Uj Kelet, 1940. január (23. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-03 / 1. szám

2. OLDAL nisták is megmakacsolták magukat nem küldték el képviselőiket a palesztina,­­er­­­leti tanács legutóbbi ülésére. Stuthe­berg a jisuv és az egész világ zsidóságaina­k lel­­kes várakozása közepette kezdte meg mun­­káját azzal a jels­zóval, hogy egyesíteni kell a jisuv összes erőit. A rev­­zionisták valóban bevonultak a Vaad Scumiba, a­z Inarec azonban felteszi a kérdést, várjon most ők gáncsolnák-e el ezt ,az akciót, amely főleg az ő megbékítésük érdekében indult el és Ruthenberg ennek jelszavával vállalta megbízatását? A munkások és munkaadók közötti bér­­konfliktusban a Vaad Leumi szavazat­­többség alapján egységes álláspontra­­ he­­lyezkedett A revitollisták képviselője a határozat ellen szavazott és a közvetítő tárgyalások során elvitatta annak jogalap­­ját, hogy a luszadrut, a mizrachisták és az agudisták közös munkaelosztása a mun­­kahelyek 75 százalékát kapja meg. Állás­­pontja ebben megegyezett a narancster­­melőkkel akik a munkásoknak mintegy 50 százalékát hajlandók az egységes munka- Irodától átvenni. Honnan veszik a másik 50 százalékot? Az intenció nyilván az, hogy a munkások fele vonuljon át az uj­­cionista munkásszervezetbe, ami az egész Palesztinai cionista front éles ellenkezését váltotta ki. A mérsékelt hangú Haaren így vélekedett a konfliktusról: ״ A revíziónk­ ד megbízott nem tartja kötelezőnek a több­­ségi határozatot, ami nem éppen nevezhető parlamentáris álláspontnak. Tudtunkkal magában az uncionista szervezetben is hoz­­tak már szótöbbségi határozatot és a kis­sebbség mindig alávetette magát a "­öbbség akaratának." A sok teendő sok pénzt igényel, ezért a Keren Hajjeszo׳ a fokozott feladatok há­­rulnak. A­ kongresszus kétmillió fontra minimálta a költségvetést, holott eredeti­­leg négymillió fontos kény­szerköl­tségve­­tést szeretett volna a Jewish Agency az egész világ zsidóságának kemény megdol­­gozásával felhozni. Az akció számos ne­­hézséggel találja magát szemben. Minde­­nekelőtt is megszűnt a kapcsolat a német, osztrák és cseh zsidósággal, amely anyagi leromlása ellenére még az utolsó évek­­ben is kivette részét a Keren Hajjeszad munkájából. A lengyel tragédia betetőzte a veszteséget. Magyarország gazdag zsidó­­ságát együttes hatósági és hitközségi tila­­lom zárja ki a munkából: nincs trans­z­­tálási lehetősége az akciónak. A számba jöhető országok tehát: Anglia, Franciaor­­szág, Belgium, Hollandia, a két skandináv állam, Svájc, Románia és Bulgária. Az an­­gol zsidóságra súlyosan nehezednek a fan­­tasztikusan magas háborús adók. Fran­­ciaorezagban a Koren Hajjeszad összes tisztviselői harctéri szolgálatot teljesíte­­nek. Mi­ndenesetre Amerika négymillió d­ol­­lárt ígért és D­él-Afrika, Ausztrália zsidó­­sága a múlt évi eredmények megkétszere­­zését. .Jeruzsálemben hiszik, hogy Romá­­nia tel,0% mértékben meg fog felelni a vá­­rakozásnak. Mindenkinek tudnia kell, hogy semmiben erőfeszítés nem túlzott, mert ez a három sorsdöntő Palesztina politikai