Uj Kelet, 1964. április (44. évfolyam, 4772-4796. szám)

1964-04-01 / 4772. szám

Harc az 1953 után kiérkezettek jogaiértץ Nagyszabású tiltakozó gyűlés New Yorkban Az 1953 után érkezettek német kártértési jogainak •!ismertetéséért folyó harc újabb nagyszabású megnyil­­vánulása volt a március 22- én, New Yorkban, a Hotel Americana nagy terjedelmű Georgian Ballroom-jában megtartott tiltakozó nagy­­gyűlés. A new-yorki székhellyel bíró nemzetközi menekült­­szervezetek és landsmann­­schaft­ok hetekkel ezelőtt elhatározták, hogy az Izra­­elben, majd Londonban és Torontóban tartott gyűléé­sek mintájára, az érdekel­­tek részvételével, tiltakozó ülést fognak tartani. A szervezésben magyar-zsidó részről a Magyar Zsidók Világszövetsége vett részt, míg a többi szervezetek a következők voltak: A középeurópai zsidók arme­rikai szövetsége, a jugo­­szláv zsidók szövetsége, az amerikai zsidó náciáldoza­­tok szervezete, csehszlová­­kiai zsidók társasága, a lengyel zsidók klubja az egyesült román zsidó szer­­vezet, a volt európai jogá­­szok amerikai társasága és az özvegyek csoportja. A gyűlés előtt bejelentette csatlakozását az akcióhoz, a Shanghai-i menekültek szervezete, a bukovinai zsi­­dó szövetség és a bulgáriai zsidók szervezete is. A nagygyűlés 2000 főnyi közönség jelenlétében mél­­tóságteljes keretek között folyt le. A német követség a new-yorki főkonzul útján képviseltette magát. A Cla­­ims Conference részéről Saul Kagan, központi igaz­­gató volt jelen. Az ülést dr. Kurt Silberman, az ameri­­kai zsidó közélet neves sze­­mélyisége vezette, aki el­­nöki megnyitó beszédében megemlékezett a kártérí­­tési ügy feledhetetlen har­­cosáról, dr. Nehemia Robin­­■ónról, akinek munkája messzemenően hozzájárult az eddig elért eredmények­­hez. Kurt R. Grassmann, a Szoahaut sajtófőnökének előadása következett, aki „A német jóvátétel válsá­­ga” címen tartotta meg át­­fogó előadását. Befejező szavaiban a szónok John F. Kennedy ismert mondását így variálta a német kor­­m­ány felé: ״ Ne azt kérdezzétek, mit tehet a jóvátétel! ügy a ti érdeketekben, hanem kér­­dezzétek azt mit tudtok ti tenni a jóvátétel érdeké­­ben!” A Magyar Zsidók Világ­­szövetségének központi el­­nöke, dr. Görög Frigyes, volt a következő szónok, aki előbb angol nyelven nyilatkozott a német kárté­­rítés központi kérdéséről, az 1953 után kiérkezettek igényeiről, s kijelentette, hogy ennek a csoportnak az igényei minden más igényt megelőznek A nácizmus és kommu­­nizmus kettős üldözöttei­­nek ugyanazon jogokat kell megadni, mint a korábban kiérkezetteknek. Ezen cso­­port igényeinek kielégítése nélkül jogos és megfelelő kártérítés nem lehetséges. A legegyszerűbb megol­­dás az u. n. Stichtag előre­­tolása lenne. Ez a megol­­dás egyszerű és igazságos. Minden további korlátozást, amely az új javaslat szerint az 1953 utániak igényérvé­­nyesítésének előfeltétele lenne, törölni kell a javas­­latból. A javaslat szerint az 1953 után érkezettek igényeinek kielégítésére meghatározott u. n. külön alap összegét jelentősen fel kell emelnie. Dr. Görög ezután magyar nyelven ismertette a német kártérítési ügy fejlődését és kijelentette, hogy a magyar zsidóság egy-ségére nagyobb szükség