Uj Kelet, 1939. június (22. évfolyam, 119-143. szám)
1939-06-01 / 119. szám
CT309M/1934 I Ull CSn 1, 8». -------- ' Baron L. Popeiefoai 1899־. Defizetési árak: ,roata 11•. ■®«yadévTe «9, félégé—évre 120• lej. KWBamba 2, negyedévre 9, árre 1t, égé—évre 29 dollár. — Irdetések dijszakáa —érint. — Am rj BELET*4 a tramUlvatUal én *u ■nidóaág egyetlen napilap־ Cikkeink utánnyomáa és csak a megjelölésével engedjük meg. XXI. évfolyam, 119. szám. IK KELET,SNK WILAP Ára 5 lejtvestxtő: Dr. Marton Ernő. R». _______ doctor reeponsab»l-F«ee«e• tő: Jámbor Ferenc. Adn_—---- delegat • girant reaponaaby-FNei• igazgató: Schwartz Endre. Propriatar-Tulajdonos: Fraternitan 8. A. B. de Editura. Registrul publcaţl«Anilor periodice No. 43. Dos. 889. 1984■ Tribunalul Cluj, Secţia IIL 1939-06»». Slvan 14. Csütörtök, Junium 1. vasul iu mis második hetében, nagy ünnepségek ette fog betíjlalni a román vasutak bet- L éves jubileuma. Mint minden országban, Romániában 18 a vasúti hálózat klépltéן vette kezdetét a modern civilzáció törte. A civilizáció, mely bár nem azonos a nival, mindenütt és mindig óriási vitt a kultúra terjesztésében és a sok élet színtjének felemelésében. A technikai vívmányok között, melyek az 1 világ arculatát átalakították, kétségenן a vasútnak van a legnagyobb szerepe : a népeket hozta közelebb egymás, a szinte emberi intelligenciát sugárzó fa, hanem döntő jelentőségű befolyása ן ן kapitalista társadalom kialakulására, politikai és társadalmi életének arányokra való terelését is. i vasutak nélkül elképzelhetetlen lett vol. I a modern nagyvárosok kialakulása, a gőzhajózás olyan nagyarányú kifejtőke mely a kontinensek közötti távolságokat s legkisebbre szűkítette le. A modern postaszolgálat kifejlődése neminden szoros összefüggésben van a vak fejlődésével és ez a fejlődés nemcsak az letek szoros együvétartozásának érzését ütötte és virágoztatta ki, hanem a szeli együttműködés területén is óriás! jelentett szert. A vasutak előtt a világ képe csaknem f«j*nek volt mondható. A |párizs| ember, ן ha tehetősebb és magasabb kultúrája | a, alig engedhette meg magának azt a ré st, hogy életébe■ egyetlenegyszer elen a Kelet valamelyik országába, ont » keleti ember még álmában is ritkán lelt arra, hogy valaha meg fogja pillant- I a nyugati kultura csodálata» szépség I, művészi alkotásait. Ikor még postakocsik bonyolították le I országokon belül ée ta) az országok hatá- 1 a közlekedést, az utazás nemcsak túl i fényűzést jelentett a nagy tömegek szán, de nem is volt túlságosan kívánatos, túlságosan biztonságos. i első vasutak, helyesebbek! az első m״ zsók és vasút! kocsik természetesen még I állottak attól, hogy az országokon be- I h a határokon túl| távolságok nagysá- 1־ annyira leszűkíthessék, mint napjaink. Mint minden fejlődést. vasutak felse- t is a próbálkozások és áldozatok hossza előzte meg. A kezdetleges gőzmozdony- I az áramvonalas, hatalmas gépszörnyeteóriási volt az út, amelyet csak fokozó, a legjobb elmék erőfeszítéseivé lehet megtenni. már a fejlődés olyan nagyarányú a etl technika területén, hogy ellenére a tegeliek versenyének, a vasútutazás kívánatosabb 60 vonzóbb lett a térek előtt. Egy-egy ország színvonalánakhatározásánál döntő szerepet játszik az ״ ország vasúti hálózatának fejlettsége, itosabban: sűrűsége. A vasutak kényelme, gyorsasága, bizton״ s ága legalább Is olyan jelentőségű a rotációban, mint