, Thorma Jánosné magé­­nyos nője fehér blúzban, zöld szoknyában, Katz Márton zsánerképe "Cigány a kályha mellett", Mikola virágképei, Pirk János művei mellett egy Jándi-kép. Szerény helyre tették, de a cukrászda művészei róla beszél­­nek legtöbbet. Az a ritka szerencse érte ugyanis hogy a világhírű Korda Sándor öccse, Vince, aki valamikor a nagybányai telep fiatal művésze és Jándi barátunk ז a­ tanítványa volt, megsegítette. Hű maradt a mesterben állandó levelezésben állottak és most, hogy a művésznek igazán sürgős volt, Jándolt Londonba vitte saját költségén és ott a Korda-féle filmműveknél fogja elhelyezni. Ez a mű­vésztelep szenzációja. Egy sokat nélkülözött művész végre is kenyérhez jut. Bizonyára nemcsak kenyérhez, hanem beatsteakhoz is, amiben barátunknak, sok hatásos bibliai kép nemes alkotójának, v­agy­ ritkán volt része nagybányai és pesti mun•­kássága idején. S­zabó Imre tódéig zsidói­ ­let a vindiyt&kUH. BiitUU UéfuU. is a Uutz dunam. A sovány- d­n&tc ötlete. Jándi Dávid 5 bute*ut­c 150.000 vagon búza vár még exportra. A hivatalos statisztikák szerint 150.000 vagont tesz ki az ország búzafelée az 1938 évi termésből, amely még exportra ▼ár. Ennek megkönnyítése érdekében a kormány­­a napokban kiadja az exportpré­­miumok fizetési határidejének meghosszab­bítására vonatkozó rendeletét, amely már­­cius 9-én lejár.­­ Közkegyelemben részesülnek a katonai könyvecskéjük láttamoztatárult elmulasztott tisztek. Bucurestiből jelentik: Armand Cali­­nescu miniszterelnök-helyettes, hadügy­­miniszter rendelettörvényt terjesztett H. Károly király őfelsége elé szentesítésre. A közkegyelmi rendelet első szakasza értél­­mében amnesztiát kapnak azok a tartalékos teztek, akik nem jelentkeztek a kellő idő­­ben Md. E. I. jelzésű katonai könyvecskéjük ottamoztatása végett. Ezt a mulasztást a mozgósítás előkészítéséről szóló törvény 7. §■kasza értelmében minősített mulasztásnak tekintik és a büntetést a katonai törvény­­könyv 224. szakaszában előírt büntetéssel sújtják. Közfkegyelem­ben részesülnek tehát knak a tartalékos tisztek, akik katonai köny­­ven­kélük láttamoztatását az amnesztia ren­­delet megjelenése előtt elmulasztották. A Bockegyelmi törvényrendelet 2. szakasza ér­­telmében mindazok, akik az amn­esztiában •*®*ülni óhajtanak, katonái könyvecskéjil­­■kt az 1938. évre vonatkozólag a folyó évi Ugatta 80-ig láttamoztatni kötelesek. XI - KELET SZERDA, 1939. MÁ­­CIUS 1. Select Mozgó Csütörtöki kezdettel: Az örök titok AZ ABBÉ világhírű szinémű mesteri filmváltozata, főszerepekben: FEDAK sari, földényi lasziv, SULYOK MÁRIA, LEHOTAY ÁR­­PAD, HARSÁNYI REZSŐ, GARDAY LAJOS. Megérkeztek a tavaszi újdonságok Nagy választék: férfffel8l15 öltöny SZÖVETEKBEN, ■Sikabáfי kosztamKELMÉKBEN GRUNFEID Tj . •it Poilivărte NOVOGNÍJI HENRIKNÉL llQllSOflrfl IV*! (Josefin) BuIv. Berthelot 16. Nem árja, de nem is zsidó ״ Segítsen három emberen, akik különben az éhhalálnak vannak kitéve״ Arad, február 28. (Az Új Kelet tud.) A szereplők nevét nem írjuk meg, mert hiszen nem is a nevek a lényegesek, hanem a té­­nyek, amelyek arról számolnak be, hogy milyen zsidó és nemzsidó tragédiák játszód­­nak le a mai Németországban. A tömeg­­tragédiáról szinte naponta értesülünk a táv­­irati irodák jelentéseiben, vagy pedig, ha egy־ egy menekült­vonat halad át városunk állomásán. Az egyesek, az egyének tragé­­diájáról azonban csak néha értesülünk olyan levelek révén, amelyeket a szenvedők juttat­­nak el néha egészen távoli ismerőseikhez, mintegy utolsó