Uj Kelet, 1940. szeptember (23. évfolyam, 200. szám)

1940-09-03 / 200. szám

U­J­KELJÉT KEDD, 1940. SZEPTEMBER 3. HÍREK Ópium és kokain — mint új hadászati eszköz •■Jaj a győzőnek“ — mondják sokan, a­­­mikor Japán megindította hadjáratát a hatalmas birodalom ellen. Sem katonailag, sem politikailag, nem könnyű feladat egy olyan nagy kiterjedésű és sűrűn lakott te­­rületen uralkodni, mint amint a kínai köz­­társaság. Ha mindezekhez hozzávesszük az akkori erőviszonyokat, Csang-Kai-Sek kor­mányának amerikai, angol, francia és orosz támogatóit, végül és nem utolsó 800■­­ban a hazafias és demokrata kínai népnek az imperialista militarista Japánnal szem­­beni beállítottságát — első nézésre szinte kétségtelennek tűnt Japán kísérletének merész volta. Jogos tehát megvizsgálnunk, vájjon mi­­nek köszönheti ezt a sikert Japán? Min­­den kétséget kizáróan nem csupán hadse­­rege rátermettségével szerezte meg mai fölényét, sem pedig a kínai pártok egymás elleni kijátszásával. Sokkal hatalmasabb erjesztő az ami Japán felhasznált űtt cél­­jainak megvalósítása érdekében. A modern hadászatban egy gyalogsági támadást, rendszerint a tüzérség erős mű­­ködése vezeti be. A japán taktika azonban felfedezte azt a módozatot, ahogyan a tü­­zérségi akció előtt kell eljárni, ahhoz, hogy az ellenállás legkisebb lehetőségétől is megfossza a kínaiakat. A támadásokat megelőzően ugyanis, szó szerint elkábítja a lakosságot, polgári és katonai személye­­ket egyaránt. Kábítószereket csempésztet be a támadásra kiszemelt területre, már hetekkel a katonai akció előtt és mire az offenzíva megindul, egy testileg és lelkileg megrontott morfinista-kokainista tömeg fo­gadja a japán hadsereget. Elképzelhető en­­nek a fegyvernek a hatása. Tökéletesen megbénítja az ellenállóképességét a kato­­n­as­ágnak és a szenvedély rablánc tartja féken az elfoglalt területek népességét is. Commendor Reginald Fletcher mondta er­­ről az angol alsóházban: Történelmi igaz­­ság az, hogy a pestis és a háború kéz a kézben jártak. Japán azonban itt újítónak bizonyult, kitalálta, hogyan lehet a mo­­dern pestis árából oly rendkívüli jövedel­­mi forrást kovácsolni, amely a háború to­­vábbfolytatását érezhetően megkönnyíti.“ De amilyen mértékben helyeznek súlyt a japánok a kábítószerek minél szélesebb ré­­tegekben való terjesztésére — a kínaiak között, és oly szigorral igyekeznek meggá­­tolni a szenvedély terjedését a saját kato­­naságuk soraiban. A japán hadseregben ן szétosztott brosúrákban, többek között eze­ket olvashatjuk: ״ a kábító­szerek haszná­­lata nem méltó oly magasabbrendű faj fiaihoz, mint amilyenek mi japánok va­­gyunk. Csak az alacsonyrendű fajok, mint a kínaiak, európaiak, indiaiak lehetnek iga­­zán rabjai e káros szenvedélynek. Ez az oka annak, hogy arra vannak ki­­szemelve, hogy szolgáink legyenek vagy esetleg egészen kipusztuljanak“. Carl Crow, aki sok évet töltött el Kíná­­ban, a Scribner's Commentatorban meg­­döbbentő adatokat közöl a kábítószerek csempészési módjáról, valamint arról a minden képzeletet felülmúló pusztításról, amelyet ez a nemtelen fegyvernem végez a kínai lakosságban. Vándor orvosok ál­­ruhájában járják be keresztül-kasul kínát japán csempészek (legtöbbször a hadsereg kötelékeihez tartoznak) és "mindent gyó­­gyító pirulákat" árulnak olcsón a hiszé­­keny embereknek. Természtesen igen nagy mennyiségű kábítószert tartalmaznak. Más oldalról meg hihetetlen olcsó cigarettákat hoznak forgalomba, amelyek heroinnal von­nak megmérgezve. Az egészséges tömegek bámulatos gyorsasággal válnak ilyen mó­­don rabiává a kábítószerek virázsának. Csang-Kai-Sek embereinek minden igyeke­­zete hiábavalónak bizonyult, amikor az új­­kori nestis ellen hatékony küzdelemmel próbálkoztak. Az