Uj Kelet, 1972. július (53. évfolyam, 7284-7309. szám)

1972-07-06 / 7288. szám

Mi újság a filmvilágban? Charles Bronson és Alain Delon újra egy filmben Terence Young, a kiválóan 101 rendező új filmje vadnyugati környezetben, egzotikus történetet tárgyal. Az esemény 1871-ben zajlik. Japán amerikai nagykövete, akit két számúráj testőr kísér, vonaton utazik Washingtonba és értékes aján■ dékokat visz a császártól az amerikai elnöknek. A vonatot megtámadja egy rablóbanda, amelynek vezérét Charles Bronson, helyettesét pedig Alain Delon alakítja. Elrabolják az aranyat, amelyet a vonaton szállítanak, de ezzel nem elégedtek meg. A bandavezér helyettese elveszi az elnöknek szánt egyik ajándékot, egy antik japán kardot és megöli vele az egyik szamurájt. A jól végzett munka után, a helyettes meg akarja gyilkolni vezérét, hogy ne kelljen osztozkodni vele az aranyon, a kísérlet azonban sikertelen marad, a rablóvezér megmenekül. A japán nagykövet megbízza a második szamurájt, akinek szerepét Toshiro Mifune alakítja, hogy szerezze vissza a kardot és bosszulja meg barátjának halálát. A rablóvezér is keresi a menekülésben lévő helyettest, hogy bosszút álljon rajta és így a japán és az amerikai együtt indul a gengszter nyomába. A hosszú után a két férfi, akik kezdetben nagyon is idegenkednek egymástól, igazi barátokká válnak és végül meg is találják a banditát és bosszút vesznek a szamuráj haláláért. Charles Bronson számára ez a film alkalmat nyújt a találkozásra két régi munkatársával. Az egyik Terence Young a rendező, a másik Alain Delon, a francia filmcsillag. Bronsont ma már a filmsztárok élvonalában emlegetik és jóllehet első fontos szerepeit kiváló amerikai rendezők irányítása alatt játszotta, igazi karrierjét európai rendezőknek köszönheti, mint René Clement és Terence Young. Bronson jelenléte a filmben mindig izgalmas és idegfeszítő. Rendkívül bonyolult egyéniség, aki pontosan fel tudja mérni a saját értékét. Magánéletében is becsületes ember, aki ismert egyszerű életmódjáról. Nagyon ragaszkodik családjához, amely minden ultjára elkíséri. Most született egy lánya és gyermekeinek száma már elérte a hatot. Toshiro Mifune így beszél első találkozásukról. ״ Olyan volt, mint egy párbaj. Bronson rám tekintett, egy szót sem szólt, de mintha a szeme azt mondta volna: Nem válsz be ebben a szerepben. Amikor nyeregbe kellett szállítam és a jobblábamat használtam, ahogy ezt a számúrájok teszik, még mindig nem szólt egy szót sem. Ekkor vágtatni kezdtem a lovon és örömmel láttam, hogy Bronson arckifejezése megváltozik, lassanlassan megtört közöttünk a jég és barátokká váltunk. Bronson rendkívül erős egyéniség, azt mondanám, hogy van benne valami a japán karakterből“. Bronson (52) az Egyesült Állantok északi részében született, bányász családból, amelynek 14 gyermeke született. Bronson is dolgozott a bányában. A háború kitörésekor bevonult és a légihaderőben szolgált a Csendesóceáni bázisokon. Leszerelése után Philadelphiában maked- i־־ velő színtársulatnál próbálkozott, de ugyanakkor megélhetési gondok miatt minden munkát vállalt. Volt építőmunkás, búvár és pékséged. Ezután a nyugati partvidékre költözött, televíziós filmeknél próbált