Új Kelet, 2017 (98. évfolyam, 20643-20648. szám)

2017-02-01 / 20643. szám

Két halott egy beduin faluban A FALUT LEROMBOLÁS FENYEGETTE Rendőrökkel csaptak össze január 18- án reggel egy izraeli beduin falu lakói, miközben a hatóságok megpróbálták végrehajtani a település engedély nél­kül felhúzott épületeinek lerombolásáról hozott bírósági határozatot. A hatósági fellépés során meghalt egy rendőr és az őt állítólag elgázoló beduin férfi. A súlyos incidens a Negev-sivatagban található Um al-Hiran faluban történt. A rendőrség szóvivője szerint Jákub Musza abu al-Kian, az egyik pusztulásra ítélt ház tulajdonosa­­ a törvényen kívül helyezett Iszlám Mozgalom aktivistája - autójával a rendőrök felé hajtott, és szándékosan halálra gázolta a 34 éves Erez Lévit. A gá­­zolót - egy 47 éves középiskolai tanárt - ezután lelőtték. A helyiek szerint a férfinak valójában nem állt szándékában a rendőrök közé hajtani, s jelzett is, hogy csak azért ül autóba, hogy eltávozzon háza köze­léből. Szerintük elsőként a rendőrök lőttek, emiatt elvesztette az uralmat járműve felett, nem tudta megállítani az autót, amely ezért haladt tovább a rendőrök felé. Az incidens után zavargások törtek ki, amelyekben többen megsebesültek, köz­tük rendőrök is. Egyelőre nem világos, hogy egy tömegoszlató gumilövedék vagy a tiltakozók köve találta el a fején a Közös Arab Lista párt vezetőjét, Ajman Odét, akit kórházba szállítottak. A rendőrség lezárta a faluhoz vezető utat. A lerombolásra kijelölt épületek be­duin lakói nem hajlandóak elhagyni há­zukat, a falu vezetői sztrájkot hirdettek, az iskolákból hazaküldték a gyerekeket, és az arab közösség vezetői felszólították híveiket, hogy menjenek Um al-Hiranba megakadályozni a házak felszámolását. Um al-Hiran helyén a tervek szerint Hiran néven egy 2400 lakásból álló tele­pülést építenek fel, amely zsidóknak ad majd otthont, s cserébe a falu mintegy hétszáz eddigi lakosának házhelyeket ajánlottak fel a közeli beduin falvakban. A faluban az állammal kötött megegye­zés nyomán novemberben megkezdték a hivatalos engedélyek nélkül felhúzott épületek felszámolását, miután többéves jogi csatározás után, 2016 januárjában a legfelsőbb bíróság is elutasította az érin­tettek kérését, hogy lakóhelyükön marad­hassanak. MTI 2 Komoly telepépítés kezdődik AZ ÚJ AMERIKAI ELNÖKBEN BÍZNAK A jeruzsálemi városháza jóváhagyta több száz új lakás felépítését az 1967-ben el­foglalt Kelet-Jeruzsálemben. A jeruzsálemi hatóságok két nappal Do­nald Trump amerikai elnök beiktatása után döntöttek az új lakásépítésekről Kelet-Jeru­zsálemben, az egykor Jordániával érvényes tűzszüneti vonalakon, a „zöld vonalon" túl, az 1948 és 1967 között Jordániához tartozó, s 1967-ben elfoglalt területeken. A bizottságot vezető Meir Turdzseman azt nyilatkozta a közszolgálati rádió mun­katársának, hogy ezeknek a lakásoknak a felépítését az utóbbi hónapokban Barack Obama amerikai elnök miatt késleltették. A jeruzsálemi tervezési és építési bi­zottság ötszázhatvanhat lakás felépíté­sét hagyta jóvá a Ramot, Rámát Slomó és Piszgat Zeev nevű, a „zöld vonalon" túli, kelet-jeruzsálemi lakónegyedekben, amelyeket a nemzetközi közösség nem ismer el Izrael részének. Az ügy közvetlen előzménye az volt, hogy december 23-án egy jogilag kötele­ző érvényű ENSZ Biztonsági Tanács-i (BT) határozat azt követelte Izraeltől, hogy „azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin te­rületeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben". A határozat elfogadását a 15 tagú BT 14 tagja szavazta meg, az Egyesült Álla­mok - amely a BT állandó tagja és Izra­el fontos szövetségese - e kérdéskörben 1979 óta először nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. Izraelben azt remélik, hogy az új ame­rikai elnök megengedőbb politikát folytat majd elődjénél a Ciszjordániában folyó építkezéseknél, miután Trump Izrael-ba­­rát politikát hangoztatott választási kam­pányában, a telepeseket támogató Da­vid Friedmant nevezte ki Amerika izraeli nagykövetének, és megígérte a nagykö­vetség Jeruzsálembe költöztetését Tel- Avivból. MTI Változatos vélemények az új elnökről KRITIZÁL, REMÉNYKEDIK AZ IZRAELI SAJTÓ Az izraeli lapok internetes oldalain január 21-én megjelent elemzésekben egyaránt megfigyelhető a remény, a félelem és az elutasítás Donald Trump új amerikai el­nök beiktatási beszédének értékelésében. A Jediót Ahronót című újság honlap­ja, a ynet az Amerikát szekértáborokra osztó választási kampány után főként az egységbe