Uj Kelet, 1978. február (59. évfolyam, 8990-9013. szám)

1978-02-01 / 8990. szám

VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVIVVVVVVtlVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVtlVVVV% NAPIRENDEN MVUUVUUWWtlUVMJWUIIWVIIUtlUWtlUUUtJUlft IWWWWWUWWWVWWWWWWW CSAK PORSZÍVÓVAL JÖNNEK? Dávid Lévi klimaügyi miniszter, 11 gyermek atyja, Marokkóből alistázott porszívó nélkül. Bét Leánban telepedett le és mind a mai napig ott lakik. Állítólag frizsiderje sem volt, amikor alijjázott és Beethovent sem szerepről hallgatta. Érdekes módon a múlt héten a tévé képernyőjén láttuk őt New Yorkban, amikoris a hófúvás kellős közepette 40—50 soréd előtt tartott patetikus előadást, felsorolva mindazt a szépet és jót, amit kapnak tőlünk, ha csak visszajönnek, de nem jönnek. Talán vissza kellene őket porszívózni, akkor jönnének.. Dávid Lévi miniszter felsorolta, hogy vámmentesen kaphatnak porszívót, frizsidert, autót, mixert és más ehhez hasonló léleküdítő felszerelést, ״ ami kulturember számára szükséges”, csak jöjjenek. De nemjönnek. Porszívóval, frizsiderrel, mixerrel — sem jön׳ nek. A Szochnut és a klímaügyi minisztérium közötti ádáz küzdelem visszahozataluk jogáért nem csak patetikus, hanem kissé nevetséges is, mert a kettőjük közötti határvonal igen vékony. Arje Dulin azt állítja, nagy hiba volt Dávid Lévi részéről Amerikába utazni. Lévi hazaérkezett az Egyesült Államokból és nem maradt adós. Azt mondja, a Szochnut ne szóljon bele minisztériuma munkájába és vegye végre tudomásul, hogy Izraelben törvényes kormány uralkodik és annak egyik minisztériuma az élék ,befogadásával foglalkozó úgynevezett klitaügyi minisztérium. Lévi leszögezte, hogy azok, akik, már egyszer alistáztak és aztán kivándoroltak, magyarul jeliháztak, azok visszahozatala és újbóli befogadása szintén minisztériumának hatáskörébe tartozik, s ha ennek érdekében Amerikába kell utaznia, ehhez nem szükséges a Szochnut engedélye. Ami igaz, igaz, egy izraeli miniszter privilégiuma Amerikába utazni, amikor csak akar, különben is azt mondják, hogy az El-Al utasainak 25 százaléka ingyen utazik. Kérdés azonban, hogy a héberül nagyon szépen beszélő és franciául elsőrangúan társalgó miniszter mit várt amerikai útjától. Nemcsak a hófúvás és a nagy hideg korlátozta tevékenységét, hanem objektív körülmények is, amelyeket, le kell szögeznünk, a Szochnut emberei sokkal jobban ismernek. Dávid Lévi miniszter is gyakran hivatkozik arra, hogy vannak némi tapasztalatai még abból az időből, amikor ő maga is a Szochnut „páciense” volt... Az objektív körülmények a jorédok visszahozatalával kapcsolatban׳ nem a porszívóban és a frizsiderben keresendők. A probléma sokkal komplikáltabb ennél, mintsem hogy egy izraeli miniszter stencilezett listával, amely a villamossági cikkeket tartalmazza, valakit is visszahódíthatna Izrael számára. Akinek csak ezek a cikkek hiányoznak a boldogságához, azok Ameri azokhoz még akkor is, ha mi vámmentességet biztosítunk a számukra. Az alijja és jerida problémája ennél mindig sokkal komplikáltabb és különösen komplikált ma, amikor a távolságok rövidebbek lettek és a zsidó népi öntudat amerikai fejlettsége alibit nyújt nemcsak a volt izraelieknek, hanem a tősgyökeres amerikai zsidóknak is, akiknek eszébe sem jut, hogy némi kapcsolat áll fenn az alijja és a porszívó között. Úgy tűnik tehát, hogy ebben a drámai vitában talán mégis a Szochnutnak van igaza, mert hiszen a porszívóval sem lehet őket visszaszívni Amerikából, tehát egész más eszközökre van szükség. Milyenekre? Bár tudnánk. F. F. AZ ÉV ELSŐ FERÉN CSÖKKENT A TEXTIL-EXPORT RENTABILITÁSA A textil- és ruházati ipar exportjának rentabilitása az év első felében legalább egy százzalékkal csökkent. Erre a sajnálatos megállapításra jutott a