Uj Kelet, 1939. július (22. évfolyam, 144-169. szám)

1939-07-01 / 144. szám

M VJ 10 Taxa poștală platita In mun. No. 30023/1934 — --— és kiadó hivatal: Cluj, Str. Baron L. Pop 18-60. Előfizetés! árak: 110, negedévre 320, fél- 0, egészévre 1200 lej. Kül- Havonta 2, negyedévre 6, 12, egészévre 20 dollár. — *rdetések díjszabás szerint. — A* rjj KELET“ a egyetlen Cikkeink utánnyomását csak a írás megjelölésével engedjük meg. ----BUCUREŞTI Dinetoi^Ftaer. • s . . készt«: Dr. Mar- AfA D 181 ton Ern«. Be- ן * doctor responaabU-Feielö» szerkeaat«: Jámbor Ferenc. Administrator delegat si girant responsabil-Feielő» igazgató: Schwartz Endre. Propriatar-tulajdonos: Fraterația# 8. A. B. de Editură. Registrul publicaţiunilor periodice No. 43. Dos. 889. IMS. Tribunalul Cluj, Secţia HL Szombat, Julius 1. 1939—5699. Tamuz 14. XXII. évfolyam, 144. szám. ötéves tév X Új Kelet egyik legutóbbi számába« ki*sa!» ismertettük a Legfőbb Gazdasági 8 által elkészített ötéves tervet, amely időn belül — rendelettörvény formájá־ — alaptörvénye lesz Románia gazdasági ternek és fejlődésének. Az ötéves terv azövetkező években minden gazdasági, sőtodalmi kérdésben is irányítója lesz a komly gazdasági politikájának, úgyszintén a gángazdaság tevékenységének is. Romániában az ötéves terv bevezetése és «valósítása korszakalkotó abból a szemízból, hogy bizonyos mértékig korlátok közé oátja a gazdasági liberalizmust, azonban ן amint az a tervezetből is kitűnik — mégis ig tág teret hagy a magánkezdeményezésrt, ha a gazdasági élet és tevékenység egyes hierein már inkább a fokozottabb állam! kiőrzés melletti működést tes zi csak Jeti«- té. Viszont a romániai termelésben, főleg azért temee Jégben, még nagyon sok olyan telet van, ahol a magánkezdeményezés mint 11 vonatkozásban hasznosat és rentábiliset hozhat és e téren további korlátozásokról sjebb a második ötéves tervben lehet .Amint a programból kitűnik, az ötéves terv lasítása a legtöbb gazdasági jellegű ényünk módosítását, más területeken pent törvények megalkotását teszi szűktntekintve, hogy gazdasági törvényeinkje a gazdasági liberalizmus szigorú át tartásával készült. Erre egyébként lez úgy maga az ötéves terv, mint a Leg- Gazdasági tanácsnak ezzel kapcsolatos te. .Már az ötévé■ terv első pontja bejelenti, így a közlekedési utak kibővítése és megrend ezése érdekében a kormány új törvény':«*tatot készíttet, ez a törvényjavaslat . Móniképpen a program végrehajtását, de szükségesnek mondott utak és közlekszközök minél előbbi megépítését tesz majd lehetővé. Ezzel kapcsolatban a kormány ve számol bizonyos nemzetközi szerződéskel és külkereskedelmi érdekeinkkel is. Az altalaj termékek értékesítésével kapolatban már készül is a bányatörvény módosítása. itt a kormány abból indul ki, hogy altalajban levő kincseink holttőkékezéknek minél előbbi felszínre hozatala, illetve termelése viszonylagos tőkeszegénységünkre hoz majd nagy változást. Másrészt iont a kormány szabályozni kívánja a bányanősek kitermelését abból a szempontból is, így azok a belföldi szükségleteket úgy most mint a jövőben egyenletesen lássák el. A myatörvény módosítása tehát ebben a szejmben készül el. A mezőgazdasági termékek értékesítéséve kapcsolatban a kormány már megtette az *e lépést a búzaértékesítési törvény meghozásáva és hasonló törvények készülnek -adama