Uj Kelet, 1949. augusztus (32. évfolyam, 294-319. szám)
1949-08-02 / 295. szám
om AEVELEK I a szerkesztőhöz^"] A magyarországi hozzátartozókért Mi Izraelben élő magyarországi származású zsidók, sorstársaink nevében és megbízásából is azzal a kéréssel járulunk a t. szerkesztőséghez, hogy lapjuk hasábjain keresztül legyenek segítségünkre abban a meginduló társadalmi akciónkban, amely Magyarországon élő legközelebbi hozzátartozóink kihozatalának előmozdítására irányul. Magyarországon ebben a hónapban lesz a világ demokratikus ifjúságának békekongresszusa, amelyen Izrael küldöttsége is részt vesz. A fesztivállal egybekötött kongresszus tiltakozni akar a háborús uszítások politikája ellen és ugyanakkor a megmaradt emberiség közötti összhang megteremtésére irányul.Szeretnénk ha a Budapestre utazó izraeli küldöttség a kongresszus végrehajtó bizottsága előtt tolmácsolná kivánságunkat és az továbbítaná a MagyarDolgozókPártjánakpolitikai és végrehajtó bizottságához. Minthogy a kongresszus célkitűzéseinek egyike azonos a mi kívánságunkkal, semmi akadályát nem látjuk annak, hogy azt a kongresszus magáévá tegye. Mi itt országot építünk a magunk módján, csak úgy, mint ahogy Magyarországon építenek a dolgozók, de építőmunkánkat akadályozza családtagjaink távolléte. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetői közül elég sokan voltak annak idején elszakítva családjuktól és így reméljük nekik nem kell érzéseinket bővebben magyarázni, csak arra kérjük őket, emlékezzenek vissza azokra az időkre, mikor ők voltak a mi helyzetünkben és akkor biztos, hogy a kérésünk nem marad teljesítetlenül. Ha akciónk eredménnyel jár és a Magyar Dolgozók Pártjának vezetői teljesítik kérésünket, amely — feltételezzük — az ifjúsági kongresszus kérése is lesz, részünkről ezt annak bizonyítékául fogjuk tekinteni hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is törekszenek a lelkek megnyugtatására. Arany Tibor és Szabadi Abrahám, Tel-Aviv. Fogorvosok és fogászok A fogorvosok mozgalma, amely az egészségügyi minisztérium határozatának elgáncsolására törekszik, hogy az, újonnan alistázott fogászoknak működési engedélyt adjanak a zsidó államban, — olyan törekvés, amelyet a gáratbeli szemita fogorvosok sem tudtak elérni. Az újólénak aki üres kézzel és pénz nélkül jött, amúgy is nagyon nehéz megélnie, ha meg is van a rendelője. Ebből a szempontból tehát az akció méltánytalan és ellentétben van az állam magasabb érdekivel. De még különösebb, hogy a fogászok ellen azok a fogorvosok lépnek fel, akiknek a nagy része általános orvosnak képeztette ki magát és csak hathetes tanfolyam által vált fogorvossá. Ezzel szemben a fogászok legtöbbjének hosszú, évtizedes gyakorlata van azonkívül egyévi készülés után vizsgáznia is kell az egyetemen, ahol nem fogászok, hanem fogorvosok ülnek a vizsgáztató székben. Milyen alapon kívánják, hogy vizsgázott fogtechnikusoktól elvegyék a nehezen kiharcolt kenyerét? Talán olyan rosszul megy ma a fogorvosoknak, hogy a saját rendelőjükből nem tudnak megélni? S az új élék, akik a galutban majdnem végig meg tudták tartani a munkajogukat mihez fognak kezdeni, ha eredeti foglalkozásukat, amelyben húsz-harminc évig is dolgoztak sokan eltiltják számukra? Alulírott, 30 éve dolgozom a szakmában és életemben először nem bírom megkeresni három kisgyermekemnek a mindennapi kenyeret. Vagy talán nekünk nincs jogunk munkához és megélhetéshez? Weisz Marék, jogász, Ludd. ״ LEA” hölgyfodrász-szalon Ramat-Gan értesíti vendégeit, hogy fodrászüzletét BIALIK U. 52. alól Biank ucca 