Uj Kelet, 1939. november (22. évfolyam, 243-268. szám)
1939-11-01 / 243. szám
■ ji Taxa poétáit I ך pi&Utâ tn mim. Wo. 30623/1934 kiadóhív»-0*uj, S*r. L. Pop 1«. Tr**f°n: 1860. EMUKtetés! Arak: fiavont• 110, negyedévre »0, 1«évre 600, egéaeévre 1200 lej. KU1- Ibidre: Havonta 1, negyedévre 6, félévre 12, egé«zévre 20 dollar. — fürdetések díjszabás szerint. — A* KELET4‘ a transUvanllal és tfioAH **dóság egyetlen napilapja. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg• Szerda, november I. 1989—5700. Che#van It. XXII. évfolyam, 243. Ill KEKET A»l»»0 NAPILAP Ára 5 b) Ditrector-H Mttl: Dr. Mar- 40n Ernő. Redactor responsabil״ Felelős aa&ru** tő: Jámbor Ferenc. A*nini״ m»u»׳ (Megát ni girant reopouaabil ínW» igazgató: 8chu־ ar*r. Endre. Projaie־ tar-tulajdonos: Fraternita* S. A. R. de Editură. Registrul publcAlkuifer periodice No. 43. Doc. 889. IMA Tribunalul Olj, Secția UL Iff gSzkyH A román és bolgár kormány megbízottai I k között két évvel ezelőtt megegyezés jött létre, hogy a két állam, közös költséggel, két I gázkompot és ennek megfelelő kikötöd be- I rendezéseiket építtet a Dunán, Giurgiu és Ruszcsuk dunai határállomások között. Az I egyezményt annak idején mindkét állam parlamentje ratifikálta és rögtön meg is kéz- s vedtek az építkezések״ amelyeket három évre terveztek. Néhány héttel ezelőtt mindkét kormány ama óhajának adott kifejezést, hogy az építkezéseket a három éves határidő le■ járta előtt be kell fejezni és mindkét kor Imány rögtön intézkedéseket is tett nyens irányban. Hivatalos jelentés közli, hogy Gherla Segheanu közlekedésügyi miniszter a napok-ban személyesen tekintette meg az építkezéseket és különböző intézkedéseket tett azok mainél gyorsabb befejezésére. A nemzetközi sajtó mint érdekeséggel fogkozik ennek az építkezésnek kérdésével, nemetéve azt, hogy az elmúlt húsz év alatt ön megépíthető lett volna, ha a két úregyes politikusai nem hangoztattak olna olyan aggodalmakat, amelyek azóta fejüket múlták. Csak dicséretére szolgálhat a két kormánynak az a tény, hogy amikor a környező államokban az ágyuk dörögnek, kik legfontosabb határállomásukon és strassai pontjukon olyan építkezések befejezésülgetik, amelyek kifejezetten a békészlekedési forgalom céljait szolgálják, vagy- minden vonatkozásban a béke szindómai. Ebből a szempontból igazán megnyug, ha Ghelmegheanu közlekedésügyi mester személyesen ellenőrzi az építkezését és személyesen ad utasításokat azok műlti befejezésére, hogy a két ország poll forgalma minél intenzívebb lehessen. ,füzete is vidd!" ן Három havi vajúdás után az amerikai szeátus megszavazta a semlegességi törvény mositását. Ezzel a ténnyel az Egyesültek, ha ténylegesen nem is lépnek be az ipai hatalmak háborújába, bizonyos mérven mégis aktív szereplői lettek a nagy Ugnak.Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok életében is súlyos kérdések vannak fellinen, az amerikai kövéleményt három kópja tartja már izgalomban a semlegesség trvfény módosításának ügye.A nép széles rétegei általában a módosítás alatt nyilatkoztak meg és még többször kifejezést a nyugati demokratikusálmok melletti rokonszenvüknek, nehézipari mágnások egy része, élükön iddal, a semlegesség módosítása ellen nyitott, ami mögött természetesen nemnyira őszinte békeszeretetük húzódott meg, inkább a fegyvergyárosok várható óriáiszára való féltékenység, acéltröszt urai és a fegyvergyárosok rége azonban eredményesen