a villamosságé, a vasnemcsak árukat szálltanak, nemcsak felen tájakat és kultúrákat hoznak keaz emberekhez, hanem gondolatokat, ’ét, érzelmeket szállítanak egyik or*bő! a másikba, egyik birodalomból a skha. paKy°n is érthető tehát, ha a román vasvezetősége fényes keretek között Un. י вي ̋ meg a román vasutak hetven éve» Jamát. a számos tényező mellett, amelyek *niu civilizációját a modern nyugati pr- MM civilizációjának fejlettség! fokára a román vasútaknak is óriási szevan. a természetkincsek és azok az erenergiák, melyek Romániát Keletegyik legjelentősebb országává tűtparlagon és kiaknázatlanul maradtak F*a P. román vasutak olyan nagyarányú fej. r ** ״ allttl, melyet e® az Intézmény hetven látott tett meg. sűrűbb lett p. romániai vasúthálózat, • tötkéletesebb mozdonyok állottak renta, minél pontosabbá lett a vasúti közlekedés, annál több úton és vonalon áramlott be az országba a nyugati kultúra és civilizáció áldásos hatása és annál több lehetőség nyílt arra, hogy Románián keresztül a nyugati gondolat és a nyugati kereskedelem minél több érintkezési pontot találhasson a keleti országokkal. A román vasút ünnepe tehát minden romániai kultúrember számára ünnepet jelent, sőt a tömegek számára is ünnepiet kell jelentenie, mert minél gyorsabb ütemű a vasutak fejlődése és a közlekedés biztonsága, annál több lehetőség nyílik arra is, hogy ennek az országnak természeti és emberi energiája jólét és megelégedettség földjévé tegyék Romániát. Az orosz-francia-angol tárgyalások utolsó akkordjai Litvinov európai és amerikai körútra indul. Megkötötték a németdán megnemtámadási egyezményt. Lengyel jegyzék Danzigban London, május 1. Molotov külügyi népbiztos mai beszédétől várják az angol-francia-orosz hármas egyezmény létrehozását. Az angol lapok nagy része befejezett ténynek tekinti az egyezményt, de még mindig számolnak bizonyos nehézségekkel. Butler államtitkárt, aki igyekezett őt megnyugtatni, hogy az angol javaslatnak az a része, amely az együttműködés rendszerét csakhangba akarta hozni a népszövetségi alapokmánnyal, illetve annak szankciós szakaszával, nem takar semmiféle rejtett célzatot. Moszkvai aggodalmai tehát túlzottak. A párizsi sajtó ugyanakkor arról értesül, hogy Moszkva újabb kívánságokkal állott elő és ezért az egyezmény megkötése még mindig nehézségekbe ütközik. A munkáspárt Chamberlain külpolitikája ellen London, május 31. A Labour Party intézőbizottsága tegnap ülést tartott, amelyen heves bírálatban részesítették a kormányt és rosszulásukat fejezték ki afelett, hogy a kormányzat nem követett el mindent a brit-orosz megállapodás megkötésére. Az angol munkáspárt országos gyülekezete 2.363.000 szavazattal, 55.000 ellenében határozati javaslatot fogadott el és abban élesen elítéli a Chamberlain-kormány külpolitikáját. Az angol sajtó aggodalmaskodása regisztrálja a moszkvai lapok cikkeit. A Pravda ugyanis hétfői számában azt írta, hogy a vörös hadsereget nem azért teremtették meg, hogy a határokon kívüli is harcba keveredjék. A szovjet nem hajlandó tehát háborús konfliktusok kockázatát vállalni. Az Izvesztija viszont a legutóbbi brit javaslattal kapcsolatban azt közli, hogy London és Párizs magukévá tették a szovjetdiplomácia elgondolásait, ami a moszkvai tervek diadalát jelenti. Litmnov európai és amerikai körútra indul A Paris Midi azt írja, hogy a szovjet kormányzat még e héten megadja