Uj Kelet, 1963. augusztus (44. évfolyam, 4567-4593. szám)

1963-08-05 / 4570. szám

A moszkvai egyezmény és Izrael A három nagyhatalom közötti egyezmény az atom­robbantási kísérletek részle­­ges betiltására az egész em­­beriség számára nagy ígé­­retet jelent. A világ pusztu­­lásának a lidérce nyugtala­­nította mindenki álmát. És a katasztrófától való féle­­lem okozta nagyrészt azt a sok hamisítást és ferdítést, amely ennek a nemzedék­­nek egész életmódjában és kultu rá­jában kifejezésre ju­­tott ״. "A remény szellemé­­ben szólok hozzátok ma es­­te” — ezekkel a szavakkal fordult Amerika népéhez Kennedy elnök, amikor az atomtilalmi egyezmény tár­­gyalásainak sikeres befeje­­zéséről tájékoztatta orszá­­ga közvéleményét. Az elnök rámutatott ar­­ra, hogy abban a korszak­­ban élünk, amikor mindkét fél olyan atomerőt épített ki, amely többszörösen ele­­gendő az egész emberiség epusztítására. A kommunis­ta világ és a szabad világ az egymással versengő ide­­ológiák ütközése során egy­­aránt rabja lett annak az önmagába visszatérő kör­­nek, amelyben a feszültség minden emelkedését a pusz­­tító fegyverek növekedése és a gyilkos hadfelszerelé­­sek fokozását pedig ismét a feszültség fokozása kisé­ Az évek során figyelmez­­tettük a Szovjetuniót, az pedig minket figyelmezte­­tett, minden remény nélkül. A tárgyalások csúcsaira ju­­tottunk el és a veszélyek mélységeibe süllyedtünk. A közöttünk lévő találkozók gyakran csak fokozták a komorságot, a megnem ér­­tést, a csalódottságot. Teg­­nap új reménysugár tört be a sötétségbe.” Ezzel a reménynyilvání­­tással Amerika elnöke kife­­jezte mindazokat az érzése­­ket, amelyek az egész világ polgárainak a szívében él­­nek­ lehetőséget. Az a tény, hogy az egyezmény nem vonat­­kozik a földalatti kísérletek betiltására abból ered, hogy a tudósok is rájöttek és megegyeztek abban, hogy nincs lehetőség ellenőrzést gyakorolni földalatti rob­bantások fölött helyszíni vizsgálat nélkül. Ezt azon­­ban, mint ismertes, a Szov­­jetunió a leghatározottab­­ban ellenezte. ״ Őrültség altom­háborúra uszítani’ ״ Az új egyezmény legcse­­kélyebb mértékben sem ve­­szélyezteti az Egyesült Ál­­lamok védekezési kapacitá­­sát”, — közölte fent említett beszédében Amerika elnö­­ke. Feltételezhető, hogy a Szovjetunió is alaposan meg­fontolta mielőtt arra a kö­­vetkeztetésre jutott, hogy az atomrobbantási kísérte­­tek részleges betiltására vo­­natkozó egyezmény semmi­­ben sem veszélyezteti a Szovjetuniót. Ez azt jelenti, hogy en­­nek az egyezménynek az ér­­téke tulajdonképpen abban áll — amint azt hangsúlyoz­zák annak aláírói is, — hogy alapot és reménységet képez további találkozások­­ra és újabb erőfeszítésekre az egyezmény kibővítése végett. Remélik, hogy en­­nek az egyezménynek a nyomán újabb és más terü­­letekre vonatkozó egyezmé­­nyek jönnek majd létre, a­­melyek véget vetnek a hi­­degháborúnak és kikövezik a széles utat a két tömb közötti békéhez a békés együttélés életbölcsességé­­nek és életfilozófiájának az alapján. Találóan mondotta Chrus­csev szovjet miniszterelnök, amikor egyik beszédében, — a kínaiakkal vitatkozva — leszögezte, hogy tiszta badarság és őrültség atom­­háborúra buzdítani, amikor annak következményeként a kapitalisták, a szocialis­ták és a kommunisták egy■ aránt a temetőbe