Uj Kelet, 1964. június (44. évfolyam, 4820-4845. szám)

1964-06-01 / 4820. szám

Akik búcsúzni jöttek Az El-Al igazgatóságá­­nak utasítására a New­ Yorkba irányuló 211 számú repülőjárat tegnapi utasait jóelőre felszólították, hogy kivételesen hamarabb jelentkezzenek a repülőté­­ren, mert a 211-es járat ezen a vasárnapon különle­­ges utast visz és a menet­­rendtől eltérően, valamivel korábban száll fel. A rendőrség és a katona­­ság különböző ״ rendes” és parádés öltözékű díszegy­­ségei már a kora reggeli órákban „megszállták” a luddi repülőteret. Az utaso­­kat fél nyolcig bezárólag kivétel nélkül elhelyezték má­r a központi épület előtt nyújtózkodó széles kifutó­­pályán várakozó repülőgép­­ben. Amikor Lévi Eskol ko­­csija 7 óra 45 perckor a repülőtérre érkezett, a „ren­­des” utasok már mind a he­­lyükön ültek. A miniszter­­elnök és kísérete szállt fel utoljára a Boeing-707 ha­­talmas gépmadárra. A miniszterelnök sötét­­kék öltönyt, nyakkendőt vi­­selt, felesége, Mirjám Eskol *ך־״............................. A repülőtéren a kormány­­főnek kijáró szertartás ke­­retében búcsúztatták Lévi Eskolt és vele együtt utazó hitvesét, Mirjám asszonyt. Ez a megállapítás azonban csak részben igaz. Mert a luddi repülőtéren lefolyt rö­­vid, alig tízperces búcsúz­­tatás is Eskol egyéniségé­­nek, felfogásának, személyi­ségének sajátos jegyét vi­­selte magán. — Kinderlooh! Nem aka­­rok nagy traszkot. .. Gye­­rekek, nem akarok nagy hűhót! ... így, ezekkel a szavakkal ״ építette le” a miniszterel­­nök közeli munkatársait, a Lévi Eskol körül egyre job­­ban kibontakozó — és túl­­nyomó részt valóban fiatal tehetségekből álló — izraeli ״ agytröszt” tagjait, amikor az ״ Eskol-fiúk” a repülő­­téri búcsúztatás részletei­­nek javaslatát terjesztették elő. A bennfentesek szerint Lévi Eskol valósággal ״ meg­ijedt”, amikor a külügymi­­nisztérium protokolláris ügyosztályának eredeti ter­vét az asztalára helyezték. — Hogyan! ? Mindezt a ceremóniát az én számom­­ra?... Nem fiuk, ez sok nekem . .. Csak a szigorúan kötelező búcsúztatást! De a miniszterelnök vé­­gülis mégiscsak miniszter­­elnök. Annak ellenére, hogy sokkal inkább, mint min­­denki más valósággal ״ rab” ezen a 11 napos amerikai körúton a protokoll szabá­­lyai fölött őrködő ceremó­­niamesterek kezében, mégis volt annyi ״ befolyása”, hogy valamit ״ húzott” a repülőtéri szertartásból, így azután minden ״ Es­­kel-stílusban” folyt le, pedig sötét kosztümben je­­lent meg a férje oldalán. A jelek szerint emelke­­dett hangulatban lévő mi­­niszterelnököt a repülőtéren központi személyiségek tá­­bora várta már, hogy elbú­­csúzzon tőle fontos állami küldetése előtt. A búcsúz­­tatók élén Kádis Luz ház­­elnök állt. Rajta kívül fel­­sorakozva várták a minisz­­terelnököt a kormány ösz­­szes tagjai, élükön Aba Even helyettes miniszterel­­nökkel, aki Eskol távolléte alatt a miniszterelnöki te­­endőket látja el. Kijött a repülőtérre el­­búcsúzni Mih­ail Bodrov szovjet nagykövet, a diplo­­máciai testület doyenje, az amerikai nagykövetség ügy­vivője, — a nagykövet ma­­ga Washingtonba repült né­­hány nappal ezelőtt az Es­­kel-körút előkészítésére —, továbbá Jich­ák Rubin tá­­bornok, vezérkari főnök, Joszéf Nádimiász, a lelépő országos rendőrfőparancs­­nok, akinek