Uj Kelet, 1939. december (22. évfolyam, 269-293. szám)

1939-12-01 / 269. szám

UJ giETJCT PÉNTEK, 1939. DECEMBER 1. Palesztinái diárium A LEGJOBB CSOKOL Te4-Aviv, november hó A ׳ j0re״, a ,,Smá“ második részéből ismert Ki­­eső, már lehullott. Néhány csepp volt im­deepee, de ennel hivatalosan befejeződött . De csak hivatalosan. Ténylegesen, nem. Mert nem volt folytatása. A jólét ged követte, amint dukál, kiadós, záporozó­s esőzés. Este­ reggel lehűlt ugyan valam­e­­lyest a jóró után a levegő, de nappal még évadig 30 fok körül mozog a hőmérséklet,­­fort szárazság van és mert a széljárás a forró, a fárasztó, émelyítő sva­tagi ״ ésért“ ide hozzánk. Anachronismus november­­en, de szentigaz: Clalm szí­­jaink vannak ... , ez az őszi izzadás sincsen humor hijján. Ifert a palesztinai meteorológiai intézet a­­dió meg a lapok utján egyre hideg levegő­­b­ánlást és esőt jósol. Három nap múlva, lolnaputén, holnap — mondogatja már egy ét óta és nem zökkenti ki a kerékvágásból, hogy eddig kivétel nélkül valamennyi prognó­­zával felsült. Másnap újra rendületlenül elő- e vele, hogy hideg lesz, eső lesz, így esik... Gaz dehogy is esik, történik, hiszen éppen az feleség, hogy nem esik, hogy jókedvűen eadunk. Kinevetjük, miközben izzadó koka­­inkat törölgetjük, a rádió levelibékáit. Hogy­­ennyire zöldek! • A larc** *e*avivi filham­ónikusoslaiak pech­­ik van a karmestereikkel. Egytől-egyig kül­­üttön turnéztak amikor kiütött a háború és Mig egyik sem volt képes közülük hazavere­tni Japánból, Norvégiából, Angl­iából, vagy­ranciaországból, ahol történetesen meg­­ijedtek. Az évadnyitó hangversenyre a Idió angol karmesterét vették kölcsön a fil­­irmónikusok és most azt tervezik, hogy n ám az első kísérletezés ez ezen a téren. Jópa és A­merika több metropolisában tel- 9 eredménnyel próbálkoztak már vele —"h­ogy karmester nélkül fognak koncertezni e­gy ilyen pompás összetételű, megannyi hi­­ta művészből álló zenekar — tartják ők­agak és tartja velük a közvélemény is — egengedheti magának ,hogy vezénylés nél­­il játsza le a műsorát. A palesztinai zene- i­rátok most izgatottan lesik, hogy fog be­­ilni a kisértet. • Itt, ahol nyilvántartják a zsidóság szellemi rgmozdulásainak minden csinját-binját, mer­­! megemlékeztek arról is, hogy most lett at éve, hogy ismét Perl meghalt. Aufkláris­­volt, a׳ héber terminus-technikus szerint: ássdkil. Tehát a mendelsschni elméletek­re. De jókora galíciai, vagyis keleti-zsidó riádóval. A dessaui bölcs metódusai me­­­tt némileg herzhembergista is, vagyis ״ me­­ener״­ besúgó is valamelyest. Híres, persze met tanítási nyelvű, iskolája volt Tarnapol­­i és szatirikus munkák­at irt a h­aszidiz­­us ellen. Például a Megálla temirin״-t, mely a reudklinl Epistola« obscur­o­rum viro­­m stílusában űzött gúnyt a rebbekbő­l. De teben-közben túl a nevelési és az irodalmi unkán szakvéleményeket is dolgozott ki a jóság részére a phaszidimről és ezeknek apján történt, hogy a chaszidizmus vezéreit, Int veszedelmes gonosztevőket, álomkerge­­ket, rendőri felügyelet alá helyezték­ az atrákok. KÜ״ szinte­ taktikából és kényelem- I, konzervatív zsidó volt. A lelke viszont török mixtumcoirpcativim. fis ha ezt az tológiai futt-lstrutit alapos vizsgálat alá áll az ember, biztos, hogy az asszimilál­­is fekvésekben találja meg a főalkotó, a mér­­tadó elemet. Jószéf Perl nem azok közül 16, akikkel el­dicsekedhetünk, amikor a mi­­ng erkölcsi kvalitásait helyezzük előtérbe, • asszony, a Hradasza élelmezész táryának vezetője, rádióelöndést tartott, b­aztina élelmezési problémáiról és a kö­vező alapelvek követését kötötte lelkünkre.