Uj Kelet, 1940. május (23. évfolyam, 99-123. szám)

1940-05-18 / 112. szám

SZOMBAT, 1940. MÁJUS 11. Roosevelt és Mussolini (IndaMil szempon­tok •z olasz-ammerikai tárgyalUtk hátterében Roosevelt elnök Mussolnihez intézett sze­­mélyes üzenetének tartalmát éppoly homály fedi, mint annak idején a diplomáciai tárgya­­lásokat, amelyek Rómában és Washington­­ban a két állam vezetői, illetőleg diplomáciai képviselői között folytak. Az Egyesült Álla­mok és Olaszország között egyre sűrűbbé váló érintkezés nyomán rendszerint ismétei­­ten megnyugtató hírek kelnek szárnyra Olaszországnak a háborúval szembeni maga­­tartásáról Érthető, ha ezeket a megbeszélé­­seket úgy a szövetségesek, mint a berlini kormány beható figyelemnél kíséri. A semlegességi törvény a Földközi tengeren A francia sajtó is közelebbről foglalkozik Amerika és Olaszország tárgyalásaival .Nem látszik valószínűnek — írja a Cana­dide —, hogy Roosevelt valamilyen formában a kereskedelmi kapcsolatok megszakításával fenyegette volna meg Olaszországot, amennyi­­ben ez beavatkozna a háborúba. Még­pedig igen egyszerű okból: az olasz kormány hó­­napok óta tudja, hogy a háborúba való be­­lépése automatikusan maga után vonja az Amerikával való kereskedelmi összekötteté­­sek megszűnését. Attól a naptól kezdve ugyanis az olasz félszigetre is kiterjesztik a semlegességi törvényt. Az egész Földközi ten­­gert minden további nélkül hadizónának fog­­ják minősíteni, amelyet tehát szigorúan el­­tiltanak az amerikai hajók számára. Más­­részről a ״ cash and carry“ záradékát az amerikai olasz vásárlásokra is alkalmazni fogják, már­pedig Olaszország nem dúslako­­dik devizában, hogy a készpénzfizetéseket minden további nélkül eszközölni tudja. Ezeket az intézkedéseket az Egyesült Álla­­mok szeptember óta az összes hadviselőkkel szemben alkalmazzák és teljesen valószerűt­­len, hogy Mussolini ezt elfelejtette volna. Hozzátegyük még azt is, hogy ami Olasz­­országot illeti, a semlegességi törvénynek Amerika részéről való alkalmazása nem fog számára különleges kellemetlenséget jelen­­teni. Attól a pillanattól kezdve ugyanis, mi­­dőn Olaszország belépne a háborúba a szö­­vetség­esek ellen, egyetlen amerikai áruszállít­­mány sem fog többé Olaszországba eljutni. Az angol-francia blokád ugyanis ebben az esetben azonnal életbe lépne vele szemben. Már­pedig az egyetlen közlekedési út, amely Olaszországot az Egyesült Államokkal össze­­köti, a Gibraltáron halad át. Nyilvánvaló, hogy Olaszország nem tudja megnyitni a gib­­raltári szorost kereskedelmi hajói számára. Ha pedig amerikai hajók jelennének meg Gibraltár előtt, ezek magától értetődően az angol dugáruellenőrzés alá kerülnének és megszabadulnának az Olaszországnak szánt rakományoktól. Ha William Philipps, az Egyesült Államok római nagykövete, a semlegességi törvény al­­kalmazásának lehetőségét mégis felvetette Mussolinivel és Ciano gróffal folytatott meg­­beszélésein, úgy ez más szempontból történ­­hetett. Elképzelhető ugyanis az az eset, hogy Olaszország beavatkozik a háborúba Német­­ország oldalán, de nem közvetlenül a szövet­­ségések, hanem például valamely balkáni ál- Iom ellen. Megtörténhetik t­ehát, hogy nem kerül sor háborúra Olasz... .. .dg és a szövet­­ségesek között; a szövetségesek nem alkal­­mazzák a blokádot Olaszország ellen, de az Amerikában érvényben levő törvények mégis arra kényszerítenék Roosevelt elnököt, hogy