Uj Kelet, 1971. július (52. évfolyam, 6980-7005. szám)

1971-07-22 / 6998. szám

Küzdelem a ״ ráisz”-ok ellen AZ ÁLLAMI MUNKÁSKÖZVETITŐ HARCA AZ ARAB ״ MU­KÁSKÖZVETITŐK ELLEN Ehherétt alkalmazzák a gyerekeket és a rá­­­­szoruló munkásokat — A ráiszok napi keresete 500—600 font — A munkahivatal ״ komman-­­dója” és a rendőrség igyekszik rendet terem-­­ teni a munkás-dzsungelben A munkáshiány megteremtette a dolgozók ״ fekete­piacát’’, első­­sorban a felszabadított területeken élő arabság körében. Ez az álla­­pot számos visszás helyzetet teremtett, amely bizonyos esetekben jól emlékeztet bennünket a századforduló legsötétebb munkás-kizsák­­mányoló éveire. Az izraeli munkásbíróságok havonta tucatjával tárgyalják azok­­nak az izraeli zsidó és arab vállalkozóknak az esetét, akik az állami­­ munkaközvetítő megkerülésével fogadnak fel munkásokat, és eze-L 1 ....11-»-•»‹. .. 1. V... 14 11..I..1. 11 .1 1 1 I ' KJun1,11 ,1111,1,11 111'lan­.iuijuni Az izraeli törvény tiltja az álla-­­­mi munkaközvetítő megkerülését­­ és a dolgozók embertelen kihasz-­ nálását. A büntetések viszont olyan alacsonyak, hogy a vállal­­kozóknak kifizetődik az olcsó „fe­­kete”­munkás alkalmazása. Te­­gyük hozzá, hogy a mezőgazda­­ságban, az építkezésben és a gyár­­iparban nagy szükség van ezekre a dolgozókra, akik általában a ״ ráisz”-ok (arabul fejet jelent) —ן nevezzük őket munkaközvetítők-­ nek — útján jutnak munkához íz-1­ráelben. Ezek a dolgozók gyakran 4—5 arabok, embertelenül kihasznál­­ják a munkára szoruló testvé­­reiket, sőt attól sem riadnak vissza, hogy zsenge kisfiúkat, vagy süldőlányokat küldjenek dolgozni. Ezek a dolgozók gyakran 4—5 font napibért kapnak, sőt néha még azt sem, mert a fizetésüket a családfő, vagy az egyik család­­tag veszi fel. A ráiszok még az alacsony bé­­rű munkások szállítása mellett is meggazdagodnak, mert gyakran a bér 40—50 százalékát kitevő ״ közvetítési díjat” és útiköltséget számítanak fel a munkásoknak. Más szóval: egy ilyen ״ vállalkozó” napi ke­­resete 500—600 font, amely után még jövedelmi adót sem fizet Az állami munkaközvetítő el­­határozta, hogy felveszi a harcot a ráiszok ellen. Elsősorban azért, hogy megőrizze presztízsét és mint azt a törvény előírja, az egyetlen közvetítő tényező legyen az izraeli dolgozók és munka­­adók között, másodszor, és nem utolsósorban pedig azért, hogy megakadályozza a ráiszok műkö­­dését és a rászoruló dolgozók embertelen kihasználását. Az állami munkaközvetítő kü­­lön „kommandókat” létesített, amelyeknek megbízatása az, hogy felkutassák és a törvény elé ál­­lítsák a ráiszokat és az izraeli te­­rületen lévő munkaadókat, akik megkerülik a foglalkoztatási tör­­vényt. Öt ilyen négytagú különítmény járja autón állandóan az or■ szágutakat, főleg a zöld határ közelében, már a kora reggeli óráktól kezdve. Felkeresik azokat a helyeket, ahol az arab munkások gyülekeznek, hogy a zöld határon túlra utaz­­zanak dolgozni, majd a munká­­sokkal teli teherautókat nyomon követik a munkahelyig, ahol meg­­állapítják, hogy a törvény széllé■ mében alkalmazott munkásokról van-e szó. Ha törvényszegést fe­­deznek fel, azonnal jelentést