talán ez volt utolsó hivatalos, nyilvános szereplése rendőregyenruhá­jában, s ott volt Reuvén Bárkát, a Mápáj főtitkára, továbbá számos magasran­­gú állami főtisztviselő. A gyanús virágcsokor Mielőtt Lévi Eskol mi­­niszterelnöki minőségében első alkalommal külföldre utazott volna, megtekintet­­te azt a tiszteletére kivezé­­nyelt hatvantagú díszőrsé­­get, amelyben a tisztiiskola kadétjai tisztelegtek előtte fegyverükkel. És a díszőr­­ség megtekintése, a kézfo­­gások, valamint a repülő­­tér kifutópályáján rögtön­­z­ött „sajtófogadás” után megszólaltak a katonák kürtjei, a dobosok is műkö­­désbe léptek és ennek a vo­­kális búcsúztatónak a hang­jaira a miniszterelnök és kísérete elfoglalta a Boeing 707 elsőosztályú részlegét. Semmiféle változtatást nem k­özölt az El-Al az első osztály berendezésében. Min­den úgy várta a miniszter­­elnököt és kíséretét, mintha közönséges, elsőosztályú utasok lennének. Az egyetlen eltérés talán kizárólag abban mutatko­­zott meg, hogy az elsőosz­­tályú repülőkabint a bizton­sági hatóságok emberei ki­­vételes gonddal vizsgálták felül a magasrangú utas fel­szállása előtt. A szigorú biztonsági óvintézkedések egyébként nemcsak a repü­­lőgépen belül, de a repülő­­téren is érvényesültek. A dolgok odáig mentek, hogy a biztonsági közegek még azt a virágcsokrot is meg­­vizsgálták, amit az El-Al igazgatósága Mirjám Eskol­nak kívánt átnyújtani az indulás előtt. „Nem lehe­t semmiféle meglepetés!” —- mondta va­­laki, s ezzel arra kívánt utalni, hogy a miniszterel­­nököt és kíséretét az em­­bernek és tisztségének ki­­járó tisztelettel és elővigyá­­zatossággal veszik körül ezen útján. Rajtuk kívül azonban lesznek még mások is Lé­­vi Eskol kíséretében. Ezek azonban már előzőleg az USA-ba repültek, hogy a helyszínen tegyék meg a szükséges előkészületeket. Tegnap délután már ők is csatlakoztak az Eskol-cso­­porthoz. Kik ezek az „előre kül­­dött őrsök” Amerika föld­­jén? Teddy Kollek miniszter­­elnökségi államtitkár aki általános amerikai ügyek­­ben és különböző amerikai személyiségekkel való kap­­csolatok kiépítésében, talál­­közök és he­y - ־ g szervezésében ״ erős” a fő­­tisztviselők között. Ugyan­­csak Amerikában várta a miniszterelnököt Simson Arad, a külügyminisztérium amerikai ügyosztályának főnöke, s Syd Apfelbaum — Avic­ál, aki amolyan ,,ösz­­szekötő” szerepét tölti majd be a miniszterelnök és az amerikai nagyközönség kö­­zött. Végül, de nem utolsósor­­ban­­— sőt inkább az elsők között — kell említeni Av­­raham Harman washingto­­ni nagykövetet, aki Ameri­­kában a két lábon járó ,,Mr. Israel” és természetszerű­­leg mindenütt megjelenik a miniszterelnökkel. Ezek hát azok a személyi­­ségek, akik Lévi Eskol mi­­niszterelnök most megkez­­dődött 11 napos amerikai körútján — mindenki a ma­­ga területén — részt vesz abban a kollektív erőfeszí­­tésben, amelynek egyetlen végcélja minél teljesebb si­­kerre vinni Izrael minisz­­terelnökének hivatalos és nagyfontosságú nemzeti kül­detését. A 4 211-es repülőjárat elindult..