Uj Kelet, 1955. július (36. évfolyam, 2100-2125. szám)
1955-07-01 / 2100. szám
E1n=UI=lll־ll!=IH5lll=lll= __ ll=Hl=lll=lll=lll=llt=lll=lll=lll=mSIIISllí=ll!=lll=m 111=111=m=m=111=111=11lH111 «y =1h=i11=111=m=111=111=111=111=111=M=111=111=111=111= s» HÉT lotiádfott I ű V =lll=lll=lll=lll=lll=lll=W=lt |||=H1=JH==III=II1=III=III=III= Matitjáhu Kahanavitz vezetése mellett a napokban mintegy száz bankigazgató járta be a Negevet, ahol megtekintette az új településeket. A bankdirektorok kalauza, aki a Negev közigazgatási vezetője, elmondotta, hogy az országnak ebben a részében ma több, mint 14.000 ember él részint kibucokban, részint plételepüléseken. Kahanovitz szerint ezek a negevi olételepülések már eljutot■sak a stabilizálódáshoz, amit a telepesek életszínvonalának emelésével, gazdasági és társadalmi helyzetének a javításával értek el. Az utóbbi időben a lakásviszonyok is jobbak lettek, miután többszáz új szobát építettek hozzá a betonblokkokból készült házakhoz, azonkívül minden lakás konyhát és zuhanyozót kapott, ha még nem volt benne. A legtöbb negevi faluban már van villany és a telefont is bevezették az új telepekre. Minden egyes telepesnek egész éven át biztosítanak kiegészítő külső munkát, míg az otthoni munkánál a régi települések fiaiból rekrutált önkéntes oktatók voltak nagy segítségére az oléknak, ami lényegesen előbbre vitte és meggyorsi■ tótta az új falvak fejlődését. A negevi kibucokban a mezőgazdasági termelés kielégítő, a tejgazdaság terén pedig már elérték az országos átlagot. Amint üzembe helyezik a Járkon-vezetéket, kibővítik az új települések öntözési hálózatát is, amely ma mintegy 60.000 dunári területet lát el évi 54 millió köbméter viszel. A negevi telepítésnek három főproblémája van, amely még megoldásra vár, éspedig emberanyag-utánpótlás (főként a kibucokban), hitel és lakások. * Az állami statisztikai hivatal legújabb közlönye szerint 1955 március 31-én 1 millió 735.000 lelket számolátt Izrael lakossága és ebből 1.542.000 volt a zsidó. A mostani év első három hónapjában 17.600 lélekkel szaporodott a népesség, amiből 57 százalék, vagyis körülbelül tízezer lélek volt a természetes szaporulat, míg a többit az élék és a kivándorlók közötti különbözet adta. A bevándorlók száma az év első negyedében 9959 lélek volt (a tavalyi 2277 személlyel szemben) és az élék majdnem 87 százaléka Tuniszból, Algírból és Marokkóból jött. Ugyanakkor az elvándorlók száma 1955 januárjától március végéig 1076 volt, holott egy évvel ezelőtt ugyanakkor 2796 ember hagyta el végleg Izraelt. Még egy érdekes adat. A turisták száma 23 százalékkal emelkedett 1954 első negyedével szemben, mert míg tavaly 12.859 idegen jött látogatóba, ez idén 15.814 turista érkezett Izraelbe. ★ Teitelbaum Jóéi, volt szatmári főrabbi újabb látogatásával kapcsolatban a,,Háboker” jeruzsálemi munkatársa azt írta, a Neturé Kártá köreiben azt követelték a fogadás rendezőségétől, hogy ne használja az izraeli államvasutat, amelyről valamennyien tudjuk, hogy nyíltan megszegi a szombatot és kétségtelen, hogy a főrabbi akaratával ellenkezik az istentagadók vasútján való utazás ...” Mint ismeretes, a főrabbi mégis vonattal utazott Haifáról Jeruzsálembe. • Éjlátban nagy örömet keltett egy félévvel ezelőtt, amikor egy amerikai zsidó mecénás léghűtő-készüléket (air conditionert) küldött az ottani iskola részére. De az öröm nem tartott sokáig, mert