Uj Kelet, 1940. május (23. évfolyam, 99-123. szám)
1940-05-23 / 116. szám
2. OLDAL rális vonzóerőt gyakoroltak a környező népekre. Szerencsére a nagyhatalmaiknak életlevágó érdekük fűződött és fűződik még ma is ahhoz, hogy valamelyik konkurrens nagyhatalom meg ne vethesse itt a lábát. Európa szívének ezt a nagyjelentőségű — divatos szóval — kulcshelyzetét inkább bízzák a kicsiny, de bátor és tetterős svájci népre, a mi őszintén tűzön-vizen keresztül semleges államunk őrizetére. E gondolat jelentőségét Julius Caesar ismertette fel először. Amikor a helvétek elhagyták svájci hazájukat és Dél-Galliában akartak letelepedni, Caesar ellenük küldötte légióit és visszautótta őket az Alpok legmagasabb hegyvidékére. A római világbirodalom szempontjából ugyanis nagy veszedelmet látott volna abban, ha az Alpok hágóit nem a kelta fajhoz tartozó helvétek őrzik, hanem hatalmas hódító törzsek számára szolgálhasson Svájc, a termékeny és gazdag, déli síkságokra nyíló átjáróházul. így született meg az ״ ütköző állam", amelynek szerepét és történelmi hivatását később a svájci szövetséges köztársaság vette át. Átvette, megtartotta és — kezeskedünk róla — minden körülmények között teljesíti! Svájc ma már hétszáz éves múltra tekinthet vissza. A 13. század első felében a Nagy Szent Bernát, Splügen és a Septimer hágóiról ide, a Szentgotthárd útra terelődött át a forgalom legnagyobb része, mert itt nyílt lehetőség a legrövidebb öszszeköttetésre a Rajna völgye és a Po-síkság között. Rendkívüli nehézségek árán lehetett csak leküzdeni az óriási technikai akadályokat, áthidalni a járhatatlan szakadékokat, megteremteni az összeköttetést a zugó vadvizek fölött, de amikor végre sikerült, a Római Szent Birodalom nyomban felismerte rendkívüli jelentőségét és 1231-ben felségjogai alá rendelte az Uri-völgyet. 1291-ben — Habsburgi Rudolf halálakor létrejött a három erdőszövet-ség, Schwyz, Uri és Unterwalden föderációja, amely ismételten visszaverte a szabadsága és függetlensége ellen irányuló osztrák hercegi, majd burgundi kísérletekét. A túlerővel szemben is lelkesen vállott szabadságharcok hosszú és dicsőséges sorozata megteremtette a svájci nemzetet. A szövetséges kantonok száma egyre növekedett. A vesztfáliai béke 1648-ban hivatalosan is elismerte Svájc függetlenségét, a bécsi kongresszus pedig 1815-ben,örök időkre is semlegesnek nyilvánította a szövetséges államot, amely a zürichi kiállítással múlt év nyarán is ország-világ előtt tanúbizonyságot tett gazdasági és kulturális rátermettségéről, életrevalóságáról, ősi erényekben gyökerező erkölcsi értékeiről. Megbízható, lelkiismeretes, elszánt őre lenni Európa szívének: ez volt évszázadokon keresztül Svájc történelmi feladata és ez a hivatása ma is. A stratégiai és közlekedési szempontból oly fontos alpesi hágók soha sem jutottak__eltekintve a rövid napóleoni epizódtól — idegen kézre, sohasem válhattak idegen katonai mozdulatok kiindulópontjává. Ezeken a hágókon, ezeken az örökös hóval fedett hegycsúcsokon büszke és szabadságszerető hősies nemzet áll ort, valóban ״ megfelelő nép a megfelelő helyen". Svájc lélekjelenlétére jellemző, hogy még ki sem tört az európai háború — éppen a zürichi kiállítás idején — kiadta és ma még nyomatékosabban hangoztatja a jelszót: "Svájc meg akarja magát védeni! Svájc meg tudja magát védeni! Svájcnak meg kell védenie magát!" Aki ma Svájcban jár, aki beszél e józan, bátor és jellemes nép