Uj Kelet, 1971. április (52. évfolyam, 6905-6928. szám)
1971-04-22 / 6922. szám
Ill KEIET alapító főszerkesztő: Dr. marton ernő דסימה ךרועהו :־ןושארה ר־׳ד .א ןוטרמ ל״ז 6922. szám TEL-A VÍV, 1971. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK 35 AGORA 6 OLDAL WASHINGTONI HÍREK SZERINT Illiam Rogers május elején Izraelbe és Egyiptomba látogat Az Egyesült Államok még tanácskozni akar Izraellel a részleges megoldásra vonatkozó javaslatairól, mielőtt eljuttatja Egyiptomnak ־־־ Kairó tárgyalási alapnak sem tekinti az izraeli ellenjavaslatot, de nem szakítja meg a tárgyalásokat Washington (Reuter, IFP). — William Rogers amerikai külügyminiszter látogatást akar tenni Izraelben és Egyiptomban május elején — közölték tegnap jólértesült körökből. Lehetséges, hogy Rogers más arab fővárosokat is felkeres a Központi Szövetség Ankarába összehívott konferenciája után. Ez a megbeszélés május elsején fejeződik be. Az amerikai külügyminiszter tárgyalni fog az arab és az izraeli vezetőkkel számos problémáról, amelyek a közelkeleti helyzetet érintik, beleértve a megegyezés lehetőségét Egyiptom és Izrael között a Szuezi-csatorna megnyitásáról. Párizs. (Reuter, IFP). — A francia nemzetgyűlés óriási többséggel elutasította a Jacques Chaban Delmas miniszterelnök kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Csak 95 képviselő a 487 közül szavazott az indítvány mellett. Két ellenzéki képviselő kezdeményezte a bizalmatlansági indítványt, főként a francia kormány közelkeleti politikája miatt. Keddi beszédében a miniszterelnök úgyszólván nem is érintette a közelkeleti kérdést, ami nagy felháborodást keltett az ellenzéki Rogers vasárnap indul el Washingtonból Londonba. Az angol fővárosban részt vesz a SEATO (Délkelet-Ázsiai Szövetség) értekezletén, amely kedden nyílik meg. Rogers megbeszéléseket folytat majd az angol kormány vezetőivel is, képviselők körében. Chaban Delmas a tegnapi ülésen elhangzott éles kritikára válaszolva kijelentette, hogy a kormány deklarált politikájához híven, nem szállt fegyvert a Közelkeletre, amíg a háborús állapot tart. Az ellenzék tiltakozása akkor jutott tetőfokára, amikor Chaban Delmas kijelentette, hogy Líbia szerepe a hármas arab föderációban még nincs tisztázva, tehát Libia nem tekinthető harcoló félnek, így védelmezte meg a francia—líbiai szerződést 110 Mirage gép eladására. Washingtoni diplomáciai körökben az a vélemény, hogy to■vábbi tanácskozásokra van szükség Izrael és az Egyesült Államok között, mielőtt az izraeli javaslatokat, amelyek válaszul szolgálnak Ánár Szádát ismert tervére a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatban, eljuttatják az egyiptommi kormányhoz. Az izraeli és az egyiptomi tervek közötti lényeges különbség megnehezíti az amerikai kormány közvetítői szerepét. A Francia Távirati Iroda hírmagyarázata szerint a közelkeleti kérdésben folyó tárgyalások kievickéltek a kátyúból, de nem lehet számítani a Szuezicsatorna újbóli megnyitására rövid időn belül. Ez a benyomás uralkodott tegnap Washingtonban Jigál Áron helyettes miniszterelnök távozása után A hírügynökség szerint az amerikai kormány vezetői meg vannak elégedve azzal, hogy Izráel végre választ adott Ánvár Szádát elnök javaslataira, mindamellett nincs egyetértés az Egyesült Álla■mok és Izráel között, az Izráel ál■ tal ismertetett feltételek tekintetében. Két fő akadálya van annak, hogy a Szuezi-csatorna megnyitásáról a megállapodás a közel■ jövőben létrejöjjön: 1. Izráel ellenzi, hogy egyiptomi, vagy szovjet csapatok átkeljenek a Csatornán az izraeli erők részleges visszavonulása után, mert Egyiptom birtokába akarja keríteni a Szuezi-csatorna keleti oldalát. 