28. alá, — Food kontrol mellett — helyezte át. Ugyanott férfifodrászat is megnyílt Kedd, 1949 augusztus 2 ÚJ KÉJLET Naponta halljuk^__ vevőinktől, hogy nekünk van a legnagyobb választékunk elegáns Női fehérneműben, Gyermekholmiben és Nylon-harisnyában Látogasson meg ön is bennünket. — Araink jutányosak mellett. — Harisnya,szemfelszedés. DOLLY ן Tel-Aviv, Brenner-u. 3. az Alienby A volt jeruzsálemi mufti árulással vádolja az arab államokat mert békemegbeszéléseket kezdtek Izraellel a mufti kiáltványait amelyek háromnapos a palesztinai arab lakosságot A transz,jordániai titkosrendőrség elkobozta tiltakozó sztrájkra hívták fel A lausannei békemegbeszélések felújítása alkalmából Hadj Ami el Husszeini volt jeruzsálemi mufti háromnapos sztrájkot rendelt el Palesztina összes arab területein. A sztrájknak az arab lakosság tiltakozását kellene kifejeznie ,,az arab államoknak népükkel szemben elkövetett árulása” ellen, amelyet azzal követtek el, hogy béketárgyalásokat kezdtek Izraellel. A sztrájkra való felhívást röpcédulákon terjesztették az arab lakosság körében. A transzjordániai titkos rendőrség azonban idejében tudomást szerzett a mufti kiáltványáról és a falvakba szétküldött, nyomtatványcsomagokat mielőtt még a röpcédulák a lakosság kezébe kerülhettek volna elkobozta. Ezzel egyidejűleg azokat az arab előkelőségeket, akiket a mufti tisztelőiként ismernek Ammanba rendelték és figyelmeztették őket, hogy személyükben teszik őket felelőssé Palesztina arab területeinek békéjéért és nyugalmáért. A kiáltványokból Szíriába és Libanonba is küldött a mufti, de a két állam kormányai megakadályozták a röpcédulák terjesztését. Haifán izraeli bemutatkozás az ARMON mozi épületében, augusztus 4- én, csütörtökön este 9 órakor és 5- én, pénteken, d. u. fél 4 órakor Tel-Avivban bemutatkozás TORPE MŰVÉSZEGYÜTTES GAZDAG, HUMOROS, ÉNEKES ÉS ZENÉS MŰSORHELLEMben (Balfour u.) vasárnap, augusztus 7-én este 9 órakor, valamint hétfő, kedd, szerda és csütörtök este Jegyek kaphatók: a pénztárnál és HAIFÁN, K. Ginsburg színházi ügynökség irodájában, TEL-AVIVBAN, az Armon irodában, Hess u 4., sz. (Goldschmied és Schwabe-féle üzlet) Telefon: 39—87. Mindennap két előadás: 7 és 9 órakor AUGUSZTUS 13-IKÁN, SZOMBATON egy előadás, 9 órai kezdettel לל Az alijta korlátozását tanácsolták az amerikai ״ Városparlament tel-avivi rádióközvetítésén A zsidó felszólalók minden korlátozás ellen beszéltek A városparlament nevű amerikai társaság képviselői néhány nappal ezelőtt Izraelbe érkeztek ׳ és tegnap a tel-avivi Habima-színházban nyilvános vitát rendeztek, amelyet lemezre vettek fel és a lemezeket 169 amerikai rádióállomás fogja közvetíteni. A nyilvános vita központjában az aliyja-probléma állott. Vélemények hangzottak el az alijja nehézségeiről és a megoldások lehetőségéről. A rádióközvetítésben a következők vettek részt: Kenneth Bilby, a New York Herald Tribunemunkatársa, Dávid Horovitz pénzügyi államtitkár, Jiszráel Rokách tel-avivi főpolgármester és dr. Karl Herman Weass, az amerikai keresztény Pro-Izráel liga elnöke. A nagyszabású rádióközvetítés céljára rendezett nyilvános vitát a helyszínen több mint ezer meghívott vendég hallgatta végig. W. Dawney, az intézet elnöke nyitotta meg a rádióadást. Elmondotta, hogy a vitában résztvevő bizottság tagjai között ellentétes vélemények alakultak ki az alijjával kapcsolatban. Ezért villámszavazást rendezett a közönség körében és a következő két kérdést bocsátotta szavazás alá: ״ Ki hive az alijja korlátozásának?” és ״ Ki hive a szabad alijja folytatásának?” Az