van most, mint valaha, ha eredményt kívánunk ebben a számunkra ez­ időszerint legfontosabb kérdésben elérni. Külön­­böző alakulatok létesí­­tése, céltalan szervezke­­dés csak megnehezíti az egységes munkát. Dicsérőleg emlékezett meg a központi elnök a magyar­­zsidó szervezetek között a United Hungarian Jews of America new-yorki szerve­­zetének segítőkészségéről és számos tagjának részvé­­teléről a gyűlésen, s annak a reményének adott kifeje­­zést, hogy az együttes, szí­­vós munka meghozza gyü­­mölcsét. Mrs. Carola Ney, azon özvegyeik nevében terjesz­­tette elő a követeléseket, a­­kiknek férje 1953 előtt halt el és így, a német kártérí­­tési törvény értelmében, nem váltak igényjogosul­­takká. Az amerikai náciáldozat Uik szövetségének a titká­­ra, Felix Lasky, jiddis nyel­­ven, szenvedélyes hangon adta elő a náciáldozatok kö­­veteléseit. Rámutatott arra, hogy az igényjogosultak há­­lásak lehetnek Adenauer kancellár fáradozásaiért, a­­melyeket érdekükben kifej­­tett, viszont a német kormányban m­a is nácik ülnek, akik meg­­akadályozzák a zsidó igénylők jogos követelé­­seinek teljesítését. Köszönetét fejezte ki a német főkonzulátus egyes vezető tisztviselőinek segí­­tőkészségéért, de kijelen­­tette, a náci áldozatok nem nyugszanak addig, amíg a náci zsarnokság utolsó ma­­radékait is kiirtják a né­­met közéletből. Dr. Oscar Kahn, a volt európai jogászok szövetsé­­gének elnöke előterjesztet­­te a határozati javaslatot, amelyet a nagygyűlés egy­­hangúlag magáévá tett és amelyet a német kormány­­hoz, a pénzügyminiszter­­hez, a külügyminiszterhez, a német parlament kártérí­­tési bizottságához juttat­­nak el. A határozat követeli az 1958 után kiérkezettek jo­­gainak az előbb kiérkezet­­tekével azonos módon való elismerését, az özvegyek fenti jogainak elismerését, az egészségi kártérítés vo­­nalán annak elismerését, hogy a munkaszolgálat és gettókban történt fogvatar­­tás a koncentrációs tábo­rokban való tartózkodással egyértelműnek tekintendő. A vagyonfosztásokra vo­­natkozó kártérítés terén a határozat azt a követelést hangoztatja, hogy az igény­érvényesítésre letett határ­­időt az új törvény ismét nyissa meg. A csendben lefolyt, mél­­tóságteljes légkörű nagy­­gyűlés nagy hatást tett az amerikai sajtóban és köz­­véleményben egyaránt A new-yorki sajtó másnap részletesen foglalkozott a gyűléssel és ismertette a meghozott határozatot. Az Új Kelet tudósítójától Jogom van önálló véleményt nyilvánítani­..." — hangoztatja Dáján tábornok ,bemondok a kapcsolatok feljavításáról Izráel és a Szovjetunió között, ha ez a Szovjetunióban élő zsidók számlájára történik, s ha ez az ottani z*-:*ó­­ság helyzetének rosszabbodását vonja maga után ’ — mondotta a Mápáj fiatal .. ... .