és gazdasági jövője számára. Leb Jaffe, a Keren Hajjeszad vezetője száz újságíró előtt referált Tel-Avivban az elmúlt évek teljesítményeiről. Elmondotta, hogy a zavargások óta 54 új letelepülési pont létesült az országban. Ebből mindösz­­sze négy olyan van, amely a rentabilitás szempontjából még kívánni valót hagy ma­­ga után. A KH. eddig összessen hét és fél­­millió fontot fektetett az országba. A leg­­utóbbi terem­tésekhez 325 ezer fonttal já­­rult hozzá. A. H­arzfeld, a mezőgazdasági szakszer­­vezet telepítési osztályának vr­etője mon­­d­otta el ezután, hogy a KKL-n­ek a Bésán völgyében már 40 ezer dunam földje van, ('hanit) és Kirbat Cemach mellett ötezer dunamon kezdődik új település. Hartfeld keserű szavakon mutatott rá a PICA Rot­schi­s báró alapításának telepítési hi­­báira. , Ha az öreg báró élne — monda­ta nem történt volna meg a Cesarean és Rachdán esett szégyen, ahol a telepesek kellő őrlésének hiánya az egész telepítés elpuszt­­ásá­ra vezetett. Négyezer donam pordr*r׳*n ך6חו a pyöke**״ k sem maradtak meg F>»*k voltak a jisuv egyetlen pontjai, amelyt nem védték meg maguk־ t a za­­vargásk idején, ezért a PICA vezetői vo­­ r«1«saita RENDESEN DON­GOLÓDIK LE A HA­jó­­ZÁS PALESZTINA ÉS AMERIKA KÖZÖTT. Palesztinai hajózási körökben azt hiszik, hogy az Egyesült Államok semlegességi tör­­vénye nem fog zavarokat előidézni a *,*Lesz­­tina és Amerika közötti közlekedésben. A napo..eu-n értesítették a paleszt*r.­ 1 h­atósá­­gokat, hiogy az amerikai h­ipsit Line társa­­ság S.­tr. Excambion nevű i­atója a na­pok­­ban Tel-Avivba érkezik *s hogy a tii.-uság rerdf.s közlekedési kapo׳ ou*,tc׳ t knán fenn­­tartani Egyiptommal, P »׳ e.s/.iiuavm ia 8zi­­*jával Valószínű, h050׳ a luraaság két he­­tenk»­­nt személygözii. • a h­avonta t«*h€1 gőzöst indit Palesztináb­a. • A TEL AVIVI ZSIDÓ MI­NKÁSSZERVE­­ZET BEVÉTELEI. A Hísztadrush Hao­ilim, a zsidó munkásszervezet telavív­ irodája a napokban jelentést adott ki, amelyből ki­­tűnik, hogy a szervezet bevételei­­a legutóbbi három esztendőben a következőképpen al­­kultak: 193­6-ban 64.603 fontot, 1937-ben 75.677 fontot, 1938-ban 89.948 fontot tettek ki. 1939-től természetesen még nincsen végle­­ges számadat. Az egységes adót 1937-ben vezették be és a Hisztadrulhoz tartozó szer­­vezetnek ebből az egységes adóból fizették ki a nekik járó részt. 1930 folyamá­n~^\be­­vételek felét a Kupát Cholim, a m­unkásszer­­vezet betegsegélyező pénztára kapta. 1937- ben minden tag átlagos hozzájárulása 400 millt tett ki havonta. A legnagyobb hozzá­­járulást az építőipari munkások fizették, utánuk a fémipari, majd a szállítóipari mun­­kások következnek. • A PALESZTINA­ KORMÁNY 20000־ FONT­­TAL JÁRUL HOZZÁ A VAAD I FA MI SE­­G­ÉLY­EZŐ MŰVÉHEZ. Pinchas Rutenberg­­nek, a Vaad Leumi elnökén­­­k, El­eset Kap­­lannak, a Jewish Agency ..imstárnokának és Izrael Rokachnak, Tel-Aviv polgármeste­­rének közbenjárására a palesztínai kormány ötezer fonttal járult hozzá a Zssidó nemzeti tanács szociális segélyező művéhez.­­ Vaad Leumi segélyező művének építő feladatai vannak: közmunkálatok beli111״.