Uj Kelet, 1948. augusztus (31. évfolyam, 1-18. szám)

1948-08-11 / 1. szám

Tel-Aviv, szerda, 1948 aug. 11 XXXI évfolyam A mrhnitMrl­ét kUdKtért Szerhetilötég ét kiadóhKatal­­ Tel-Atív, Salomon to ^ 1.3 78JT1 IN­ KELET BSSSmSuumnlH Arc 23 mill חרזונ זסדח יוא) <סלזי ריתע ימוי יתלב יתגלפמ ב חסוה תירגנוח • הנוס א״ל ח7:דדי ר״ד .א ןוסדמייזרחמח: דח ŢC תגומח חלחבחהו: ׳ח־ו,ביבא־לת .י .מ ורמרלס 20 Karminc évvel ezelőtt - pont© 3abben 1913 december 19-én - ugya­nez volt a címe annak a vezércikk­nek,amellyel küzdelmes útjára in­­dítottuk: az Új Keletet Ebből a lapszámból egyetlen példányom sem mamát, az utolsót a magyar kémes­­haribó vitte el lakásomról a de ־ portéles napjaiban De a cikk tar­­talméra világosan emlékszem,mert hosszas tanácskozások előzték meg. A lap irányvonalait szögeztük le benne és két főcsoportban foglal­­tuk össze célkitűzéseinket: 1 Küzdelem a cionista eszme megvalósításáért, a zsidó álla­­­mért 2 A zsidó kisebbségi jogok ki­­harcolése és a zsidó nemzeti élet felépítése a gálat országaiban . Arra is emlékszem, hogy e két célkitűzés közül a másodikat te­­kintettük reálisabbnak és kézzel foghatóbbnak.Azt hittük, hogy a­­Sido nemzeti jogokat 3 gálátban még a mi nemzedékünk ki fogja ve­rakodni a maga számára. Hasként állt a dolog az első célkitűzéssel, a cionizmussal.A cioni­zmus szívügyünk,mondh­atnám első szerelmünk volt, de valójá­­ban mégis távolibbnak,kevésbbé reálisnak látszott,mint a máso­d­­ik programpont. Még a legopti­­­mistebbek is azt hitték, hogy ge­nerációkra lesz szükség emig nem­­zeti álmaink koronája, a zsidó állam megvalósulhat .Akkoriban sű­rűn idéztük Max Normau gyönyörű cikkét az „ utolérhetetlen ideál ־ ról ”, amelyben azt írja ,hogy­ a népek nemzeti ideáljait igen ma­gasra, szinte elérhetetlen magas­ságba kell helyezni, mert abban is veszedelem rejlik, de egy nem­zet összes aspirációi hirtelen megvalósulnak Ilyenkor rendsze­­­rint súlyos elernyedés és deka­­­dencia következik be a nemzet életében.Szinte megnyugtatóan ha­tott ránk a tudat, hogy bennünket írta Dr.Marton Ernő ilyen veszedelem, nem fenyeget,mert a mi nemzeti ideálunk, a zsidó állam olyan magasságban van,mint egy messze távolban sér­ylő csil­­lag.* Most pedig, harminc évvel az Új­­lelet megalapítása és nyolc év­vel annak a­ magyar nácihatóságok által történt betiltása után,ismét megindítjuk lapunkat,és én újra cikket írok a harminc év előtti címmel.Önmagában véve nem volna még ebben semmi olyan rendkívüli­, vagy páratlan dolog.Ami azonban szinte megfoghatatlan és álomsze­­rű a dologban, hogy mindez 8 zsi­­dó államban történik, a testet öl­­tött, élő és létéért harcoló zsi­­dó államban,amelynek élén függet­­­len zsidó kormány áll és amelynek határait zsidó hadsereg védi E tény jelentőségét a maga drámai nagyságában csak az tudja felfog­­ni,aki a cionizmus küzdő frontján élte el e harmincéves korszakot, aki ott állott nemzeti megújhodá­sunk két nagy történelmi hídfőjé­­nél, 1913-nál és 1948 -nál és aki pillantáséval át is tudja fogni a zsidó történelemnek ezt a párat­­lanul mozgalmas és tragikus sza­­ka­s­zá­t Túl közel vagyunk még ezekhez az eseményekhez semhogy lezárt történelmi ítéletet alkothatnánk róluk,de az Új Kelet sorsában va­lahogy szimbolizálva látjuk az európai és főként a magyar zsidó­ság sorsát és tragédiáját.Az Új Kelet első vezércikkében elénk lép a kortársi zsidóság fatális tévedése ,amellyel a gálát és Pa­lesz­tina jövőjét és lehetőségeit megítélte.Ez a generáció rossz prófétának bizonyult.Az Új Kelet sorsán át látjuk, hogy még a cio­nista zsidóság sem ismerte fel— noha szavakkal folyton hirdette— a gálát közeli katasztrófáját,de főként nem ismerte fel, hogy Szec Jiszráel már ennek a generá­ci­ónak a számára is a 7.3 idő kér­­­dés megoldásét kell, hogy jelent­se.Persze voltak olyanok is,akik már akkor levonták a cionizmus végső konzekvenciáját és részt kértek maguknak az ország építé­­sében.Ezeknek száma azonban vi­­szonylag csekély volt és a magyar­­ zsidóság túlnyomó többsége a gálatra építette jövőjét egészen a katasztrófa bekövetkezéséig Ennek a történelmi tévedés­­nek világos és bátor felismerésé­vel zárjuk le az Uj Kelet első, harminc éves korszakát és־ a be­­lőle fakadó nagy tanulságokkal nyitjuk meg az új fejezetet a lap életében ★ Nem könnyű szívvel határoz­­­tuk el magunkat az Uj Kelet ma­­gyar nyelven való újramegindítá­sára.A terv régen kísért már,de viaskodtunk önmagunkkal,cionis­­ta lelkiismeretünkkel,lehet e , szabad-e itt Izraelben magyar­­ nyelvű újságot írni ? Az élet, s valóság parancsa azonban erősebb­nek bizonyult kételyeinknél és aggodalmainknál. Az utóbbi hónapokban soke­­zer magyarnyelvű új­olé érkezett az országba,aki nem tud héberül, sőt nagyrészük németül, vagy an­golul­ sem tud, s így teljesen el vannak zárva az újságolvasás és ennélfogva a tájékozódás és in­­formálódás lehetőségeitől.Ez nem csak a gazdasági életbe való be­leilleszkedésüket nehezíti meg, de úgyszólván lehetetlenné teszi hogy lelkileg beolvadjanak az ország szellemi és politikai életébe,hogy maradéktalanul azo­­nosuljanak Izrael államának cél­­jaival,ideáljaival,és hétköznapi gondjaival.Valósággal• fájdalmas látvány ,milyen tétován és ide - M­T­­,KARÚ­N­K ?

Next