Új Könyvpiac, 1992 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1-2. szám

KRITERION KÖNYVKIADÓ 1992. ÉVI KÖNYVTERVE Magyar nyelvű könyvek REGÉNYEK MANDICS GYÖRGY-M. VERES ZSUZSANNA: A dromosz. 14,7 ív, fűzve, 187 lej MÉHES GYÖRGY: Milliomosok. 16 ív, fűzve 192 lej PUSZTAI JÁNOS: Hamu. 28 ív, fűzve, 215 lej RÖVIDPRÓZA, VISSZAEMLÉKEZÉSEK, RIPORTOK CSEKE PÉTER: Beszélgetések Debreczeni Lászlóval. 14 ív, fűzve 165 lej HORVÁTH IMRE: A napló folytatása II. 12 ív, fűzve, 149 lej KOVÁCS ANDRÁS: Rajongók ivadéka I—II. 33 ív, fűzve, 306 lej MARTON LILI: Emberek, tájak, történetek. 20 ív, fűzve, 191 lej LŐRINCZ GYÖRGY: Feketében. 10 ív, fűzve, 107 lej VERSEK KÁNYÁD­ SÁNDOR: Válogatott versek. 4 ív, fűzve, 85 lej VÁSÁRHELYI GÉZA: Ne fiaj, az álom úgyis sörtebontoz.4 ív, fűzve, 136 lej „FORRÁS”-SOROZAT MEDGYESI EMESE: Pontos idő. 9 ív, fűzve 107 lej TAMÁS TÍMEA: Köryvek. 2,5 ív, fűzve 67 lej IRODALMI ÖRÖKSÉG DSIDA JENŐ (1907-1938) 30 ív, fűzve, 230 lej GYALLAY DOMOKOS: Vaskenyéren. 20 ív, fűzve, 223 lej KACSÓ SÁNDOR: Nehéz szagú iszap fölött. 31,5 ív, fűzve, 283 lej SZÉKELY JÁNOS: Válogatott versek. 12 ív, fűzve, 194 lej MAGYAR KLASSZIKUSOK ARANY JÁNOS: Balladák. 10 év, fűzve, 125 lej Csokonai Vitéz Mihály versei. 20 ív, fűzve, 213 lej ILLYÉS GYULA: Petőfi Sándor. 25 ív, fűzve, 240 lej Idők szép virága II. 24 ív, fűzve, 245 lej REGÉNYES TÖRTÉNELEM JÓKAI MÓR: Erdély aranykora. 15 ív, fűzve, 165 lej KODOLÁNYI JÁNOS: Julianus barát. 25 ív, fűzve, 259 lej KRÚDY GYULA: Mohács. 18 ív, fűzve, 173 lej MÓRICZ ZSIGMOND: Tündérkert (Erdély I.) 22,27 ív, fűzve, 208 lej SZENT MIHÁLYINÉ SZABÓ MÁRIA: Zrínyi Ilona. 25 ív, fűzve, 245 lej ROMÁN IRODALOM GOMA, PAUL: Gherla. 7 ív, fűzve, 139 lej Román emlékírók. 25 ív, fűzve, 181 lej VILÁGIRODALOM „Horizont" -sorozat BULGAKOV, M.: A fehér gárda. 15 ív, fűzve, 154 lej CERVANTES, M.: Példás elbeszélések. 30 ív, fűzve, 276 lej DICKENS, C.: Karácsonyi történetek. 25 ív, kötve, 235 lej FITZGERALD, F. S.: Az éj szelíd trónján. 15 ív, fűzve, 164 lej LAWRENCE, D. H.: Szerelmes asszonyok. 28 ív, fűzve, 275 lej MÉRIMÉE, P.: Novellák. 15 ív, fűzve, 165 lej „Lektúra" -sorozat AUSTpN, J.: Emma. 12 ív, fűzve, 137 lej REJTŐ JENŐ (P. HOWARD): A fehér folt; Bradley Tamás visszaüt. 13 ív, fűzve 159 lej IFJÚSÁGI ÉS GYERMEKIRODALOM BENEDEK ELEK: Piros mesekönyv. 12,5 ív, fűzve, 154 lej BENEDEK ELEK: Székelyföldi mondák és mesék. 10 ív, fűzve, 128 lej BJÖRNSON, B.: Synnove Solbakken. Arne. 6 ív, fűzve, 91 lej FEKETE ISTVÁN: Téli berek. 32 ív, fűzve, 294 lej HUGO, V.: A párizsi Notre Dame. 32,5 ív, fűzve, 297 lej LAGERLÖF, S.: Nils Holgersson csodálatos utazása. 20 ív, fűzve, 18­3 lej MÓRA FERENC: Rab ember fiai. 6 ív, fűzve, 83 lej Aranyos pillangó. 12 ív, fűzve, 163 lej Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. 10 ív, fűzve, 120 lej Északi népek meséiből. 