Uj Kelet, 1949. augusztus (32. évfolyam, 294-319. szám)

1949-08-02 / 295. szám

om A­EVE­LEK I a szerkesztőhöz^"] A magyarországi hozzátartozókért Mi Izraelben élő magyarországi szárma­­zású zsidók, sorstársaink nevében és meg­­bízásából is azzal a kéréssel járulunk a t. szerkesztőséghez, hogy lapjuk hasábjain ke­­resztül legyenek segítségünkre abban a meg­­induló társadalmi akciónkban, amely Magyar­­országon élő legközelebbi hozzátartozóink ki­­hozatalának előmozdítására irányul. Magyarországon ebben a hónapban lesz a világ demokratikus ifjúságának békekon­­gresszusa, amelyen Izrael küldöttsége is részt vesz. A fesztivállal egybekötött kon­­gresszus tiltakozni akar a háborús uszítá­­sok politikája ellen és ugyanakkor a megma­­radt emberiség közötti összhang megterem­­tésére irányul.­­Szeretnénk ha a Budapestre utazó izraeli küldöttség a kongresszus vég­­rehajtó bizottsága előtt tolmácsolná kiván­­ságunkat és az továbbítaná a Magyar­­Dol­­gozók­­­Pártjának­­politikai és végrehajtó bi­­zottságához. Minthogy a kongresszus célki­­tűzéseinek egyike azonos a mi kívánságunk­­kal, semmi akadályát nem látjuk annak, hogy azt a kongresszus magáévá tegye. Mi itt országot építünk a magunk mód­­ján, csak úgy, mint ahogy Magyarországon építenek a dolgozók, de építőmunkánkat aka­dályozza családtagjaink távolléte. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetői közül elég so­­kan voltak annak idején elszakítva családjuk­­tól és így reméljük nekik nem kell érzésein­­ket bővebben magyarázni, csak arra kérjük őket, emlékezzenek vissza azokra az időkre, mikor ők voltak a mi helyzetünkben és ak­­kor biztos, hogy a kérésünk nem marad tel­­jesítetlenül. Ha akciónk eredménnyel jár és a Magyar Dolgozók Pártjának vezetői telje­­sítik kérésünket, amely — feltételezzük — az ifjúsági kongresszus kérése is lesz, ré­­szünkről ezt annak bizonyítékául fogjuk te­­kinteni hogy nemcsak szavakkal, hanem tet­tekkel is törekszenek a lelkek megnyugtatá­­sára. Arany Tibor és Szabadi Abrahám­, Tel-Aviv. Fogorvosok és fogászok A fogorvosok mozgalma, amely az egész­­ségü­gyi minisztérium határozatának elgáncso­lására törekszik, hogy az, újonnan alistázott fogászoknak működési engedélyt adjanak a zsidó államban, — olyan törekvés, amelyet a gáratbeli szemita fogorvosok sem tudtak el­­érni. Az új­ólénak aki üres kézzel és pénz nélkül jött, amúgy is nagyon nehéz meg­­élnie, ha meg is van a rendelője. Ebből a szem­pontból tehát az akció méltánytalan és el­­lentétben van az állam magasabb érdekivel. De még különösebb, hogy a fogászok ellen azok a fogorvosok lépnek fel, akiknek a nagy része általános orvosnak képeztette ki magát és csak hathetes tanfolyam által vált fogorvossá. Ezzel szemben a fogászok legtöbbjének hosszú, évtizedes gyakorlata van azonkívül egyévi készülés után vizsgáz­­nia is kell az egyetemen, ahol nem fogászok, hanem fogorvosok ülnek a vizsgáztató szék­­ben. Milyen alapon kívánják, hogy vizsgázott fogtechnikusoktól elvegyék a nehezen ki­­harcolt kenyerét? Talán olyan rosszul megy ma a fogorvosoknak, hogy a saját rendelő­­jükből nem tudnak megélni? S az új élék, akik a galutban majdnem végig meg tudták tartani a munkajogukat mihez fognak kez­­deni, ha eredeti foglalkozásukat, amelyben húsz-harminc évig is dolgoztak sokan eltilt­­ják számukra? Alulírott, 30 éve dolgozom a szakmában és­ életemben először nem bírom megkeresni három kis­gyermekemnek a mindennapi ke­­nyeret. Vagy talán nekünk nincs jogunk mun­­kához és megélhetéshez? Weisz Marék, jogász, Ludd. ״ LEA” h­ölgyfodrász-szalon Ramat-Gan értesíti vendégeit, hogy fodrászüzletét BIALIK U. 52. alól