ily módon ״ előkészített'4 területeken, ui. Észak-Kínában lényeges­­ ellenállás nélkül haladt előre a japán had­­sereg. Shanghai, Kanton, Nanking európai la­­kosai borzalommal mesélnek a megmérte­­gett városok lesújtó képéről. Leginkább mm, ■2 G/Losvyé/L­oM&tv Goedeckefeée CLausa Hogyan intézkedik a bécsi ítélet az állampolgársági hovatartozás kérdéséről Közvetlen magyar-román etgyezmény fogja meghatározni az ítélet rendelkezéseinek helyes értelmezését Kolozsvár, szeptember 2. A Nagyváradon összeülő magyar-román vegyesbizottság a visszacsatolt területek átadásának időpont­­ján és részletein kívül hivatott megvizsgálás tárgyává tenni bizonyos felmerülhető vitás határmegjelölési kérdéseket is, továbbá értel­­meznni a bécsi döntőbírósági határozat általá­­nos elvi rendelkezéseit. Ezek közé tartozik azon nagyfontosságú Intézkedések értelmezé­­se is, amelyek a két részre szakadó Erdély különböző területein élő polgárok illetőségé­­nek és állampolgárságának meghatározásá­­val kapcsolatosak. Ezek az intézkedések an­­nál is fontosabbak, mert az elmúlt 20 eszten­­dő alatt a Romániához tartozott országrészek lakosságában eléggé jelentős eltolódások kö­­vetkeztek be. Igen jelentős a száma azon régi királyságbeli polgároknak, akik a most visz­­szacsatolt területeken telepedtek le, másrész­­ről a Magyarországhoz visszakerülő területek­ről sokan kerestek megélhetést a régi király­­ságban, főleg pedig Bucurestiben. Nem tartozik szorosan a most rendezésre kerülő kérdések koplexumához, de ugyancsak megoldásra vár azoknak az illetőségi és ál­­lampolgársági helyzete, akik az oroszok által elfoglalt területekről költöztek a most Ma­­gyarországhoz visszatérő helységekbe és vi­­szont. ״ A­ bécsi döntőbírósági ítélet harmadik pont­­ja értelmében a visszakerülő területeken élő összes román alattvalók megkapják a ma­­gyar állampolgárságot. Ez az intézkedés ro­­mán alattvalókról beszél anélkül, hogy etni­­kai származásukkal kapcsolatos megszorítá­­sokat tartalmazna. Akik a magyar állampol­­gárságról le akarnának mondani, ezt hat hó­napon belül megtett­ék és a hat hónap eltel­­tétől számított további egy éven belül kötele­­­­sek a Magyarországhoz visszakerülő terüle­­­­tekről elköltözni. Az Ingó javakat az elköltö­­zök azonnal elszállíthatják, hasonlóképpen felszámolhatják földjeik vagy munkájuk pro­­duktumait is. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy kártérítést fizessen az In­­gatlan javakért, amelyek a fentebbi, tehát másfél éves határidőn belül nem volna felszá­­molható. A két ország közötti közvetlen megegye­­zés tárgyát képezi annak értelmezése, hogy kik azok az ״ átengedett román területről való alattvalók", akik a visszacsatolás tényé­­vel automatikusan elnyerik a magyar állam־ polgárságot. A megegyezés nyilvánvalóan az ide való illetőséget fogja kiindulási pontul venni, kérdéses azonban, hogy meg fogják-e követelni az effektív ittlakást is, az átadás, illetőleg az átvétel pillanatában. Nem látszik valószínűnek, hogy a születés helye ennél a megjelölésnél különösebb szerepet játszana, mert az egyezmény szószerinti értelmezésé­­ben a magyar állampolgárságra, elvben legalább is, még azok a regátiak is igényt tarthatnának , akiket a visszacsatolás pil­­lanata itt talál. A döntőbírósági ítélet 4. pontja megadja az Erdélynek Romániánál maradandó részé­­ben lakó magyar etnikai származásúaknak a jogot, hogy másfél éven belül a magyar állampolgárságra optálhassanak és a meg­­nagyobbodott Magyarország területére kör­­főzhessenek, vagyonuk magukkal­ hozatalá­­val. — A brassói magyarság gyors átköltözése­­ ellen. Brassóból jelentik: A magyar távirati Iroda tudósítója jelenti: Szabó Béni a brassói magyarság vezetője, volt parlamenti képvise­­lő