a Földközi tengert hadi zónának minősítse és a ״ cash and carry“־ t Olaszországgal és a Balkánnal szemben alkalmazza. Ebben az esetben Olaszország, amely nem számíthat jelentős német szállításra és súlyos feszültség állapotába kerül a szövetségesekkel, elvesz­­tené utolsó fontos külkereskedelmi piacát. Amerika elveszti európai piacait Egy olasz-balkáni háború gazdasági hát­­rányai nagyon súlyosak volnának Olaszország számára, de közelről érintenék az Egyesült Államokat is. Amerika a háború kitörése előtt hatalmas külkereskedelmi forgalmat bonyolított le. A háború lassan lezárja előtte az összes piacokat. Németország és Közép- Európa fele a blokád következtében és a semlegességi törvény miatt több mint hét hónap óta ki vannak zárva az Amerikával való árucseréből Egész Skandinávia, bele­­értve Svédországot és Finnországot, hadi­­zónának van deklarálva és le van zárva az amerikai hajók számára. Hollandia és Bel­­gium ugyancsak a semlegességi törvény hatáskörébe tartoznak. Franciaország és Ang­­lia pedig birodalmaikkal hatalmas autarkiát alkotnak és kívülről csak hadianyagot vásá­­rolak. Spanyolországot lerongyolta a polgár­­háború, míg a szovjettel és Japánnal való árucserét jelentősen lecsökkentette az ״ er­­­­kölcsi­ embargo, amelyet a Kínával, illetőleg Fi­nnország­­gal folytatott háború vontak ma­­­­guk után. A latin Amerikán kívül az Egye­­sült Államoknak nincs többé más kliense, mint Olaszország és a Belkán. Érthető tehát, ha gazdasági szempontból Amerikát különös­­képpen nyugtalanítja a földközitengeri fe­­szültség. Elsősorban ez lehetett az, amit Washington Rómával tudatni kívánt. Lehetséges azonban, hogy William Philipps tovább is ment. Roosevelt gondolata az, hogy megkísérelje mindenáron megakadályozni a háborúnak a nemhadviselőkre való kiterjedé­­sét. Az elnök szeretné "a semlegesek front­­ját" megteremteni, egy ideiglenes alakulatot, amelyen belü­l az árucsere, a gazdasági kap­csolatok fenntarthatók volnának. Természete­­sen Amerika kész volna a maga gazdasági és pénzügyi támogatását nyújtani egy ilyen politikai kombináció számára. Olaszország szegény devizákban. Már­pedig hitelekre szüksége van nemcsak hogy fenntartsa belső gazdaságát, amelyet károsan befolyásol az európai háború, hanem azért is, hogy értéke­­síthesse Abesszíniát. Ez az értékesítés naa, tőke híjján, igen lassú tempóban halad előre. Ezért történhetett, hogy Roosevelt meg­­felelőnek látta a pillanatot, hogy Mussolini­­nél tudakozódjék nagy terve, a ,,semlegesség finanszírozása" alkalmazásának kilátásai felől. ROOSEVELT: ״ Évente ötvenezer repülő­­gépet kell előállítanunk" Az USA elnöke az európai háború fejlem­­ényeiről és az amerikai államokat fenyegető v­esedelemről utalva 1182 m­­i 010 dollárt kért katonai célokra a koogre.A Buttol Washington, május 17. (Rador). Roosevelt elnök személyes üzenetet intézett a kon­­gresszushoz, amelyben 1882 millió dollárt kér katonai célokra, hogy minden, az ame­­rikai érdekek ellen irányuló villámtámadás־­sal szembe lehessen szállni. — Nehéz napokat élünk, — írja az elnök üzenetében, — amelyeknek gyors, meglepő kifejlődése minden semleges államot arra kényszerít, hogy az újabb tényezők világá­­ban vizsgálja felül védelmi intézkedéseit. Az Egyesült Államok újabb veszéllyel állnak szemben az európai háború és amiatt a gyor­­saság miatt, amellyel a korszerű hadseregek időt és tért