6 ív, fűzve, 97 lej TÖRTÉNELEM, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET CSETRI ELEK: Bethlen Mátyor életútja. 12 ív, fűzve, 147 lej KÁNTOR LAJOS-KÖTŐ JÓZSEF: A romániai magyar színház története (1919-1989). 20 ív, fűzve, 211 lej „TÉKA”-SOROZAT BERGSON, H.: A nevetés. 8 ív, fűzve, 167 lej BOCSKAI ISTVÁN: Levelek. 12 ív, kötve, 160 lej HERMÁNYI DIENES JÓZSEF: Emlékirat. 10 ív, kötve, 145 lej JAKABFFY ELEMÉR: Nemzetiségpolitikai írások. 9 ív, kötve, 152 lej JÁSZAI MARI: Naplója. 10 ív, kötve, 150 lej MACROBIUS: Satiurnalia. 10 ív, kötve, 145 lej MARLIN, J.: Válogatott írások. 10 ív, kötve, 145 lej PIGAFETTA, A.: Az első föld körüli utazásról. 10 ív, kötve, 145 lej KÉZIKÖNYVEK Erdélyi helységnév szótár. 20 ív, kötve, 315 lej Románia Alkotmánya. 18 ív, kötve, 250 lej KERESKEDŐK, VISZONTELADÓK A KÖVETKEZŐ CÍMEN léphetnek kapcsolatba a KIADÓVAL: KRITERION KÖNYVKIADÓ 3400 Kolozsvár - Cluj-Napoca, Piata Stefan Cel Mare nr. 1 Telefon: 117450, Románia Köszönjük érdeklődésüket! ÚJ KÖNYVPIAC VÁLÁS UTÁN A KÖNYVTÁRELLÁTÓNÁL november elsején írta alá Andrásfalvy Berta­lan művelődési és közoktatási miniszter azt az alapító okiratot, amelynek értelmében a­­ Könyvtárellátó - különválva a TÉKA Könyvér­tékesítőtől - önálló vállalattá alakult. A budapesti Váci út 19. szám alatti ipari létesítménykomplexumnak - most már két vállalat székhelyének - még nem volt ideje a régi kellé­kek „fölszabadítására”: a látogatót, az irodaház első emeletéig bal­­lagtában diagrammok, tablók sokasága győzködi a monstre cég sikereiről, eredményességéről, fontosságáról. Egy korszak tragikomi­kus rekvizítumai. Marón Istvánnét, a Könyvtárellátó Vállalat megbízott igazgatóját elgondolásairól kérdezem. -Elöljáróban: a Könyvtárellátó önálló, de állami vállalat marad a továbbiakban is. Nem merült föl a privatizáció lehetősége? - Az illetékes minisztérium a részvénytársasági vagy kft. formát ja­vasolta, de mi állami vállalatként szeretnénk tovább tevékenykedni. Tavaly tavasz óta a Könyvtári és Informatikai Kamara és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete támogatásával ezt tekintettük egyetlen reális megoldásnak. A könyvtárosok nagyon régóta, legalább húsz-huszonöt éve szerettek volna önálló könyvtárellátót, ez eddig nem valósulhatott meg. Ezért most nagy bizalommal fordulnak a Könyvtárellátó felé, de az elvárásaik is óriásiak. Hirtelen kellene látványosan megújulnunk, viszont több tényező is amellett szól, hogy fokozatosan, korrekt apró­munkával a biztonsági kereteket megtartva újítsuk meg ezt az egyéb­ként nemzetközileg elismert könyvtárellátó szerkezetet. Hogy meddig működünk állami vállalatként, azt még pontosan megítélni nem lehet, de úgy gondoltuk, szükségünk van egy nyugodt, átmeneti évre, amikor sok minden tisztázódhat. Ha lesz egy áttekinthető mérlegünk, akkor a továbbiakban már a könyvtárak köréből reálisan kereshetünk