Bian­k ucca 28. alá, — Food kontrol mellett — he­­lyezte át. Ugyanott férfifodrászat is megnyílt Kedd, 1949 augusztus 2 ÚJ K­ÉJLET Naponta halljuk^__ vevőinktől, hogy nekünk van a leg­nagyobb választékunk elegáns Női fehérneműben, Gyermek­­holmiben és Nylon-harisnyában Látogasson meg ön is bennünket. — Araink jutányosak mellett. — Harisnya,szemfelszedés. DOLLY ן Tel-Aviv, Brenner-u. 3. az Alienby A volt jeruzsálemi mufti árulással vádolja az arab államokat mert békemegbeszéléseket kezdtek Izraellel a mufti kiáltványait amelyek háromnapos a palesztinai arab lakosságot A transz,jordániai titkosrendőrség elkobozta tiltakozó sztrájkra hívták fel A lausannei békemegbeszélések felújítása alkalmából Hadj Ami el Husszeini volt jeru­­zsálemi mufti háromnapos sztrájkot rendelt el Palesztina összes arab területein. A sztrájknak az arab lakosság tiltakozását kel­lene kifejeznie ,,az arab államoknak népük­­kel szemben elkövetett árulása” ellen, a­­melyet azzal követtek el, hogy béketárgyalá­­sokat kezdtek Izraellel. A sztrájkra való felhívást röpcédulákon terjesztették az arab lakosság körében. A transzjordániai titkos rendőrség azonban idejében tudomást szer­­zett a mufti kiáltványáról és a falvakba szétküldött, nyomtatványcsomagokat mielőtt még a röpcédulák a lakosság kezébe kerül­­hettek volna elkobozta. Ezzel egyidejűleg azokat az arab elő­­kelőségeket, akiket a mufti tisztelőiként is­­mernek Ammanba rendelték és figyelmeztet­ték­ őket, hogy személyükben teszik őket fe­­lelőssé Palesztina arab területeinek béké­­jéért és nyugalmáért. A kiáltványokból Szíriába és Libanonba is küldött a mufti, de a két állam kormányai megakadályozták a röpcédulák terjeszté­sét. Haifán izraeli bemutatkozás az ARM­ON mozi épületében, augusztus 4- én, csütörtökön este 9 órakor és 5- én, pénteken, d. u. fél 4 órakor Tel-Avivban bemutatkozás TORPE MŰVÉSZEGYÜTTES GAZDAG, HUMOROS, ÉNEKES ÉS ZENÉS MŰSOR­­HEL­LEM­­ben (Balfour u.) vasárnap, augusztus 7-én este 9 órakor, valamint hétfő, kedd, szerda és csütörtök este Jegyek kaphatók: a pénztárnál és HAIFÁN, K. Ginsburg színházi ügynökség irodájában, TEL-AVIVBAN, az Armon irodában, Hess u 4., sz. (Goldschmied és Schwabe-féle üzlet) Telefon: 39—87. Mindennap két előadás: 7 és 9 órakor AUGUSZTUS 13-IKÁN, SZOMBATON egy előadás, 9 órai kezdettel ­­ לל Az alijta korlátozását tanácsolták az amerikai ״ Város­parlament tel-avivi rádióközvetítésén A zsidó felszólalók minden korlátozás ellen beszéltek A városparlament nevű amerikai tár­­saság képviselői néhány nappal ezelőtt Izraelbe érkeztek ׳ és tegnap a tel-avivi Habima-színházban nyilvános vitát ren­­deztek, amelyet lemezre vettek fel és a lemezeket 169 amerikai rádióállomás fog­­ja közvetíteni. A nyilvános vita köz­­pontjában az aliyja-probléma állott. Vé­­lemények hangzottak el az alijja nehéz­­ségeiről és a megoldások lehetőségéről. A rádióközvetítésben a következők vettek részt: Kenneth Bilby, a New­ York Herald Tribune­­munkatársa, Dávid Horovitz pénzügyi államtitkár, Jiszráel Rokách tel-avivi főpolgármester és dr. Karl Herman Weass, az amerikai keresz­­tény Pro-Izráel liga elnöke. A nagyszabású rádióközvetítés céljára rendezett nyilvános vitát a helyszínen több mint ezer meghívott vendég hall­­gatta végig. W. Dawney, az intézet elnöke nyitot­­ta meg a rádióadást. Elmondotta, hogy a vitában résztvevő bizottság tagjai kö­­zött ellentétes vélemények alakultak ki az alijjával kapcsolatban. Ezért villám­­szavazást rendezett a közönség körében és a következő két kérdést bocsátotta szavazás alá: ״ Ki hive az alijja korláto­­zásának?” és ״ Ki hive a szabad alijja