ezer résztvevő közül kilencen szavaztak az alijja korlátozása mellett. A második kérdésre pedig igenlő válasz helyett óriási tapsorkánnal feleltek a résztvevők. Bilby Raiz olé táborokról Bevezetőjében Kenneth Bilby a következőket mondotta: A legjobb akarattal sem lehet állítani, hogy az izraeli olé-táborok tökéletesebbek, mint a németországi DP-táborok, vagy a ciprusi táborok voltak. Bilby vizsgálat tárgyává tette azokat a számadatokat, amelyeket Horovitz pénzügyi államtitkár bocsátott rendelkezésére a múlt héten. Eszerint 175 ezer élő talált munkát és illeszkedett be az ország életébe. ״ Az emberek azonban csak 2—3 napi munkát kapnak, hetenként és az sem felel meg képesítésüknek és életfelfogásuknak, — mondotta az amerikai újságíró, majd azt javasolta, hogy korlátozni kell az alista-áradatot. A nemzeti sikánterv sokéves restanciában van a jelenlegi szükségletekkel szemben. Nem lehet kifejlesztni az ország természeti kincseit, ha az alijja szűnni nem akaró hullámai tönkreteszik az ország gazdaságát. Alapos a gyanú — folytatta Bilby — hogy ez a nyomorúságos helyzet addig fog tartani, míg a kormány rá nem szánja magát az alijja korlátozására.. Csak akkor lesz képes koncentrálni magát legfontosabb feladatában, a jelenleg birtokában levő emberanyag megmentésében. Horovitz államtitkár válasza Bilby véleményével Horovitz pénzügyi államtitkár szállt vitába. Beszélt személyes tapasztalatairól, azokról az évekről, amikor ő maga is sátorlakó volt. Sose fájlaltam ezeket az éveket, — mondotta Horovitz államtitkár —, habár kellő formában lemérem az ilyen életmóddal járó nehézségeket és szenvedést. Az alijjak korlátozása véleménye szerint kigúnyolása és arculcsapása volna azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket az ország népe harminc esztendőn keresztül kifejtett és azoknak a szenvedéseknek, amelyeket ez idő alatt átélt. Ezt a korlátozást Izraelnek erőszakkal kellene keresztülvinnie és ez önkéntelenül összeütközésre vezetne azokkal a zsidókkal, akik vízummal, vagy anélkül igyekeznek elérni az ország partjait. Ilyesmire pedig még csak gondolni sem lehet. Horovitz államtitkár rámutatott arra, hogy gazdasági szempontból nincsen szükség az alisja korlátozására. Ha a múltban — mondotta az államtitkár — minden alkalommal, valahányszor gazdasági bajba jutottunk, korlátozták volna az alijját, sosem jutottunk volna ide és ma nem létezne a zsidó állam. Az alijjanehézségek nem olyan természetűek, hogy ne lehetne azokat leküzdeni. Van ugyan 90 ezer sikán- és munkanélküli útolé, ezek még nem illeszkedtek be az ország életébe, ugyanakkor egy év leforgása alatt 160 ezer többé-kevésbé elhelyezkedett. Horovitz államtitkár megállapította, hogy abban az esetben, ha Izrael lakosságának választania kell majd az életszínvonal leszállítása és az alijta korlátozása között, gondolkozás nélkül az életszínvonal leszállítását fogják választani. Az államtitkár azzal fejezte be szavait, hogy az alijját nem szabad korlátozni, mert az ország gazdasági fejlődése eltéphetetlen szálakkal az alijjához van kötve. 