ellensúlyozta e egyéb nagyiparosok erőfeszítéseit, mert filokratál a politikai meggondolásokon s mégis csak óriási üzleti lehetőségeket meg a fegyverszállítási tilalom felfüggése. Neveit ügyesenhasználta ki az amerik i fegyvergyárosok és az acéntruszt urainak keresetre hajlamos ösztöneit és ez az annak, hogy a szenátus többsége — ly pedig inkább a pénzmágnások érdekeit ־־״ ל hozzájárult a semlegesség! törvény ‘*Másához. Neveit a profitvágyat fogta be távol céljai vitorlájába. E távolabbi cél két• a nyugati hatalmak megsegítése 8®,it az amerikai nép többsége is pár- s annak ellenére, hogy az amerikai nép [ *kar, legalább is pillanatnyilag nem ° lefekvőleg beleavatkozni az európai (kba, és vidd" — ez volt a lényege az ,’*i semlegesség! törvény módosításaformálisan azt jelenti, hogy bár1^hadviselő fél vásárolhat hadianyagot |*Wsmt Államokban, ha árát előbbin kifizeti és saját hajóján elszállítja ״ ölt muníciót. I *g&ikorlatban azonban csakis Francia- J1 Átszervezték az olasz kormány Hír szerint csak a szokásos ״ őrségváltás" volt az átszervezés oka. Graziani lett a nagyvezérkar főnöke Anglia olasz-görög megnemtámadási szerződés létrehozásán fázadozik Róma, október 31. (Rador). Királyi rendelettel átszervezték az olasz kormányt és széleskörű személyi változások történtek a párt és a hadsereg vezetőségében. Miután megelégedését fejezte ki a kormány által elvégzett munka fölött, Mussolini elfogadta Santius korporációs miniszter, Dinu Alfieri nemzetnevelési miniszter, a földművelésügyi, közlekedési, közmunkaügyi miniszterek lemondását, valamint Valle légügyi államtitkár és Pariani hadügyi államtitkár és vezérkari főnök lemondását. A Duce elfogadta Staracenak, a párt főtitkárának lemondását is, aki nyolc éven keresztül töltötte be magas funkcióját. Starace lemondása saját akaratából történt. Staracet a nemzeti fasiszta milícia vezérkari főnökévé nevezték ki. A fasiszta párt miniszterévé Vittorio Mottit nevezték ki. Az új kormány tagjai a kövekezők: Ricci korporációs miniszter, Pavolini kultuszminiszter, Riccardi kerskedelmi miniszter, Taamari földművelésügyi miniszter, Venturi közlekedésügyi miniszter és Serena közmunkaügyi miniszter. Grazziani marsall a nagyvezérkar főnökévé, Piccolot a légi haderők vezérkari főnökévé, Luiggi Russo altábornagyot pedig miniszterelnökségi államtitkárrá nevezték ki. Olasz-Afrika minszterévé Al. Teruzzit nevezték ki. Ezt a tárcát eddig a Duce maga töltötte be. Dinu Alfierit nagykövetté nevezték ki. Róma, október 31. (Rador). A DNR jelenti: Jólértesült körök szerint az olasz kormány átszervezése a fasiszta rendszer szokásos ״ őrségváltása", amely semmi befolyással nincs a Duce politikájára. London, október 31. (Rador): Angol diplomácai körök beható tanácskozást folytattak egy Görögország és Olaszország között létrejövő megnemtámadási és baráti szerződés megkötésére. Svájc felkészül a háborúra alkalmaztak-e mérttes gazokat Lengyelországban Bern, október 31. (Rador.) Hivatalos jelentés szerint a szövetségi tanács tegnap elhatározta, hogy a kantonok kormányai hoz körlevelet intéz, melyben utasításokat ad a lakosságnak is arra az esetre, ha Svájc háborúba sodródna. A köztévé arra nézve tartalmaz utasításokat, melyek a lakosság jogai és kötelességei és hogyan viselkedjék abban az esetben, ha az országot részben, vagy egészben idegen hadsereg szállná meg. Ezeket az utasításokat véglegesen csak tegnap