keménykötésű fiaival, kezet szorít velük, vagy csak a szemükbe néz, az nem lehet egy pillanatig sem kétségben afelől, hogy kétezer esztendő óta itt nem változott a helyzet: Svájc "örök időkre" szóló semlegességét az európai hatalmak közös érdeke követeli meg, de ettől függetlenül, saját népének önfeláldozó hősiessége is biztosítja. Hazafelé a gyönyörű Engadinen keresztül vezet az út. Már áthaladunk a határon, már a magyar rónák felé közeledünk s lassan lejtőzödve végeszakad a Svájcból kiinduló alpesi hegyláncolatnak, de gondolatainkat még mindig a büszke hegyóriások népe felé irányítja Liebburg érdekes színpadi műve, amely a ״ Közép őrzője" címet viseli. A kiváló svájci költő úgy állítja itt elénk hazáját, mint az arany középszerű mértéktartás és kiegyenlítés országát: látomásszerűen bontakozik ki előttünk Európa vízválasztó öeegysége, a Szentgotthárd, ahonnan a jog, a szabadság és az emberiesség szelleme szerteszét gárzik és a gleccsereiből, forrásaiból látkozó vizekhez hasonlóan, magtermékenyíti majd a vén Európa kiszikkadt, elcsigázott földjét. 0. d.! ÚJ BELET A palesztinai zsidó telepítés 1936—1940-ben Tel-Aviv, május elején A Jewish Agency statisztikai osztálya részletes áttekintést dolgozott ki az utolsó négy év telepítési munkájáról. Egészen pontosan 1936 áprilisétól, a zavargások kitörsétől, 1940 februárjának végéig terjed ez az összefoglaló kép, amely ״ Hahitjaavut hácitádásás' dm alatt külön füzetben is megjelent. A létesített telepek száma 60, lakosságuk 8427 lélek, összterületük 160.050 dunám. Egy jelentős részük: 23 telep, 2405 lakossal, 57.067 dunám 1930 januárjától 1940 februárjáig jött létre. Ezeknek az uj telepeknek harmadrésze Galileáben fekszik: 7 telep, 730 lakossal, 12.380 dunámon. Öt eme uj galilaai telepek közül a hulel mocsár északi részén terül el. öt telep (16.613 du)nem oszlik meg arányosan. A régi telepekben egyre több lélek verődik össze, viszont A 60 új telep közt 37 kibbuc, 17 moeáv érdom, vagyis munkástelep és 6 a középosztályhoz tartozó telepesek műve. Az összlakosságból 6066 kibbucban, 1370 munkás mosavában, 91 polgári mosavában lakik. A telepek három stádiumon kell keresztül küzdjék magukat. A kezdet a foglalás. A telepesek egy kis része megszállja a területet, de a tulajdonképpen gazdasági munka akkor még nem kezdődött meg. A folytatás az átmemaji korszak. A letelepíteni szánt családok jelentős része már a telepen lakik és dolgozik. A végső stádiumban a lélekszám elérte a tervbe vett maximumot. A 60 új telepen a tervek szerint 3500 mezőgazda fog elhelyezést nyerni. Ezenkívül nagyobb számú nem mezőgazdasági munkás. Végeredményében 5000 fog bennük gyökeret verni. Ezidőszerint a telepek még nem érkeztek el a befejező stádiumhoz. A már létesült mezőgazdasági üzemek száma 1500 bennük és összlélekszámuk 7600. 60.050 dinám, amin ezek az új telepek létesültek 11 százalékát teszi fel a palesztinai zsidó birtokállománynak és 20 százalékát a 4 év előtt a zsidók által megdolgozott földnek. (A zsidó birtokállomány 1940 februárjának végén 1.380.000 dunám volt a hilei koncesszió területén kívül.) A 160 ezer dunámból 120 ezer a KKL tulajdona, vagyis 75 százalék. 