kerülnek Kölcsönös félelem Kínától A három nagyhatalom célkitűzése, mint ismeretes, megakadályozni az atom­­fegyver elterjedését más ál­­lamok körében. Ez a célki­­tűzés egyaránt vonatkozik a Keletre és a Nyugatra. A két fél a jelek szerint úgy véli, hogy az idők során si­­kerül majd Franciaországot is csatolni az atomkísérle­­tek betiltását kimondó egyezményhez. Az a problé­­ma, hogy Kiha­ az egyez­­ménnyel szembeni ellen­kezé­se közepette esetleg atom­­bombához jut, ma egyenlő mértékben aggasztja mind­­két félt. Harriman azzal vi­­gasztalta Chruscsev minisz­­terelnököt, hogy a kezében levő adatok szerint Kína az elkövetkező években tudo­­mányos és technikai vissza­­maradottsága miatt amúgy sem lesz képes önmaga atombombát előállítani. Mindent összegezve — az egyezmény egy reménysu­­gár. Az atomháború veszélye eltávolodott. A háború le­­hetőségére való felkészült­­ség természetesen folytató­­dik, de anélkül, hogy a raj­­taütésszerű támadásoktól való hisztérikus és kölcsö­­nös félelem kísérné azokat. Semmi kétség hogy ez alkalommal mindkét fél őszintén a világbéke meg­­alapozására törekszik És elmondhatjuk, hogy a hideg­háború felszámolása is cél­­kitűzéseik közé tartozik, jóllehet mindkét részről gondosan ügyelnek arra, hogy ne csökkenjen védeke­­ző képességük, ha a remé­­nyek meghiúsulnána­k. Egy szakasz, ami ránk is érvényes Az amerikai és angol kor­­mány azzal a javaslattal fordult Izraelhez, hogy csat­lakozzon az atomrobbantási kísérletek betiltásáról szóló egyezményhez. Izrael kor­mánya nem szándékozik holnap, vagy holnapután atomrobbantást végrehajta­­ni. A csatlakozáshoz való felhívásnak a jelentősége, hogy erkölcsi és politikai szempontból mi is megerő­­sítsük az egyezmény azon szakaszát, amely világosan kimondja, hogy­­a három aláíró nagyhatalom, az USA, a Szovjetunió és Ang­­lia lényeges célja a lehető­­ség szerint minél gyorsab­­ban általános és teljes le­­szerelési egyezményt létre­­hozni szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt és az UNO hagyományának megfelelő­­en. Egy ilyen egyezmény véget vetne a fegyverkezé­­si versenynek és felszámol­­ná az összes fegyvernemek, közöttük az atomfegyverek előállítására és a velük való kísérletezésre vonatkozó tö­­rekvést״. Nyilvánvaló és világos, hogy az egyezménynek ez a szakasza teljes mértékben fedi Izrael kormányának külpolitikai és biztonsági vonalát. Nemcsak a világ­­béke megőrzése, de a Közel­­kelet békéje és az arab-izra­­eli viszály területén belül Izrael már bejelentette, hogy hajlandó csatlakozni az egyezményhez. Ebből aai alkalomból fel kell hívjuk a­ figyelmet arra, hogy a Kö­­zelkeleten az arab államok­ csökönyös Izrael-ellenes po­­litikája miatt veszélyes helyzet áll fenn. A szakértők felfedezése Az egyezmény létrejötté­­nek látszólagos csodája mö­­gött azonban eléggé éssze­­rű és reális magyarázat hú­­zódik meg. Ebben az eset­­ben igen egyszerűen azok a tények, amelyek az egyez­­mény létrejöttét eredmé­­nyezték. Mindkét fél elismerte az atomfegyver elterjedésének borzalmas veszélyét. Mind­­két fél olyan fegyvert fej­­lesztett ki, amely könnye­­dén elpusztíthatja a mási­­kat anélkül, hogy bármilyen további kísérletekre már szükség lenne Jóllehet a földalatti kí­­sértetek — amelyekre vo­­natkozólag nem jött létre