Uj Kelet, 1940. március (23. évfolyam, 49-75. szám)

1940-03-01 / 49. szám

Havon*­­י•־« COf \ * Taxa postalá 8 Bork­em tőség plátk­á In num, én kiadóid va-No. 30523/1934 tat. Cluj, 8tr. 10. Telefon: jfa Baron L. Pop ^»őfizetési árak: ,»« 320, fél­' lej. KUI­״ V9, H׳ vedévre 0, ך )A ״ Tk, dollár. — . !( 9 • o.t. — Az .ET .vauiul e* b t , v den napilap­ja. t 'keink ut.״!nyománál csak a forrás n­­egjelölésével engedjük meg. 5­­3 együtt 8 Lei Nai számunk ára az Hj Kelet tor-Foszer- ן S ^ > ״ 6: Dr. nfmr- \ H lej Ernő. Iv«w ■ __ - - | Director-I* o»xer׳ ke.Hztff " ton Ernő. 1;»»* dactor rcHponsalill-Felelős «zerku^ tfí: •fámkor Ferenc. Admlnlst&rtof delegat hí girant renponsabll-folnija Igazgató: Schwartz Endre. Propria tar-tulajdonos: FrutcrnitaM S. de Edlturá. lteglHtrul publicaţlunUor periodice No. 43. Dos. 3H9. i9M. Tribunalul Cluj, Secţia m. Péntek, március I. 1940—5700. Adtar 21. XXIII. évfolyam, 49. szám. ZSIDÓ NAPILAP JERUSALEM Lloyd George ki­jelentette: „Ha Anglia rövid iak­amu * háborút akar, hosszú iak­amu háborúra kell felkészülnie“ Chamberlain az élelmiszertermelés fokozásáért Daladier óva intett attól az illúziótól, hogy Német­­ország az összeomlás előtt áll London, február 29. (Rador). Lloyd George szerdán beszédet tartott, amelyben többek­ között a következőket jelentette ki: ״ Az an­­gol nemzet elismeri, hogy igazságos dolog a nemzetközi jogért harcolnunk ,, hogy ezt a harcot addig kell folytatnunk, amíg tisztess­­­ges, igazságos és tartós békét nem értünk el. Amikor a béke megvalósul, annak nem sza­­bad­ elsietettnek lennie, hanem olyan békének, mely az állandóság és tartósság összes ténye­­zőit felöleli. Bizonyos, hogy ez a béke nem lesz olyan béke, mely lemondást jelentene azokról a vezérelvekről, kötelezettségségek­­ről, ígéretekről, amiket tettünk és a belénk helyezett bizalomról. Ha valóban rövid há­­borút akarunk, fel kell készülnünk hosszú tartamú háborúra. Legalább is az egy Us lét­­fontosságú arcvonalon, véleményem szerint, nem vagyunk teljesen felkészülve és ez az­­ étetrajzerellátás frontja. got n&d Grorge ezután összehasonlította a semmisit”*****­ ****,*ben most és az elmúlt irtóhad°*n alkalmazott tengerzárt. Akkor­­...* jdnem be voltak kerítve — mondotta —, viszont ma nyitott ajtójuk van a hátukban és oldalt is szabad az útjük. Különböző keres­­kedelmi egyezményeket kötöttek a jármukba fogott országokkal. A szovjetekkel való háború lehetőségeit ele­­mezve, Loyd George kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között szükség van minden erőre. Nem szabad útj kockázatokat vállalnunk. Befejezésül felszólította a falusi lakosságot, növelje az élelmiszertermelést. Chamberlain beszéde az élelmiszer­termelés fokozása érdekében London, február 29. (Rador). Chamberlain tegnap a mezőgazdasági kamarák végrehajtó­­bizottságainak elnökei előtt beszélt és a kö­­vetkezőket jelentette ki: — Abban a helyzetben vagyunk, hogyha nem csökkentjük azon cikkek behozatalát, melyek nem feltétlenül szükségesek, nem tudunk importálni olyan termékeket, melyek elengedhetetlenek a háború megnyeréséhez. , Ebből a dilemmából kivezető út az angliai élelmiszertermelés fokozásában áll, hogy több élelmünk legyen úgy az emberek, mint az állatok számára. A mezőgazdák legyenek meggyőződve arról, hogy a kormány minden támogatást megad nekik és hogy igazságosan fognak bánni velük. A kormány el van hatá­­ror,־״ a, arra, hogy sohasem engedi meg a mezőgazdaság visszaesését, amint az a múlt háború végén történt. — Mondják meg a mezőgazdáknak — fe­­jezte be beszédét Chamberlain —, hogy a kor­­m­ány véleménye szerint ennek a háborúnak az eredményei éppen olyan nagy mértékben függnek az angliai élelmiszertermeléstől, mint szárazföldi, tengeri és légi haderőink csele- Ser­deleitől. Menzádés beszámolója a Daladier helyzetről Párizs, február 29. (Rador). A Havas je­­lenti: A képviselőház külpolitikai bizottsága előtt Daladier szerdán beszámolt a nyugati fronton szemte-szemben álló katonai erők helyzetéről. A miniszterelnök ismertette azo­­kat a különböző incidenseket, melyek Bel­­giumnak és Hollandiának Németország által való megfenyegetését