folytatásának?” Az ezer résztvevő közül kilencen sza­­vaztak az alijja korlátozása mellett. A második kérdésre pedig igenlő válasz he­­lyett óriási tapsorkánnal feleltek a részt­vevők. Bilby R­aiz olé táborokról Bevezetőjében Kenneth Bilby a kö­­vetkezőket mondotta: A legjobb aka­­rattal sem lehet állítani, hogy az izraeli olé-táborok tökéletesebbek, mint a né­­metországi DP-táborok, vagy a ciprusi táborok voltak. Bilby vizsgálat tárgyává tette azokat a számadatokat, amelyeket Horovitz pénzügyi államtitkár bocsátott rendelke­­zésére a múlt héten. Eszerint 175 ezer élő talált munkát és illeszkedett be az ország életébe. ״ Az emberek azonban csak 2—3 napi munkát kapnak, heten­­ként és az sem felel meg képesítésüknek és életfelfogásuknak, — mondotta az amerikai újságíró, majd azt javasolta, hogy korlátozni kell az alista-áradatot. A nemzeti sikánterv sokéves restanciá­­ban van a jelenlegi szükségletekkel szem­ben. Nem lehet kifejlesztni az ország ter­mészeti kincseit, ha az alijja szűnni nem akaró hullámai tönkreteszik az ország gazdaságát. Alapos a gyanú — folytatta Bilby — hogy ez a nyomorúságos helyzet addig fog tartani, míg a kormány rá nem szán­­ja magát az alijja korlátozására.. Csak akkor lesz képes koncentrálni magát leg­­fontosabb feladatában, a jelenleg birto­­kában levő emberanyag megmentésében. Horovitz államtitkár válasza Bilby véleményével Horovitz pénzügyi államtitkár szállt vitába. Beszélt szemé­­lyes tapasztalatairól, azokról az évekről, amikor ő maga is sátorlakó volt. Sose fájlaltam ezeket az éveket, — mondotta Horovitz államtitkár —, habár kellő for­­mában lemérem az ilyen életmóddal járó nehézségeket és szenvedést. Az alijja­k korlátozása véleménye szerint kigúnyolá­­sa és arculcsapása volna azoknak az erő­­feszítéseknek, amelyeket az ország népe harminc esztendőn keresztül kifejtett és azoknak a szenvedéseknek, amelyeket ez idő alatt átélt. Ezt a korlátozást Izrael­­nek erőszakkal kellene keresztülvinnie és ez önkéntelenül összeütközésre vezet­ne azokkal a zsidókkal, akik vízummal, vagy anélkül igyekeznek elérni az ország partjait. Ilyesmire pedig még csak gon­­dolni sem lehet. Horovitz államtitkár rámutatott ar­­ra, hogy gazdasági szempontból nincsen szükség az alisja korlátozására. Ha a múltban — mondotta az államtitkár — minden alkalommal, valahányszor gazda­sági bajba jutottunk, korlátozták volna az alijját, sosem jutottunk volna ide és ma nem létezne a zsidó állam. Az alijja­­nehézségek nem olyan természetűek, hogy ne lehetne azokat leküzdeni. Van ugyan 90 ezer sikán- és munkanélküli út­olé, ezek még nem illeszkedtek be az ország életébe, ugyanakkor egy év lefor­­gása alatt 160 ezer többé-kevésbé elhe­­lyezkedett. Horovitz államtitkár megál­­lapította, hogy abban az esetben, ha Iz­­rael lakosságának választania kell majd az életszínvonal leszállítása és az alijta korlátozása között, gondolkozás nélkül az életszínvonal leszállítását fogják vá­­lasztani. Az államtitkár azzal fejezte be szavait, hogy az alijját nem szabad kor­­látozni, mert az ország gazdasági fejlő­­dése eltéphetetlen szálakkal az alijjához van kötve. 