ס Gyors búcsúztatás a fuddi repülőtéren — Lévi Eskol miniszterel­nök 11 napos­ amerikai körútjának kezdete — ״ Nem örül miniszterelnök úr, hogy elhagyja a c­ám­­színt. — tette fel tegnap Lévi Eskolnak a kérdést egy Újságíró a luddi repülőtéren, mielőtt Izrael 69 éves kor­­mányfője és kísérete a repülőgéphez vezető lépcsőkön megindult volna. — Először is úgy hallottam, hogy a chámszin már meg­­tört... Másodsorban sohasem érzek különös örömet, va­­lahányszor elhagyom az országot — felelte kapásból, de­­rűs mosollyal Lévi Eskol miniszterelnök és hadügymniszter. Eskol miniszterelnök­ hosszú heteken át tartó gondos előkészítés után tegnap reggel 8 órakor az El-Al nemzeti légiforgalmi társaság Boeing 707 típusú lökhajtásos utas­­szállító gépének 211-es számú repülőjáratával Párizson ke­­resztül az Egyesült Államokba utazott. ESKOL: RETTENETESEN FOGTOK HIÁNYOZNI NEKEM!!! Luvráni, a kormányfő po- t a miniszterelnök katonai fizikai titkára, továbbá I titkára csatlakoztak a ki- Jicc­ák Niszijáhu ezredes,­í­sérethez. Az ״ előőrsök” Amerikában PERESZ Washingtonban is tanácsot ad ... LÉVI ESKOL ״ Legfőbb feladatom megmagyarázni helyzetünket EVEN a távollét idején״ Első’ .״COPYRlGH'l BY MAAJUV”) ff״Pater Espresso A konzervatívnak ismert anglikán egyház is a re­­formok útjára lépett. Legutóbbi kongresszusán fel­­szólította papjait, hogy lépjenek ki a templomok el­­zártságából. Teremtsenek kapcsolatot az élettel, s a huszadik század szellemének megfelelő eszközökkel igyekezzenek híveket szerezni a vallástól eltávolodott emberek között. Az utasítást a papok egy része meg is szívlelte, de a legmesszebbre mégis Malcolm Boyd főtisztelendő jutott a reformok terén. Detroit kávéházait és esz­­presszóit keresi fel. Itt prédikál és olvassa fel a szent evangéliumot. — Azért megyek kávéházba, mert itt nem viselnek álarcot az emberek. Az ő nyelvükön beszélek hozzá­­juk, s remélem, hogy így jobban megértenek! — mondja Malcolm Boyd, akit Pater Espressónak ne­­veztek el. Különben Boyd 1954-ig film- és televízió-rendező volt, de ez nem elégítette ki. Mint mondja, művészi tapasztalatai nem voltak hiábavalóak. Megismerte a hatáskeltés eszközeit és ezeket egyháza érdekében használja fel. A testőrök Amerikában is fegyvert viselnek A biztonsági óvintézkedé­­sek iránti figyelemre egyéb­ként jellemző, hogy wa­­shingtoni nagykövetségünk­­nek sikerült elérnie a State Department és a Fehér Ház illetékes tényezőinél, hogy a miniszterelnök kíséreté­­ben utazó izraeli testőrök­­— egészen kivételes módon — engedélyt kaptak, hogy Amerika területén, sőt mi több, még a Fehér Ház fa­­lain belül is fegyvert visel­­jenek... Ezt az engedélyt az ame­­rikai kormány csak a leg­­ritkább esetben adja meg. Az amerkai biztonsági szol­gálatok hivatalból amúgy­­is árgus szemekkel őrköd­­nek minden odaérkező hi­­vatalos vendégre, aki az elnök meghívására utazik az Egyesült Államokba. A rendkívül fontos személyi­­ségek” őrizetével megbí­­zott amerikai titkosszolgá­­lat azonban általában le­­hetővé teszi, hogy a láto­­gató külföldi államférfiak ״ saját testőröket is” hozza­­nak magukkal. A feltétel azonban mindig egy: a külföldi testőrök nem visel­hetnek fegyvert. Légi Eskol miniszterel­­nök esetében azonban az amerikai titkosszolgálat ki­vételt tett és így a mi­­niszterelnököt árnyék mód­­jára követő testőrök Phi­­ladelphiától egészen New Yorkig és a washingtoni, floridai, californiai, csiká­­gói közbeeső állomásokon át végig fegyvert viselnek