követték, majd részle­­tesen elemezte az orosz-finn háborúból kifo­­lyólag felmerült kérdéseket A bizottság meg­­elégedéssel vette tudomásul, hogy milyen je­­lentékeny mennyiségű hadianyaggal segítik a szövetségesek Finnországot. Ennek dacá­­ra az erők és tartalékok közti aránytalan­­­ság lehetővé tette a szovjet­ csapatok számá­ra, — mondotta Daladler, — hogy néhány sikert érjenek el a karéból földnyelven. Se­­gélynyújtásunkat folytatni fogjuk, — mon­­dotta a miniszterelnök, aki ismertette a Bal­­kán-szövetség belgrádi tanácsülésének ered­­ményeit. Török barátaink diplomáciai tevé­­kenysége a legszerencsésebb módon nyilvá­­nul meg a Balkánon. A helyzet kedvezően alakul és a kibontakozás körvonala rajzoló­­dik ki Bucureşti és Szófia között. Daladler ezután elemezte a különböző távol-keleti ker­­eléseket és a Yunnan-vasútvonallal kapcsola­­tos Incidensek problémáját. Daladler beszá­­mólója keretében eloszlatta azok illúzióit, akik Németországot úgy állítják be, mintha az összeomlás küszöbén állana, de felsorolta azokat a nehézségeket is, amiket Németor­­szág propaganda útján igyekszik eltakarni. Daladier végül olyan eréllyel sorolta fel azo­­kat az okokat, melyek Franciaországnak a győzelembe vetett hitét indokolttá teszik, hogy egyhangú tetszésnyilvánítás közepette fejezhette be szavait. Társai nevében­ Mistier, a bizottság elnöke mondott köszönetet a miniszterelnöknek be­­számolójáért. ״ N­­­émet nép tudja, hogy ez a háború életre• halálra ״ megy“ Göbbels propagandan­styi miniszter nasfy beszéde Müün­sterben Semlegesnek lenni azt jelenti, hogy teljesen kívül kell állani a viszályon — mondotta Göbbels Berlin, február 29. (Rador.) Dr. Göb­­bels propagandaügyi miniszter Münster városában szerdán a városházán beszélt, abban a teremben, ahol hajdan a westfá­­liai békét írták alá. Röviden ismertette az akkori történelmi események következmé­­nyeit és kijelentette, hogy azok az idők, amikor a német nép nem volt egységes, mindenkor szerencsétlenséget hozott rája. Anglia csak azért tudta kiterjeszteni ural­mát az egész világra, mert a né­met nép csak nagyon ritkán jutott tudatára annak az erőnek, amit képvisel, vagy mert ezt az erőt belső harcokban forgácsolta szét. A nyugati plutokráciák minden időben ezért igyekeztek széthúzásra bírni a német né­­pet, mert csak ez tette lehetővé számukra Németország elnyomását. A Führer — mondotta Göbbels — meg­­valósította az Új birodalom eszméjét Né­­metország történelmi sorsának megfelelő­­en. A nemzeti szocialista állam az ő műve. A történelem során első ízben egyesült a német nép és ebben az egységben áll most az ereje. A plutokratikus világ ebben az egyességben kihívást látott és ezért men­­tette be, hogy örökre a westfáliai, de leg­­alább is a versaillesi békeszerződés szint­­jére szállítsa le. A plutokratikus hatalmak veszélyt je­­lentenek az egész világ számára. Az ifjú népek útjába állanak és megakadályozzák, hogy helyet teremtsenek maguknak a nap alatt. A német nép ezért t­udja, hogy ez a háború életre-halálra megy. Áthidaló meg­­egyezés többé nem lehetséges. Nem becsül­­jük alá ellenfeleinket. Pontosan ismerjük erőforrásaikat, de a miénket is. Az angol tengerpár próbálkozásai éppen annyira hatástalanok, mint Németországnak pro­­paganda útján való lerombolása. Kormá­­nyunk mindent elkövetett, hogy a blokád ne érje el célját. A nyíl rövidesen az ellen­­ fog fordulni, aki kilőtte. A hadsereg háta mögött ott áll a német nép, mely tatáro­­zott. A 80 millió német lét­jogért harcol.“ Göbbels ezután a nemzeti szocialista párt kötelezettségeiről beszélt a fronton kívül teljesített tevékenységén kívül. A Hitler-Jugend vezetőinek 95 százaléka a hadseregben szolgál és 400 közülük meg­­halt a lengyelországi hadjáratban. A hit­­lerista milícia 68 százaléka szolgál a véd­­erőben és 38 körzetvezető közül 32 katona. A roham­osztásosok legnagyobb része részt vett a lengyel háborúban és a nyugati fronton harcol. 