ása,­­• mun­­kanélküliség csökkentésére. Ennek elenére olyan munkások is segélyben részesülnek, akik nem tartozunk a•׳ á’Mános munka­­r fonthoz. • ZSIDÓ MENEKÜLT EIATÉT.ISE, MERT ״ FMI VKFT“ AK­A !?T MAGÁVAL VÍVNI A PANASZOK FALÁTÓL. A Jeruzsálem­ köz­­*׳•éti bíróság pénzbüntetésre ítélt egy zsidó menekültet, mert ״ emléket“ akart magával vinni a Panaszod falától egy k.­­ szikladarab fromájában. Az arab rendőrfe­gyelő, aki a zsidó menekültet feljelentette, a bíróság előtt kijelentette, hgoy a menekült cselekedete za­­vargásokhoz vezethetett volna a zsidók és a B arakok között. • CREH-ZSIDÓ KARNAGYA VAN A PA­­LESZTINAI SZIMFONIKUS ZEnEKARNAK. A palesztinai szimfónikus zenekar legköze­­lebbi koncertjét a Prágából menekült fiatal zsidó karnagy, CV Jorg Singer, a prágai Opem volt karnagya fogja vezényelni, aki előbb a hamburgi és a bremeni Operáknál működött, a bűnünkért üldöz bennünket, hogy Európa egyik exponált területén élünk. Ennek a vi­­lágnak első áldozatai a zsidók, egy büszke faj fiai és lányai. Csehek és zsidók újból egyesülni fognak a közös hazában. Ami en­­gemet illet, nem akarok visszatérni szülő­­hazámba, ha a zsidók nem jöhetnek vele én. Apám örökségének szellemében egész lelke­­met közös ügyünk szolgálatába akarom állítani. Mint ismeretes, Jan Masaryk fia Thomas O. Masaryk volt köztársasági elnöknek és­ a csehszlovák köztársaság megteremtőjének. • WEIZMANN ASSZONYT A WIZO DISZ­ ELNÖKNŐJÉVÉ VÁLASZTOTTÁK. A Je­wish Chronicle jelentése szerint Vera Weiz­­mann asszonyt, Cualii Weizmann profesz­szor, a Cionista Világszervezet főnökének­ feleségét, aki egyben az Ifjúsági allra bízott vi­rág elnöknője, lady Sámuel mellett, a Wizo díszes­nökévé választották. Belgium• ״ A NÉMET ANTISZEMITA PROPAGAN­­DA KÁROKAT OKOZ BELGIUM GAZDA­­SÁGI ÉLETÉNEK“. A belga külügyminisz­­térium költségvetése feletti vitában felsz­ó­­lalt Cam­ He Huysmans, Antwerpen polgár­­mestere és a belga kabimra volt elnöke, aki felhívta a kormány figyelmét azokr­a a ne­hézségekre, amelyeket a belga gazdasági életben a németek által táplált antiszemita propaganda okoz. Régebben — mondott­ Huysmans — Antwerpen nem volt olyan jelen­­tős centruma a gyé­mánt párnak, mint ami­­lyen manapság. Antwerpen csak akkor nőtte ki magát ilyen jelentős gazdasági központ♦ 'י, amidőn a kormány engedélyével az antisze­­mita államokból nagyszámú zsidó gyémánt­­kereskedő tette át székhelyét ide. Ennek elle­­nére bizonyos erők ma antiszemita izgató tevékenységet próbálnak kifejteni Antwerpen­­ben. Hetilapok ־ Mennek meg, amelyek tá­­­madják és sértegetik a zsidókat és bizonyos napilapok *׳ tánozzák ezeket. Külföldi mintán szervezeteket ile’.itenak. Itt ott személyek­­ tűnnek fel, akiknek egyetlen gondjuk a­ hogy megzavarják a közrendet és hogy׳ me­­nekülésre kényszerítsenek olyan embmeket. S akiket írd saját *’־ dekünkben hívtunk meg ország* 1 Λ 1׳ الل י׳‹ 1 ■em, ez­ az apritáció kül­­földről táplálkozik. A nemzetgazdaság érde­­kében felszólítom a kormányt, hogy e׳ ergikm lépésekkel vessen véget ennek a propaga­n­­dának. Hu*׳*»man8 jelen.Mtette ezután, hogy az antiszemita agitáció következtében több nagy cég, a*~׳*ty összesen köHilbet'U 800 millió től­ét klisét, ideig!