szerencsét és lassan-lassan behatolt a filmvilágba. Számos mellékszerepet vállatt nagy színészek mellett, mint Gary Cooper, Richard Burton és mások és most, a 80. film után, egyike a legnagyobb filmsztári sikerekkel kecsegtető színészeknek. A film egyik érdekes szereplője Toshiro Mifune. Ősei szamirájok voltak és ez meg is látszik egyéniségén. A császárt szolgálták, de alacsony fokon. — ,,Megmaradt birtokomban néhány családi ereklye, kardok és pajzsok". Európai módon öltözködik — legszívesebben szvetterben és jeans-nadrágban jár — mégis van valami benne a szamuráj nemességből. ״ Nehéz el is képzelnem, hogy hajlandó lettem volna harakirit elkövetni, ahogyan azt őseim tették, kétségtelen azonban, hogy számos japán értéket örököltem tőlük, többek között azt, hogy rendkívül szigorúan ítélek önmagam és munkám felett. Nem érdeklődöm a japán sportok, mint a karáte és hasonlók, iránt, hanem golfozom, úszók és az autóversenyeket szeretem“. Ebből a filmből is kiderül, hogy Mifune remek lovas és nem engedte meg, hogy dublőz üljön a lovon helyette. Ugyanez áll a fegyveres összetűzésekre, vagy az ökölharcokra, amelyek a filmben előfordulnak. Arra rendkívül ügyel, hogy a szerep szigorúan visszaadja a szamuráj egyéniségét, öltözködésben éppúgy, mint viselkedésben. Mifune Kínában született és családja visszaköltözött Japánba, amikor kisgyermek volt. Több, mint 80 filmben lépett fel és a legjobb japán színésznek tartják, legismertebb szerepei közé tartozik a ״ Rasumon“ és a ״ Szamuráj“, mindkettő Oscar-díjas, ezenkívül számos díj övezi őt és a filmeket, amelyekben szerepelt. Mifune 1963-ban önálló filmvállalatot létesített, filmeket gyártott, amelyekben ő májja is szerepelt. Most az Egyesült Államokban él, de vissza akar térni Japánba, hogy 52 órás televízió-sorozatot készítsen a szamírájok életéről. A film női főszereplője Ursula Andress, aki szintén Terence Young felfedezettje. Négy ilyen színész szerződtetése a filmhez és Terence Young rendezése, elég ahhoz, hogy a „Vörös nap“ az utóbbi évek nagy filmszenzációjának ígérkezzék. CHARLES BRONSON ALAIN DELON iirtgltiBlílíHii■ í ÉfÉiátii laftMttaaÉiÉÉaaÉk^'^ÉK FILMET KÉSZÍTENEK A SABENA-GÉP KISZABADÍTÁSÁRÓL Francia rendező érkezett Izraelbe a kész forgatókönyvvel Mint várható volt, a Sabena repülőgépének elrablása és az izraeli kom tű ׳.időalakulat bra■״ utas ekeloja, rövidesen filmre kerül. Nem is egy, hanem e sorok írásáig, már négyen jelentették be, hogy a keskeny celluloid szalagra kívánják rögzíteni a nagyszerű kiddi akciót, amely bámulatba ejtette azegész világot. A négy közül az első MauriceBouteille tudomást szerzett a beérkezett és a herzkai filmgyár stúdiójában a jövő hónap elején megkezdi a forgatást. Izraelben nem ismerik ezt a rendezőt, aki a hivatalos életrajza szerint, 34 teljes hosszúságú játékfilmet készített és általában a monte-carloi televízió számára dolgozik. Amikor Bouteille tudomást szerzett a repülőgép-rablásról és a komntandó-akcióról, nyomban félbeszakította más munkáit és kérte, küldjék el számára az összes újságot és kiadványt, amely leírást közölt a történtekről. A francia rendező magával hozta az általa írt kész forgatókönyvet, amelyet az újságok riportjai