32 ezer dunám a PICA-é, vagyis 20 százalék. A többi, cca 8000 dunám magántulajdon. A 160 ezer dunámból 96.902 dunám, vagyis 60 százalék 1940 február végén már megművelés alatt állott. A megművelés mérve természetszerűleg a telep létesítésének idején múlik. Az 1936-ban létesült telepeken 91.4 százalék, az 1937-ben létesülteken 65.4 százalék, az 1938-as telepeken 28.2 százalék és az 1939-ben létesülteken 49.5 százalékon dolgoznak ez idő szerint. A telepítési munka tempója példátlanul erős volt az elmúlt 4 évben. Egy-egy évre átlagban 15 új telep esik és 25 ezer dunám föld. A korábbi 15 évek átlaga 10 telep volt 17 ezer dunám földde. De a négy éven belül is egyre fokozódott nám a területük és 499 ב lakosaik száma) Somronban fekszik és pedig részben (3 telep) a hegyek között. Alaó-Galileában 3 telep létesült 1939 januárja óta; mind ahárom a PICA alapítása. Sefélat Jehudában 2 új telep létesült. Egyiknek közülük, Negba a neve és a legdélibb fekvésű zsidó telep. Zárpont úgyszólván a zsidó telepítés térképén. Az uj zsidó telepítés tehát egészen uj területekre nyomult be. Olyan vidékeken vetette meg a lábát, ahol eddig zsidó egyáltalában nem lakott. Ezeakivül uj telep-típusokat hívott életre: hegyi és halásztelepeket; ezeknek 9, illetve 3 a jelenlegi számuk. A következő táblázat megvilágítja a fordulatot, amit az új telepítés a Jisuv életében jelent: a telepítési munka lendülete. Az első évben 6 új telep létesült, 12.752 dunámon, 614 lakossal. 1937-ben az új telepek száma 20-ra növekedett, a dunámok 40.498-ra és a lakosság 1778-ra. 1938-ban így fest a kép: az új telepek száma 37. A lakosságuk 4234, a földterületük 93.207 dunám. 1940 február végén azután elérkeztünk a 60 telephez, amely 160.050 dunámon 8427 lelket ölel fel. A telepítési munka belső erejéről ez a kimutatás tájékoztat: 1936-ban 6 telep létesült, amiknek lakossága 614 létekről 1937-ben 746-ra, 1938-ban 967-re, 1939 végén 1189-re emelkedett. A megművelt terület 3945 dimámról 1937-ben 9234-re, 1938-ban 11.096 dunámra és 1939 végén 12.414 dinámra emelkedett. A lakosság tehát megduplázódott, a megművelt terület pedig megháromszorozódott 3 év alatt. Az 1937-ben alapított 14 telepnél 150 százalékos a lakosság gyarapodása és 215 százalékos a földterület növekedése. Az 1938-ban létesült telepek — 17 a számuk — egy év leforgása alatt 50 százalékkal gyarapodtak lakosság és a megművelt terület tekintetében. A telepítés műve elsősorban a KKL és a KH teljesítménye. A KKL szerezte meg a letelepítéshez szükséges földet és a KH gondoskodott a telepítés egyéb szükségleteiről, az épületekről és a fundus instruktusról. A 60 telepből 48 a KKL földjén létesült. Lakosásguk 7400 lélek, területük 127 ezer dunám. Ugyanebben az időben a KKL 140 ezer dunám földet szerzett. Tehát telepítési akciója karöltve halad földvásárlásaival. A földvásárláson kívül a KKL fásítási és lecsapolási munkálatokat végzett. Ezerötszáz dunámon, főleg hegyi területen, 400 ezer fát ültetett. Ennek Zebulon északi részén csatornázási munkákat végzett, amelyek a gyorsabb megművelést teszik lehetővé. Bét Leon-ban mocsárlecsapolásokat vitt keresztül. Részt vett továbbá az útépítésekben és a megművelésre kerülő föld előkészítésében. A 60 telepből 44-nek a KH vállalta a végleges megalapozását. Ez a 44 telep 122 ezer A telepek 8427 főnyi lakossága perszeaz új telepeket egyelőre még gyéren lakják. 