״ ׳»esen áttette tevékeny­­ségi központját Perumból egy­ másik or­­szágba, ; olyan tény, amelyet a legnagyobb örömm­­l üdvözlünk. A miniszter nem számította eh­hez a számhoz azokat, akik egyszerűen hagyhatják el a menekült­táborokat, mer­t kötelezték magukat az idegen légióban vitt szolgálattételre. Sarraut miniszter ham­súlyozta a kamarában, hogy léteznek ál­pol­tikai menekültek és ál­üldözöttek. Ez lehetsé­ges, éppen ezért sürgősen m­eg kell tenni a elővigyázatossági intézkedéseket, mert­­ mégsem indokolhatja hét-nyolcezer ártatl­ menekült hosszú időn keresztüli szabadság­vesztését. Hogy a döntés minél hamaras megtörténhessék, meg kell sokszorozni felülvizsgáló bizottságok számát. A bizotts­­goknak három kategóriába kell osztaniuk menekülteket:­­ Az ege­k kategóriába azo tartoznak, akik elegendő biztosítékokat nyit­tanak a feltétel nélküli szabadlábrahelyezé­sükhöz. 2. A másodikba azokat kell köre­niük, akik kényszerlakhely, vagy rendőri fő­ügyelet feltételével bocsátandók szabadi 3. Végül azokat, akiknek ügye kétes, ug ,hogy internálásuk a végleges vizsgálat me­ejtéséig jogosult A bizottságoknak számító­ba kell venniök azokat a szolgálatokat, ame­lyeket a menekültek testi, szakmai, muszál szellemű, vagy politikai körülmények folyt Franciaországnak tehetnek״. Marius Moutet cikkét az alábbiakkal f­jezi be: ״ Nem vagyunk képesek eléggé kihang­s­lyozni, hogy Franciaország, amely a mennt jogát olyan nagylelkűen és messzemenő­ érvényesítette minden idők menekülttel­ szemben, most sem tagadhatja meg önmag evé ׳ is, hogy mélyen elkeserítené a baj Európa áldozatait és hogy elveszítené teki­télyét a külföldi közvélemény előtt״. A Zsidó Távirati Iroda jelenti: Ingils A CSEH­ ZSIDÓK RENDEZVÉNYE LON­­DONBAN. Az Angliában élő csehszlovákiai zsidók szövetség a londoni Phönix színházban koncer­tet rendezett, amely nagyszabású zsidó­­cseh szolidaritási megnyilatkozássá vált. Be­­nes volt köztársasági elnök, aki meg­él­te a koncerten való megjelenését, az utolsó pilla­­ה az­ban lemondta részvételét és helyette Jan Masaryk londoni csehszlovák köve♦ jelent meg, aki beszédet tartott, amelyben többek között ezeket mondotta: — Min­nnyian áldo^־ fal vagyunk egy hazug és érszomjas viln ak, amely azért Franc1**rsz40 MARIES MOUTET A MENEKÜLT-TART׳­­ROK LIKVIDÁLÁSÁÉRT. Marius Mon­t képviselő és volt miniszter — mint jelentet­­tük — nagy beszédet tartott a francia Kama­­rában a menekültügyi kérdésről. A volt mi­­niszter a parlamenti vitával kapcsolatosan־ a La Lumiére című francia apban cikket kö­­zöl, amelyben többek között ezeket írja. ..A belügyminisztérium ügyvitelével kap­­c­solat a képviselőházi vita bébi nyitotta a kormánynál­, hogy a parlament egyhangúlag a Franciaországban élő m­­enekültek kérdésé­­nek gyors megoldását kívánja. A kamara azt akarja, hogy a hidlertzi.Ma áldozatainak aktacsomóit, akik Fran.