Új Kelet, 2018 (99. évfolyam, 20649-20653. szám)

2018-12-01 / 20653. (20654.) szám

Kulcsregény az illúziókról: Bat-Léba engesztelése Nagy Gabi & Nagy Timi AZ ÚJ KELET ERDÉLYI TÖRTÉNETÉT, ALAPÍTÓIT, MUNKATÁRSAIT KOLLÉGÁIM MÁR ELÍRTÁK ELŐLEM. FÉLÁRNYÉKBAN MARADT AZONBAN EGYIKÜK, GISZKALAY JÁNOS. Ő MAGA IS SZINTE A KEZDETEKTŐL VETT RÉSZT A LAP MEGTEREMTÉSÉBEN, EGY DARABIG FŐSZERKESZTŐJE IS VOLT. NAGY MŰVE, A BAT-LÉBA ENGESZTELÉSE KULCSREGÉNY, NEM IS TÚL LEPLEZETTEN ÉPPEN A KOLOZSVÁRI CIONISTA MOZ­GALOM ÉS AZ ÚJ KELET MEGALAKULÁSÁNAK ELSŐ ÉVEIT MUTATJA BE. A­z író, Giszkalay János Widder Dávid néven született 1886-ban, Budapesten. A korabeli cionizmus legjelentősebb irodalmi képviselője eleinte Erda néven közölt cikkeket és elbeszéléseket a felekezeti lapokban. Az ezekben megfogalmazott nézetei miatt elfogatóparancsot adtak ki ellene, ekkor Romániába menekült. Palesztinába 1939-ben alijázott, innentől kezdve csak Giszkalay és Jochánán Gus-Chá­­láv néven ismerték. Haifán telepedett le, ahol 1951-ben halt meg. Termékeny író, költő, drámaíró, műfordító, lapszer­kesztő volt, politikusként is jelentős. Az Új Felet élé­re 1926-ban került, majd 1934-től két évig a Lugoson megjelenő kézirat (Kirjat Széfer) című irodalmi és társa­dalomtudományi folyóiratot szerkesztette. Regényei, verseskötetei, drámái és műfordításai ma­radtak fenn. Bat-Séba engesztelése című regénye a lap alapítóinak világnézetét és a cionista illúziókat tükrözi, a könyvben felbukkanó szereplők könnyen beazonosít­hatók, a történet főhősében Weissburg Chaimra ismer­hetünk - a szerző mindössze a helyszíneket és néhány esemény sorrendjét változtatta meg. A történet dióhéjban: Schwarzdorf Vital az orosz frontról visszatérve Bécsbe megy, hogy régi barátját, a szobrász Abu Azzát felkeresse. Vitai nagy tervet dé­delget, amely megoldaná Magyarország zsidóságának problémáját. Mivel népe a háború előtt százfelé szó­ródva élt, idegenként a magyar földön is, még a vallás sem tartotta össze. Az új cseh államban ez a szakadék csak még mélyebb lett. Vitai a cseh zsidóságot nemzeti szervezetbe akarja tömöríteni, és teljes zsidó vertikum­ban gondolkodik. A tervezett Néprészvénytársaság fe­dezné a zsidó kulturális és gazdasági intézmények lét­rehozását. Először héberül oktató iskolát nyitnak, majd jön bank, az érdekeiket védő politikai párt, a cionista napilap, saját színházi társulat. Mindez egy épületben valósulna meg Prágában, melynek neve Új Jeruzsálem. Abu Azra éppen Palesztinába készül, de Vitai rábe­széli, hogy áldozzon öt évet az életéből a nagy projekt megvalósítására. Prágában nagy építkezés indul, igaz, a vállalkozás többször csőd szélére kerül. Eddig mintha mai disztópiát olvasnánk. Arra szép megbízást kap, háromszázhatvanöt bibli­ai témájú szobrot kell készítenie. Azonban a Messiást is megmintázná, de elakad. A prágai nagy kabbalista rab­bi szerint nem következik be a megváltás, amíg Bat-Sé­ba bűne nem nyer bocsánatot. Arra tehát Bát-Sébát formázza meg, aki végül a művész csókjától életre kel, Prágában pedig elszabadul a pokol... Ha ma olvassuk a krónikát, büszkeséggel tölthe­ti el az olvasót, hogy a zsidóság milyen nagy utat tett meg a cionizmus révén, és megvalósult Herzl álma is. Ugyanakkor megtaláljuk a regényben az azóta sem vál­tozott dolgokat: a különböző vallási ágazatok, illetve Iz­rael és a galat közötti széthúzást. Arra a regény záró jelenetében keresi az utat Bat-Sé­ba engeszteléséhez, de hiába. - És semmi se köt bennünket egymáshoz [Bat-Séba]? - Semmi, Abu Azra. - És az én álmom? - Neked álom, Abu Azra, de nekem az élet. Engem életre álmodtál, és én nem tudok álmodni... ■ ÚJKELET //

Next