2. Izraelnek az a véleménye, hogy a részleges visszavonulás különálló lépés, amely nem döntő a végső rendezés szempontjából, Egyiptom pedig azt akarja, hogy ez kezdete legyen Izrael visszavonulásának a megszállt területekről. Az El Áhrám tegnap közölte, hogy Egyiptom még tárgyalási alapnak sem tekintheti azokat a javaslatokat, melyeket Jigál Áron nyilatkozatában ismertetett. Egyiptom azonban nem fogja azonnal visszautasítani az izraeli ellenjavaslatokat, hanem folytatja majd az érintkezéseket az Egyesült Államokkal, jelenlegi álláspontjának védelmében és annak fenntartásával. Joseph Lisco külügyi alminiszter tegnap fogadta dr. Ásráf Rumbal egyiptomi ügyvivőt. Megbízható helyről közült, hogy megbeszélésükön Lisco nem adta át Egyiptomnak Izrael ellenjavaslatait a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatban. A kihallgatást az egyiptomi diplomata kérte Jigál Áron helyettes miniszterelnök látogatása után. A külügyminisztérium szóvivője hangoztatta, hogy az Egyesült Államok közvetítő szerepe a Csatorna megnyitása ügyében nem korlátozódik csak jegyzékek kézbesítésére Jeruzsálem és Kairó között, hanem hosszú tanácskozásokat is magában foglal a felekkel, a megegyezés létrehozása érdekében. Jeruzsálemben közölték, hogy a kormány még nem hozott döntést William Rogers izraeli látogatásának lehetőségéről. VIHAR A FRANCIA NEMZETGYŰLÉSBEN A MIRAGE GÉPEK MIATT ABA EVEN: Senki sem követelheti tőlünk az állam létének veszélyeztetését . A vészkorszaknak tanulságai vannak, s biztonsági szempontból az a tanulság, hogy Izrael fennmaradásában a legfelsőbb parancsot látjuk, amelynél nincs nagyobb. Mindent követelhetnek tőlünk, csak azt nem, hogy veszélyeztessük ennek az államnak a biztonságát, miután olyan sokat vesztett ez a nép a katasztrófa korszakában — mondotta Aba Even a tel-avivi Hejcál Hátárbutban tartott emlékünnepélyen. — Biztonsági kérdésekben szélsőségesek vagyunk. Csak a biztonság fölötti szigorú őrködés tarthatja meg számunkra Izraelt. Csak négy évvel ezelőtt komolyan beszéltek Izrael elpusztításának lehetőségéről, az arab államok vezetői bosszúvágytól és gyűlölettől vezettetve tárgyaltak erről. A világ más fővárosaiban is beszéltek róla a tehetetlenség jegyében. Négy évvel ezelőtt a világ két részre oszlott. Az egyik, amelyik el akart bennünket pusztítani, a másik, amely semmit nem akart tenni ennek megakadályozására. Ezért kell vigyáznunk Izrael fennmaradására — hangoztatta a külügyminiszter. Közölték a harmadik elesett tiszt nevét A hadsereg szóvivője tegnap közölte a Bét Govrin közelében történt aknásítás harmadik áldozatának nevét. Az elesett tiszt Mordecháj Lusztig 42 éves őrnagy, Máoz Aviv lakosa. Lusztig őrnagyot, valamint az aknásítás két másik áldozatát, Nedivi ezredest és Rozén főhadnagyot tegnap délután teljes katonai pompával, nagy részvét mellett temették el a kirját-sauli temető katonai részlegében. Izrael hajlandó további indítványokat tenni Egyiptomnak Jeruzsálemben közzétették az Amerikához eljuttatott izraeli válasz jegyzék tartalmát ־־־ Az Egyesült Államok más nemzetközi tényezőkkel is tárgyal az izraeli javaslatokról Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától). — Izráel hivatalos jegyzékben közölte az Egyesült Államokkal azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén hajlandó hozzájárulni a Szuezi-csatorna megnyitásához. A jegyzék szerint Izrael hajlandó mérlegelni csapatai visszavonását a Csatorna vonalától bizonyos távolságra, ha Egyiptom kötelezi magát arra, hogy egyetlen egyiptomi, vagy szovjet katona sem lépi át a Csatornát és nem helyezkedik el annak keleti partvonalán, amelyen egy bizonyos sáv az izraeli haderők visszavonulása után szabadon marad. Ugyancsak követeli Izrael, hogy Egyiptom egyértelműen deklarálja a hadiállapot megszüntetését és hogy a végleges rendezésig, meghatározatlan ideig meghosszabbítottnak tekinti a tűzszünetet. Izrael feltételei közé tartozik az is, hogy a Csatornán minden nemzet számára biztosítva legyen a hajózás és hogy ez az elv maradéktalanul vonatkozzék izraeli hajókra is. Az izraeli jegyzék szerint a Csatorna