szövegezték meg, azonban már 1938 óta előkészületben vannak. Staehelin svájci professzor újabb nyilatkozata a lengyelországi német hadsereg gázhasználatáról Bem, október 31. (Radcxr.)A német táv־ irati iroda jelenti: Rudolf Staebhelin pro־ fesszor, aki megejtette a szakértői vizsgálatot abban az irányban, hogy Lengyelországban alkalmaztak־ e mérges gázokat, a következőket mondta a sajtó munkatársai előtt: — Miután a német lapok közzétették jelentésemet, a Lengyelországban alkalma־ zott mérges gázokat illetően, különböző hírek keltek szárnyra, amelyekben nekem tulajdonított állításokat terjesztettek és amelyek tévedésekre adtak alkalmat. Midőn a német külügyminiszter felkért arra, hogy konstatáljam a mérges gázok okozta sebeket, nem éreztem felhatalmazva magát arra, hogy visszautasítsam a felszólítást. Úgy vélem, hogy valamelyik semleges állam polgárának kötelessége segédkezni az igazság keresésében, ha az egyik hadviselő fél szakértőnek kéri fel. Kilenc katonán állapítottam meg az úgynevezett sárgakeresztes mérges gáz okozta sebeket A fázlóban előttem tett kijlentéseket, amely szerint a sebesültek a gázzal töltött bomba robbanása előtt 12 nappal mérgeződtek meg és amelyet én nem tudtam személyesen ellenőrizni, megegyezik a sárgakeresztes mérges gáz diagnózisával és a bor tartós elváltozásával. Én kizárólag orvosi szempontból konstatáltam az eseteket és már értelmű nyilatkozatot nem adtam az újságíróknak. ország és Anglia vannak abban a helyzetben, hogy fegyvereket vásárolhasanak Amerikában. Amerika nyersanyagforrásai kimeríthetetlenek. Sem a háborús gazdálkodás, sem a blokád nem zavarja abban, hogy termelését a végsőkig fokozza, annál i8 Inkább, mert az amerikai hadiüzemek kapacitásának végsőkig való fokozása nemcsak a fegyvergyárosok profitját növeli, hanem egy csomó amerikai munkanélkülinek is kereseti lehetőséget biztosít. Roosevelt tehát kettős célt ért el: egyfelől lehetővé tette a munkanélküliség enyhítését, másfelől megvalósította külpolitikai elgondolásainak egy részét — a nyugati hatalmak támogatását A Canterbury-i érsek beszéde az ajjáalakítandó Népszvetségről és az európai államszövetségről London, október 31. (Dunapoeta). A canterbury-i érsek ma beszédet mondott egyházkerületének ülésén. Beszédében hangsúlyozta, hogy az egyháznak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a békét keresztényi szellemben alkossák meg. A háború győztesei nem lehetnek a végleges elrendezés kizárólagos bírái és a béketárgyalásokra meg kell hívni majd a semleges államokat és a háborúban nem érdekelt többi országok képviselőit is. Az új békeszerződésben nem szabad érvényesülnie a nemzeti önzésnek. Végül a canterbury-i érsek ama nézetének adott kifejezést, hogy a békekötés után teljesen újjáalakítandó Népszövetségben minden nemzetnek részt kell majd vennie és minden lehetőt meg kell tenni arra, hogy a népek testvéri együttélését és együttműködését egy európai államszövetség keretében biztosítsák. VILÁG TÜKRE A tank története Ha tildákos értekezésekre lenne hajlamunk, elmondhatnánk, hogy harci kocsikat már az ókorban is használtak az asszírok, a babilóniaiak, az egyiptomiak,hogy a pun hadseregek elefántjai a modern tankokhoz hasonló hatást értek el, ijesztő tömegükkel és viszonylagos sérthetetlenségükkel Ha meg nyelvészkedésben telne kedvünk, érdekesen elmagyarázhatnánk azt a vitát, ami a filozófusok között az angol nyelv egy