mezőgazdasági termékeinkkel kapcolatban, amelyeknek értékesítése a külföldön nehezebb. Ezzel kapcsolatban a kormány sulytra akar adni a mezőgazdasági termékt«*, főleg abból a szempontból, hogy aezőgazdaságunk termelje ki az iparunkindama nyersanyagát, amelyek akár kis, ár nagyobb invesztíciókkal Romániában égre termelhetők lennének. E téren 18 törna már több kezdeményező lépés. Hasonló empontok érvényesülnek az állami halászat az állami erdőkitermelés átszervezésénél is. Az ipsói termelés megszervezésénél az öt** terv megalkotóit az a szempont vezette, így a rájnk kényszerített autarkia legyen tel- és egészséges, a meglevő ipari szakmák, mn gátoljuk meg a túlméretezés lehetőségeit, uyanakkor most már teremtsük meg azokat ipari szakmákat, amelyeknek termékeiből Ég ma is behozatal!■* szorulnak. Mivé tezt munkát a magántőke és magánkezdeményeא részben tőkehiány, részben pedig a renbilités bizonytalan alakulása miatt nem 1h.vitatta meg, a kormányprogram arra szánt, hogy ezeket a hátrányokat kiküszöböl- Mivel ez kétségtelenül nagyobb hosszújáratú tőkéket igényel, a kormány ez utóbb a hitelproblémák megoldásával is összeggésbe hozta. A hitelellátás megszervezésében az ötéve érv megalkotóit egyrészt az előbbi szerint, másrészt az a szempont vezette, hogy i den egyes termelőréteg megfelelő olcsó- Halifax feltűnően erélyes beszédének nemzetközi visszhangja: ״ Ha Németország erőszakot alkalmaz Danzigban, Anglia Lengyelország mellé áll“ — írja a Times. Puccs készül Danzigbln? A londoni tőzsdén estek az árfolyamok. Roosevelt haza־ rendelte londoni követét A világpolitikai lázmérő újra magadra szökött. A danzigi feszültség és Halifax feltűnően éleshemgű beszéde jelzi a hőfokot, s moszkvai tárgyalásokban pillanatnyi szélcsend mutatkozik, a távolkeleti viszály is háttérbe szorult: a viharfelhő újra Európa fölött gomolyodik. E jelenségek között némi összefüggés kell, hogy legyen, nevezetesen a moszkvai tárgyalások, a távolkeleti viszály és az új danzigi feszültség között. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy miként a tiencsini viszályban, a danzigi mozgolódásban is olyan erők érvényesülnek, amelyeknek nem kis mértékben a moszkvai megegyezés meghiúsítása a célja. Bár Londonban komoly az aggodalom és háborús veszedelemről beszéltek feltűnő nyíltsággal nem látszik valószínűnek, hogy Berlin most ténylegesen végsőkig akarja feszíteni a Kurt Danzig ügyében, fellépésének inkább zavart keltés a célja a moszkvai tárgyalások irányában. A kockázat veszélye azonban ígyea fennáll. Az eseményekről alábbi tudósításunk számol be: Halifax: ״ tengelyhatalmak szigetelték el önmagukat“ London, június 30. Halifax angol külügyminiszter feltűnően erélyes hangú beszét tartott tegnap az angol külügyi társaság ülésén. Kijelentette,hogy Anglia a béke érdekében súlyos kötelelettségeket vállalt. Növelte hadseregét szárazon, vizen, levegőben, amely azonban csak akkor lép a tevékenység területeire, ha bármely olyan államot megtámadnak, amelynek függetlenségét Anglia szavatolta. Ez a lépés gyors és teljes lesz. Az angol külügyminiszter szembeszáll azzal a váddal, hogy Anglia bekeríti a tekintélyállamokat. Ez nem igaz. A tekintély államok kezdtek és egyre határozottabban folytatnak olyan politikát, amellye önmagukat szigetelték el. Nem a demokrata államok kerítenek