Új Könyvek, 1986 (23. évfolyam, 24-31. szám)
1986 / 29. szám
862946 320 L 10 Lackó Mihály (1948) Halál Párizsban : Grünwald Béla történész művei és betegségei / Lackó Mihály. — Bp. : Magvető, 1986. — 221 p. ; 20 cm. — (Nemzet és emlékezet, ISSN 0231—0910) Bibliogr.a jegyzetekben ISBN 963 14 0822 1 fűzött : 21.— Ft *Grünwald Béla (1839—1891) 32(439)„187/189” Grünwald Béla 930.1 (439) „187/189” 929[930.1] (439)Grünwald az 1891 májusában Grünwald Béla, a kiváló politikus és történész a Szajna partján főbe lőtte magát. A kortárs közvéleményt és sajtót megdöbbentette e rejtélyesnek ható — bár az idő tájt korántsem egyedülálló — öngyilkosság ténye. Okát sokan, sokféleképp találgatták: némelyek politikusi, történészi kudarcainak tulajdonították, mások magánéleti frusztrációknak, megint mások gyógyíthatatlan szervi bajainak, s a depresszióra hajlamos lélek végső összeroppanásának. Lackó Mihályt (bár könyvében bőven idéz a kortársak effajta találgatásaiból) nem elsősorban a bulvársajtóba illő intimitások, s az utólagos bizarr patológiai konstrukciók izgatják, hanem Grünwald személyisége és sorsa apropóján felvázolható tágabb érvényű kortünetek. Ennek jegyében kísérli meg egy hitelesen egyénített jellem- és pályakép megrajzolását. Grünwald párizsi, berlini és heidelbergi tanulmányai befejeztével, közvetlenül a kiegyezés után kapcsolódik be szűkebb pátriája, Zólyom megye politikai életébe. Tehetségével, no meg Ipolyi Arnold hathatós támogatásával főjegyzőségtől hamarosan alispánságig viszi. Már ekkor markánsan érvényesül mindvégig következetesen vallott új nacionalista-etatista politikai alapállása, mely egy modern centralizált közigazgatásra, s az egyidejűleg végrehajtott erőteljes asszimilációra alapozta a szilárd nemzetállam megteremtését. Alig egy évtized múltán e programot már a képviselőház kormánypártjában próbálja elfogadtatni — sikertelenül. Így aztán a Tisza-pártból átáll Apponyi Mérsékelt Ellenzékébe. Ám itt is hamarosan elszigetelődik, s koncepciója, szakszerű érvelése egyre mániákusabbnak hat a közjogi kérdésekben mindinkább elvésző parlamenti vitákon." Betegségei és kudarcai elől ekkor menekül a történetírásba. Két könyvet ír: A régi Magyarország, s Az új Magyarország címmel, mely utóbbiban Széchenyi István — sokban szubjektív, önkivetítésszerű — patográfiáját rajzolja meg. Lackó figyelme persze nem pusztán e szorosabb szakmai pályaképre terjed ki, munkájában a neves kortárs politikusok, történészek, írók, újságírók egész galériája felvonul. Tisza Kálmán, Apponyi Albert, Pulszky Ferenc, Fálk Miksa, Marczali Henrik, Ipolyi Arnold, Justh Zsigmond, Péterfy Jenő, Reviczky Gyula és sokan mások. Idéz Grünwalddal kapcsolatos Mikszáth-adomát, könyveiről írott Péterfy Jenő és Reviczky-kritikát éppúgy, mint kortársi leveleket, orvosi diagnózisokat és sajtótudósításokat. Mindezt úgy, hogy izgalmas és gondolatgazdag elemzését nem töri meg nehézkes filológiai apparátus. (For)