pénzügyminisztérium, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, valamint a Bank Jiszráel közgazdászaiból álló szakértői csoport, amely a napokban nyújtotta be véleményezését Amirám Szíván pénzügyi államtitkárnak. A közgazdász munkacsoport kifejti, hogy az októberi gazdasági reform hátrányosan érintette a textil- és ruházati exportot, amelynek rentabilitása 0,6 százalékkal csökkent. A gazdasági reform nélkül tovább emelkedett volna e fontos iparág rentabilitása. A szakértők véleménye szerint egyébként az alábbi fejlemények várhatók a nemeztgazdaságban a következő hónapokban: * A deviza árfolyama (elsősorban a dollár) januárban 3,5 százalékkal, és az azt követő hónapokban havi 2 százalékkal emelkedik. * Januárban 12 százalékos drágasági pótlékot és 3 százalékos bérpótlékot fizetnek. Áprilisban a várható további drágasági pótlék 8 százalékos lesz. ★ A termelőknek sikerülni fog a fogyasztókra hárítani a drágulás 90 százalékát. Ami pedig a múlt évet illeti: a közgazdászok megállapították, hogy 1977-ben a gyáripar exportjának rentabilitása 6,7 százalékkal emelkedett, a textil- és ruházati iparban 6,5 százalék volt a rentabilitás növekedése- JUDITH, AZ ŰRHAJÓSNŐ Jehudit (Judith) Reznik lesz a jelek szerint az első amerikai nő, aki űrhajón a holdba, vagy más bolygóra repül. Az amerikai űrhajó ügynökség hat asszonyt jelölt ki, akiknek egyenlő esélyük van arra, hogy a 80-as évek elején a nagyszabású űrrepülések egyikében részt vegyenek. A 28 éves Judy a Pennsylvania egyetem elektromérnöki fakultását végezte és ezt megelőzően az Ohió államban lévő Ekron zsidó iskolájában tanult. Héberül is beszél egy keveset és elég jó kapcsolatai vannak Erec Jiszráellel. A csinos űrhajós-jelölt Amerikában született, édesapja viszont Erec Jiszráelben látta meg a napvilágot és még Ids gyermek volt, amikor szüleivel kivándorolt Amerikába, így tehát Judy édesapja nem számít ״ jorédnak” napjaink fogalmai szerint. SOHASEM KÉSŐ A maga nemében egyedülálló, hazánkban forradalmi jellegű újítást vezetett be a közoktatásügyi minisztérium felnőttek tanításával foglalkozó osztálya. Ez az állami szerv rendszeres tanfolyamokat indított a minimális iskolázottsággal (gyakran még ezzel sem) rendelkező asszonyok számára, akik kéthetenként egyszer egy teljes napon át — reggeltől estig — tanulnak, bővítik ismereteiket. Ávráhám Civron, a felnőttek oktatásával foglalkozó osztály igazgatója bejelentette, hogy a hézagpótló tanfolyamot a beérsévai Dálet-negyed kulturközpontjában, az ifjúsági kulturközpontok egyesülete és a negevi körzeti tanácsok együttműködésével létesítették. Most, néhány nappal a megnyitó után már 500 beér-sévai és környékbeli asszony tanul itt. A nőket, közöttük gyermekes anyákat kéthetenként hozzák ide ötvenes csoportokban — lehetőleg minden nap más fejlesztési városkából, vagy mezőgazdasági településről. Az aszszonyok egy teljes napon át héber nyelvet, számtant, földrajzt, országismeretet, állampolgárságot és hasonló tárgyakat tanulna. A nap bizonyos óráiban különféle önképzőköri munkákban vesznek részt. A beér-sévai tanulmányi központban hivatásos tanítónők oktatjákaz asszonyokat, mégpedig tanító-katonalányok aktív segítségével. A katonalányok tényleges feladata az, hogy segítsenek az asszonyoknak , tanítványaiknak, a házifeladatot elkészíteni. A közoktatásügyi minisztérium felnőttek nevelésével foglalkozó osztálya tervbe vette, hogy a beér-sévai központ sikere nyomán ilyen nevelési hálózatot létesít az ország különböző részeiben. M. H. KINEK GO’GOM? Algéria és Líbia várakozásával ellentétben Irak elhatározta, hogy nem vesz részt február 2- án Algírban megnyitó csúcskonferencián, amelyet a Szadát békepolitikáját ellenző arab államok rendeznek. A bagdadi kormány ezt a lépését ugyanazzal a kifogással magyarázta, mint amikor tavaly decemberben a Tripoliban rendezett