válaszát a brit javaslatra és ezután Molotov, az új külügyi népbiztos fontos külpolitikai nyilatkozatot tesz, Litvinov pedig hosszabb külföldi útra indul, amelynek során meglátogatja Londont, Párizst és Washingtont is. Párizsból közült, hogy Bonnet külügyminiszter hosszabb kihallgatáson fogadta Suritz párizsi szovjet nagykövetet, akivel fontos megbeszéléseket folytatott. A tárgyalások a szovjet-brit-francia szerződés körül mozogtak. Beavatottak szerint Bonnet és Suritz még egyszer leszögezték kor- Hiányaik álláspontját és megállapították, hogy a nézetek között most már nincsenek áthidalhatatlan ellentétek. Párizs, május 31. A szerda reggeli francia lapok a Moszkvával folytatott tárgyalások jelenlegi állásával, valamint a totális államok magatartásával foglalkoztak. A Petite Parisienneben Bourges cikket ír és azt reméli, hogy az utolsó javaslatra még a másnap folyamán megérkezik az orosz válasz. Az elmúlt két nap folyamán — írja Bourges — néhány módosítás történt, mely azonban nem érinti a probléma lényegét, csak az aláírásra kerülő egyezmény mechanizmusán ejt változásokat. A Le Matin szerint valószínű, hogy az oroszok adott esetben ellenjavaslatot tesznek a francia-angol javaslatokra. Valószínűleg bizonyos módosításokat fognak eszközölni a francia és az angol kormány által Moszkvába eljuttató szövegen. ** Lengyel jegyzék a kalthofi incidens ügyében Varsó, május 31. Danzig szabad város lengyel főbiztosa jegyzéket intézett a danzigi szenátus elnökéhez a kalthofi incidensek ügyében. A jegyzék a következőket szögezi le: 1. A danzigi hatóságok viselik a felelősséget a kalthofi incidensek miatt. 2. A lengyel kormány elismeri a három danzigi lengyel tisztviselő ellen emelt vádak alapját, de leszögezi, hogy kizárólag a lengyel kormány dönthet afelől, hogy a nevezett danzigi lengyel tisztviselők elbocsátandók-e, vagy sem. 3. Ha a szabadváros szenátusa valóban likvidálni kívánja a feszült helyzetét, úgy Lengyelország danzigi biztosa hajlandó tárgyalni azokról az intézkedésekről, amelyek szükségesnek látszanak. Danzig, május 31. Azzal a jegyzékkel kapcsolatosan, amelyben a lengyel kormány válaszolt a danzigi hatóságok azon kívánságára, hogy vonja vissza a kalthofi incidens kapcsán vádolt lengyel diplomáciai tisztviselőket, danzigi illetékes körökben többek között a következőket mondják: A lengyel kormány meg akarja hamisítani a tényeket annak ellenére, hogy a karthofi incidensek ügyében lefolytatott vizsgálat nem hagy semmi kétséget azért, hogy milyen körülmények között zajlottak le azok. Ha a lengyel kormány megtagadja a lengyel tisztviselők visszahívását azzal az indokolással, hogy Danzignak nincs joga ezt követelni, meg kell állapítani, hogy a lengyel kormány tudatosan akadályozza ezáltal a Lengyelország és Danzig közötti feszültség tisztázását és kiküszöbölését. A jegyzék végén közölt azon biztosíték, hogy Lengyelország hajlandó enyhíteni a légkört, figyelmen kívül hagyja, hogy ugyanakkor nem járul hozzá azokhoz az előfelté(Folytatása az utolsó oldalon.) VILÁG TÜKRE A Brit-Guayana terv mogul Írta: NEUMANN JENŐ London, 1939. május hó. 1939. február 14-én, amerikai és angol tagokból álló bizottság gyűlt össze az evlaxii konferencia kezdeményezése nyomán Georgetownban, Brit-Guayana fővárosában, hogy ״ akaratuk ellenére emigránsokká vált európaiaknak a letelepedési lehetőségeit tegyék tanulmány tárgyává. A