felhívást Intézett a város magyar lakossá­­gához, hogy őrizze meg nyugalmát és ne sies­­sen az átköltözéssel, amely a jelenlegi körül­­mények között csupán a kiürítést végző ható­­ságok munkáját nehezítené meg. Északerdély megszállását követő egy esztendő alatt — mondja a felhívás — van elegendő idő az át­­költözési szándék végrehajtására. — Elfogták az aradi ékszertolvajlások tet­tesét. Aradról jelentik: Az aradi rendőrség egy razzia során letartóztatta Valentin Bla­­sek bukaresti illetőségre rovott multu egyént, aki kihallgatása során beismerte, hogy ő fosz­totta meg ékszereitől özvegy Dobos Ferencné aradi úriasszonyt. Ezen a lopáson kívül még több ékszertolvajlást is beismert. — Életmentő katona. Aradról jelentik: Szentes Hana 16 éves aradi leány szerelmi csa­lódás miatti elekeseredésében az újaradi híd­­ról a Marosba vetette magát. Az öngyilkos-­­ sági kísérletnek szemtanúja volt egy katonai­­ szolgálatot teljesítő szolgalegény, aki azonnal­­ a fuldokló leány után vetette magát és kimen­tette őt a mély vízből. A bátor életmentőt a hídon összesereglett tömeg lelkesen megélje-­­ nezte. A leányt kihallgatása után szabadon engedték a hatóságok. — Weller a pánamerikai bizottságban, Wa­shingtonból jelentik. A pánamerikai bizott­­ságba Északamerika részéről Summer Welles külügyi államtitkárt nevezték ki. A páname­­rikai bizottság fog határozni az Új Világ ide­­iglenes védelméről és ugyancsak ez a bizott­­ság veszi át a nyugati félteke európai birto­­kainak védelmét. Welles kijelentette, hogy csak akkor veszti át tisztségét, ha az amerikai köztársaságok kétharmada kinevezte tagjait a bizottságba . MOLOTOV FOGADTA GAFENCU MOSZKVAI KÖVETET. Bukarestből jelentik: A Curentul közli: A londoni rádió Moszkvából alig értesült, hogy Molotov szovjet külügyi népbiztos kihallgatáson fogadta Gafencu Gri­­gore moszkvai román követet, akinek a ro­­mán—szovjet viszonnyal kapcsolatban bizo­­nyos biztosítékokat adott. — MEGOPERÁLTÁK CHAMBERLAINT. Londonból jelentik: Chamberlain volt minisz­­terelnökön — mint ismeretes — a közelmúlt­­ban műtétet hajtottak végre. A műtét sikeres volt, annyira, hogy a neves angol államférfi néhány napon belül folytathatja munkáját. — Nyomora miatti elkeseredésében öngyil­kosságot követett el az ״ Aradi Közlöny 4‘ egyik volt nyomdásza. Aradról jelentik: Litinger Kálmán 57 éves nyomdász, aki régebben az „Aradi Közlöny“ nyomdájában volt alkalma­­zásban, elviselhetetlen nyomora miatt fel­­akasztotta magát és meghalt. Nankingot sikerült megmérgezni. Míg 3 év­vel ezelőtt Nanking épp oly mentes volt a narkotikumoktól, mint bármely európai vagy amerikai nagyváros, 1939-ben már 50.000 ember (tehát minden 8־ dik ember) lett rabja a kábítószereknek. És ez a szám napról-napra nő, ds hála a japánok gon­doskodásának. Minden leírásnál azonban, beszédeseb­­bek a számok. A nankingi ópium központ például, havi 5 millió kínai dollárt keres tisztán, amely összeg, nem kevesebb, mint 200.000 embernek elegendő teljes ellátás és ruházatra. A japán ellenőrzés alatt álló Mandzsuke államnak 1938-ban 24 millió dollár jöve­­delme volt a kábítószerből, míg 1939-ben ez az összeg 71 millióra emelkedett! A koreai sziget átlagos ópium termelése évi egy tonna volt. Ez a mennyiség 1931- ben 5 tonnára, 1932-ben 7 tonnára, míg 1937-ben 30 tonnára em­elkedtt. Perzsiának Japán felé irányított ópium kivitele 1928 és 1934 között átlag 500 ton­­na volt. 1937-ben Perzsiából Japánba im­­portált ópium több, mint 1500 tonnát tett ki. Mindezekből világosan látszik az a tény, hogy Japán bűnös fegyverrel támasztja alá katonai fegyvereinek hatását és embe­­rileg súlyosan elítélendő metódusok igény­­bevételével terjeszti és tartja fenn katonai és politikai uralmát. Természetesen