megnyitásával kapcsolatos átmeneti elrendezést csak a végső elrendezés szakaszának lehet tekinteni, ez az elrendezés azonban semmiképpen sem lehet Izrael részéről bármilyen további visszavonulási kötelezettség vállalása. Mértékadó jeruzsálemi körök közölték tegnap, hogy Izrael feltételei, bár részletesek, de csupán elvi jelentőségűek és nem tekinthetők végleges határozatnak. Ha az egyiptomiak ezeket az elveket elfogadják tárgyalási alapnak, úgy Izrael hajlandó lesz további és részletes indítványokat előterjeszteni. Jeruzsálemben úgy vélik, hogy az Amerika által Egyiptommal közölt feltételeket az amerikaiak más nemzetközi tényezőkkel és így a nagyhatalmak képviselőivel is megtárgyalják. Az Egyesült Államok ezzel kapcsolatban állandó érintkezést tart fenn Izraellel és tájékoztatni fogja az izraeli kormányt az egyiptomi álláspontról, valamint a többi nagyhatalmak álláspontjáról. Jeruzsálemben megelégedéssel vették annak hírét, hogy a legutóbbi négyhatalmi megbeszélésen az amerikai delegátus jogosnak tartotta Izrael aggodalmát biztonságát illetően és indokoltnak tartja azt is, hogy Izrael követeléseket támaszt a fegyverkezési egyensúly fenntartására nézve. Mély fájdalommal jelentjük drága feleségem, édesanyánk és nagyanyánk HASZIKOVITS LENI Blaj — Givátájim elhunytát. Tegnap, szerdán, 1971 április 21-én helyeztük örök nyugalomra a nádlát-jiccháki temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD A Pusztulás és Hősiesség emléknapja előestéjén Országszerte emlékünnepélyeket rendeztek a mártírok emlékére A tel-avivi központi emlékünnepély szónoka Mose Kol miniszter volt Jigál Álon rádiószózata Az ország minden részében, a templomokban és nyilvános termekben, emlékünnepélyek vezették be tegnap este a Pusztulás és Hősiesség emléknapját. A templomokban külön imákat mondtak a hatmillió mártír lelki üdvéért, míg a mozik, színházak, kávéházak, bárok, éttermek és egyéb szórakozóhelyek zárva voltak. A hadsereg minden egységében félárbócra engedték a nemzeti lobogót. A Pusztulás és Hősiesség emléknapjának reggelén, ma reggel 8 órakor kétperces szirénabúgás lesz, amelynek tartama alatt leáll a munka és a forgalom szerte az országban. Izrael lakossága kegyelettel emlékezik meg a náci pusztítás hatmillió áldozatáról. A tel-avivi Mann auditoriumban rendezett központi emlékszertartás szónoka Mose Kol turisztikaügyi miniszter volt, aki beszédében azt hangoztatta, hogy a világ népeinek és elsősorban a nagyhatalmak megdöbbentő közönye tette lehetővé a hitleri fenevad pusztítását. Ez, valamint Izráel népének harca a megmaradt maroknyi zsidóság megmentéséért, Izráel elszigeteltsége az utóbbi 23 év három háborújában — mindez nehéz történelmi konzekvenciát jelent Izráel számára akkor, amikor meg kell határoznia állásfoglalását a biztonságáért folytatott politikai harcban. A továbbiakban hangsúlyozta Kol miniszter, hogy Izrael népe sohasem felejti el azt, ami a második világháborúban történt, amikor nem tették számunkra lehetővé, hogy megmentsük az európai zsidóság egy részét. Örökké emlékezni fogunk magunkrahagyatottságunkra Jenzsálem ostroma idején is, amikor egyetlen keresztény állam sem sietett segítségünkre. Az elszigeteltség traumája él bennünk, amikor meghatározzuk politikai vonalvezetésünket — mondotta a miniszter, aki a ״ Nizkor Velo Niskách” (Emlékezzünk és ne felejtsünk) szavakkal fejezte be beszédét. Az Amerikában tartózkodó Jigál Álon helyettes miniszterelnök még elutazása előtt hangszalagra rögzített emlékbeszédet mondott, amelyet tegnap este sugároztak a rádióban. Jigál Áron hangsúlyozta, hogy Izráel népe kitűnő emlékezőtehetséggel rendelkezik és minden izraeli ember lelke mélyén együtt érez az egész nemzet gyászában. Népünk egész történelmi útját súlyos tragédiák szegélyezik. Két ízben teljesen elpusztították az országot, két alkalommal kiűzték a népet ősei földjéről. Az inkvizíció, a keresztes