majd. Ezek a kísérők azonban igen diszkréten, feltűnés nélkül, név nélkül szerepel­­nek csak Eskol körül. Ve­­lük elentétben a nyilvános­ság, a rivaldafény közép­­pontjában állanak azok a különböző rangú és beállí­­tottságú szakértők, tanács­­adók, akik az „Eskol Ame­rikában” akciót előkészí­­tették és most Lévi Eskol kíséretében vele együtt az Újvilágba utaznak. ­ Agytröszt a kíséretben A nyilvános kísérők kö­­zött természetesen első he­­lyn szerepel Mirjám Eskol, a miniszterelnök hitvese, aki főként a társadalmi funkcióknál játszik majd központi szerepet a minisz­­terelök mellett. A hivatalos személyisé­­gek között pedig, akik teg­nap reggel a 211-es repülő­­járat első osztályán Eskol­­lal együtt Amerikába repül­tek, Simon Peresz hadügyi alminiszter áll, aki a leg­­főbb tanácsadó és szakértő lesz a katonai-biztonsági jellegű tárgyalásoknál. Ál­­talános poltikai kérdések­­ben dr. Chájim Jachil kül­­ügyi államtitkár áll majd Lévi Eskol rendelkezésére, míg a nagyhatalmak közel­­keleti politikájának, az or­­szágos vízhálózati terv és az UNO ügyeinek, továbbá az arab menekültek prob­­lémájának a szakreferense Jákov Herzog helyettes külügyi államtitkár lesz, akit szintén csatoltak az Eskol-kísérethez. A miniszterelnök szemé­­lyes kabinetirodájából Úri Kiosztották a natan­­jai munkástanács művészeti díját Natanja (Az Új Kelet tu­­dósítójától).­­ Most került első ízben kiosztásra a na­­tanjai munkástanács ez idén létesített művészeti díja. A 250 fontos díjat minden esetben zenei, vagy plasztikus művészeti ágak­­ban, — festészet, szobrá­­szat, grafika —, legsikere­­sebben szereplő natanjai művésznek ítélik oda. Ez idén a díjat Misa Kochávi festőművész, Natanja egyik vátik lakója nyerte el, — amint azt Ávrám Jáhel, a munkástanács kultúr- és propagandaosztályának ve­­zetője beszédében hangsú­­lyozta, a bizottság egyhan­­gú véleményezése alapján. Kochávi a harmincas évek kezdetén alistázott Besszarábiából. 11964 VI1 Új Kelet - Amerika egyik legismertebb autóversenyzőjét halálos baleset érte Eddie Sachs nekiment az előtte száguldó David Mac­­donald kocsijának, kigyulladt és a következő verseny­­autóval is összeütközött Ronnie Duman pedig sú­­lyos sebesüléssel kórházba került. A baleset a máso­­dik forduló után történt, amikor Macdonald autója a falba ütközött és forogni kezdett. Utána jött Bobby Unser, akinek a bátyja 1959-ben ugyanebben a ver­senyben vesztette életét. Bobbynak ezúttal szerencsé­je volt, mert autója beleüt­­között Macdonald kocsijá­­ba, nekivágódott a falnak, de ő kirepült belőle, mi­­előtt a kocsi kigyulladt és horzsolásokkal úszta meg a balesetet. Ezután jött Sachs, akinek autója be­­lerohant Macdonald kocsi­­jába és kigyulladt, majd egy pillanat múlva nekiro­­hant az utána jövő Dumán autója. Ugyancsak megsebesült egy ötödik versenyző, Johnny Rutherford is, de kezelés után elengedték a kórházból, amelyben a 37 éves Sachs égési sebekben halt bele. Macdonald janzár­takor a halállal vívódott, míg Duman, aki harmad­­fokú égési sebeket szenve­­dett, nincs életveszélyben. Indianapolis, (UPI). — Amerika egyik legismer­­tebb autóversenyzője, Ed­­die Sachs tegnap halálát lelte az évi 500 mérföldes versenyben, David Macdo­­nald halálosan megsebesült.

Next