hiába­­való volt a Népszövetség mellett működő kábítószerek ellen küzdő kivitel interven­­ciója. A genfi fórum itt is, mint minde­­nütt, kudarcot vallott. n. t. 3. OLDAL Olvasóinkhoz! A kolozsvári magyarnyelvű lapok kiadó­­hivatalai az átmeneti papírhiányra való tekintettel, elhatározták, hogy korlátozni fogják rövid időre oldalszámukat. Ennek megfelelően a mai naptól kezdve négy ol­­dalon jelenünk meg. A négyoldalas lap ára ■Ü lel­ A magyar kormány szi­­gorúan megtorol minden egyéni hosszúállást BUDAPEST, szeptember 2. A magyar rádió 11 ét,fő *•**ti k­adárzáb­lán felhivást Intézett Erdély magyar lakosságához, amelyben tuli­­gozt­atja, hogy a hét derekán a honvédség megkezdi a bérai döntésben Magyarország­­hoz csato­lt erdélyi részek megszállását. Ez az esemény — hangoztatja a rádió — em­­lékezetes esemény a magyar nép számára, amelyet ,azonban nem szabad beárnyékolnia semmiféle véres megtorlásnak. A magyar uralom a jog, az emberiesség és törvényess­ség uralma, miért is a magyar kormány szi­­gorú megtorlást fog alkalmazni azokkal szemben, akik egyénileg állanak bosszút ré­­gebbi sérelmeikért. A magyar kormány nem tűr el semmiféle erőszakot, még olyan sérel­­mekkel szemben sem, amelyek egyeseket jogtalanul érintettek. Jorga a bársi áge­rnszivare| Bucureşti, szeptember 2. Iorga professzor lapjának hétfő délelőtti szá­mában ,,Magya­­rázat" cím alatt kommentálja a bécsi döntő­­bírósági határozatot és többek között a kö­­vetkezőket írja: Azt hiszem, ma világosan kell begélni... Azon a szörnyű éjszakán az alternatíva elé állítottak bennünket, hogy válasszunk egy területi áldozat között, amely egymilló 200 ezer román elszakadását jelenti, — és Mol­­dova megszállása között. Én történetesen ne­m voltam jelen, de kérdem, hogy milyen más magatartást követhettem volna, mint azt, amit a kormány tett magáévá".׳ Comunitatea Aut. Orth. Izr. Bistriţa Pályázat Keresünk az őszi ünnepekre kellemes­­ hangú kántort. Akceptálás esetén úti­­költséget is téritünk. Voé Andor hitközségi elnök. ■M—mm— וי■■!!! —יי■■ mmmmtm­ — SZERDÁRA ÖSSZEHÍVTÁK A MA­­GYAR KÉPVISELŐHÁZAT. Budapestről je­­lentik: A magyar képviselőház szeptember 4-én, szerdán délben 12 órakor illést tart. Ezt megelőzőleg a képviselőház külügyi bizott­­sága tart megbeszélést szeptember 3-án, kedden délután 5 órakor. — Horovitz J. Benjámin halálához. Pal­esz­­tinai híradás nyomán röviden közölte az Új Kelet, hogy Jeruzsálemben meghalt Horovitz Jonátán-Benjámin magyarországi származá­­sú rabbi. A megboldogult egyik népszerű és kimagasló alakja volt a szentföldi karitatív mozgalmaknak. Mint fiatal rabbi néhány esz­­­­tendeig Besztercén működött, majd Alsó-Hug­ruban lelkipásztorkott, ahonnan 1908-ban az amszterdami zsidóság jeruzsálemi Jótékony­­sági Intézményeinek igazgatójává hívták meg. Ezt a tisztséget zsidó szívvel és önfeláldozó jótékonysági munkában töltötte, ami az egész sisuv osztatlan nagyrabecsülését szzrezte meg számára. Horovitz rabbi magas kora ellenére (hetvenhét éves volt) bámulatraméltó agu­l­­tással és szervező képességgel irányította az előkelő hollandiai közhasznú intézményt. A megboldogultban Spéter Károlyné szül. Horo­­vicz Judit, a kolozsvári Wizo vezetőségének kiváló lelkes tagja, testvérbátyját gyászolja.­­ FELEMELTÉK A KATONAI SZOLGÁ­­LAT IDEJÉT JUGOSZLÁVIÁBAN. Belgrád­­ból jelentik: Jugoszláviában hadü­gyminisz­teri rendelettel tizennyolc hónapról két évre emel­­ték a katonai szolgálat idejét. Az újoncokat abban a naptári évben sorozzák be, amely­­ben betöltötték huszonnegyedik életévüket. Szerkesztői üzenetek Popper Simon, Lúgos. Înzestrarea köötvé­­nyét eddig még nem húzták ki. Kaszovits Sámuel, Nagykároly, Înzestrarea, kötvényét eddig még nem húzták ki.

Next