­­ primo: Ha importra fanyalodunk, a sm­szédos országokat válasszuk erre a cxl- melyek könnyen, esetleg a szárazföldön is elérhetők. Pro secundo: Amennyire k lehetséges, igyekezzünk önellátásra. Ard Ciprusiból hozzunk vágómarhád. Irakból és riából juhot. ׳ Traiszjordániából búzát,­yiptomból vagy Indiából cukrot. Ausztrá­­l vaját. Fontosabb persze a második 041- erés: Felfokozni a palesztánai termeiért átérni a fogyasztásban a palesztinéi tér­­tükre. Igyunk több tejet! — adja ki Br׳-m­­a asszony a jelszót. A Jisuv kevés t״ jet yaazt. Egy-egy felnőttre ('v8zev׳־ 8׳ za napi ,ohár tej esik itten, holott a tán’á’kozás 1tartói 2 pohárban á’tartják meg a napi רiתlInumot. Egyűrk több sajtot! Hurz­­alék fehérvét tarta’maz, pompásan pó- 15 az imnortál! húst. Helyette^'t.nak az *OrtáH griznemüeket és q!iákért e«r^lp*oml ^1 és mindenekelőtt Palesztinában tér- 1 búzadarával! Dús ásvány- és v'tam'n­­^imuak. Többet *,״•nek, mint a me ׳״ szokott 1011*ak. Használjunk több zöldséget 60 igyunk naponta legalább is két pohár na­­roncs­evet! Egészségen, tápláló és nagyon­­nagyon olcsó. A Hadásza egyébként nem­ állott meg a rádióaeronoka­tnál, hanem élelmezési kiállítá­­sok rendezésével is átalakítólag akar hatni a Palesztina­ táplálkozás rendjére. Kívánjuk az egészségünk és a zsebünk érdekében, hogy a kísérlete eredménnyel járjon. Hiszen állítólag 4 poaszter is elég lenne e módszer szerint a kielégí­tő táplálkozásunkra, holott ma drágán és rosszul táplálkozunk. • Tizenkét tervvel vettek részt a palesztinul műépítészek azon a síremlék pályázat MTM, amit Ziahron Jáákób hirdetett meg, hogy méltó temetkezési helyet biztosítson a ״ jisuv atyjá­­na­k­, Edmund-Benjámin Rotschild bárónak és feleségének. A díjat egy telavivi pályázó nyerte el: Uriel Schiller a neve. E terv azi­­ránt 60—70 elmn­ám terjedelmű kert fogja körülölelni a Rotschud-pár sírját. A sír maga, akárcsak az ősi zsidó temetkezési helyek, hegybe vájt barlang lesz. Mintegy 6 méter magas torony fog emelkedni felette. A héten már megkezdték a sírhoz vezető út építését. Két kilométer hosszú lesz, a zichronj­ákóbi hegy lejtőjén húzódik el, a Zichron Jáákób és Benjámin között elterü­lő után. (Mellesleg: Zichron Jáákób a báró atyjának, Benjámina magának a bárónak nevét viseli). A kertnek szánt terület megdolgozásához is rövidesen hozzálátnak. A zichronjáákóbi Jahrzeit ün­­nepségről küldött és James Rotációidhoz in­t­ázett táviratban a báró emlékének hód­ó gyászgyülekezet kifejezte a reményét, hogy a jövő esztendőben már Palesztinai földben fognak nyugodni ennek az örökké emlékeze­­tes tevékenységű párnak hamvai. • A Makkabi sportegyesület paleszinai köz­­gyűlése az idén nagyobb visszhangot keltett, mint a korábbi években. A felfokozott figye­­lem már abban is megnyilvánult, hogy a Szochnut az elnökével, Dávid Ben Gurionnal képviseltette magát rajta, a közgyűlés nem állott meg a zsidó testedzés problémáinál, hanem kiterjeszkedett az ifjúság nevelésé­­nek, majd az életben való elhelyezkedésének minden problémájára. A Makkabi politika׳■ mentes szervezet. Tagjai nem esküdnek fel, — ahogy a vezető polgári lapnak, a Háárec­­nek egy összefoglaló cikke megjegyzi, — semmiféle ״ izmunk-ra. De éppen ez a bök­­kenő. Pártkönyvecske nélkül nehéz ma az elhelyezkedés Palesztinában. A közgyűlés el­­nöke nyíltan megmondta: A munkalehetősé­­gek felett mindenekelőtt a Hisztadrut (a szakszerveze­t) rendelkezik. Ezért van, hogy sok makkabista átnyergel a Poél-ba, a mun­­kások sportszervezetébe, hogy ezáltal mun­kához, letelepedési lehetőséghez és egyéb előnyökhöz jusson a mindennapi életben. Kü­­lönösen sok volt az átnyergelés a külföld­­ről bevándorolt Makkabi-tagok között... így az elnök. Egy másik közgyűlési szónok éppenséggel megkérdezte: Csak ha párt le­­szünk, mint a többi párt, fognak bennünket elismerni, fognak velünk törődni, fog