be, hanem a dinamizált hatalmak fajpolitiká- jukkal, külpolitikájukkal, gazdasági politikájukkal idéztek elő olyan helyzetet, amelyben mások védelmi potája látszólagos gyűrűt hozott 12*סי. Foglalkozott az élettér elméletével is. Kifej tette, hogy ez nem lehet uj területei, meg- szerzésére vezető eszme, mert így csak uj bor. ־ ■•*smik származnak, amelyek az élettért és az életet veszélyeztetik. Anglia gyarmatpolitikája egészen más, mint aminőt szembeszegeznek vele. Anglia lassan a népek önrendelkezése felé vezető utakat építi ki. Különben a gyarmatkérdést békésen is meg lehet oldani, ha minden kormány olyan őszintén és olyan erővel fogja őrizni a békét, mint Anglia tesz. Ebben az esetben összehívhatnak olyan értekezletet, amely a gyarmati, gazdasági és élettérkérdéseket kedvezően oldaná meg. Ilyen értekezlet most nem időszerű, mert a világ talpig fegyverben áll és így Anglia 19 kénytelen hangoztatni, csakugyan már nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Halifax végül határozott hangon megvédelmezte a Népszövetséget, amelyre vagy más hasonló intézményre a világnak égető szüksége van, mert a béke állandó ellenőrzésre szorul. "Ha Németország erőszakhoz folyamodik, Anglia Lengyelország mellé áll" — írja a Times A péntek reggeli angol lapok egyhangúan megállapítják, hogy Halifax lord beszéde az egész angol nép véleményét tükrözi vissza. A Times írja: Danzigban semmi sem történik, ami egy józan világiban háborúhoz vezetne. De ha Németország elhatározza magát, hogy erőszakhoz folyamodik és ha Lengyeország fenyegetve érzi függetlenné,gét, Nagy-Britannia habozás nélkül Lengyelország mellett fog harcolni. A News Chronicle a következőket írja: Lord Halifax világosan és minden kétértelműség nélkül beszélt. Az angol nép ma kész minden áldozatot vállalni, hogy olyan új rendet teremtsen a világban, amely kiküszöbölje a háborús fenyegetést. Borin puccsra készül Danzigban Párizs, június 30. (Rador). A péntek reggeli francia lapok méltatják Halifax beszéljének határozott hangját, amellyel minden kétértelműséget eloszlatott. A Le Jour azt írja, hogy e beszéd után Berlin és Róma nem számíthat többében(Folytatása a 8-ik oldalon) hitel segítségével minél többet produkáljon és minél rentábilisebben termeljen. Ez utóbbi összefüggésben van a teherbívóképesség alakulásával is, ami a kincstár jelenlegi és jövőbeni fokozottabb bevétel igényei mellett nem lehet elhanyagolható szempont. Ezzel kapcsolatban az ötéves terv indokolása megemlíti, hogy a túlzott közterhek egyes szakmák, egyes termelőágak elsorvadásához vezethetnek, tehát az államkincstár fokozottabb igényeinek megállapításánál most már okvetlenül érvényesülnie kell az arányos közteherviselés elvének. Az ötéves terv megalkotói tehát — a látszólagos átmeneti hátrányok ellenére is — adórendszerünk átszervezésénél minél előbb érvényesíttetni kívánják azt az elvet, hogy a közterhek megállapításánál a jövedelem és a rentabilitás legyen a legfőbb szempont, még akkor is, ha a túlterhelt adófizető-kategóriáknál adóleszállításra lenne 19 szükség. Részletesen tárgyalja az ötéves terv a munka é® szkmai oktatás megszervezésének kérdéstt , amellyel kapcsolatban még sok ״ I. végei* valót lát. ן Az ötéves terv tervezetét a kormány egyik legközelebbi minisztertanácson fogja letárgyalni. A végleges terv kihirdetés