hadjáratok, a pogromok és végül a náci pusztítás — sokmillió áldozatot követelt. Mindezek közül, méreteiben és súlyosságában a náci vészkorszak volt a legborzalmasabb. Ilyen pusztítást a sátán sem tudott volna végrehajtani — mondotta Áron miniszter. A továbbiakban a miniszter felidézte azoknak az anyáknak és apáknak az emlékét, akik az utolsó falat kenyeret is megvonták maguktól, hogy életben tartsák gyermekeiket, azokról, akik büszkén és hittel hordozták a sárga csillagot, Izrael védőpajzsát, amely akkor nem védelmezett. Ugyancsak megemlékezett hős gettóharcosokról és partizánokról, akik életüket áldozták fel az eleve elvesztett harcokban. Mi, a pusztulás árnyékában felnőtt generáció, szilárdan elhatároztuk, hogy népünk, vérünk nem lesz többé kiszolgáltatva a hóhérok kényekedvének. Izrael népe újjáépített hazájában megvédelmezi nemzeti létét és szabadságát. Ezért nem érhetjük be semmilyen barát garanciájával, hanem olyan határokat követelünk, amelyeket megvédhetünk és amelyek garanciát képeznek biztonságunkra. Mászádá nem esik el másodszor és Auschwitz nem lesz mégegyszer — zárta nagyhatású beszédét a helyettes miniszterelnök. A magyar jiluvi szervezetek emlékestje Tel-Avivban tel Avív (Az Új Kelet tudósítójától). A Hitácdut Oléf Hungária és a Bné Herzl közös rendezésében tegnap este megemlékezést tartottak a Pusztulás és Hősiesség emléknapja alkalmából. A zsúfolásig megtelt teremben Farkas Tibor, a HOH országos főtitkára vezette be az estet, majd Szamek Jákov főkántor mondotta el a Jizkor imát és az Él Máré Ráchámimot. Dr. Frenkel Jenő volt szegedi főrabbi tartotta meg ezután beszédét és méltatta a nap jelentőségét. Az est központi szónoka dr. Farkas Ervin, a Magyar Zsidók Világszövetsége new-yorki tagozatának ügyvezető elnöke volt, aki fennkölt szavakkal festett megrázó képet a magyar zsidóság pusztulásáról. Sugár Jenő színművész elszavalta Úri Cvi Grinberg egyik versét, amelyet Gréda József fordított és az emlékünnepély a Házikva hangjaival ért véget. Cfát (Az Új Kelet tudósítójától). — A Pusztulás és Hősiesség emléknapja alkalmából a cfáti Úr moziban emlékünnepélyt tartottak, amelyen Méir Mejbár polgármester, Berkovics Chájim Jiszráél magyar származású alpolgármester, valamint Cvi Zimermann Kneszet képviselő tartottak emlékbeszédet. A liturgiai részt Fried Mordecháj kántor látta el. Ugyanakkor a csáti magyarzsidó mártírtemplomban az ott elhelyezett 134 emléktáblán emlékmécsest gyújtottak meg. A SZOVJETUNIÓ ÚJ DIPLOMÁCIAI KEZDEMÉNYEZÉSBE FOG Hajlandó a négyhatalmi értekezleten kívül is javaslatokat tenni a közelkeleti krízis megoldására . Támadják az Egyesült Államokat a Szuezi-csatorna megnyitása érdekében kifejtett közvetítése miatt Moszkva. (Reuter). — A szovjet fővárosban az a vélemény, hogy a szovjet vezetők most aktívabb politikai tevékenységet kezdenek a közelkeleti kérdés megoldása érdekében. Ezt a feltevést a közös szovjet—egyiptomi nyilatkozat megjelenése váltotta ki diplomáciai megfigyelőkből. Az El Áhrám szerint a Szovjetunió és Egyiptom megállapodtak új közös lépésekben a közelkeleti helyzet normalizálása, valamint a béke és a biztonság helyreállítása érdekében. Mahmud Riád egyiptomi külügyminiszter látogatásának befejezése után a Pravdában közzétett nyilatkozat szerint Alexej Koszigin miniszterelnök és Andrej Gromiko külügyminiszter arra a következtetésre jutottak Mahmud Riáddal folytatott megbeszélések után, hogy a tartós béke nem állhat helyre, csak a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata alapján és az izraeli csapatok teljes visszavonulása után a megszállt területekről. A nyilatkozat azzal vádolja Izraelt, hogy negatív álláspontot foglalt el Gunnar Jarring javaslataival szemben és megállapítja, hogy Izrael politikája provokáció a békeszerető államok és a világ közvéleménye ellen. Izráel ezzel a világbékét és a nemzetközi biztonságot