nyernek. Anélkül, hogy elbátor­­talanodnánk, vizsgáljuk felül az előttünk álló veszedelmet. Nyilvánvaló, hogy a nemzetvé­­delem tekintetében az amerikai népnek vál­­toztatnia kell magatartásán. A gépesített hadseregek napi háromszáz kilométeres se­­bességgel haladnak előre az ellenséges terü­­letén. Az ellenséges vonalak házában nagy­­számú ejtőernyőst szállítanak földre , a re­­pülőgépeken szállított csapatok mezőkön, utakon s repülőtereken szállnak le. Megálla­­píthattuk az ötödik osztag nagyarányú fel­­használását, amelynek útján szállított sze­­mélyekről, akik turistáknak látszottak, bebi­­zonyosodott, hogy a támadó egységek em­­berei. Érdekeink kiterjedtek és sokirányúak. Ma inkább, mint bármikor védelmezi a hu­­szonegy amerikai köztársaság, köztük az Egyesült Államok, az egész amerikai föld­részt a m­egrohanta s a nemamerikaiak ural­ma, vagy ellenőrzése ellen. Szeretném, ha az­­ Egyesült Államok évente legalább ötven­­ezer repülőgépet állítanának elő. Állandó cé­­lünk a belső és külső béke, de készen állunk milliókat költeni a védelemre s minden erő­­feszítést megtenni, akár életünket is odaadni Amerika szabadságjogainak fenntartásáért. Kérem a kongresszust, sem­mi olyan intéz­ke­­dést ne tegyen, amely valamiképpen is meg­­akadályozná az amerikai repülőgépek idegen államok részére való szállítását. Washington, május 17. (Rador): A légügyi kereskedelmi kamara megállapítja, hogy a Roosevelt elnök által bejelentett évi 50.000 repülőgép építéséhez nemcsak a munkások számának megháromszorozása szükséges, hanem meg kell háromszorozni a meglevő üzemek területét is, a repülőgépmotorokat gyártó üzemek számát pedig meg kell kut­­títani. A Havas jelenti: Ha a Roosevelt elnök ál­­tal a kongresszustól kért hiteleket megadják, az amerikai hadsereg és tengerészet 50.000 repülőgéppel fog rendelkezni, tehát a jelen­­leginél tízszerte többel Az amerikai tenge­­részetnek 500 egysége lesz. Az Egyesült Ál­­lantok reguláris hadseregének létszáma 280 ezer ember lesz, a nemzeti gárda pedig 300 ezer emberből fog állani. Az Egyesült Álla­­mok egymillió katona számára elegendő anyaggal és felszereléssel fog rendelkezni. SZOMBAT és VASÁRNAP UTOLJÁRA: Select Mozgó Stanley és Livingstone Hete Hivatalos okiratok alapján készült hatalmas mű, mely bemutatja a két világban.i utazó afrikai útját. Érdekes, tanulságos, izgalmas film, főszerepekben: Spencer Tracy. Nancy Kelly, Richard Green MŰSORON KÍVÜL A LEGÚJABB FOX VIL­ÁGHIRADÓ! Hétfői kezdettel: HALLO JEANINE. Nagy zenés vígjáték, mulatságos cselekménnyel, zenével és tánccal. Főszerepben: KOKE MARIKA. _________ Három sziget harca miatt zimankes a május Nines öreg*efü||gós * frontok ágyúiéval és az időjárás között Cluj, május 17. Boticeli napsugaras ta­­vasza helyett ebben az évben zord, párás jéggel futnak el a májusi napok. Hideg eső zuhog a nyakunkba és fogvacogva ülünk a fűtetlen szobákban. A filozófikus lelkek az emberek gyarló­­ságában és a világ elvakultságában kere­­sik a zimankói időjárás okát, amely ke­­gyetlenül alkalmazkodik a szomorú világ­­helyzethez. A gyakorlati gondolkozásunk azonban kézzelfogható okkal szeretnék megmagyarázni a mostani időjárást. Pa­­pírral és ceruzával a kezükben igyekeznek kiszámítani, hogy a hollandiai és belgiu­­mi gránátok, ágyúlövegek és bombák hajt- ן ják felénk a korongos fellegeket. Miután vannak olyan szkeptikus em­be­­rek, akiket sem a filozófikusak