nyomán készített. És ami nem kevésbé fontos: tárcájában volt a film forgatásához szükséges pénz is. A rendezőt nem aggasztja az a tény, hogy még három kollégája szándékozik ugyanerről az esetről filmet készíteni. Társát, a herzlkai filmstúdiót, szintén nem aggasztja az ügy, ami érthető, mert a másik három filmet is a herzlai stúdióban forgatják, ha sor kerül rájuk. Jeruzsálemi dosszié - amerikai nagyfilm naiv izraeli-arab romantikával Láthatatlan kezek megtöltenek egy gyorstüzelő fegyvert, egy másik ember láthatatlan keze szétszed egy gyorstüzelő fegyvert és az alkatrészeket egy aktatáskába helyezi. Autó ,robog. Az Óváros utcái zsúfoltak, arabok, zsidók és turisták, megszokott látvány Jeruzsálemben. Az autó tovább halad és meglátjuk azt az embert, aki megtöltötte a gyorstüzelő fegyvert, Rásid Rifáát, akiről mindjárt megtudjuk, h hogy egy Kelet-Jeruzsálemben működő kis arab terrorszervezet vezetője. A másik kéz, amelynek tulajdonosát szintén megismerjük, egy versengő terrorszervezet vezetőjéhez tartozik. Hamarosan lövöldözés kezdődik, a konkurrens szervezet merényletet követ el Rásid Rifáát ellen egy kis kávéházban, ahol éppen „elárulja a Palesztinai ügyet”. Együtt él egy amerikai zsidó önkéntessel, David Armstronggal, akivel annak idején a Yale egyetemen együtt tanult. A drámai feszültség kedvéért a merényletnek nem Rásid Rifáát az áldozata, hanem Armstrong sebesül meg, kórházba szállítják, ahol az izraeli biztonsági szolgálat egyik őrnagya megkezdi kihallgatását, így nyitják meg a „Jeruzsálemi dossziét“, amelynek romantikus története központjában az áll, hogy zsidó egyetemi hallgatók csoportja, az amerikai önkéntesek segítségével megpróbálja, hogy kapcsolatot teremtsen az arab terroristákkal és tegyenek valamit a béke érdekében. Természetesen ez nem túlságosan sikerül. Látjuk Jeruzsálemet csodálatosan szép felvételekkel, látjuk a judeai sivatagot is, attel a zsidók és az arabok pásztortűz mellett ülnek, de a vége természetesen hollywoodi izé tragédia. Mindenki meghal, vagy legalább is majdnem mindenki, azt azonban sohasem tudjuk meg, hogy a társaságot, rajta ütő izraeli reguláris katonaság, vagy arab terrorisák vágták ketté a nagy kísérletet a nagy izraeli - arab béke megteremtésére. A kezdeményező, aki rendki■ vül nagy erőfeszítéseket fektetett be ennek a filmnek a produkálásába, Rám Ben-Efrájim, valamikor a Gálé Cáhál és a Kol Jiszráél munkatársa volt, akinek sikerült megnyernie a film számára a Metro Goldwyn Mayert. Természetesen ez lehetővé tette, hogy Raoul Cotar, Hollywood egyik legkiválóbb fényképésze dolgozzon Izraelben. Ő fényképeze annak idején a ״ Jules és Jim”, ״ A menyasszony fekete ruhába öltözött”, a ״ Z” és más nagy filmeket. Természetes, hogy ennek az eredménye meglátszik a ״ Jeruzsálemi dossziénak is. Az amelárt, izraeli pénzben két és félmillió fontot költött a produkcióra. Izraeli filmbe, tudtunkkal, még soha ilyen összeget nem fektettek be. Középrangú sztárok és egy kiváló angol színész, Nicol Williamson és az igen látványos női főszereplő, Darrieux Halpern mellett, az izraeli színészgárda néhány tagja is felvonul, közöttük Zeév Zerádi, aki az arab terrorista vezér szerepét alakítja. A film