egyezmény — még tökéle­­síthetik bizonyos mértékben a pusztítás mesterségét, ez azonban nem befolyásolja a már meglévő atomfegyve­­rekben rejlő valóságos ve­­szélyt. A két fél előtt az a nagy probléma állott, vajon lehetséges-e felborítani a kölcsönös pusztítási poten­­ciál egyensúlyát, rakéták elleni rakéták kifejlesztésé­­vel. A két fél szakértői be­­bizon­yítatták a politikai ve­­zetőknek, hogy a rakéta­el­­lenes rakétákat is el lehet pusztítani egy roppant mé­­retű és elsöprő erejű átütő támadással. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy néhány hónappal az egyezmény alá­­írása elatt a három nagy­­hatalom tudósai találkoztak és megvizsgálták a levegő­­ben, a víz színe alatt és a föld alatt végrehajtott atom­robbantások távolról való kölcsönös ellenőrzésének a írta: Jona Készé Miért fegyverkezik Nasszer ? hogy hajlandó találkozni az arab államok képviselőivel békés tárgyalások és a köl­­csönös megértés létrehozá­­­sa érdekében. Izrael minisz­terelnöke azon reményének adott kifejezést, hogy a há­­rom nagyhatalom egyezm­é­­nye kihatással lesz a Közel­­kelet békéjére is. Ezzel szemben az egyiptomi dik­­tátor azt mondotta, hogy jóllehet kormánya csatlak­­­zik a moszkvai egyezmény­­hez, mégis folytatja fegy­­verkezését a konvencionális fegyverekkel az Izrael és más arab államok részéről Egyiptomra leselkedő rész. Jellemző a körzetre, hogy míg a világ összes államai Keleten és Nyugaton egy­­aránt kölcsönösen hisznek abban, hogy a másik fél nem akar harcolni és haj­­landók a függetlenségükön, önállóságukon és nemzeti biztonságukon alapuló gyezményt létrehozni, addig a Közelkeleten az arab álla­­mok, az egyiptomi diktátor­ral az élükön nyíltan hirde­­tik, hogy nem létezik béke Izraellel és változatlanul a zsidó állam megsemmisíté­­sére törekszenek. Lévi Eskol miniszterelnök atomtilalmi egyezmény­­ előtt és után is több alka­­lyek­lommal kinyilatkoztatta.­­ (Folytatás a 7-ik oldalain) Erkölcsös manökenek­ Hollywood, (Reuter). — Hat csinos maileken, akiket a Metro Goldwyn Mayer statisztákként vett fel a Paul Newmannal készülő ״ A difk­oinál film forgatásához, tegnap tel­­jes honoráriumot kértek szereplésükért, jóllehet nem jelentek meg a film­­felvevőgépek lencséje e­­lőtt, mert nem voltak hajlandók levetkőzni... Az erkölcsös manöke­­nek felhúzott orral távoz­­tak a stúdióból, amikor közölték velük, hogy Éva - kosztümben kell megjelenniök ahhoz a fel­­vételhez, amely egy nu­­dista telepen játszódik le és ahol Newmann mind­­össze egy törülközővel körü­ltekerve jelenik meg. Ennél a képnél akarták a lányokat há­­tulról lefényképezni mez­­telenül. Minthogy megta­­gadták az „együ­ttműkö­­dést”, a filmvállalat kö­­zölte, hogy nem fizet. A manökenek most szakszer­vezetek támogatásával mégis honoráriumot kö­­vetelnek azért, hogy meg­jelentek a­­munkára”. SZKOPLJKBAN MÉG MINDIG VANNAK KISEBB FÖLDRENGÉSEK Jugoszlávia megköszönte Izraelnek a katasztrófa áldozatai részére küldött segítséget Jeruzsálem (Az Új Kelet j­lenti, hogy 24 óra alatt csu­rl­iaith­idfrd­­­ Ti ismert a Tri­a * nán hói־ fnlHroniyool■ cod­al pán hét földrengést észlel­­tek és ezek közül csak egy volt három fok erősségű, amit érezni lehet, bár egy­­általán nem veszélyes. A 10 fok erősségű nagy rengés óta az állomás 241 földlö­­kést