tesz­­nek. A ráiszok elleni hadjárat már két éve folyik — magyarázza Ej­­zik Leviátán, az állami munka­­közvetítő főtisztviselője, aki a ״ kommandók’ vezetője. Leviátán megmagyarázta, hogy bizonyos munkaágakban, így például na­­rancsszüret, már sikerült a mini­­mumra csökkenteni a ״ fekete munkaközvetítők” tevékenységét, ן azonban nehezebb a helyzet a kis ן vállalkozókkal, akik mezőgazda­­­­sággal, vagy építkezéssel foglal­­­­koznak és csak kisszámú munkást­­ alkalmaznak. Ezek a kis vállalkozók ugyanis nem mindig szorulnak a ráiszok szolgálataira. Saját autójukkal utaznak az arab falvakba, ahol néhány munkást felfogadnak. Ki­­fizetődik nekik a dolog, mert mindössze 10—12 font napibért fizetnek, természetesen a szociá­­lis juttatások nélkül. Az összeg­­ még így is csak a fele az állami­­ munkaközvetítő által megszabott­­ bérnek. Az ilyen vállalkozó, ha elfog­­­­ják és bíróság elé állítják, vissza i­s tér a fekete munkáspiachoz, mert a száz, esetleg két-három­­száz font bírság nem rettenti el, mivel még a büntetés lefizetése után is keresett az Otczó munká­­sokon.­­ Eszik Leviátán példákat mond a ráiszok működéséről. Az ilyen arab vállalkozó gyakran felkere­­si a szorult anyagi helyzetben lévő sokgyermekes családfőt, fel- s fogadja gyermekeit, azonban igen : gyakran még pénzt sem ad a csa­­­­ládnak, hanem az apa hitelbe vá- Z sárolhat a falubeli fűszeresnél.­­ Megtörtént már, a ráisz megtudta, ■ hogy az általa ״ közvetített fiú, vagy lány megkerült és később önállóan vállalt munkát. Ilyen esetekben a ráisz bosszúból azt a hírt terjesztette, hogy az arab lány fiukkal, sőt izraeli férfiakkal jár, ami automatikusan maga után vonta, hogy a lányáért aggódó apa vagy otthon tartsa a gyere­­két, vagy pedig a ráisz személyes felügyelete alá helyezze. Ilyen­­kor a ,,munkaközvetítő” szemé­lyesen viszi el a háztól, este pe­­­­dig visszahozza a lázadozó ifjút.­­ Chánániá Lévi, a rámlei mun­­kaközvetítő hivatal főnöke el­­­­mondotta, hogy általában kéthe­­­­tenként, rendőrségi kísérettel el­­­­lenőrzi a városba vezető ország­­utakat, megállítja és átvizsgálja az arab munkásokat szállító teher­autókat. Egy ilyen razzia után átlag 100—200 arab munkást beid­­sérnek a rendőrség udvarára, majd a déli órákban elengedik őket. A büntetés, úgy a ráiszok, mint az ״ alkalmazottai" elvesztették aznapi keresetüket, illetve bérü­­ket. A ráiszok természetesen igye­­keznek kijátszani ezt az ellenőr­­zést. Rámlá környékén, főleg Dzsuáris beduin faluban istálló­­kat és kalyibákat bérelnek a ׳ munkások elszállásolására. Gyak­­ran megtörténik, hogy a munká­­sok a szabad ég alatt halnak. A rendőrség, amely éberen kör­t­veti a rá­szok üzelmeit, gyakran­­ razziát tart ezeken az éjszakai­­ szállásokon és megtörténik, hogy „ 40—50 ״ fekete” dolgozót fedez fel. Ezek utasítást kapnak, hogy másnap reggel jelentkezzenek a rendőrségen, ami azt jelenti, hogy elveszítették aznapi keresetüket. Több mint 20 ezer arab mun­­kás jön ma naponta engedéllyel izraeli területre. Ugyanakkor to­­vábbi ezrekre rúg azoknak a szá­­ma, akikről a ráiszok „gondoskod­nak”. Az állami munkaközvetítő tovább folytatja harcát a törvé­­nyes