krimi-jellegű, nyilván szerették volna a sok lövöldözés és üldözés mögé elrejteni a politikai jelleget. Jeruzsálemben nem vették szívesen a sztorit, és amikor elolvasták a forgatókönyvet, éppen a politikai szempontok miatt ♦lalogattált az elfogadását. Az ok alighanem az, hogy az izraeliek ezúttal nem úgy szerepelnek, mint tökéletes harcosok és lovagias hősök, az arab terrorista vezér pedig akarva-nem akarva, pozitív alakká válik. Amellett nyilván túlságosan naivnak tűnt a jeruzsálemiek szemében az a kísérlet, hogy izraeli diákok próbáljanak közeledni és békét összekovácsolni, bár nyilvánvaló, hogy a külügyminisztérium nem ellenez semmiféle ilyen kísérletet. Ezek az okok azonban elegendők voltak ahhoz, hogy a „Jeruzsálem dosszié“, amely most a tel-avivi Orly moziban fut, hosszú hónapokig nem részesült az ,,izraeli film“ minősítésében. Végül is azonban megkapta, ami nem csak kedvezményeket és hitelnyújtást jelent, hanem a hadsereg és a rendőrség együttműködését is, ami nélkül ennek a filmnek az elkészítését nem lehetett volna elképzelni. Az izraeli bemutató előtt a ,,Jeruzsálemi dosszié“ vetítésre került már számos európai és amerikai moziban. A izraeli közönség csak most döntheti el, sajátjának tekinti-e ezt a problematikus produkciót?rikai nagyvállalat 600 ezerből DARRIEUX HALPERN GOREN FŐRABBI FOGADÁSA Általában jelentős időbeli ׳ eltérés van a moziban, vagy a tévében vetített film készítési és sugárzási ideje között. Ez történt Storno Goren tel-avivi főrabbi esetében is, akinek életéről sugárzott filmet nemrégen közvetítette a tévé. A felvételek több, mint négy órán át tartottak, a közvetítési idő csak két óra volt, vagyis számos jelenet ״ a papírkosárba“ került. Goren főrabbi, aki tisztában van a filmvágással és jól ismeri a filmszerkesztési folyamatot, vitába szállt Joszéf Cemnádi rendezővel és Ámesz Ettingerrel, aki a műsort levezette. Goren főrabbi azt állította, hogy egy igen fontos részletet kihagytak a filmből, míg a két filmember ennek az ellenkezőjét állította. Végülis fogadtak két üveg whiskybe . .. A műsor sugárzása után Cernadi és Ettinger levelet kapott, ״ örülök, hogy vesztettem a fogadásban“, — írta Goren főrabbi — és nem felejtette el mellékelni a két fiaskót. A vitatott jelenet Slomo Láhát tábornokkal kapcsolatos, aki elmondotta, hogy az Óváros felszabadítása idején miként sietett, futott Goren, akkori tábori főrabbi Tóranekerccsel és sáfárral a kezében a Nyugati Falhoz. ״ A főrabbi nem törődött a körülötte süvítő golyókkal és látszott rajta, hogy a szférákban jár“ — mondotta Láhát tábornok. mUUWIIUIWInmiMIIIIMmUWUWMSMMSWMWWWWHWMMMW F ILMIIRE K IVMWWVWWWWWVWVtAIsmWWtfVVWVWVWVWmWVWWWVWVWVWfWWyV CSAK SAJÁT PRODUKCIÓBAN Az özvegy aranyban című film főszereplője Michéle Mercier, gondolt egy nagyot és filmvállalatot alapított. Ezután csak saját produkcióiban lép fel válogatható szerepek között. * NEM HAJOLT MEG A Mária, Skócia királynője című film bemutatása után az angol királyi udvarban fogadást rendeztek a szereplők tiszteletére. A címszereplő Vanessa Redgrave visszautasította a meghívást, mondván, hogy a királynő előtti meghajlás ellenkezik republikánus elveivel. A filmszínésznő most a londoni