ómen tai .D- ján Mose Dáján tábornok, volt vezérkari főnök, a jelenlegi földművelésügyi miniszter. Dáján, aki közismert kendőzés nélküli, szóki­­mondó stílusáról, a többi között ilyen „mazsolákat” szolgáltatott még a beszédét feszülten figyelő kö­­zönségnek: * Ha igen erős nap­i gyitóüveggel figyeljük a dolgokat, akkor talán találhatunk némi javu­­lást Izrael és a Szovjet­­unió kapcsolatából: orosz fordításban kiad­­tak héber verseket, de magát a könyvet vi­­szont nehéz megtalálni a moszkvai könyvüzle­­tekben... * A Szovjetunióval fennálló kapcsolatunk alapját az ott élő zsi­­­dók helyzete határoz­­za meg. A lényeges,­­ hogy a Szovjetunió is­­­­merje el, hogy a terü­­l letén élő zsidóknak jo­­guk van Izraelbe alis­­jázni. Moszkvának be kell vallania, hogy a szovjet zsidóság nemzeti organizmust képez és joguk van zsidókként élni, gondolkodni... ★ A kairói arab csúcskonferencia eredménye, hogy Izrael került az arabok napirendjének első pontjára. A konferencia óta az arab vezetők egyre nagyobb megértést alakítottak ki egymás között, különösen, ami Izraelt illeti. Nyilvánvaló, hogy há­­borút akarnak indítani Izrael ellen, csak az nem is­­meretes még számunkra, mikor teszik ezt... ★ Franciaország és Izrael barátsága nem feje­­ződött be. Franciaországnsak az arabokkal való kap­­csolat­ felújítása nem az Izraellel való barátság árán fog történni. Tény azonban, hogy Franciaország nem lesz hajlandó számunkra ugyanazt tenni a jövőben, amit a múltban tett, mert­­ megváltoztak a kö­­rülmények . .. ★ Az afrikai országokban kifejtett izraeli tevé­­kenységről szólva Dáján tábornok figyelmeztetett, hogy a sötét kontinensen csalódás érhet bennünket, s nincs kizárva, hogy végülis az eredmények nem fogják igazolni a befektetett hatalmas erőfeszítést... ■k Nem miniszterként beszélek hozzátok (a Má­­páj fiataljaihoz), hanem a Mápáj egyszerű tagja­­ként. És jogom van ahhoz, hogy önálló véleményem legyen külpolitikai és biztonsági kérdésekben, s ne csak a földművelés ügyeiben. Azt is meg kell mond­­jam nektek, hogy az én véleményemet nem a Dávár szerkesztőségében elfogadott határozatok formálják. ★ Ha azzal a jelszóval megyünk a választópol­­gár elé, hogy ״ sohasem volt ilyen jó dolgotok!” — amint ez más országokban szokás, — úgy ez ka­­tasztrófa lesz. Én azt mondanám a választóknak: ״ K­ev­é­sb­é lesz jó nektek a jövőben, de — Izrael továbbra is növekedni, fejlődni és erősödni fog!” ★ Ez néhány ״ gyöngyszem” Mose Dáján tábor­­nok pészáchi nyilatkozatából. Miért kell aki,kiálnia a lánynak? A fiúnak, vagy a leánynak ! — Kinek kell kezde­­ményezni­e. .. Úgy értjük, kinek kell kezdeményezni a házas­­ságot? Ez a kérdés állott a középpontjában annak a nyilvános vitának, amely a közelmúltban folyt le a törökországi Bursa városában. És mint kiderült, ez­­alkalommal is a „gyengébb nem” bizonyult erősebb­­nek. Az ő álláspontjuk győzött. A lányok véleményét pedig így szövegezték meg: ״ Ha Éva nem csábította volna el Ádámot, ma nem is létezne az emberiség. Különben is a férfiak száma egyre fogy, s mindinkább nehezebbé válik megszerzésük... Éppen ezért a lány kénytelen és köteles a szükséglethez mérten okos lenni, hogy férfit szerezzen magának ...” (IFP) Wilhelm Boger azzal dicsekszik, hogy Auschwitzitól kevesen szöktek meg A frankfurti per tanúi csak „vadállat, gyilkos, ördög, kínzómester és Halál­ úr” néven beszélnek róla Frankfurt (UPI).