1)1• Weass ,,(!valós szabályozást’’ Javasol Dr. K. H. Weass annak a nézetének adott kifejezést, hogy miképen Izrael legyőzte az angolokat és az arabokat, ugyanúgy fogja leküzdeni az alista nehézségeket is. Úgy véli, hogy az életszínvonalat még jobban le kell szállítani. Szükség lesz különböző korlátozásokra, Izrael még nem dolgozott ki igazi cena-tervet. Izraelben ,még nem vezették be a luxuscikkekkel kapcsolatos igazi korlátozásokat. Még nem gondoskodtak az élelmiszerek és más produktumok pedáns szétosztásáról, hogy az ország minden polgára egyenlő formában és arányosan kapja meg a maga részét. A szónok szeretetteljes, meleg hangon beszélt a cionista építőmunkáról és a jelenlegi nehézségekből azt a következtetést vonja le, hogy óvatos formában kell az aknát szabályozni. Feltétlenül meg kell váolgatni az olékat. Dr. Weass véleménye szerint az országnak kétbillió dollárra van szüksége. Amíg nem biztosítják ezt az összeget, szüneteket kell tartani az alijjában. Az alijjanehézségeket pedig el kell árulni a barátoknak, a zsidóknak és keresztényeknek egyaránt. Véleménye szerint az alijja-probléma nemcsak zsidó probléma, hanem nemzetközi probléma is, amelynek megoldásában a világ összes népeinek részt kell venniök. Rokách ellenzi a korlátozásukat Rokách főpolgármester megállapította, hogy mindenfajta korlátozás évszázadokon keresztül megbélyegzést jelentett a zsidó nép számára. A cionista építőmű évtizedeken keresztül szenvedett a különböző korlátozások miatt, előbb a törökök részéről, majd a brit kormányzat részéről. A korlátozások ellen küzdött bátran és elszántan a zsidó nép és a zsidók azt is vállalták, hogy ״ tolvajokká váljanak az éjszakában”, amikor tiltott zónában állítottak fel új telepet, vagy amikor Tel-Aviv partjain maapilokat segítettek partraszállni. Most, hogy a zsidó állam valósággá lett, — kérdezte Rokáeh főpolgármester •— ki meri felújítani a gyűlölt alista-korlátozásokat? A közönség kérdészuhataga Az előadások végén megengedték a közönségnek, hogy kérdéseket tegyenek fel. A terem minden sarkából a kérdések özöne zúdult az előadók felé. Az egyik hallgató azt kérdezte Kenneth Bilbytől, hogyan képzeli az a listakorlátozást? Mire Bilby a következőket válaszolta: „A jelenlegi 30 ezres alijja helyett havi ötezres alijját szeretnék látni.” Arra a kérdésre, hány zsidó hagyta el az országot az elmúlt esztendőben és miért? Rokoch főpolgármester válaszolt: ״ Nincs erről statisztikánk — mondotta — de az esetek száma olyan kicsi, hogy nem érdemes ilyenfajta statisztika vezetésével embereket foglalkoztatni.” Egy másik kérdésre Rokoch kijelentette, hogy véleménye szerint az ország alkalmas négymillió ember befogadására. Valaki az amerikaiak közül aggódott, vajjon a zsidó állam fejlődése nem okoz-e rémületet a szomszédállamokban. Mire Rokoch a következőket válaszolta: „Az ország területén van bőségesen helyünk uj lakosság szénára és egyetlen népnek sem kell félnie a zsidók terjeszkedése miatt.” A kérdések és feleletek után profeszszor James MacDonald amerikai nagykövet köszönetet mondott Izrael lakosságának azért a szívélyes és meleg fogadtatásért, amelyben a küldöttséget részesítették és azért a segítségért, amelyet a küldöttségnek kirándulásai és tanulmányútjai során nyújtottak. Konklúziók A közvetítés az egyes előadók rövid konklúziójával ért véget: ״ Unokáink és ükunokáink sokmilliós zsidó államban fognak itt élni” (Rokách). — ״ Ennek az országnak legnagyobb kincse a zsidó ész” (dr. Weass). — ״ Az alista terén eddig elért ,legnagyobb eredmény az európai DP-táborok likvidálása. Ezeket az embereket most normális és egészséges életkeretbe kell illeszteni” (Bilby). — „Az élék szenvedése saját államukban indokoltabb és elviselhetőbb, mint ugyanaz a szenvedés idegenlene és mint az alijja megszüntetése” (Horovitz). A delegáció útja Tel-Avivból Kairóba vezet, ahonnan újabb szinpoziont közvetítenek. A kairói téma címe: Rá van-e utalva az arab világ a Marshall-tervre, vagy sem. A rádióadást Amerikában augusztus 23-án fogják közvetíteni.