meg­­nyílni előttünk a munka lehetősége? A Háárec ezekhez az idézetekhez a kö­­vetkezőket fűzi hozzá: Ez a probléma nem egyedül a Makkabi problémája. Fel kell ves­­sük a kérdést: Hát az egész palesztinai ifjú­­ság arra van ítélve, hogy kora gyermeksé­­gétől fogva a pártmasinéria hatalmába ke­­rüljön, amely robotolókká akarja őket átfor­­málni, parancsszóra menetelőkké, akik pon­­tosan a pártszabályok — ez eredetiben: left Sulch­án Áru­eh hamar legáti — szerint gon­­dolkoznak és vad haraggal vannak eltelve mindenki iránt, aki másképpen mer gondol­­kozni ? .. A Makkabi most is ellenállott a kisértésnek. Kinyilatkoztatta, hogy ellene szegül a pártoskodásnak és Pinch­ász Ruthen­­berg mellé áll, a Váád Hal­umi új elnöke mellé, aki maga is küzd a pártoskodás átka ellen. De bírni fogják sokáig ezt a harcot? Befejeződött a vizsgálat Max Auschnitt j ügyében Elhalasztották a natíviparon Allampolfiársétjának kontestrációs tárgyalását Bucureşti, november 30. Spireanu vizs­­gálóbíró és Gheorghiu ügyész tegnap újabb házkutatást tartottak Max Auschnitt laká­­son, amelynek során több iratot vittek ma­­gukkal. Házkutatást tartottak a Tiam- Nadrag-Calan irodáiban is. A lefoglalt irat­tokat nyomban a văcăreşti börtönbe vitték, hogy elismertessék azokat Auschnittal. Valószínű, hogy a nagyiparos ellen beindí­­tott vizsgálatnak ez volt az utolsó aktusa. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a vizsgálat iratait végső kon­kluzió végére át­­tették az ügyészségre. A galaţi törvényszék egyébként keddre tűzte ki a Max Auschnitz állampolgársága, ellen beadott kontesztációs tárgyalást. A kontesztációt egy­­rh. Popescu nevű craio־ vai egyén adta be A törvényszék bekérte a bukaresti Táblától az ügyalap­ iratcsomó­­ját és miután az nem érkezett meg a tár­ gyalást január 18־ ra halasztotta el. I­­ Jich­ak Grünbaum nagy beszéde Kolozsváron a palesztin@*I­jisuv országépítő harcáról és reményeiről ״ Szilárdan hitunk a cionista ügy győzelmében, — ezt üzeni a galuinak az épüló ország.* Cluj, november 30. Nagyszabású ma­­nifesztáció színhelye volt szerda este a ko­­lozsvári új Iparkamara nagyterme. Jicchak Grünbaum a Jewish Agency jeruzsálemi exekutivéjének tagja, a lengyelországi zsi­­dóság egykori politikai vezére tartotta meg óriási érdeklődéssel várt előadásét olyan nagyszámú hallgatóság előtt, ami nőre rég nem volt példa Kolozsváron. Jicchak Grün­­baum szerda délelőtt féltizenkettőkor érke­­zett meg Kolozsvárra. A pályaudvaron a kolozsvári cionista közélet vezetőinek népes küldöttsége fogadta, majd társas­ebéd volt a Concordia-khtdban. Itt a kolozsvári zsi­­dóság vezetői üdvözölték a cionista vezért, akit Weinberger Nándor köszöntött fel. Az üdvözlések Este fél­kilenc órára volt kitűzve a mi­­ting, de már félti­lenc előtt zsúfolásig meg­­telt az Iparkamara nagyterme. Háromne­­gyed kilenckor, amikor Jich­ak Grünbau­m kíséretével megérkezett, már az előcsar­­nokban és a lépcsőkön szorongott a terem­­ből kiszorultak sokasága. A miting megnyitása után dr. Pistiner Abrahám jiddis nyelvű beszédben, üdvözölte Jichhak Grünbaumot, aki — úgymond­­— a harcos és bátor zsidó vezérférfiú példaké­­pe a ma élő zsidó nemzedék szemében. Mél­­tatta Grünbaum egyéniségét és érdemeit és kiemelte látogatásának jelentőségét a kolozsvári cionista közélet szempontjából A kolozsvári zsidó hitközségek és testű e­ifitek nevében dr. Weinberger Mózes főrab­­bi köszöntötte emelkedett szellemű és nagy hatású héber szónoklatban a Jewish Agen־­cy vezéregyéniségét. Rámutatott arra, hogy mit jelent a zsidó közélet és a zsidó nép számára a mai válságos, történelmi idő­­szakban az a példaadás, amit Jich­ak Grünbaum harcos élete és munkája nyújt. Utalt a főrabbi a palesztinai zsidó jisuv hősies küzdelmére és arra a tetterős szoli­­daritásra, amellyel a gálát zsidósága tar­­tozik azoknak, akik az országépítés front­­ján állanak.