szólítást és a megbékélést hiá­nyolta Donald Trump beiktatási beszédé­ből. Trump nem ígért reményt a világnak, amikor többször is kijelentette, hogy nála Amerika az első, és magasba emelte az el­szigetelődés politika fáklyáját - írta a lap. A cikk szerzője szerint Trump popu­listaként beszélt, amikor nagyszabású elképzeléseihez nem vázolt fel gyakorlati terveket sem a bel-, sem a külpolitikában. Amosz Jadlin, az izraeli katonai hír­szerzés volt főnöke szintén a yneten az új amerikai elnök Iránnal szembeni, Izrael számára reménykeltő álláspontjáról írt. Szerinte Trumppal Jeruzsálem esélyt ka­pott az Iránnal 2015-ben megkötött nuk­leáris egyezmény felmondása helyett egy új megállapodás kidolgozására, amely ki­küszöböli az előző egyezmény stratégiai, hosszú távú hiányosságait. A Háárec című baloldali liberális újság egyik cikke szerint Trump beiktatási be­széde „sötét, ellenséges és populista" volt, egyenes folytatása uszító választási kam­pányának. Egy másik cikk szerzője „dühös populista alaknak" nevezte az új amerikai elnököt, aki elődje, Barack Obama op­timista, előremutató Amerika-képével szemben sötét képet festett a jelenről. Miközben Amerikát a jövő példájaként ál­lította a világ elé, a többi országnak nem ajánlott partneri viszonyt, és nem vállalt vezető szerepet a világban. A szerző sze­rint a beszéd legfőbb tanulsága, hogy Do­nald Trump nem változik. Ugyancsak a Háárecben közzétett elemzés szerint a beiktatási beszéd radiká­lisan populista és álszent, globalizáció- és elitellenes, szégyentelenül és nyilvánvaló­an nacionalista szónoklat volt. Az ismétel­ten használt "Amerika az első" szlogennek fasisztoid kicsengése van, és tökéletesen illeszkedik Trump szavazóbázisához. A jobboldali, angol nyelvű The Jerusalem Post honlapján megjelentetett cikkében az amerikai zsidó szervezetek gratulációit közölve kiemelte, hogy az amerikai cionista szervezet (The Zionist Organization of America) külön üdvözöl­te Trump eltökéltségét a radikális iszlám felszámolására, és üdvözölte az izraeli amerikai nagykövetség Jeruzsálembe köl­töztetésének tervét. A lap egy másik cikke kiemelte az elnöki beszédnek az ameri­kaiakat a hazafiasság mentén egységbe szólító és egyesítő szándékú mondatait, s a legnagyobb hangsúlyt a beszéd azon ré­szének szentelte, amely a radikális iszlám terrorizmus gyökeres kiirtását ígérte. A Máárív című lap honlapján Donald Trump ortodox zsidó vejéről, a közel­­keleti különmegbízottá kinevezett Jared Kushnerről közöl cikket, mely szerint, noha az amerikai elnök és a fiatal ingat­lanmágnás igencsak különböző szemé­lyiség, és mindkettőjüknek "nagy egója" van, mégis tökéletesen kiegészítik és si­kerre segítik egymást. Shiri Zsuzsa ÚJKELET A külföldi HÍREK 10 ngora a nylonzacskó KÖRNYEZETVÉDELEM AZ ÉLELMISZERBOLTOKBAN A fejlett nyugati országokhoz képest jó néhány éves elmaradással, Izraelben is elkezdik törvényhozási szinten a környe­zetkárosító nylonzacskók visszaszorítását. A törvényjavaslatot már egy éve elfogad­ták, de 2017. január 1-jétől lépett hatályba. Az élelmiszereket árusító üzletek kö­telesek a pénztárgépek mellett elhelye­zett zacskókat pénzért árusítani. Az enyhén vastagabb zacskók ára minimum 10 agora (az eredeti törvény­javaslatban 30). Az ebből származó be­vétel teljes egészében a Környezetvé­delmi Minisztérium egyik tisztasággal foglalkozó alapítványába kerül (Keren Hanikajon), és a törvényt magyarázó és oktató, illetve a levegő tisztaságáért foly­tatott kampányokra fogják felhasználni. A környezetvédelem jobban bekerül a köztudatba. 100 sékel fölötti vásárlás esetén többször használatos bevásárló­szatyrokat adtak minden élelmiszerbolt­ban a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával 2017. január 17-ig. Izraelinfo.com Gyújtogatós terrorhullám? KISZABADULT AZ UTOLSÓ GYANÚSÍTOTT Másfél hónapi fogvatartás után a bíróság szabadon engedett egy umm-al-fahemi lakost, miután bebizonyosodott, hogy - önkormányzati hulladékeltakarítás híján - csak szemetet égetett. Ali Mahadzsna volt az utolsó fogva­­tartott, akit a november elején tomboló tűzhullámban gyújtogatásban való rész­vétellel vádoltak. A miniszterelnök és több miniszter is azt állította, hogy a tüzek egy részét szándékos, nemzetellenes motí­vumokat hordozó gyújtogatás okozta, azonban mostanra egyetlen­­ nacionalis­ta indíttatású gyújtogatással vádolt - gya­núsított sem maradt őrizetben. Izraelinfo.com FOTÓ: MTI, , IZRAELINFOR, WIKIPEDIA, AMOS BEN GERSHOM 2017. JANUÁR-FEBRUÁR

Next