kiderült, hogy a vámhivatal 804 font vámot követel a községtanácstól az ajándékba kapott készülékért. A községi elöljáróság megfellebbezte a magas vámilleték kirovását, de a napokban megkapta a vámigazgatóság végleges döntését, hogy nem mentesítheti Érlát elöljáróságát a törvényes vám megfizetése alól. Minthogy pedig a községtanácsnak nincs semilyen költségvetési lehetősége a 804 font megfizetésére, elhatározta, hogy a hűtőkészüléket visszaküldi az amerikai adakozónak. * A haifai öbölben, a Semen olajgyár közelében rövidesen leteszik az alapkövét az első izraeli nylonfonalgyárnak, amelyaz egyetlen ilyen üzeme lesz az egész Közelkeletnek. A gyárat angol és svájci tőkések alapítják, akik tagjai a nylonipar nemzetközi koncernjének és több, mint egy és negyedmillió dollárt fognak belefektetni, főként izraeli valutában. Az üzemhez való 20 dinámos telket Haifa városa adja, míg a legmodernebb gépeket Németországból fogják hozni a kártérítési szállítások keretében. A gyár mintegy 150 munkást fog foglalkoztatni, míg a haifai Technikumon végzett néhány mérnököt a gyáralapítók kiküldenek majd külföldre, hogy megtanulja a gépek összeállítását és kezelését. Herzlia elöljárósága az egyedüli helyhatóság az országban, amely szombaton is „keres” pénzt — a fürdőzők által vásárolt strand- jegyek városi illetékéből. Felnőttektől ugyanis 100 prutát, gyermekektől 70 prutát szednek beléptidíj címén és minthogy a szombati fürdőzök számát legalább tízezerre becsüli, Herzeliának körülbelül 1000 font jövedelme van szombaton. Eddig csak a Sáron-szálloda vendégei mentesek a strandra szóló belépti díj fizetése alól, de most, hogy a még fényűzőbb „Akkádia” hotelt megnyitották, amelyben az állam is részvényes, valószínűleg az új szálloda vendégeit is mentesíteni fogják a belépti díj alól. * » Tel-Avivban megkezdték az előkészületeket a Herzlia-gimnázium 50 éves jubileumi ünnepségeire, amelyeket 1956 januárjában fognak megrendezni. A jubileum előkészítésére különleges bizottságot alakítanak, a gimnázium tanáraiból, volt növendékeiből ésmás közéleti személyiségekből, akik valamilyen téren közelállottak az ország első héber középiskolájához. A bizottság élén valószínűleg Sárét miniszterelnök fog állani, aki maga is a Herzlingimnáziumban érettségizett első növendékek egyike. Ötvenéves fennállása alatt mintegy négyezer érettségizett diákja volt a Herzlingimnáziumnak, amelynek igazgatósága a jubileum alkalmából felhívással készül fordulni hozzájuk, hogy járuljanak hozzá az intézet új épületének felépítéséhez, amely a tervek szerint még ebben az évben elkezdődik. A mostani épület egyrészt szűk lett már és a tantermek sem elég kényelmesek többé, azonkívül az iskolát állandóan a lebontás veszélye fenyegeti, mert keresztben elzárja a Herzl-utcát, amelyet közforgalmi okokból meg akarnak hosszabbítani a tengerig. Az új gimnáziumot a Jabotinsky út mentén fekvő 20 dunámos területen akarják felépíteni, a Hisztadrut modern palotájának a közelében és a tervek szerint 1000 tanuló számára lesz benne hely. Az építkezésiköltségek egy-másfélmillió fontot fognak kitenni. A fijlátból 26 kilométeres aszfaltút építését kezdik meg rövidesen a Timnában feltárt rézbányához, ahol rövidesen megindul a rend- szeres munka. A mérési és kijelölési munkálatok elvégzése után hozzáfognak az úttest megépítéséhez ugyanannak a vállalkozócégnek a tervei alapján, amely