keretben, a törvény betartá­­sáért a kizsákmányoló munka­­közvetítők ellen. SISCO NEM TUDJA? Bizonyára fontos kérdésekről tárgyalnak majd az izraeli politi­­kusok Liscóval, de a legfonto­­sabb az lenne, ha megmagyaráz­­nák neki, mennyire erősödött a szovjet befolyás a Közel-Keleten néhány hónap alatt. Azt kellene megértetni vele — és általa az amerikai külpolitika irányítóival —, hogy nagyon ve-Miért nincs Néhány nappal ezelőtt érdeklő­­déssel néztem meg a tévé „Harma­dik óra” című műsorában a Pál­­mádi életéről annak idején, ta- lán nyolc év előtt készített filmet. Akkor is láttam, most jobban tet­­szett. Úgy néztem tudniillik, mint egy muzeális darabot. Akkor na­­gyon közepesnek számított, mint film, most viszont kifejezetten ér­­dekesnek tűnt. Tavaly decemberben a helyi Hisztadrut kézimunka kiállítást rendezett és annak anyagához én is kölcsönadtam öt darabot. Csak kettőt kaptam vissza, a többi el­­veszett. Kérdeztem, mi a teendő? Azt mondták, hogy a kiállítás anya­­ga biztosítva volt, majd kapok­szélyes az engedékenységen alapu­ló irányvonaluk, fordulatra lenne szükség a részükről. A szudáni rezsimváltozás is fon­tos érv lehet. Sisco nem tudja, kik vannak a szudáni események mögött? Bán Endre, Tel Aviv F­ilmmúzeum? Ezzel kapcsolatban szeretném felvetni, hogy csináljon a tévé filmmúzeumot a képernyőn. Ele­­venítsék fel azokat a régi izraeli filmeket, amelyek mozikban már soha nem kerülnek publikum elé. Nagy érdeklődés volna — szerin­­tem — a tévé filmmúzeuma iránt. Weiser Károly, Cholon, kártérítést. Azóta sem kaptam Az itteni Hisztadrutban csak ide­­oda küldözgetnek, de senki nem intézi el az ügyet. Hová fordul­jak? Moskovics Vilma, Or Akiva. 671/9. másolatot a Hisztadrut központi titkárságára is. Akkor bizonyára Vagy askenázit, vagy szefárdot. Azzal, hogy öt éven át — ideiglenes jel­­leggel — vezeti majd a másik törzs főrabbinátusát is. Akkor kiderülne, hogy semmi zavart nem okoz, ha a szefárd törzsnek askenázi a főrabbija, vagy fordítva. Hová forduljak panasszal? A rovatvezető megjegyzése: Azt tanácsoljuk, hogy ne sze­ '­mélyesen próbálja elintézni a dol­­got, hanem hivatalos levél útján szólítsa fel őket és küldjön egy '*1" némi foganatra. Az első lépés Lenne egy elgondolásom, ha­­ egy főrabbit válasszanak, az illetékesek tényleg meg akar­­ják szüntetni a két főrabbinátust, mert úgy vélik, itt az ideje, hogy az askenázi és a szfárádi zsidók­­nak közös legyen ez az intézmé­­nyük is. Nem kell megszüntetni egy­­előre a két külön főrabbinátust, de az lenne az elgondolásom, hogy fél év múlva, amikor majd sor kerül a választásokra, csak Sábázi Miklós, Tel Aviv. HÁMOSNÁD LUBITYÁCH LEUMI AZ ÖREGSÉGI ÉS A HOZZÁTARTOZÓK JÁRADÉKÁNAK FELEMELÉSE A munkaügyi miniszter rendelkezése értelmében 1971. április 1. hatállyal felemelik az öregségi és a hozzátartozók járadékának összegét, valamint a különleges öregségi járadékot, az új élék járadékát és a szociális jutta­­tásokat. AZ ÚJ HAVI JÁRADÉK ÖSSZEGEI A KÖVETKEZŐK: * és szociális juttatások 135.— IL 210.— IL 263.40 IL 307.60 IL 352.80 IL Rendes járadék 96.— IL 144.