­ciaországa menekül­­tek, a legrövidebb időn belül felülvizsgálják és elrendeljék ezen szere­z­étlenek túlnyomó többségének szabadon bocsátását, mert Fran­­ciaország nem válhat azok elnyomójává, akik politikai meggyőződé­seik, vagy származásuk miatt amúgyis is annyit szenvedtek, sőt néha mit.Jenőket elveszettték. A belügyminiszter kijelentette a kamariban, hogy rövidesen hétezer internáltat szabadlábra helyeznek. Ez U­J KELEJT nakodtak kapcsolatba lépői a szomszédos földek birtokosaival. • Bizonyos jelek a krízis enyhülését iglá־ rik. Az ipar és a mezőgazdaság terén egy­­aránt megnyilatkozna l­ ezek. A köreik©• delmet az arab vevőkörrel való kapcsolat élénkíti,­­az ipari üzemek keleti országok­­ból szerzik be nyersanyagszükségletüket, a mezőgazdaságban pedig kétszer an­nyi területet vetettek be, mint az elnolti év­­ben, számítva a háborús szállítási kompli­­kációk eshetőségére. Tavaszra javulást jó­­solnak Palesztinában és ezt töretlen erővel várja a már sok csatát vívott palesztinai zsidóság. Helyi képviselet: ECONItHA Plata Haitit 23. pStaSmabtsSTsokat tudtak meg — Pista. Karácsony apó •ünaaL — Röfidateo riawatfin. — JifflBf15.-en és 18.-én. AZ ÁLLAMI SORSJÁTÉK húzása lesz. De akkor a cslac Hsk­nak­ hoz ajándé­­kot Aayns már vásárolt is SORSJEGYEKET a — —­ ...........SORSJEGY ÁRUDÁTÓL. SZERDA, 1940. JANUÁR 3. 102 illligrammal gyarapodott a JzüVöcsk­a•Cserjesziste­recen: hetedik hetében A Banca Naţionala december 16־ i­­ kimutatása szerint az aranybányák 101 kg. szinaranyat szolgáltattak be, 15 mi 622.701 lej értéken, amellyel az ércid set összege 20­1. , árd 730.846.836 iv em­elkedett. A forgalomban levő bani kt. összege 20 millióval 48 milliárd mr׳ r re 483.145 lejre csökkent, a látra­só kötelezettségek (gircszámlák) végess. 196,5 millióval emelkedett, a pénzügy niszterdi ׳ gi főszámlájára történt nagy telű befizetések következtében. A fen­t־.lapján a bruttó bankjegyforgalom 4 millióval emelkedett. A fedezeti alapú ezrelékkel 35.29 s*sz^״ kra. csökkent kereskedelmi váltótárca 5 millióval milliárd SO.­ 16.8*8 le­iv ׳ okként, a bardhitelek (־'״ szöge 78 millióval 3 mill 956.053.088 lejre emlékez­ett. A ma­gé reszámláló egyenlege 176 millióval 7­liárd 102.818 379 lejre csökkent. ­ Az árdrágítási jegyzőkönyvek felva A bucuresti, Ítélőtábla­ TI. szekciója i­vényt hozott még a szeptemberi árdí­tási törvény rendszerében. Eszerint a f­őri hatóság jegyzőkönyvében kifejt hogy miért tartja a kereskedő eljár árdrágításnak, a bíróság pedig egyb­en a jegyzőkönyv alapján hozta meg­­téle. Ezt az ítéletet a tábla azzal a dokolással semmisítette meg, hogy az igazgatási szervek által felvett jel­könyv csa tényállást tartalmazó mérlegelés és a bizonyító eljárás lefr rása a bíróság szerep­e. Ha a bírósági beli és jogi alapnak fogadja el a köz­gatási hatóságoknak az ügy érdemlt­­ő véleményét, úgy a bíráskodási és­­ hajtó hatalom hatáskörének összega áll elő, amiért is az Ítélőtábla, helyt a kihágást elkövető fél felfolyamodás­a törvényszék­, mint felebbviteli ítéletét megsemmisítette. ״

Next