arab csúcskonferenciáról kivált. Tripoliban nem fogadták el Bagdad javaslatát, miszerint minden fenntartás nélkül utasítsák el az UNO Biztonsági Tanácsa 242. számú határozatát és tagadjanak meg minden olyan politikai, vagy egyéb elrendezést, amely akár ideiglenesen is elismeri Izrael államát. Az irakiaknak ez a merev álláspontja lényegében nem különbözik Líbia nézetétől és a PFSz politikai programjától, csak éppen a taktikai hozzáállás más fajtájáról van, szó. Az iraki indokolásból úgy tűnik, minha azért nem vett volna részt decemberben Tripoliban és most februárban az Algírban megrendezendő csúcstalálkozón, mert merevebb Szádát ellenes politikát folytatna Líbiánál, Algériánál és természetesen Szíriánál. A gyakorlatban azonban Irak álláspontja Szádát segítségére van: aláássa Szíria és Líbia Egyiptom, illetve Szádát ellenes egységfrontjának megteremtését. Összegezésként leszögezhetjük, hogy Bagdad macchiavellista politikát folytat, amikor szidja és gyalázza Szádátot, mert az Egyiptom ellenes kirohanásai azok, amelyek megakadályozzák a szélsőséges arab országok egységfrontjának kialakulását. D. A. KIRJÁT TIVON ÜNNEPE Írta: FUCHS ÁVRÁM Az Alsó-Gálil egyik 200 méter magas hegynyulványán■ évszázados tölgyek, ostorfák és fenyők között terül el Kirját Tivon, az ország egyik legszebb kertvárosa. De nem csak olyan tölgyek vannak itt, amit még a kereszteslovagok ültettek 800 —900 évvel ezelőtt, hanem árnyas ligetek és pompás kertek, amelyek az utóbbi évtizedek szorgos munkája nyomán nőttek ki a földből. Az Akkó—Názáret országút két oldalán, Haifától 15 kilométer távolságra fekvő Kirját Tivon a napokban ünnepelte alapításának 40-ik évfordulóját, amely az igazat megvallva kissé erőszakolt dátum, hiszen a takaros nyaraló városka három helység egyesüléséből keletkezett 1958-ban, vagyis 20 évvel ezelőtt. Kirját Tivort a zsidó országalapítás jellegzetes szüleménye. A KKL a huszas években vásárolta meg a környék földjeit, amelyre a harmincas évek elejétől kezdve Alexander Zájd, a legendás sumér, mezőőr vigyázott. Az ellenséges arab környezetben egyedül élt családjával Zájd, aki 1936-ban felhívást intézett az ifjúsághoz, hogy jöjjön ide, az Alsó-Gálil, a Kármel és a Kzráél-völgye találkozásárál lévő helyre — letelepedni. Felhívása nyomán vetette meg a lábát a környéken egy, a fiatal úttörőkből álló csoport, amely rövidesen „Álonim” néven kibucot alapított. Egy évvel később, 1937-ben haifai munkások kis kertes házakat és segédgazdaságokat létesítettek az országúttól délre, Kirját Árnál néven. Kezdetben szövetkezeti falu kereteiben éltek, de a telepesek többsége Haifán és a Haifai-öbölben lévő gyárakban és üzemekben dolgozott. Kirját Árnál éveken át kis település volt, kilátás nélkül arra, hogy a természetes adottságait kihasználva fejlődjön. 1944-ben az országút túloldalán házat épített néhány olyan család, amely már akkor elhatározta, hogy hátat fordít a nagy városoknak és előnybe részesíti a kiváló életminőséget biztosító, nagyszerű és kiegyensúlyozott klímájú, zöldellő erdőkkel és ligetekkel borított domboldalt. Az alapítók később, még a második világháború idején angliai családokat toboroztak arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Az intenzívebb építkezés 1945-ben kezdődött meg és két évvel később, 1947-ben érte el csúcspontját. A helységnek a Tivon nevet adták, mert a környéken 3 Tábmudi és a Misná idején virágzó zsidó település volt ezen a néven. Az ősi feljegyzésekből megtudjuk, hogy itt éltek a rabbi Jehuda Is-Tábájim, rabbi Chánánjá Ben Gámbél és Joszi Is-Tivon nevű nagy tanaiták és társaik. A régi zsidó település nevét őrizte évszázadokon át Tábáni arab falu és ezt követően a napjainkban is meglévő Kuszkusz-Tivon beduin falu. Húsz évvel ezelőtt közigazgatásilag egyesült Kirját Tivon néven Kirját