— IL 182.40 IL 217.60 IL 252.80 IL Családi állapot Egyedülálló Két személy Három személy Négy személy öt személy * Az összeg nem foglalja magában a vételi és nyugdíjpótlékot 1971 július havától kezdődően az új megállapítás szerint fizetik ki a járadé­­kokat. Az 1971 április-június hónapokra járó különbözet összegét az 1971 augusztusi járadékkal együtt folyósítják. Felkérjük mindazokat, akik öregségi járadékot kapnak, hogy a minden posta­­fiókban átvehető szelvény segítségével vizsgálják felül, valóban az új meg­­állapítás szerint kapták-e meg a járadékot. A járadék összegének felemelése nyomán kibővítették a szociális juttatások kereteit. Öregségi járadékra jogosult, aki nem támogat másokat és akinek más forrá­­sokból származó jövedelme nem haladja meg a havi 96.— fontot, valamint öregségi járadékra jogosult, aki másokat támogat és akinek más forrásból származó havi jövedelme nem haladja meg a 144.־־• fontot, ezentúl jogosult lesz a teljes összegű szociális juttatás felvételére és e célból forduljon a Tár­­sadalombiztosító intézetéhez. Kommunista rezsim Szudánban (DÁVAR, a Hisztadrut lapja). — Új helyzetet teremtett a Közel-Keleten Hásem Átá őrnagy és társai által végrehajtott államcsíny, amelynek következtében kommunista rezsim került uralomra Chartumban. Az esemény azért figyelemre méltó, mert első alkalommal sikerült a kommunistáknak megkaparintaniuk az uralmat külső segítség nélkül. Valószínű felfigyelnek a jelenségre azokban az arab orszá­­gokban is, ahol erős kommunista pártok tevékenykednek és mérle­­gelik a hatalom átvételének lehetőségét. Szíriára és Irakra gondo­­lunk mindenekelőtt. Meg kell vizsgálni a Szudánban történteket abból a szempontból is, hogy ez milyen mértékben erősíti a Szovjetunió befolyását az afrikai földrészen. A szovjet vezetők számára bizonyára nem kevés gondot okoz, hogy ismét meg kell világítaniuk a taktikájukat a különböző arab országok vezetői számára, akik érthető módon aggodalmaskodva tekintenek ezekben a napokban Chartum felé. Nem kétséges, hogy július 19-ike — a szudáni fordulat napja — történelmi dátumként lesz emlékezetes a Közel-Kelet modern his­­tóriájában. Azonos munka — azonos feltételek (HÁÁREC, független polgári napilap). — Az állami kórházak dolgozóinak sztrájkja azt bi- b­i­zonyítja, hogy nem lehet hosszú időn át azo­nos végzettségű embereket azonos munkakörben foglalkoztatni — nem egyenlő feltételek mellett. Az állami kórházak orvosai és dol­­gozói azt követelik, hogy a Kupát Cholim orvosaival, illetve dol­­gozóival azonos feltételeket kapjanak. Ezért tört ki a sztrájk és nehéz igazságtalannak minősíteni a követelésüket. Az általános tanulság, hogy ésszerűen át kell szervezni az állam bérezési politikáját, mert lehetetlen állapot, hogy megrövidítettnek érezzék magukat fontos állami intézmények dolgozói. A sztrájk igazságtalan! (ÁL HÁMISMÁR, a Mápám lapja). — A sztráj­­k««יוזמ'- kot igazságtalannak tartjuk, mert az egészség­­ügyi tárca keretében megalakult a legmagasabb szinten egy béregyeztető bizottság, amelynek feladata, hogy érvé­­nyesítse az orvosok és kórházi alkalmazottak bérezési politikájá­­ban mutatkozó egyenetlenségeket. E magas szinten tevékenykedő