­­ A frankfurti bíróság előtt fo­­lyó auschwitzi bűnper leg­­érdekesebb vádlottja kétség­telenül Wilhelm Boger, a szikár, őszülő férfi, akiről eddig minden tanú elmond­­ta, hogy válogatott kegyet­­lenséggel kínozta és gyil­­kolta a foglyokat. „Vadál­­lat, gyilkos, ördög, kínzó­­mester, Halál úr” — ezeken a neveken emlegetik ma és emlegették remegve annak­­idején Auschwitzban. Világoskék szemeinek fa­­natikus fénye, betegesen sápadt bőre és bokáinak folytonos poroszos össze­­csapása lenyűgözi a hall­­gatóságot, de a bírákat is. Araikor felugrik helyéről, hogy nyilatkozatot tegyen, az újságírók abbahagyják a suttogást és jegyeznek, fia­­tal lányok előrehajolva fi­­gyelnek és huszonegy vád­­lottársa a kopott kék ru­­hába öltözött Bogerre sze­­gezi tekintetét. A tárgyalás elején néha voltak üres helyek a nézők karzatán, ahol száz ülés van. Amióta Boger elkezdett beszélni és az újságírók közölték borzalmas törté­­neteit, a karzat zsúfolva van. Németország minden tájáról, sőt külföldről ér­­kezett emberek is, órák hosszat várakoznak a lép­­csőházban, azt remélve, hogy helyhez jutnak és megláthatják azo­­kat az embereket, akik lehe­­tővé tették a világ legna­­gyobb halálgyárának műkö­­dését. A tanúk leplezetlen gyű­­lölettel beszélnek Bogerrel és a gyűlölet fokozódik, amikor Boger abbahagyja nyakának folytonos vakará­­sát és ásít­sát és beszélni kezd. ״ Én voltam felelős a sző­­kések megakadályozásáért és amíg ez a feladat az én kezemben volt, Auschwitz­­ban volt a legkisebb a sző­­kések száma az összes nagy KZ-lágerek közül” — mondta az egykori Ges­­tapo szakaszvezető a tár­­gyalás első napján. ״ Igaz, hogy fenyítést használtam a kihallgatásoknál, de mindig abbahagytam, amikor már v' ׳ ׳,»urgott le a foglyok nadrágjára”, — mondta a húsvéti szünet előtti utolsó tárgyalási napon. Mindig idejekorán abba­­hagyta a verést és ezért nyilván tévedtek azok a tanúk, akik azt mondták, hogy az úgynevezett Roger hintával kínozta agyon foglyait. — Ha a verésnek ezt a faj­­tá­­­t többet használnék ma, véget lehetne vetni az ifjú­­sági bűnözésnek, — magya­­rázta ostorozásának atyai voltát Roger. Erre halálos csend lett a frankfurti vá­­rosi tanács nagytermében, amely a tárgyalás színhe­­lyéül szolgál. A karzatról fél hangosan felhangzik: „Szé­­gyen és gyalázat!” rendszerint igen mér­­sékelt és csendeshangú el­­nöklő Hans Hofmayer bíró rácsap az asztalra. ״ Fogja be a száját és üljön le!” Boger dühösen néz a bíró­­ra, összecsapja a bokáját, amint az SS-ben tette és leül. Egyes tanúk számára, Boger, aki pisztollyal és korbáccsal a kezében jár­­kált a táborban, még min­­dig félelemgerjesztő alak. Joachim Caesar, volt SS- dandártábornok, féléviken Bogerre tekintve, ezt mor­­mogta: „Nem emlékszem...” amikor Hofmeyer bíró fel­­olvasta a vizsgálat alatt tett tanúvallomását. Caesar ebben leírta, hogyan próbálta megmen­­teni az egyik hozzá beosz­­tott fogolynőt Bogertől, aki meg akarta ölni az as­­­­szonyt, mert szerelmes le­­velet írt az egyik fogoly­­nak. A küzdelemből Boger került ki győztesen. Legalábbis ezt mondta Caesar extábornok az előze­tes vallomásban. Most Bo­­ger vigyorogva vette tudo­­másul Caesar emlékezőte­­hetségének gyengülését. Boger vigyorgása alig el­­fojtott nevetésbe csapott át, amikor Karl Seefeld stutt­­garti szakács tanúvallomása került sorra. A vizsgálat alatt Seefeld azt mondta, hogy látta, amikor Roger meg­­ölt egy csecsemő ikerpárt, mert gyerekkocsijukat ha­z­a akarta