két évvel ezelőtt az Arává-völgy központi aszfaltútjának az építését tervezte ki. A Náándbucban négylábú csirke kelt ki a baromfiólban. A fiókának a két mellső lábán kívül hátul is van két lába. A kibuc apraja nagyja természetesen a legnagyobb érdeklődéssel kiséri az újszülöttet és az eddigi jelentések szerint a négylábú csibe makkegészségnek örvend és kitűnő étvággyal eszik, ha nem is kétszerannyit, mint a közönséges kétlábú csibék. ❖ A közlekedésügyi minisztérium 125 vasúti teherkocsit rendelt a legközelebbi narancsszezonra és az új vagonokat részben a Petách Tikva melletti Mágén-Chatwood-gyár, részben pedig a haifai öbölben működő Vulkán-gyár fogja előállítani. A kocsikhoz szükséges acélt és faanyagot a minisztérium biztosítja a német kártérítési szállítások keretében, vagyis a két gyár csak a munkát adja. A 125 vagon előállítása hat hónapig fog tartani és 200 munkásnak ad majd foglalkoztatást. A Magen-Chatwood gyár tavaly is épített már 25 vasúti teherkocsit, amelyet a negevi foszfát szállításánál használnak. A Tel-Aviv varsói származású polgárainak külön és népes szervezetük van, akárcsak más „Landsmannschaft”-nak. A szervezet nemrég új vezetőséget választott, amely érdekes panasszal fordult a város vezetőségéhez. A panasz az, hogy míg Vilnáról és Amszterdamról központi fekvésű utcákat neveztek el Tel Avivban, addig Varsónak, amely a világ cionista és zsidó nemzeti tevékenységének egyik legnagyobb központja volt Hitler előtt és a gettó fegyveres lázadásával megmentette a zsidó nép becsületét, a hosszú tárgyalások után, valahol Hadár Joszéf és Tel Báruch környékén akarnak egy félreeső utcát szentelni. A varsóiak azt követelik, hogy Tel-Aviv egyik közterét, vagy parkját nevezzék el Varsóról és ott állítsák fel a varsói gettó lázadóinak emlékművét is. Holczmann Abrahám volt géplakatos, aki ma a haifai Shell-telep egyik alkalmazottja, váratlanul világhírű lett szakkörökben az általa feltalált készüléke révén. A készülék a gépeknél használt kenőzsír (griz) hordókból bádogdobozokba való ürítésére szolgál. Míg eddig két ember egész nap alatt kézimunkával legfeljebb három 200 kilós hordót tudott kiüríteni. Holtzmann találmánya révén, amely légnyomással dolgozik, egyetlen ember 6—7 hordó kenőzsírt tud átüríteni négy gallonos bádogtartásokba. A Shell-cég 700 font jutalommal tüntette ki Holtzmannt, aki modern bútorberendezést kapott a vállalattól a lakásán levő dolgozószobája részére. Ezenkívül a készülék prospektusát a feltaláló nevének és lakóhelyének feltüntetésével megküldték az összes Shell-fiókoknak az egész világon. A Tarnád környékén megkezdték hat újabb előtelepülés építését az úgynevezett „vonalzó”-út (kvis huszárgél) mentén, ahol három szövetkezeti falut még a múlt évben létesítettek. Az új községeket is a bevált háromszög-formációban építik közös központtal, ami úgy gazdasági, mint biztonsági szempontból nagyon megfelelőnek bizonyult. Valamennyi telepes család ezekben a községekben 40 dunám földet fog kapni. Ebből 16 dunám öntözhető lesz és a Klár Báruchban létesített gyíjtómedencéből fogja a vizet kapni, hogy a földön gyapotot, cukorrépát földimogyorót és más ipari veteményeket lehessen termeszteni. A vízvezeték lefektetését még a nyáron megkezdik úgy a már meglévő, mint a most felépülő falvak számára és tavaszszal már üzembe is helyezik. Árlejtés alapján a hat új faluból négynek a felépítését