1940 februárjának végén így festett a lélekszám szerinti megoszlás: 9 telepen 30 és 50 között variált a lakosság. összlélekszámuk 330 13 telepen 51 és 100 között variált a lakosság. összlélekszámuk 973 12 telepen 101 és 150 között variálta. lakosság, összlélekszámuk 1440 26 telepen a lakosság meghaladta**^ 150 főt. összlélekszámuk 5684 A körzet neve: 1936 telep végéig fennállott lélekszán dunám 1936 telep m-tól 1940 III-ig létesült lélekszám dunám Senoron7 2616 59.4667 801 21.719 Bet Se&n ___— — 10 1686 28.900 Alsó-Galilea5 949 59.4506 499 22.321 Felaö-Gallloa, Kelet6 143C 54.0706 654 10.980 Felsö-Galilea, Nyugat1 432 18284 469 10.470 CSÜTÖRTÖK, 1940. MÁJUS 23. ÁBRÁNTALMAK •ércén belül ig enyhülnek meg duzzadt, Tedt, égő lábait Saltral Rodel labfürdőben. Ez ekből a gyógyító sókból milliónyi ,ibiogen (erjedő oxygén) buborék aza*badul fel, amelyek meg©* nyhítik a fáradt szőrét©két, izmokat és idegeket. A püffedések és fáradtság úgyszólván pillana- K tok alatt eltűnnek. A normális vérkeringés helyreáll. A túlzott nedvkiválasztás illatok eltűnnek. A tyúkszemek megpakolnak és ״ az ujjakkal** könnyűszerrel © távolítható la Garantált eredmény. Saltrat Rodell minden győzvc Tertár bee. tisatériábae ás dimmon terül el és 6800 a lélekszáma. A KH kb. 400 ezer fontot ruházott be Itten Ebből az öszegből jutott lakóházakra, vízellátásra, vetőmagra, az élőinventár beszerzésére. A Rothschild-alap, a ״ PICA. 9 telep létesítésében vett részt. Egyelőre azonban csak kettőnek van közülük végleges telepítési terve; a többiek egyelőre a megszállás stádiumában vannak. A ״ Rasco״ — ezt a társaságot a Jewish Agency létesítette karöltve a német zsidók telepítési osztályával és az a fő célja, hogy a polgári osztályt segítse hozzá a megtel©pedéshez — 5 telepet teremtett. 900 a lélekszámuk és a beruházott tőke negyedmillió fontot tesz ki. Az ״ Amica" egy telepet létesített, a Felix Warburgról elnevezett mocávát. Az áttekintést részletes táblázat fejezi be, amely egyenként felsorolja a létesített telepeket. Megjelöli az országrész, amiben fekszenek. Közli az alapítás időpontját, szervezetének formáját, a földtulajdonos nevét, a végleges telepítés mérvét, a lakosság számát, megoszlását, a terület nagyságát, a citrusgyümölccsel befásított és az egyéb módon megművelt rész terjedelmét, a tejelő jószág számát, végül a nemzeti alapok invesztációjának mérvét. A statisztikai osztály tehát megint alapos és értékes munkát végzett. Kitűnően tájékoztat a telepítési tevékenység minden részletéről. (B.Y.) Kolesia ortodoxă izraelită autonomă Tárgu-Mures (Románia) No. 62/1940. HIRDETMÉNY A tárgu-muresi orth. lzr. hitközség pályázatot hirdet a főtéren lévő, berendezett orth kóser mészárszéke bárbeadására. Azonnal átvehető. Orth.lzr. Hltk. Elnöksége Ecletila ortodoxă izraelită autonomă Târgu-Mureș (România) No. 67/1940. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Hitközségünknél egy 3-ik metszői állás kerül betöltésre. Pályázhatnak román állampolgárságai, kis családi, elsőrangú képes!•* okmányokkal rendelkező metszők. Jó előimádkozók és Tora felolvasók előnyben részesülnek. Javadalmazás megállapodás szerint. Pályázatok hitközségi elnökséghez nyujtandók be. Târgu-Mures, 1940. május 14. ^ Orth.szr. Hltk. Elnöksége HIRDETMÉNY A tárgy-muresi orth. szr. hitközség rituális fürdőjének bérletére f. év junius hó 15-től kezdve egy, esetleg több, évit* pályázatot hír * det. Pályázhatnak oly garancia képes egy©־ nek, akik a fürdőt önállóan kezelni képesek , és erre jogosítottak. Részletes feltételek a hitközségi irodában tudhatók meg. Târgu-Mures, 1940. május 14. Orth.szr. Hlik. Elnöksége A transilvania zsidóság kötelessége: helytállani a hiányzókért Terjesszétek a sékelt