Ámál és Tivon és a Kirját Ámáltól délre fekvő 600 lakosú Elroj falu, amelyet 1935-ben Szíriából és Kurdisztánból alisjázott veterán munkások létesítettek. Ezt a munkás települést, ahol takaros kertgazdaságok voltak Dávid Ákosról a 12. századbeli messiási mozgalom hírnökéről és vezetőjéről nevezték el. A mai Kirját Tivonban 3500 család, vagyis 12 ezer lélek él. Ezek 40 százaléka 18 éven aluli gyerek és fiatal. A lakosság 90 százaléka Haifán és környékén, illetve Kirját Tivon környékén dolgozik. A lendületesen fejlődő város 8800 dunámon terül el, a Kuszkusz-Tivontól délre fekvő szelíd lankákon és építkezésre eddig mindössze 2200 dunámot használtak fel. Ezt azért említjük, mert a városka nagyszabású fejlesztési tervei keretében 900 lakás — közötte villák, a topográfiai adottságoknak megfelelő lépcsőzetes társasházak —építését vették tervbe. Az építkezés természetesen nagyszabású fejlesztési munkákat, közötte csatornázást, járda és útépítést igényel, de az elgondolás szerint a városka határában iparnegyedet létesítenek, ahol a gyárakat és a kisiparos műhelyeket szándékoznak elhelyezni. A hatvanas években majd minden ház kis üdülő és szálloda volt, amelyeket valósággal megrohantak a csendre és békés pihenésre vágyó nyaralók ezrei. Az évek folyamán, amilyen mértékben nőttek a közönség igényei, olyan mértékben csökkent — néhány kivétellel — a kirját-tivoni penziók szolgáltatásának minősége. Az akkori 65—70 penzió közül ma mindössze 6—7 működik, méghozzá szakértők irányítása alatt, a többi pedig átalakult aggok házává, ahol az idős emberek a lehető legkellemesebb környezetben élik le utolsó éveiket. A kultúrházakkal és fejlett iskolahálózattal rendelkező Kirját Tivonnak objektív nehézségei voltak — és vannak ma is — mert egyidőben két mábára és többszáz problematikus gyerek és ifjú okozta nehézségekkel kellett megbirkózni. A problémát már java részt megoldották és így nincs messze az idő, amikor Kirját Tivon az a város lesz, ahol nem csak lakni, de élni is jó. A HAIFAI PERZSA KERT hírek a nagyvilágból NEW YORK — Az amerikai bevándorlási hivatal elhatározta vizsgálóbizottság felállítását azoknak a náciknak a felderítésére, kik az Egyesült Államokban élnek. A háborús bűnösöket kiutasítják az Egyesült Államokból és elveszik amerikai állampolgárságukat. Hír szerint jelenleg körülbelül száz esetet vizsgálnak meg. HANNOVER — A hannoveri zsidó hitközség tiltakozó levelet küldött az államügyészhez, amelyben rámutat a neonáci tevékenység fokozódására. A tiltakozás aláírói közük az államügyésszel, hogy szélsőséges csoportok minden vasárnap gyűlést tartanak a hannoveri kereskedelmi központban, ahol nyomtatott antiszemita propaganda-füzeteket osztogatnak. A zsidókat telefonon fenyegetik és feketébe öltözött huligánok különböző megaláztatásoknak teszik ki őket. GLASGOW — David Oakes professzor könyvet írt a glasgowi zsidóságról. A könyvből kiderül, hogy ennek a skóciai városnak a zsidósága az összlakosság 2 százalékát teszi ki, de igen nagy szerepe van a város gazdasági, kulturális és művészeti életében. Ennek köszönhető, hogy Glasgow kulturális élete sokkal gazdagabb, mint a szomszédos Edinburghé, amely nagyobb város, de kevesebb zsidó lakosa van. LONDON — Marcus Slomovics londoni zsidó évek óta azon fáradozik, hogy a különböző szótárakból kiiktassa a zsidókat becsmérlő kifejezéseket. Slomovics az angol felsőbírósághoz fordult azzal a kéréssel, idézzék meg az angol igazságügyminisztert, a zsidó származású Sam Selkint, hogy megkérdezhesse tőle: miért nem engedélyezik, hogy pert indítson egy kiadó ellen olyan könyv megjelentetésének a megakadályozására, amely sérti a zsidók jó hírét. MOSZKVA — Alexander Zinovjev orosz filozófust a KGB kihallgatta Anantolij Saranszkij cionista aktivista ügyében. Zinovjev professzort