713 közülük meghalt Len­­gyelországban. A párt tehát ezen a téren is megtette kötelességét és el van határoz­­va arra, hogy a jövőben is megteszi. Göbbels hangoztatta, hogy a német nép megingathatatlan bizalommal van eltelve a Führer iránt. A lakosság élelmezése biz­­tosítva van és a nemzetgazdaság meg van szilárdítva. Meglesznek a nyersanyagainkk, amikre szükségünk van. A hadfelszerelési ipar pihenés nélkül dolgozik. A semlegesek ügye A semleges államokról beszélve, kijelen־ tette a propagandaügyi miniszter, hogy Németország nem elégedhetik meg egy olyan meghatározással, ami csak katonai semlegességet ismer el, de politikait nem. Nem elég, ha egy állam kormánya kije­­lenti, hogy semleges, mialatt annak az ál­­lamnak a közvéleménye fenntartja magá­­nak az inzultálás jogát. Semlegesnek lenni azt jelenti, hogy teljesen kívül kel állam­ a Aszályon. Németország nem akarja a semleges államok véleményszabadságát megszüntetni, de nem szabad visszaélni ezzel a szabadsággal, hogy rendszeresen inzultáljanak egy hadviselő nagyhatalmat Göbbels befejezésül megállapította, hogy a hadsereg és a nemzet mindenkor a Füh­­rer körül fognak tömörülni. VILÁG TÜKRM A szerződés, amely a háborút meghosszabbítja Az a visszhang, amit a német-orosz ke­­reskedelm­ szerződés keltett, bizonyítja, hogy nagyfontosságú eseményről van szó, amelynek döntő befolyása lehet a háború­­ra és a kontinens gazdaságpolitikai felfo­­gásait és helyzeteit forradalmasíthatja. A Deutsche Diplomatische Korrespondenz szerint Délkelet-Európa után a nagy keleti állam is szerződést kötött Németországgal amely a két államot arra kötelezi, hogy szükségleteit oly módon elégítse ki, hogy mindegyik fél növelve saját termelését, saját szükségleteit a legszükségesebbre szorítja le, hogy partnerének szállíthassa a termelés-felesleget. Az egyezménynek ez az oldala, amely két köztársaság egymást szabályozó akció­­ját állapítja meg, titokban marad és klau­­zuláit nem hozzák nyilvánosságra. Olyan egyezményről van szó, amely a két autar­­chikus gazdasági rendszert egyesít, ame­­lyek kiegészítik egymást és a nemzeti szo­­cializmus nemzetközi gazdasági ideálját képezik. Német körök azt várják, hogy a német birodalom rendelkezésére bocsátott szov­­jet tartalékok teljesen anihilálják a szö­­vetségesek blokádjának hatásait. Ha az egyezményt pontosan végrehajtják, a né­­met-orosz kereskedelem, amely 938-ban a legalacsonyabb 74,7 millió márkára szál­­lott le, de 1939-ben már jóval túlhaladta ezt a számot, ebben az évben már 1169,4 millió márkára, tehát az 1938. évi 16 szo­­rosára fog emelkedni. Ha ezek a kilátások nem is valósulhat­­nak meg teljes egészében a szállítási ne­­hézségek miatt, mégis a Ribbentropp által 1939 augusztusában és szeptemberében inaugurált külpolitika a jelek szerint kon­­krét eredményeket mutat. Az egyezményt megelőző hosszas tárgyalások és tanul­­mányutak mutatják, hogy komoly szerző­­désről van szó. Tevossian szovjet népbiz­­tos, aki október végén érkezett 40 munka­társával együtt Németországba _ közöt­tük egy orosz tábornokkal __néhány hé­ten át végiglátogatta a német gyárakat és fegyverüzemeket és állítólag az oroszok nagyon meg voltak elégedve azzal, hogy betekintést nyerhettek a német haditerme­­lés titkos üzemeibe. Fegyvereken és a had­­sereg számára szükséges optikai műsze­­reken kívül a Szovjetnek gépekre van szüksége hadiiparához. Az egyezményben előírt gazdasági program hatalmas ará­­nyai nem lennének indokoltak, ha a nem­­zeti szocialista Németország nem tenne meg minden lehetőt arra, hogy Szovjet- Oroszország megerősítését elősegítse. In­­nen ered világosan a német külpolitikára gyakorolt befolyás, amely mindinkább az orosz törekvések szférájába kerül. Az új gazdasági egyezmény részeleteit nem hozták nyilvánosságra, mert azok 8x0- ros kapcsolatban állanak a két partner háborús érdekeivel. Nem fér azonban két­­ség hozzá, hogy az egyezmény vezérelve: ״ gyártott áruk nyersanyagokért és lér­­gyártmányokért­ . Németországnak petró­­leumra, vasra mangánra, gyapotra, ken­­derre, bőrre, szőrmére van szüksége, olyan cikkekre, amelyek a német-orosz kapcsola­­tok virágzó korszakában is fontos szere­­pet játszottak. A Szovjet számára ez elté­­rést jelent az eddigi autarchikus politiká­­tól, vagyis a külkereskedelem Németor­­szág 151׳ é orientálódását. 1931-ben, amikor

Next