elmélkedé- j­sei, sem pedig a gyakorlati gondolkodású­ ,­ak okoskodásai nem elégítenek ki, szak­­értőkhöz fordultunk magyarázatért. Mielőtt a szakértő véleményét kikérjük, tájékozódnunk kellett volna afelől, hogy Hollandiában és Belgiumban derült-e az időjárás, am­i előbbi feltevésünkből termé­­szetszerűleg adódnék. Sajnos a­zonban a távirati ügynökségek csak ütközetekről, százezrek pusztulásáról és lángban álló városokról adnak hírt, de kifelejtették je­­lentéseikből, hogy mindezek mellett, az időjárás várjon milyen arrafelé. A geológia konkrét alapokon nyugvó tudomány és így a filozófikusok fejtegeté­­se válaszolatlanul marad. Az emberek rosszak. Igaz. Gyilkolják egymást, noha a tízparancslatban írva van, hogy ״ ne ölje­. A fellegek járását azonban emberésszel könnyebben hozzáférhető körülmények be­­folyásolják. Felkerestük tehát dr. Szász Ferencet, a neves geológust, akit éppen munkája köz­­ben találtunk. Szász dr. pillanatok alatt el­­oszlatta az összes kétségeket. A nagy fel­­készültségű tudós biztonságával mosolyog­ . Megmentették az öngyilkos temesvári ügyvéd életét. Temesvárról jelenítik. Mint már megírtuk, Valentin Fülöp temesvári ügy­­véd, az állami osztálysorsjáték helyi fiókjá­­nak volt igazgatója, az Unió klubban mellbe­­lőtte magát. A fiatal ügyvédet súlyos álla­­potban szállították a Park-szanatóriumba, de a gondos orvosi kezelés megmentette éleélt. Tegnap a kezelőorvosok megállapították, hogy az életunt ügyvéd túl van a veszélyen és rö­­videsen elhagyhatja a szanatóriumot. A rend­­őri vizsgálat megállapította, hogy Valentin Fülöp családi és anyagi természetű kellemet­­lenségek miatt akart megválni az élettől . Amerika 118 hajót adott el eddig idegen vállalkozóknak, Washingtonból jelentik. A szövetségi hajózási hivatal 1939. szeptembe­­rétől egészen a mai napig 178, Idegen vállal­­kozóknak eladott amerikai hajóról számol be. Ezek közül 40 hajót Anglia, 36 hajót Pana­­ma köztársaság, 60 hajót Kanada, 10 hajót Franciaország és 0 hajót Belgium vásárolt meg. ta meg laikus okoskodásunkat. Bármeny­­nyire is kézenfekvőnek tetszett felhő-tété- Kink, megnyugtatott bennünket, hogy a hollandiai és belgiumi bombázásoknak és gránát légnyomásoknak bizony semmi ösz­­szefüggésük nincs a nyakunkba csurgó hideg esővel. — A párás óceáni levegő __ mondja a neves geológus — Izland és New Found­­land szigetek felől jön felénk, míg a szá­­raz, meleg időjárást az Azon szigetek irá­­nyából kapjuk. Természetesen a sarkokról­ jövő hideg levegőáramlás is befolyásolja időjárásunkat. — A különböző áramlatok harca azon­­ban óriási területen játszódik le, így tel­­jesen kizárt dolog, hogy a hollandiai és belgiumi bombázások befolyásolhatnak itteni időjárást. Régebben kísérletem úgynevezett viharágyukkal a felhők elkö­vetésére, de tudjuk, hogy a kísérlet se­m eredménnyel nem járt. __ Még emlékezünk arra — folytat Szász dr. fejtegetéseit — hogy a világh­­orú alatt szintén felmerültek ilyen go­dolatok, amelyek az ágyulövésekbel aka­rák magyarázni a fellegek járását. Ez se állta meg azonban helyét, így vélekedett a szakértő. Hajtsuk fel tehát gallérunkat, nyissa ki az esernyőnket és nyugodtan várja meg, amíg az Azori szigetek győzedelme­sednek Izland és New Foundland sziget­ fölött. Ha még­sem nyugodnánk meg, itt hátra marad a filozófikus elmélkedése. Erre azonban csak valamelyik csodára ki adhatna felvilágítást.

Next