elbocsátották az állásából, miután Nyugaton egy szatirikus novellát közölt a szovjet életről és nem jelent meg a hivatalos kihallgatásokon. Amikor előállították, megmutatták neki Saranszkij fényképét. A filozófus nem volt hajlandó elismerni, hogy az emberi jogok védelmére alakult szervezet tagja lenne, és visszautasította a választ a KGB kérdéseire. PÁRIZS — A franciákat annyira megrémítette az angol szavak behatolása a francia nyelvhasználatba, hogy hivtalos határozat alapján pénzbüntetéssel sújtják azokat az állami tisztviselőket, újságírókat, reklámszakértőket, akik kinyomtatják, vagy rádióban és televízióban használják az angol szavakat a francia szövegben. Az első büntetés 80—160 frankig terjed, visszaeső bűnösnek ötezer■ frankjába■ is belekerülhet a nyelvi hűtlenség. CHICAGO — Az■ ember szétrombolja maga körül atermészetet és közben mélységesen vágyódik a zöldövezetek után. Íme a bizonyíték: a chicagói Montgomery Ward vállalat 25 emeletes székházában 1600 szobanövénnyel oldották meg az irodahelyiségek egymától való elválasztását. MÁLTA — A szigetországban még nem hatoltak be a modern világ politikai szokásai. Máltában a választások alkalmával a jelöltek nem ragaszthatják ki a falakra a fényképüket, sem jelszavaikat. A rendőrség megengedi, hogy az aszfaltra rajzolják a jelszavakat, de ehhez is előzetes engedélyt kell kérni. KATMANDU — Aki fel akar mászni a 8848 méter magas Mont Everestre, engedélyt kell kérjen a nepáli kormánytól. 1981-ig ״ minden hely foglalt’’, NEW-YORK — Csökken az USA agyimportja: míg a 60-as évek elején még 11,500 kutató és szakember vándorolt be az Egyesült Államokba, jelenleg már csak 6500. A visszaesésnek gazdasági okai vannak: az áttelepülés és az új életkörülmények megteremtése most háromszor annyiba kerül, mint korábban. MIAMI — 110 tonna marihuánát foglalt le három hajón az amerikai parti őrség. Mindhárom hajó legénysége columbiai volt. A csempészeket letartóztatták. DZSAKARTA — A két hete tartó kolerajárvány eddig 140 halálos áldozatot követelt. A jelentések szerint több mint kétezren betegedtek meg kolerában Kelet-, Jáván. VELENCE — Csaknem teljesen kiégett Velencében a XII. század első feléből származó Katalin-templom. MADRID — Franco tábornok egyik unokája, a 27 éves Francisco Franco, vadászat során lelőtt egy „spanyol kecskét”, amely védett, kiveszőben lévő állat Spanyolországban. Franco tábornok unokáját ezért másfél hónapi felfügggesztett börtönbüntetésre ítélték és két évre eltiltották a vadászattól. LONDON - Noha Anglia gazdasági helyzete javulóban van, a British Steel-nél, az államosított brit kohóiparnál a helyzet katasztrófális. 1977-ben a veszteség 520 millió fontsterlinget tett ki, és az alsóház elhatározta a vállalat elnökének, Sir Charles Villiersnek a felelősségre vonása érdekében kiásnak egy több évszázados törvényt, amelynek alapján arra lehet kényszeríteni, hogy a parlament egyik katonai vezetőjének beszámoljon a vállalat vezetéséről. Amennyiben megtagadja a felszólítást, akkor be is börtönözhetik. Eltekintve az elavult eljárástól, valójában az egész angol kohászati ipar kerül a vádlottak padjára, mert az államosítás óta eltelt tíz esztendő alatt rengeteg pert vont el a nemzetgazdaságtól. A pénzügyminiszter szerint csupán a régi kohóművek azonnali bezárása menthetné meg a helyzetet. Ez az intézkedés azonban 24 ezer ember számára a munkahelye elvesztését jelentené. BOSTON . A disco jó üzlet az Egyesült Államokban. Az elmúlt két évben csaknem 900 új disco-klub nyílt az USA-ban, s az üzletág évi forgalmát négymilliárd dollárra becsülik. A jobb disco-klubok egyébként tiltják a trikót és a rojtos, foltos farmernadrágot, s a mezítlábasság is kizáró ok. Egyes lemezklubokban kicsiben kokaint és más kábítószereket is árulnak illegálisan a vendégeknek. 1978.11.13.