szalmaszálba kapaszkodva, tőlük várják a segítséget. Vannak olyanok is, akik a zsidó közössé­­get már elhagyták, vagy akiknek elődei tér­­tek át, de akik ma újból megtanulják és érzik, hogy mit jelent a legcsekélyebb vo­­natkozásba is jutni a zsidósággal. A közelmúlt napokban az egyik aradi zsidó importőrhöz levél érkezett egy bécsi cégtulajdonostól, akivel már régebben üzleti összeköttetésben áll és aki a következőkben vázolta előtte helyzetét: — Keverék vagyok — írja a bécsi keres­­kedő. — Apám árja volt, anyám pedig szüle­­tett zsidó nő. Mivel én egy árja nőt vettem feleségül, nem kell eltávoznom innen. Más a helyzete azonban a fivéremnek és az ő érde­­kében kéréssel fordulok önhöz. Fivérem, mi­­ként magam is, születése óta evangélikus. Sohasem volt tehát zsidó. Kilenc évvel ez­­előtt zsidó nőt vett feleségül. Az asszony még a házasság előtt áttért az evengélikus vallásra. Bár fivérem sohasem volt zsidó, az itteni fajtörvények szerint zsidónak tekintik. Ami mesterségét illeti, kitanult optikus. Ti­­zenkét évvel ezelőtt­­egy kis látszerész­üzle­­tet nyitott magának. Nagy takarékossággal sikerült neki az üzlet megnyitásához szük­­séges tőkét előteremtenie. A fent vázolt okokból fivéremnek be kellett zárnia üzletét. Ennek következtében pedig a legteljesebb nyomor előtt áll. Megtakarított pénzünk egyikünknek sincs. Nekem is családom van és én sem lehetek fivérem segítségére. Nem segíthetik azonban a zsidó szervezetek sem, mert hiszen — amint helyesen mondják — fivérem sohasem volt zsidó. Máshova pedig szintén nem fordulhat segélyért, mert hiszen nem árja. A helyzete tehát reménytelen Minden jövedelem nélkül áll. Itt már nem maradhat sokáig, mert nincs sem munka-, sem életlehetősége. Ki kell tehát vándorolni! Ezért fordulok most bizalommal önhöz az»­ a kéréssel, hogy esetleg segítségére lehet­ a kivándorlásban. Esetleg tudna az önök or­­szágában, vagy máshol elhelyezést­ találni számára. Abban az esetben, ha mint optikus nem találhatna elhelyezkedést, bármily­ munkát elvállal, csakhogy újból megkeref■­hesse kenyerét. Természetesen nem tudom, hogyan lehetne a kérdést megoldani. — Ne haragudjon, hogy önhöz fordulok ezzel a kérdéssel, de senki más ismerősünk nincs a külföldön, akihez fordulhatnánk Fáradozásáért előre is köszönetet mondunk Fivérem először egyedül utazna el, hogy a*׳ után felesége és hatéves gyermeke is utána menjen. Úgy tudom, hogy nem zsidó számára nem ütközik nehézségekbe a beutazás. Évé­­rem felesége szintén bármilyen munkát vál­­lalna. Hangsúlyozom, hogy fivérem csak Németországban számít zsidónak, mert hi­­sz­en lényegében sohasem volt zsidó. Meg­említem azt is, hogy fivérem irataiban szár­mazása sehol sem szerepel és az iratokból kitűnik, hogy mindig evangélikus volt. Levele befejező részében ismételten köszö­­netet mond az esetleges segítségért és han*־ súlyozza, hogy három szerencsétlen eml életének megmentéséről lenne szó. Neveket nem említettünk. A nevek nem­­ fontosak. A történet a lényeg, amely adalé־ kul szolgálhat ahhoz, hogy miképpen válnak semmivé egzisztenciák Németországban, vélt­képpen teszik ki a legnagyobb nélkülözésnek a családokat, még akkor is, ha azok nem zsidók és az apának csupán annyi a t­ón, hogy zsidó anyától származik ... A román-görög külkereskedelmi tárgyal­sokat áprilisban kezdik meg. A román - görög kormányok előzetes megbeszélés alapján a román-görög külkereskedelmi * fizetési egyezmény megkötésére vonatkoz tárgyalásokat áprilisban kezdik meg Buda­restiben.

Next