után, annak legrészletesebb ismertetésére még vissztértünk. VILÁG TÜKRE A zsidó történelem legnehezebb korszakában Írta: Dr. MAYER EBNER I. Zsidó intellektuelekkörében mondottam nemrég, hogy a zsidó történetem a legnehezebb és legfájdalmasabb korainkat éljük. A többiek ellenvetéssel éltek. A zsidó nép évezredes történelme során sokkal súlyosabb időket élt már át, mint amilyen a mai. Hivatkoztak Jeruzsálem és a Szentély pusztulására, a borzalmas németországi zsidóüldözésekre, a keresztes hadjárat idején, a zsidók kiűzetésére Spanyolországból 1492 ben és nem utolsó sorban az ukrajnai zsidó mészárlásokra Csamelnitzki idején 1648-ban és Petljura pogromjaira, a háború utáni első években. Mindezen esetekben zsidó vagyonokat semmisítettek meg könyörtelenül és zsidó vér folyt. Nem lehet tehát azt mondani, hogy éppen mi éljük a zsidó történelem legnehezebb korszakát. A fent említett események legalább olyan súlyosak és fájdalmasak voltak a zsidók és a zsidóság számára, mint a mi jelenlegi zsidósorsunk. Nem hagytam magamat. Igaz, hogy a polgári időszámítás után 70-ben rombadőlt az akkori zsidó államiság Jeruzsálemben és lángokban pusztult el a szentély. Igaz, hogy akkor patakokban folyt a zsidó vér, számtalan zsidót szolga- Ságba adtak el és egy nemes zsidó fiatal Ságnak kellett a halállal viaskodnia a római cirkuszokban, de mindez, ami velük történt, az akkori jus gentim keretében történt, az akkori népjog szerint. A zsidókat és a zsidóságot nem diffamálták. Ez a háború nem különleges zsidógyűlöetből fakadt. Azelőtt és azután is jóindulatot mutattak a rómaiak a zsidók iránt és maga Judsa legyőzői, Vespasian és Titus császárok nem gyűlölték a zsidókat, annyira nemhogy a lojális zsidó hitközséget Rómában nemcsak, hogy nem bántották, hanem az Augustus császár által bevezetett pénzosztást a szegények között, továbbra is vasárnap és nem szombaton eszközölték. Bizonyos, hogy államiságunknak és szentélyünknek a megsemmisítése oly súlyos csapás volt, amelynek kihatásait mind a mai napig nem tudtuk kiheverni, de az akkori idők történelméből nézve, lokális esemény volt ez. Nem is jelentett teljes megsemmisítést, mert alig két emberöltő után a legyőzött Judea Barkochba alatt újra felemelte fejét. E zsidó háborúk alatt a diaszpórában is voltak véres összeütközések pogányok és zsidók között, de nem voltak a mai értelemben vett pogromok, hanem harcok fegyveres népcsoportok között és nem mindig a zsidók szenvedtek vereséget és nem mindenütt ők voltak a megtámadttak. Jól jegyezzük meg: Mindaz, ami ellenünk történt, lokális jelegű volt és nem létezett egységes jelszó a zsidóság elleniharcra, abban az időpontban. IL A keresztes hadjáratok idején a németországi zsidók valóban rablások és gyilkosságok alatt szenvdtek és tűzben elpusztult, füstölő zsidó községek jelezték az utat, amelyet a jámbor keresztes vitézek jártak meg. Ki gyilkolt, olt és gyújtogatott? Vad, féktelen׳ keresztes utasok, akik előtt a városok nem tudták mindig elzárni kapuikat. Német fejedelmek és püspökök gyakran vették védelmükbe a zsidókat és ezek a zsidóüldözések nem állami autón és nem parancsra történtek, hanem féktelen hordák kilengései voltak és valamely ország civilizációjának megítélésénél nem jelentettelen szempont, hogy a rablás, gyilkosság és rombolás a kormány rendeletére és eltűrés