küldeni Berlinbe, a tárgyalóterem közönsége egész nyilvánvaló ellensé­­geskedéssel fogadja a zsidó tanúkat, akik borzalmas szenvedéseikről beszámol­­va, felidézik a németek bűnös múltját. ,,Úgy tűnik, még mindig vannak olyan honfitársaink akik jobban szimpatizálnak a vádlottakkal, mint áldo­­zataikkal” — panaszolja az egyik nagy német lap tudó­­sítója. ״ HA NEM LETT VOLNA SZŐRÖS A LÁBAM .. — panaszolta Cuevas a ״ lebukás” után Mexico City városi bör­­tönében végetért a látoga­­tási nap. Az utolsó látoga­­tó csinos, fiatal, barna le­­ány volt. Viszontlátásra kedvesem — hunyorított a börtönőr az első kapunál — ha a fegyenc után szüksége van egy börtönőrre, csak jöjjön hozzám egész nyugodtan... A lány rámosolygott az őrre és ringó léptekkel to­­vábbment. A fegyőr utá­­na nézett, mégegyszer meg­bámulta a lányt és elisme­­réssel bólintott. A második kapunál idő­­sebb őr állott, nem sok ü­gyet vetett az események­­re. A harmadik és utolsó kapunál álló őr azonban nem tudott ellentállni a kísértésnek. Rávágott a lány ringó derekára. Az ilyen fegyenceket látoga­­tó lánykákkal úgysem kell túl érzékenynek lenni. A „barátságos simogatás” következtében azonban el­­csúszott a lány szél.11 h­aja és amint a látogató leha­­jolt, hogy felhúzza leesett ruhadarabját, elővillant,­­ izmos, szőrös férfilába... A szőröslábú lány persze pillanatok alatt visszake­­rült a fegyházba, ahol a börtönigazgató irodájában levetette barna parókáját, kioldotta melltartóját, s teljes valójában állott az igazgató előtt. Ő volt a 19 esztendős Manuel Cuevas, az élet­­fogytiglani fegyh­ázra ítélt fegyenc. Hosszú ideje tervezte a szökést. Barátnői óvatosan csempészték be a különbö­­ző látogatások során a pa­­rókát, a női ruhát, a mell­­tartót, az alsószoknyát és a többi kelléket. Cuevas hosszú ideig gyakorolta a jellegzetes, ringó női já­­rást. Végül pedig elkérte egyik fegyenctársától a lá­­togatási nap délutánján fe­­lesége belépőcéduláját s útnak indult. Tulajdonkép­­pen minden sikerült is vol­­na, ha Manuel nem túloz­­za el a dolgot és nem rin­­gatja magát oly csábítóan a fegyőrök előtt. Szomorúan mondotta bal­­sikerük­ szökése után: — Egy dologról feledkez­tem meg. Elfelejtettem le­­borotválni a lábszáramat. Ha nem lett volna olyan szőrös a lábszáram, m״״ a szoknya leh”H־ lsa sem lep­­lezett volna le ... Mennyi a 140 kilós művészi mozaiklap vámja Haifa — (Az Új Kelet tudósítójától). — Mordecháj és Mirjám Gumpel, ismert haifai képzőművészek a múlt héten egy 10 kiló sú­­lyú mozaiklapot küldtek lé­­gi teherszállítmányként Lon­don­ba, amelynek motívumai a Zodiac 17 jelét ábrázolják közepén a nap koronájával. A mozaikot a Swiss-Israel Trade Bank rendelte, mely­­nek sokemeletes ultramo­­dern székháza a város szí­­vében épül fel a City le­­rombolt területén. A londoni vámhivatal egyelőre visszatartja a mo­­zaiklapot, mert a szakértők még nem döntötték el, hogy azt milyen tarifa szerint kell elvámolni. A Gumpel-házaspár egy másik művészi mozaiklapja a nemzetközi vasúti szerve­­zet székházát díszíti Páris­­ban. Gumpelék azt állítják, hogy a jövedelmi adó és a vámhivatal az a két intéz­­mény, amely legmagasabb­­ra értékeli művészi munká­­jukat.

Next