­­ Ezután Jich­ak Grünbaum emelkedett szólásra, lelkes és hosszan tartó ovációk közepette. Grü­nbawn beszél — Mélyen meghatottak ezek az üdvöző szavak, amelyek némi meglepetéssel is szolgáltak számomra, aki abban a hitben jöttem Érdé­mbe, hogy itt egy a zsidó népi ן talajtól eltávolodott közösséget fogok ta- tálni. És ime olyan szellem és olyan szavak fogadtak, amelyek ne­kem, a len­gyel zsidók­nak a szivéhez oly közel állanak. — Üdvözletet hoztam nektek, kolozsvári zsidók, az építő és küzdő Erec Ji Izráeltől. Azzal a küldetéssel jöttem hozzátok hogy elmondjam nektek, mi történek ma Izráal országában, m­i művelnek s mit gondolnak magukról és rólatok és mindannyiunk jö­­vőjéről a Palesztina! zsidók. Talán soha­­sem volt fontosabb, mint ma, hogy tudjá­­tok mindezt, mert ebből a tud­atból kell, hogy fakadjanak azok az erőfeszítések és áldozatok, amelyek megváltásunkat kell, hogy hozzák. 1911­-ben és most Grünbaum ezután megkapóan mutatott rá arra a különbségre, amely az 1914—1918-as és a mostani háború között áll fenn, Palesz­­tina helyzetét és a cionizmus feladatait ale­­tően. 1914—1918-ban maroknyi és erőtlen csoportunk volt még csak Erec Jiszraelben és minden erőfeszítésünk arra irányult, hogy megőrizzük azt, amink van. Ma egy több, mint félmilliónyi erős palesztinai sisuv áll az ország földjén és nemcsak a meglévő pozíciók megőrzéséről, hanem azoknak fo­­kozásáról, kibővítéséről és megsokszorozá­­sáról van szó. Bevándorlás, föld és nemzet­­védelem, — ez a három nagy feladata a kulcsa és eszköze a mi mostani küzdelmünk­­nek és ez a három tényező az, amely bizto­­sítja számunkra ügyünk győzelmét, amikor elérkezik a döntés pillanata. Fel kell készül­­nünk erre a pillanatra, amely minden bizony­­nyal el fog jönni. Beszédének további során a szónok drámai erővel mutatott rá azokra a súlyos nehézsé­­gekre és hatalmas áldozatokra, amelyekkel a palesztinai zsidóságnak kell ma megküz­­denie gazdasági és társadalmi téren egy­­aránt. A palesztinai zsidók e súlyos terhek alatt is rendületlenül és szilárdan hisznek a honlap­­győzelemben, amely nemcsak az ő győzelmük, hanem az egész zsidó nép győ­­zelme lesz. Elsősorban a saját maguk erejé­­ben bíznak, másodsorban pedig a gálati zsi­­dókban. Hiszik azt, hogy a diaszpóra zsidó népe nem fogja magára hagyni a palesztinai fronton álló seregeket és meg fogja adni nekik azt a segítséget, amit azok kérnek és várnak tőle. Ez a segítség két tényezőből áll: embereket és anyagi eszközöket jelent. Harminc évvel ezelőtt még tízezer francia frankokban, majd később angol fontokban számoltunk, az elmúlt húsz év alatt már százezer fontokról volt szó, most pedig — tudjátok meg, — millió fontokról, mis ne riad­­jatok meg ezektől a számoktól és azoktól az áldozatoktól, amiket ezek követelnek a gálati zsidóktól. Mennyivel több millió font pusztult el az utóbbi hónapokban, hetekben és napokban, mint amennyi a mi mostani küzd­emü­nkhöz és megváltásunkhoz kell. Erec Jiszrael milliós számokban is 80kkal kevesebbet kér, mint amennyit mások vettek el a zsidóktól, egyetlen országban a sok kö­­zül, amelyeken végigszántott a gyűlölet uralma. — Úgy vegyétek szavaimat, mint olyan embernek a beszédét, aki a frontról jön, a zsidó országépítés frontjáról és azoknak üze­­netét hozza, akik ezen az arco­ c1910n kü­zde­­nek. A küzdők ezt üzenik: mi ©rő8®k va­­gyunk, mi kitartunk, mi győzni fogunk! Jich­ak Grünbaum beszédét szűnni nem akaró lelkes ovációval fogadta 2. hallgatóság és meleg ünneplésben részesítette őt. A meeting a Hatikva, majd a királyhim­­nusz hangjaival ért véget. 3. OLDAL.

Next