veszélyezteti. A szovjet álláspont világosabban jutott kifejezésre a négy nagyhatalom UNO megbízottainak keddi tanácskozásán, amikor Jakub Malik szovjet megbízott élesen bírálta az amerikai diplomáciát, amely a Szuezicsatorna megnyitására törekszik. Málik azt állította, hogy ez a részletmegoldás is a négyhatalmi konferencia hatáskörébe tartozik. George Bush amerikai delegátus azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok Izrael és Egyiptom kérésére közvetít a Csatorna megnyitása érdekében, de Washington változatlanul támogatja a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatát és a Szuezi-csatorna esetleges megnyitásában lépést lát a közelkeleti válság általános rendezése felé, a B. T. határozatának szellemében. A kairói El Áhrám moszkvai jelentése alapján közli, hogy a Szovjetunió új kezdeményezésbe fog a válság megoldása érdekében, a négyhatalmi megbeszélések keretein kívül is. Diplomáciai körök az El Áhrám cikkéből arra következtetnek, hogy a Szovjetunió, amely eddig vonakodott bármit is tenni a négyhatalmi megbeszéléseken kívül, most újra a közvetlen diplomáciai tárgyalások útjára lép és javaslatokat fog tenni a három nagyhatalomnak és valószínűleg U Tant főtitkárnak, valamint dr. Gunnar Jarringnak is. Riád az El Áhrám szerint közölte Moszkvával, hogy Egyiptom hozzájárul minden lépéshez, amelyet a Szovjetunió tenni fog garanciák nyújtása érdekében, az Izrael és az arab államok közötti viszály rendezésére. Egymillió fontos polgári kereset Az adóhivatal tegnap közel egymillió font összegű polgári keresetet indított a tel-avivi törvényszéken Élijáhu Záluf rámátgáni építkezési vállalkozó ellen. Az adóhivatal szerint Záluf 1959- től 1970-ig, tehát 11 éven át nem nyújtott be adóvallomást és az adóhatóságok becslése szerint a tőle járó adó, kbtakölcsön és büntetés együttesen 967 ezer fontot tesz ki. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet tegnap esti jelentése szerint az idő ma változatlanul kellemes, enyhén felhős lesz, némileg emelkedő hőmérséklettel. Várható hőmérséklet: Jeruzsálem 9—18, Tel Aviv 14—22, Haifa 13—21, Afula 6—20, Naharia 10—23, Ludd 8—23, Beér Séva 8—23, Éjlát 14-28 fok. ... . ... • . ... Három új klitaközpontot nyitnak és további Három létesítéséről tárgyalnak Uzi Nárkisz szerint 40—45 ezer olé érkezik a folyó évben Haifa. (Az Új Kelet tudósítójától). — Uzi Nárkisz, a Szochnatalijja osztályának igazgatója 40—45 ezer főre becsüli az 1971- ben várható élék számát. Az év első három hónapjában 9 ezer olé érkezett az országba, de a prognózis számításba veszi, hogy a nyári hónapokban az alisja üteme megerősödik, főleg az Egyesült Államokból és Kanadából. Nárkisz közölte, hogy a sikunügyi minisztérium építkezési tervei készen állnak az esetben, ha az alista a várakozáson felüli méreteket öltene, de hozzátette, hogy a társadalmi és gazdasági klita terén rögtönzött megoldásokra lesz szükség. Elmondotta, hogy féléven belül a kutaközpontok bennlakó alpánok és az átmeneti élőotthonok befogadó képességét további háromezer férőhellyel 15 ezerre bővítik, miután a jelenlegi alijja 70 százaléka elhelyezkedése előtt átmeneti lakásra szorul. A nyáron Párdesz Chánán, Atlitban és Givát Ádán új kútaközpontokat nyitnak, összesen ezer férőhellyel és további kútaközpontok létesítéséről tárgyalnak Tivonban, Migdál Háémekben és Kirját Jámban. Nárkisz reméli, hogy az északi körzeti új klitaközpontok megnyitásával az olék nagyobb számban fognak letelepedni Haifa városában, amely főleg lakáshiány miatt a múlt évi 42 ezer főnyi alijjának mindössze 5 százalékát fogadhatta be. Egy kérdésre válaszolva elmondotta, hogy az új orosz alijta egyik problémája az idős élék elhelyezkedési nehézségei. Ugyancsak közölte, hogy az elmúlt években a jerida arányszáma stabil maradt és az új oléknak csak 6,7 százaléka tér vissza származási országába úgyszólván kizárólag nyugati államokba.