bizottság munkáját sztrájkkal befolyásolni nem jelent egyebet, mint visszaélést a sztrájk fogalmával. Egyébként is meg kell jegyeznünk, hogy a sztrájkot, mint végső fegyvert csak abban az esetben tartjuk indokoltnak, ha nehéz hely­­zetben levő, mindennapi anyagi gondokkal küzdő munkás-, illetve alkalmazott­ réteg sztrájkol. Az izraeli­ orvosokra ezt nehéz lenne elmondani. *“"""""“‘"‘1971 ■‘‘־־‘—־“י־־יייי"ייי“י VII 22 jjj kelet 3 Félmillió font kártérítést követel a kibuctól C'7rtbrt*l n» t. A_A1 ^ ״ í* _ 1 . ו I , * • . . , _ _ _ --------------- n.ivuvi iUgiai^U^iaijd a názáreti törvényszéket. Ovi Su­­rer, a Bét Leán völgyi Nővé Éstan kibuc tagja félmillió font kártérí­­tést követel kibucától. Keresetében Surer elmondja, hogy leesett a kultúrházba vezető két és fél méter magas hídról, sé­­rülése nyomán alteste megbénult. A bizottság egész életére szóló, száz százalékos rokkantságot álla­pított meg részére. Surer elmondja még, hogy a­­ paicseiek­ a Kinuc tereles, mer hanyagságot követett el, amikor­­ nem világította ki a hidat, őma­ga nem véletlenül járt a helyen ■ mert mint a kibuc tangóharmoni­­­kása, munkába ment, amikor 1 ’ kultúrház felé tartva szerencsét­­línség érte. Az eset még 1964-ben • történt, viszont a keresetet csal • azért nyújtja be most, mert ké­­szül elhagyni a kibucot és a pénz■ re szüksége van jövője felépítési­­ céljából. Pinchász Szápir: A jelzálogkölcsönök leegyszerűsítését és a kezelési díjak csökkentését követeli ״ A nagyméretű építkezés okozza az inflációt” — ״ A lakásépítés mindennél fontosabb” Pinchász Szápir pénzügyminiszter felszólított a jelzálog­­ölcsön (ipotékas) bankokat, hogy a minimumra csökkent­­ik az ügyfelektől behajtott kezelési illetékeket és ugyan­­­kor egyszerűsítsék le a kölcsönök kiutalásával járó nehéz­­es procedúrát, amely számos felesleges kellemetlenséget hoz a jelzálogkölcsön igénylőknek. szápír, aki az ország legna­­gyobb jelzálogkölcsön bankja, a Trab­ot Bank évi közgyűlésén be­­szélt, bejelentette, hogy ez a bank a jövőben lemond a jelzálogköl­­csönök után behajtott kezelési dí­­jakról. A miniszter rámutatott arra, hogy a túlzott méretű építkezés és a különféle építőmunkásokban megnyilvánuló szakember­hiány igen könnyen egy olyan méretű gazdasági lelassításhoz vezethet, mint amelynek 1965-ben voltunk szenvedő alanyai. Szápir megmagyarázta, annak ellenére, hogy a nagyméretű épít­­kezés inflációs jelenséget okoz,­­ szóba sem jöhet az építkezés lelassítása, sőt a kormány — a szükségletnek mellfelel­en — PINDHÁSZ SZÁPIR Építkezés... és infláció ... az idén még fokozza az építke­­zést. A miniszter hozzátette, hogy ezt az álláspontot Dávid Horovitz, az­­ Izrael Bank kormányzója is tá-­­­mogatja, vagyis az előirányzott 90 millió fontot teljes egészében lakásépítésre költik. , — A dübörgő inflációt az épít­­­kezés korlátozásával egycsapás­ra meg lehetne fékezni — magyarázta Szápir —, azon­­ban egy ilyen intézkedésért senki nem hajlandó magára vállalni a felelősséget. Szápir hozzátette, hogy a tár­­sadalmi szükségletek, vagyis a fia­­tal párok, a sokgyermekes csalá­­dok és élők számára szóló épít­­kezés fontosabb minden