partnere­ket a vállalkozáshoz. A Könyvtárellátó eddig egy nagyvállalat főosztá­lyaként működött, nem volt önálló beszerzési joga, nem volt egy olyan költségvetés, hogy tudhatta volna, mennyi az éves bevétele és kiadása. Egy teljesen bizonytalan üzletbe nem lett volna korrekt partnereket be­vonni. Választásunkkal nem a monopolhelyzetet akartuk erősíteni, ha­nem élni ezzel a lehetőséggel. Már az alapító okirat meghatározta, hogy nonprofit szervezetet hozunk létre, tehát arra törekszünk az első perctől, hogy a vállalatnak minél több nyeresége legyen és ezt a könyvtárakkal megosszuk. Mondok egy gyakorlati példát: negyven­­százalékos árréssel vesszük át a kiadóktól a könyveket, s ebből eseten­ként tíz, de húsz százalékot is átadunk a könyvtáraknak. Csak annyit szeretnénk megtartani, amivel a működési költségeinket fedezni tud­juk. Szem előtt kell tartani a könyvtárak jelenlegi bizonytalan gazdasá­gi helyzetét is. Nem lehet az egyik pillanatról a másikra minden szolgáltatást értékén megfizettetni a könyvtárakkal, bár hosszú távon el kell jutni oda. Az Új könyvek című ajánlójegyzékünket eddig tizenöt forintért adtuk, noha az előállítási költsége ötvenöt-hatvan forint. - Milyen gazdasági helyzetet örökölt a vállalat? Főleg a tetemes adósságra gondolok. - Nagyon tiszta képpel indulhattunk, mert a vállalat nem örökölte az adósságokat. Az induló vagyonunk részben azokból a könyvekből áll, amiket a könyvtáraknak vettünk meg, részben a működéshez szüksé­ges gépeket, épületeket kaptuk, illetve a Honvéd utcai Kódex Könyv­áruház tartozik még hozzánk, amit eddig is a Könyvtárellátó üzemeltetett.­­ Véleménye szerint a régi „személyi állomány" képes lesz valóban megújítani a vállalatot? - Nem személyi változásra, hanem bizonyos fokig szemléletválto­zásra van szükség, tartalmilag kell megújulnunk. Dolgozik itt egy régi törzsgárda, akik megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkeznek, és re­mélem, a megváltozott körülmények között is megtalálják helyüket és szerepüket. A könyvtárellátó munkájával szemben a múltban sok jo­gos kifogás volt, amiben magunk is éreztük, hogy nem egészen korsze­rűen dolgozunk. Egyet azonban tudok, hogy sehol a világon ilyen nagyságrendű országban nincs elaprózott könyvtári ellátás, mindenütt egyetlen intézmény látja el a könyvtárakat szolgáltatásaival. Közelebb­ről a holland és a svéd rendszert ismerem. Magyarországon az 1952 óta kialakult szervezeti rendszer jó. Hatezer könyvtárral tartjuk a kap­csolatot rendszeresen. Ha ezt a keretet megtöltjük tartalommal, techni­kával, akkor igazi könyvtári szolgáltatóvá fogunk válni. - A könyvárak emelkedésével várhatóan újra emelkedni fog a könyvtárak presztízse. Viszont az új könyveket csak hónapokkal a meg­jelenés után kapják meg. - Elengedhetetlen a gyorsítás, raktári rendszerünket számítógépek­kel kell korszerűsíteni, s szeretnénk azt