bizottság, az angol kormány hozzájárulásával, Guayana természeti, klimatikus és gazdasági viszonyait akarta megvizsgálni, továbbmenően pedig azonnali és hosszabb időre tervezett kolonizáció kilátásait megítélni és költségeit felbecsülni. A bizottság munkája mintegy 10 hetet vett igénybe. Miután az angol kormány többször sürgette a jelentés kiadását, ez május elejére elkészült és azonnal kinyomták. A bizottság szerint Guayarában van állandó földművelésre alkalmas terület, vannak természetes nyersanyag források, melyek a mezőgazdasággal összefüggő ipar teremtését teszik lehetővé, a klimatikus és egészségi viszonyok sem teszik lehetetlenné európai emberek letelepülését. A végkonklúzió azonban a következő: Brit-Guayana nem ideális hely európai emberek telepítésére, különösen nem alkalmas azonnali nagyszabású kolonizáció megindítására. Kísérlet céljából 3—6000 válogatott fiatal és nő próbatételépítését ajánlják, a kísérlet költségeit kb. 600.000 fontra kecsülk. A jelentés tisztázandónak tartja még: (a) Vájjon a Kanuku nevű területen, továbbá a hegyvidék és a szavannák közzé eső részeken található termékeny földek olyan nagy kiterjedésűek, mint ahogy azt az első, megközelítő becslések mondják. (b) Felhasználhatók-e a szavannák komoly földművelésre; (c) Őserdők kiirtásával nyerhetők-e új termőterületek; (d) Tekintetbe véve, hogy fa, érc és vizierők vannak, fejleszthető-e nehézipar; (e) Mik a kilátásai a könnyű iparnak, ha a szükséges nyersanyagokat termeszteni tudják;* (f) Nem kíván-e a telepesek egészségének megőrzése túl nagy összegeket; (g) Várjon a vízi és szárazföldi közlekedési utak kiépítése (hatalmas őserdő övét kell áttörni ), melyek a kolonizációra egyedül számbajövő területekhez vezetnek, nem kerül-e olyan pénzekbe, amelyek aránytalan sokszorosai az egyébként telepítési költségeknek. A bizottság óvatosságot ajánl a lehetőségek megítélésénél és hogy ezt a figyelmeztetést milyen komolyan kell értékelni: a vizsgált tárgy pozitív vagy negatív oldalait? Ez a bizottság egységes volt a tekintetben, hogy minden egyes tagja szimpátiával kíséri a zsidó menekültekért folytatott akciót és törekvése az volt, hogy Guayana legelőnyösebb tulajdonságait fedje fel. Ezen pozitív törekvések ellenére a kilátásokat — a jelentés szerint — tartózkodással kell fogadni. Az angol kormány is alig tekinti kecsegtetőnek a lehetőségeket, noha minden igyekezetével azon van, hogy a Guayana tervvel enyhítse az új Palesztina politikájával a zsidóságra mért csapás hatását. A Times, mely a novemberi németországi zsidóelenes akciók óta állandóan napirenden tartja Közép-Európa zsidó menetijeinek az angol birodalom valamely részében való letelepítésének gondolatát, a bizottság vizsgálatáról szólva, így nyilatkozik: ״ Meg kell adni, hogy az első eredmények nem nagyon biztatóak" és noha amellett van, hogy vigyék keresztül a bizottság javaslatait, hozzáteszi: ״ A jelentés nem mondja azt, hogy nem kell kutatni újabb lehetőségek után az angol birodalom más részeiben". Ez a mondat mélyen világít bele a Guayana ígérte jövőbe. A Times sem hiszi, hogy az Erec Jiszraelben tervezett korlátozásokért Brit Guayana kárpótolni tudja a zsidóságot. Sokak előtt ismeretes az, hogy 6 év előtt járt már egy bizottság ezen a gyarmaton, hogy szemügyre vegye a kolonizációs lehetőségeket. Akkoriban az asszírokat akarták Guayanába telepíteni, hogy megszabadítsák