1)1• Weass ,,(!valós szabályozást’’ Javasol Dr. K. H. Weass annak a nézetének adott kifejezést, hogy miképen Izrael le­­győzte az angolokat és az arabokat, ugyanúgy fogja leküzdeni az alista nehéz­­ségeket is. Úgy véli, hogy az életszínvo­­nalat még jobban le kell szállítani. Szük­ség lesz különböző korlátozásokra, Izrael még nem dolgozott ki igazi cena-tervet. Izraelben ,még nem vezették be a luxus­­cikkekkel kapcsolatos igazi korlátozáso­­kat. Még nem gondoskodtak az élelmi­­szerek és más produktumok pedáns szét­­osztásáról, hogy az ország minden pol­­gára egyenlő formában és arányosan kap­ja meg a maga részét. A szónok szeretet­­teljes, meleg hangon beszélt a cionista építőmunkáról és a jelenlegi nehézsé­­gekből azt a következtetést vonja le, hogy óvatos formában kell az ak­nát sza­­bályozni. Feltétlenül meg kell váolgatni az olékat. Dr. Weass véleménye szerint az or­­szágnak kétbillió dollárra van szüksége. Amíg nem biztosítják ezt az összeget, szüneteket kell tartani az alijjában. Az alijjanehézségeket pedig el kell árulni a barátoknak, a zsidóknak és keresztények­nek egyaránt. Véleménye szerint az alijja-probléma nemcsak zsidó­ probléma, hanem nemzetközi probléma is, amely­­nek megoldásában a világ összes népei­­nek részt kell venniök. Rokách ellenzi a korlátozásukat Rokách főpolgármester megállapítot­­ta, hogy mindenfajta korlátozás évszáza­­dokon keresztül megbélyegzést jelentett a zsidó nép számára. A cionista építőmű­ évtizedeken keresztül szenvedett a kü­­lönböző korlátozások miatt, előbb a tö­­rökök részéről, majd a brit kormányzat részéről. A korlátozások ellen küzdött bátran és elszántan a zsidó nép és a zsi­­dók azt is vállalták, hogy ״ tolvajokká váljanak az éjszakában”, amikor tiltott zónában állítottak fel új telepet, vagy amikor Tel-Aviv partjain maapilokat se­­gítettek partraszállni. Most, hogy a­ zsi­­dó állam valósággá lett, — kérdezte Ro­­káeh főpolgármester •— ki meri felújítani a gyűlölt alista-korlátozásokat? A közönség kérdészuhataga Az előadások végén megengedték a közönségnek, hogy kérdéseket tegyenek fel. A terem minden sarkából a kérdé­­sek özöne zúdult az előadók felé. Az egyik hallgató azt kérdezte Ken­­neth Bilbytől, hogyan képzeli az a lista­­korlátozást? Mire Bilby a következőket válaszolta: „A jelenlegi 30­ ezres alijja helyett havi ötezres alijját szeretnék látni.” Arra a kérdésre, hány zsidó hagyta el az országot az elmúlt esztendőben és miért? Rokoch főpolgármester válaszolt: ״ Nincs erről statisztikánk — mondotta — de az esetek száma olyan kicsi, hogy nem érdemes ilyenfajta statisztika veze­­tésével embereket foglalkoztatni.” Egy másik kérdésre Rokoch kijelentette, hogy véleménye szerint az ország alkal­­mas négymillió ember befogadására. Va­­laki az amerikaiak közül aggódott, vaj­­jon a zsidó állam fejlődése nem okoz-e rémületet a szomszédállamokban. Mire Rokoch a következőket válaszolta: „Az ország területén van bőségesen helyünk uj lakosság szénára és egyetlen népnek sem kell félnie a zsidók terjeszkedése miatt.” A kérdések és feleletek után profesz­­szor James MacDonald amerikai nagy­­követ köszönetet mondott Izrael lakos­­ságának azért a szívélyes és meleg fogad­tatásért, amelyben a küldöttséget része­­sítették és azért a segítségért, amelyet a küldöttségnek kirándulásai és tanul­­mányútjai során nyújtottak. Konklúziók A közvetítés az egyes előadók rövid konklúziójával ért véget: ״ Unokáink és ükunokáink sokmilliós zsidó államban fognak itt élni” (Rokách). — ״ Ennek az országnak legnagyobb kincse a zsidó ész” (dr. Weass). — ״ Az alista terén eddig elért ,legnagyobb eredmény az európai DP-táborok likvidálása. Ezeket az embe­­reket most normális és egészséges élet­­keretbe kell illeszteni” (Bilby). — „Az élék szenvedése saját államukban indo­­koltabb és elviselhetőbb, mint ugyanaz a szenvedés idegenlene és mint az alijja megszüntetése” (Horovitz). A delegáció útja Tel-Avivból Kairóba vezet, ahonnan újabb szinpoziont köz­­vetítenek. A kairói téma címe: Rá van-e utalva az arab világ a Marshall-tervre, vagy sem.­­ A rádióadást Amerikában augusztus 23-án fogják közvetíteni.

Next