jegyzett fel, amelyek közül számos öt, vagy hat fok erősségű volt, tehát ko­­moly rengésnek számított. Az elpusztított városban most más veszély fenyeget: járványok kitörése. A mo­­hamedán óvárosban szinte kibírhatatlan bűzt áraszta­­nak a romok alatt fekvő oszladozó holttestek és ezek képezik a ragályok eredeté­nek veszélyét. A hadsereg hidász- és egészségügyi egységeit most az óvárosba rendelték, ahol felrobbant­­ják a düledező épületeket és a romokat fertőtlenítő sze­­rekkel locsolják. A mentőcsapatok eddig közel 1000 holttestet ástak ki a romok alól, de hivata­­los körök véleménye sze­­rint még legalább ezer to­­vábbi áldozat fekszik az alatt. tudósítójától­. Jugoszlávia külügyminisztere meleghan­­gú köszönetet mondott Iz­­raelnek azért a segítségért, amelyet a macedóniai föld­­rengés áldozatainak nyúj­tott. Golda Méir külügymi­­niszter tegnap beszámolt a kormánynak a segélyakció részleteiről és elmondta, hogy Izrael az elsők között volt, akiknek sikerült segítő szállítmányokat a jugoszlá­viai rászorultaknak eljuttat­ni. Ezekben a szállítmányok­ban légi úton Luddról gyógy­szert, felszerelést, ruhákat, sátrakat, pokrócokat, vala­­mint citrustermékeket jut­­tattak el Jugoszláviába. A szállítmányok összeállításá­­ban és küldésében együtt­­működött a hadügyminisz­­térium, a népjóléti és egész­­ségügyi minisztérium, vala­­mint a cionista szervezet is. Szkoplje (NNI). A július 26-iki katasztrófánig föld­­rengés óta tegnap első ízben állapította meg a szeizmo­­gráfiai intézet, hogy ״ ész­­lelhető megnyugvás állt be a területen”, ami azt je- Hol jobb a kutyaélet? Holnapután, szerdán ismét találkoznak a haifai Gáti Simon helyiségében azok, akiknek gondjaik mellett még idejük, erejük és akaratuk maradt, hogy ebben a kutya­­melegben a kutyákkal is törődjenek ... Ezeknek a nemes kutyabarátoknak egyik élharcosa nem más, mint a magyar-zsidó Csengeti Erzsébet, tivoni gyógyzerésznő, aki különleges szintre fejlesztette puli­­kutyái iránti kultuszát. Csengeti Erzsébet a napokban levelet intézett szerkesztőségünkhöz és abban arra kért, hogy az Új Kelet hasábjainak nyilvánosságával is segít­­sük elő a haifai ,Puli Kennel Klub” tevékenységét. A klub ugyanis minden hónap első szerdáján és így a héten is ingyenes felvilágosítást ad minden olyan problémával kapcsolatban, amely a kutyák tartása, ápolása, oltása idomítása és más „kutyaügyben” felmerülhet. Nemcsak Haifán, de Tel Avivban is tartanak ilyen tájékoztató esteket, minden vasárnap a Batja-kávéház helyiségében. Mindezeknek a találkozókna­k a célja, hogy megszün­­tessék a kóborkutyák problémáját és elérjék, hogy a ku­tyákat csakis kutyakedvelő tartson — írja Csengeti Er­­zsébet, aki rámutat még arra, hogy az egyik amerikai kutyaszaklapban a múlt hónapban dicsérő cikk jelent meg az izraeli kutyaklubról. Az amerikai szaklap Izraelt állította példaképül a kutyakedvelő amerikai közönség elé. Most, hogy ezzel a néhány sorral eleget teszünk Csengeti gyógyszerésznőnek és az ország összes kutya­­barátain­ak, azzal a megnyugtató érzéssel zárjuk ezt a beszámolót, hogy ha, másban nem, legalább a kutya­­kezelés terén, már túlhaladtuk Amerikát... Talán a ku­­tyák után elérkezik egyszer majd az ember sora is­ ... 