Theatre Prince of Walesban, a Koldusopera Pollyját játssza. EGY ״ TESZT“ TESTINEK A Camorra című filmben Jean Seberg együtt játszik az új olasz férfi-ideállal, Fabio Testivel, aki a nápolyi maffia vezérét alakítja. A filmszínésznő szerepel a Merénylet című filmben is, amelyet csak nehézségek árán tudtak befejezni, mert a párizsi rendőrség nem akarta megadni az engedélyt az utcai tüntetések, felvonulások forgatásához. Kijelentették, hogy ezekből van elég a filmesek nélkül is. ^Ém₪₪am naHHHIV SZELLEM-LAKÁS Nemcsak Izraelben vannak súlyos lakásproblémáik a fiatal pároknak, hanem más országokban is, közöttük Angliában. A 20 éves Raymond Kelly és 18 éves Mary nevű felesége, érthetően boldog volt, amikor néhány hónappal a házasságkötésük után sikerült ״ saját lakáshoz jutni. A fiatalok öröme azonban mindössze néhány hétig tartott, mert később boldogok voltak, hogy elköltözhettek az Ulmser Porth városkában lévő lakásból. Amikor végre az asszonyka süzleinek házában, hosszú hetek után, először átaludtak egy éjszakát, elmondották, hogy miért hagyták ott otthonukat és vállalták az anyósnál az albérlői, tehát függő helyzetet. Kiderült ugyanis, hogy a Kelly házaspár nem egyedül lakta a lakását. A hívatlan vendégek, a jelek szerint, klasszikus angol kísértetek, ugyanis otthonosan érez■ lék magukat, nemtörődve az élő emberekkel. Kedvük szerint 0ltották-gyújtották a villanyt és kezelték a központi fűtést. Az vált, mondván, hogy a király órás bútorai gyakran eszeveszetten táncoltak. „Egyszer valaki a lábamnál fogva kihúzott az ágyból“ — mondotta még hetekkel később is remegve Raymond Kelly. Amikor az egyik ruhásszekrény sétálni kezdett a szobában, a nem félős természetű és nem babonás Mary Kelly kihívta a rendőrséget, amely természetesen nyomát sem találta „idegen, nem odatartozó személyeknek“. ״ Szörnyű életünk volt — mondotta a fiatalasszony — és inkább hajlandók vagyunk az utcán aludni, mint visszatérni a lakásunkba“. ♦wwwwvvwwwwwwwvwvw VETERÁNOK Filmforgatáson játszódik Charles Wood Veteránok című színjátéka, amelyet a londoni Yoral Court Theatre tart műsorán. A film forgatásán részt vesz két veterán színész is, ezt a két szerepet játssza az angol színmű- John Gielgud és John Mills. A FEJ — Jean Gabin óriási alakítása egy csökönyös nagyapa szerepében, aki családja és a rendőrség elől is megvédi igaznak hitt konzervatív világát. — (Peer mozi, Tel Aviv.) A HOLLAND MÓDSZER. — Kábítószer csempészésről szóló izgalmas film, gyönyörű felvételekkel Amszterdamról. (Chen mozi, Tel-Aviv.) A FORRÓ GYÉMÁNT — Egy afrikai diplomata rablást rendel meg négy new-yorki alvilági személynél. Izgalom és vidámság váltogatja egymást. Robert Radford és George Segal jó alakítása. (Orion mozi, Jeruzsálem.) A FINZI CONTINI CSALÁD KERTJE — Előkelő zsidó család élete egy olasz kisvárosban a fasizmus ideje alatt. De Sica rendezése. (Gordon mozi — Tel- Aviv és Ármon mozi — Jeruzsálem.) DEKAMERON — Boccaccio Dekameronjának néhány felejthetetlen jelenete, ragyogó rendezés és hálé•'■ (Chen mozi, Haifa.) 1972. VII. 6 UJ KELET 7 (UPI) KÉT SZÍVDOBBANÁS — Izraeli film Jehuda Bárkán kitünő alakításával, vitatható nívón. (Studio mozi — Tel-Aviv Chen mozi — Jeruzsálem.)