más gaz­­dasági mérlegelésnél. Ez az oka annak, hogy nem helyezik ellenőr­zés alá az építkezést. — Mi több: a síkm­építési mi­­nisztérium érintkezésbe lépett kü­­lönféle vállalkozókkal — folytat­­ta a pénzügyminiszter — hogy évi 12—14 ezer lakás zökkenés mentes építését biztosítsa a kö­­zeli időszakra. A kormány tá­­mogatást nyújt ezeknek az épít­kezési vállalkozóknak. Szápir megjegyezte, hogy a kor­­mánynak eddig még nem sikerült kielégítő megoldást találnia a bérlakások építésére. A miniszter javasolta, hogy a lakásépítésnél fokozottabb ütem­­ben álljanak át az előregyártott elemekre, mert ez a kiadási költ­­ségek csökkenésére és az építke­­zés meggyorsítására vezet.­­ Egyébként a Trachot jelzálog­­kölcsön bank 1971. március 31-­­ én zárt mérlege 1,5 milliárd font­­ volt. MAGASRANGÚ SZOVJET KÜDÖTTSÉG KAIRÓBAN Kairó (UPI, IFP):­­ Magas­­rangú szovjet küldöttség indult tegnap Kairóba, amelynek élén Borisz Ponomarov, a szovjet kommunista párt központi bizott­­ságának titkára áll. A Moszkvá­­ban és Kairóban egyidőben ki­­adott nyilatkozat szerint a szov­­jet küldöttség részt vesz az Arab Szocialista Egységpárt, Egyiptom egyetlen pártjának kongresszu­­sán. Ugyancsak jelen lesz a szov­­jet küldöttség az egyiptomi for­­radalom 19-ik évfordulójának ünnepségein. Az egyiptomi sajtó­­iroda közli, hogy Án­ár Szádát elnök az évfordulón, július 23-án fontos beszédet tart, amellyel megnyitja a pártkongresszust. Szádát ebben a beszédében átte­­kintést nyújt a közelkeleti hely­­zet fejlődéséről úgy politikai, mint katonai síkon, a marokkói és jordániai eseményekről, vala­­mint a nemzetközi problémák­­ról. Ez lesz az első egyiptomi párt­­kongresszus a Szádát elleni ösz­­szeesküvés nyomán végrehajtott tisztogatás óta és a nagygyűlés megválasztja majd a párt új el­nökét. Kairóban tegnap este Azi­ Szidki helyettes miniszterelnök Mamdúd­ Szálem belügyminisz­ter és Vladimir Vinogradov szov­jet nagykövet fogadták az orosz küldöttséget. Elektromos aggyal a dohányzás ellen Az amerikaiak most új harci eszközt alkalmaznak a dohányzás ellen: az elektromos agyat, amely minden érdeklődőnek készségesen részletes és pontos információ nyújt a dohányzás okozta károk­­ról és a nemdohányzók paradi­­csom­i életéről. Az elektromos agy egyetlen gombnyomásra közli azzal a 26 éves férfivel, aki például 17 éves korában kezdett el dohányozni, hogy évente 7665 cigarettát szí­­vott el. Vagyis ez idő alatt 153 dollárt engedett a fülibe. Az elektromos agy készségesen, villámgyorsasággal kiszámítja, hogy ugyanez a férfi a közeli években már évi zs­­­aonart köi­ majd dohányzásra és 26 éves ko­ráig a dohányzás miatt több min 6 évvel rövidítette meg életét. Ha azonban az illető azonra abbahagyja a dohányzást, akkor — ígéri az elektromos agy — 36 éves koráig ״ visszaszerzi” az elő­ző tíz évi dohányzással elpazarol 6 évet. Azt is elmagyarázza az elektromos agy ha a dohányzás á­tal megtakarított pénzt, tegyül fel, értékpapírokba fekteti, akkor 65 éves korára mintegy 67 ezer dollárt takarít meg. Az elektromos agy viszon egyetlen embert sem tudott meg­nevezni, aki a dohányzásra köl­tött pénzt félretette.

Next