a Szoléi Bene kapta meg, míg kettőnek a munkálatait a telavivi Gordon- Rogovin vállalkozó cégnek adták ki, amely az első három települést is építette. Megbízható becslések szerint ebben az évadban 5000 — 5700 dunámon vetettek cukorrépát az országban, amiből mintegy 65 százalék jut az új településekre és 35 százalék a régi mezőgazdasági vidékre. A terület nagyobbik része, 4000—4500 dunám, a Tnuvához kapcsolódó gazdaságokhoz tartozik, míg a magánszektor által bevetett területet 1000 —1200 dunámra teszik. Ennek megfelelően a Tnuva 12—18 ezer tonna répatermésre számít, a magánterületeken pedig 3000—3500 tonnára várnak. A meleg időjárás miatt ezidén gyorsabban fejlődött a termés, mert a földeket racionálisabban lehetett is megművelni és így a répa hamarabb is kezdett beérni. Az ipar- és a vámigazgatóság már elvállalta 10.000 tonna cukorrépa feldolgozásának finanszírozását, míg további 5-6 ezer tonna átvételi feltételeiről még folynak a tárgyalások a gyárosok és a földművelésügyi minisztérium között. Hire jár, hogy a vámigazgatóság le akarja szállítani a cukorrépa átvételi árát, ami alighanem a vetésterület csökkentéséhez fog vezetni éppen abban az időben, amikor az afulai cukorgyár megkezdi majd a működését. * Közel kétévi munka után néhány hónap múlva befejezik Jeruzsálemben az első modern nagy hűtőház és raktár építését, amelyben egyúttal jéggyár is lesz. A gyár napi kapacitását 70 tonna jégre tervezik. Cicikominé: Semmi dehát! Unom az életemet. Nézd meg, milyen snassz vagyok. A bundámban ökölnyi lyukak vannak. Három hónapja nem vettem magamnak egy új retikült, és a kalapom . . . de már erről nem is beszélek. Nem, ez így nem mehet tovább. Vagy vége lesz ennek az állapotnak, vagypedig . . . Cidkoni: Dehát . . . Nézd meg Slomkowskit és Klementinauert. A lányaikat a Riviérára küldték nyaralni. És nézd meg, hogy a feleségeik hogyan öltözködnek. Tanulhatsz tőlük, te, szerencsétlen flótás. Cidkoniné: Igazán nagyszerű ábá vagy! Egy apa, aki csak ezt tudja mondani a lányának: Nincs pénz, nincs pénz . .. De Ábá, igazán, kérlek . . . Nem, lehetetlen. Nagyon jól tudod, hogy a mai helyzetünk ezt nem engedi meg nekünk ... és külöben is... Olvassa a Cidkoni família további csinyjeit a ״ Hogyan csinálnak pénzt a te számládra ...” c. rajzos mesében, az Új Kelet következő számaiban. • UGGYAN. PÉNZT & Xe GZDmLQDPIL (rajzos MESE) Szgulá: Cidkomi. Beszélő számok: A felszabadító háború alatt 10 miret tüntet Ezek közül tek ki a legutóbbi jomácmánton, hősi magatartásuk miatt Azóta a Mápám újabb . . 32 létesített. HA A MÁPÁMRA ADJA SZAVAZATÁT — országépitésre és wijk honvédelemre szavaz ——■״ 1=111=111=111=111=111=111=111; .11=111=n1=11!=111=!u=m=m=111=111=111=111: JIDDIS KOMÉDIA SZÍNHÁZ DINA HALPERN főszereplő eddigi legjobb szerepében és további húsz szereplővel: »A BOSZORKÁNY« Zene: H. Cahn. — Rendezők: Bebe Rockwanger és Dina Halpern. — Díszletek: Jurányi Slomo. Szombat, julius 1. TEL-AVIV, Vasárnap, julius 6. GIVATAJIM, NOGA Hétfő, julius 4. NATANJA, SARON Kedd, julius 5. TEL-AVIV, zoA-ház Szerda, julius 6. CHOLON, ARMON* Csütörtök, julius 7. RAMAT-GAN, Jama Péntek, julus 8. KIRJAT-MOTZKIN ״|ן=ןןן=ןןן=״|||=|||=ןןן=ןןן=ןןן=|(ן=ןןן==|||=|||==|||=|||=|||111=111=111=111־ szenzációja *ENÉ HERZL GARDEN PARTY״ JÚLUS 4-ÉN, HÉTFŐN ESTE AZ OÁZISBAN. ZENE / MŰSOR TOMBOLA / TÁNC Jegyárusítás: Heiden optikai üzlet T. A., Allenby 96.