1963 VIII 5 Új Kelet 3 Ma este kezdődik Kelet és Nyugat zenei randevúja Kit és mit hallunk a egyhetes nemzetközi fesztiválon? A harmadik zenei és drá­­mai fesztivál még javában folyik, de ma ,hétfőn este újabb művészi eseményso­­rozat megnyitójára kerül sor. A fővárosban ugyanis az esti órákban megnyílik a „Kelet és Nyugat zenéje” nemzetközi népizene kong­resszus, amelyen a világ él­­vonalbeli muzikológusai, ze­­neszakértői és zeneszerzői adnak egymásnak találko­­zót. Az egy hétig tartó dús­­programú találkozó izraeli megrendezését annak idején Teheránban határozták el. Izraelt ugyanis, amely több kultúra és népcsoport talál­­kozó helye, tartották ebből a szempontból a legalkal­masabbnak. Az impozáns zenei találkozóra közel 30 országból érkeznek nagy­­nevű muzikológusok és zene­szerzők, élükön Kodály Zol­­tán, Luigi Dallapicolla és André Julivier-rel. A kongresszus keretében a Kol Jiszráél zenekara az YMCA jeruzsálemi termé­­ben két díszhangversenyt ad. Ezenkívül a főváros ze­­neakadémiáján megnyitják az ősi, népi hangszerek ki­­állítását. A holnapi, keddi hangverseny karmesterei Mendi Rodán és Gari Berti­­ni. Jeruzsálemben tartják meg többek között Pártos Ödön brácsára és zenekar­­ra írt Szimfonikus Verse­­nyének ősbemutatóját is, a­­melyen a szerző lesz a szó­­lista. A második hangverseny­­re csütörtökön kerül sor, a­­mikoris Ejtán Lusztig kar­­mester vezényletével bemu­­tatják Kodály Zoltán ״ Szé­­kelyfonó” című operájának koncert­változatát. A lib­­rettó szövegét Efrájim Dror fordította héberre, a szólis­­ták pedig Zlata Glück, Friedl Teller, Kiana Bruch­­mann, Ráfáel Edgár, Smá­­já Askenázt és Jehosuá Zo­­hár lesznek. Közreműködik a Kol Jiszráél énekkara és a hangversenyen megjele­­nik Kodály Zoltán és felesé­ge. Szerdán folklór-estet tar­tanak, amely két részből fog állani. Az est első felében a kü­­lönféle vallások Szentirásai­­ból olvasnak fel, így a Tná­­chon kívül a Koránból és a különféle keresztény hitfe­­lekezetek zsoltáros könyvei­­ből. Szünet után megszólalnak majd a hagyományos ősi keleti hangszerek, mint pél­­dául a nádból készült t»ai­­síp, a tar és a kánon, ame■ lyek pengető hangszerek A darb, a hosszú nyakú arab dob és a midzsuz, a kettős•• csövű klarinett, a ruhád, az egyhuru beduin hegedi), — szintén az ősi keleti hang­szerek koncert bem­utató­ja keretében vonul fel. Szerda este nyitják meg egyébként a hangszerkiállítást, ine­lyen bemutatják a sokszáz■ éves vadászkürtöket, »1»!■ lyek a néhai Kussovitzky karmester gyűjteményéből származnak, valamint nigé״ riai, kolumbiai, nepáli, da­­homeyi és brazíliai egzoti­­kus hangszereket. A ,,Kelet és Nyugat zené­­je” kongresszus augusztus 12-én, hétfőn zárul Cofit­­ban, a Bét Bériben megtör­­tott népi tánc-kongresszus­­sal. A nap folyamán közel kétezer, főleg kibucokból és falvakból származó fiatal táncos lép fel. Az esti órák­­ban pedig, mintegy hasz tánccsoport vendégszereplé­­sére kerül sor a kibucokból, a drúz és arab falvakból. A már Izraelben tartóz־­­kodó zenetudósok közül a japán Kisibe professzor ed■ dig már 3 koncertet adott, amelyek műsorán az ősi japán zenét mutatták be. A koncertek szólistája Jogi Kisibe, a professzor felesé­­ge volt, aki a napokban ná­­­lunk járt japán együttes ál­­tal bemutatott 13 hu­ro ku­­ton és 7 húros számisságot játszott. (lám)­ PARTOS KODÁLY

Next