is elérni, hogy ne legyen jelen­tős raktárkészletünk. Nem állhatnak a raktárban hetvenöt napig a könyvek. De van a kérdésnek egy szakmai oldala is, ami miatt tovább­ra sem oldhatjuk meg, hogy azonnal küldhetnénk az új könyveket a könyvtárakba. A kiadóktól nem kapunk imprimatúrát, csak a kész könyvvel dolgozunk. Recenziókat készítünk, használható ajánlást, ka­talóguscédulát csinálunk, s ez mind időtényező. Ugyanakkor a könyv­tárak ezt a szolgáltatást is nagyon igénylik. Hogy felgyorsítsuk a könyvek eljuttatását, bevezettük az előrendelést. Ebben az esetben a kiadók kereskedelmi ajánlatából készítjük el a tájékoztatónkat, hiány­zik a jegyzetelés, szakozás, s a megjelenés után rövid idő alatt szállít­juk a könyveket. Ebben az esetben tíz százalék kedvezményt adunk, és reméljük, előrendelésből többet vásárolnak majd a könyvtárak. - Nehezen áttekinthető a könyvkínálat. Milyen módon képesek tájé­koztatni a könyvtárakat? - Magyarországon ma senki sem tudja megmondani pontosan, hány kiadó működik. Általában négyszáz-négyszázötvenről beszélünk. Na­ponta alakulnak és szűnnek meg. A könyvtár okkal várja, hogy a Könyvtárellátó naprakészen tájékoztassa a megjelent könyvekről, s ez óriási feladat. Azt határoztuk el, hogy minden ajánlatot, amivel a ki­adók megkeresnek minket, azt valamilyen formában eljuttatjuk a könyvtárakba. Minden könyvet nem tudunk megvenni, de lehetőleg teljes körben kívánunk tájékoztatni, ami viszont elég költségigényes. Éppen ezért ragaszkodunk a negyvenszázalékos árréshez. Jelenleg öt munkatársunk tartja a kiadókkal a kapcsolatot, s hetente egyszer tar­tunk egy úgynevezett beszerzési kollégiumot, ahol a legfrissebb ajánla­tokat vitatjuk meg. A kiadók nem szeretik a bizományosi értékesítést - bár lehet, ebben közrejátszik a régi rossz tapasztalat -, s így nagyon nehéz pontos rendelést elkészítenünk. Ha netán egy könyvből keveseb­bet rendeltünk, mint a könyvtári igény, akkor természetesen megkeres­sük a kiadót, sőt, a társkereskedőket vagy egyenesen más könyvesbolti egységeket. Azt semmiképpen nem szeretnénk, ha egy könyvtár azért kerülne hátrányos helyzetbe a beszerzésnél, mert az ajánlatunkat csak két-három hónap múlva tudjuk elküldeni a megjelenés után. - Tudomásom szerint az elmúlt évben próbálkoztak viszonteladói bázisokat kiépíteni a könyvtárakban is. - A múlt évben ez csak kísérlet vagy felmérés volt. Felhívást tettünk közzé, s mintegy háromszáz könyvtár jelentkezett. A budapesti könyv­tárak, könyvtárosok szeretnénk, ha a Kódex Könyváruházban vásárol­nának, mert kézbe véve a könyvet el tudják dönteni, akarják-e. ► KÓDEX Könyváruház a könyv­tárosok áruháza Régi helyen, új néven, széles választékkal és szolgáltatásokkal készségesen állunk a vásárlók és a könyvtárak rendelkezésére. Címünk: 1054 Budapest, Honvéd u. 5. (Báthory u. sarok) Telefon/Fax: 132-7357, 132-7385, 131-6350.

Next