ismeretlen szavából világszerte elterjedt kifejezés eredete fölött folyt és amely vitának eredméתyóként ma már minden valamire való anglicista tudja, hogy a ״ tank" szó minden valószínűség szerint portugál eredetű. De nem ez a szándékunk. A cikk elme ne vezessen senkit félre. A tank történetét nem prehistoriájával kezdjük, hanem azokkal a napokkal, amikor a nyugati hadszíntéren az angol hadvezetőség hosszas habozás után először vetette ütközetbe nagy titokban épített, gondosan kipróbált 1—10 centiméteres páncélréteggel védett ormótlan kocsijait. Az uri fegyvernem az állóháború eszücségleteiből született. Pontosabban az entente hadvezetőségnek abból a kétségbeesett igyekezetében, hogy az álló háborút az ellenséges arcvonal áttörése által mozgó háborúvá alakítsa és ilyen módon a győzelmet kikényszerítse. Minden modern háború meglepetésekkel szolgál nemcsak a profán kávéházi megfigyelő, hanem a mesterségbeli katona 60 hadvezér számára is. A modern harcászati technika hétmérföldes lépésekkel fejlődik, annyira, hogy a technikai találmányokkal az emberi képzelőtehetség semmr lépést tartani és nem tudja kihatásukat jóelőre kiszámítani. A világháború nyugati hadszínterén igen hamar kialakultak azok a frontok, amelyek többé kevésbé bevehetetleneknek tűntek. Az áttörési kísérletek egyetlen módja az afffenziva volt, vagyis az ellenséges vonal megfelelő tüzérségi előkészítés után gyalogosokkal való megrohanása. A tüzérségi előkészítéss mennyisége és minősége elképzelhetetlen fokra emelkedett, de bármennyi ágyútorok okádta is az ellenséges állásokra az acélt és a pusztulást, sohasem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy az ellenséges frontottökéletesen dezorganizálja. Nem is beszélve arról, hogy a fedezék építés technikája lépést tartott a támadási eszközök fejődésével a tüzérségi előkészítés után történő támadásoknak volt egy kikerülhetetlen hátránya: az előkészítés pontosan elárulta, a támadó szándékát, a támadás hozzávetőleges időpontját, sőt méreteit is. Ilyenformán az ellenfélnek módjában állott a szükséges ellenintézkedések foganatosítása Ha igen gyakran majdnem mindig, az offenzíva meghiusi Az angol és a francia hadvezetőség kiutatkeresett ebből a helyzetből. Világos volt, hogy új fegyvernemre van szükség ahhoz, hogy az új helyzet fölött úrrá lehessenek. De milyen új fegyverre? Nem szakember, hanem egyszerű polgári politikus, Winston Churchill vetette fel először azt az ötletet, hogy „szárazföldi páncélosokkal“ kellene próbálkozni. A franciáknál pedig egy frontszolgálatot teljesítő katonatiszt, Estienne ezredes fordult alaposan kidolgozott és technikai adatokkal alátámasztott tervvel Joffre hadseregi főparancsnokhoz, amelynek lényege a következő levélrészletből tűnik ki: ״ lehetségesnek tartom olyan járművek megszerkesztését, amelyek, gépi erőtől hajtva óránkénti 6 kilométernél nagyobb sebességgel szállítják a gyalogságot, fegyverestől és ágyústól az ellenség tüze alatt az útjukba kerülő bármilyen akadály legyőzésével az ellenséges arcvonal felé". A generálisszimusz magához hivatta Estienne ezredest, aki szóbeliieg is kifejtette előtte, hogy meggyőződé- se szerint, az ilyenképpen megszerkesztett harcikocsik segítségével át lehet törni az ellenséges arcvonalat, az ellenfél hátába lehet kerülni, egyszóval véget lehetne vetni a végeláthatatlan álló harcnak. Hogyne fogta volna meg a francia főparancsnok képzeletét