Új Könyvpiac, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1-2. szám
Új Könyvpiac 2003. január-február A TARTALOMBÓL Könyv, kultúra, társadalom • Sulyok Vince: Könyv és olvasás Norvégiában • A norvég szépirodalom jelentős anyagi támogatással rendelkezik, amelynek mechanizmusa példaadó érvényű lehetne a magyarországi könyvkiadás számára is. Vasy Géza: Az Illyés-centenáriumi év kiadványai *10 Ketten egy könyvről: Akszjonov: Moszkvai történet Szőke Katalin és Hahner Péter • 14 Szentendrei könyves jegyzetek Orosz István: A méltányos kifejezés gyermeki joga *18 Gyulai látószög Elek Tibor Gion Nándor új regényéről • 22 Molnár Tamás: A filozófia modern formái • 28 Dr. Gazda István: Akik a 20. századot csinálták • 32 Gróh Gáspár: A néző magyar • 36 Média Gervai András Szilágyi János könyvéről • 41 Sultz Sándor: Másvilág • 42 Interjú Sulyok Vincével beszélget Fáskerti Mária • 8 Szabó Magdával Nádor Tamás beszélget • 27 Tandori Dezső olvasta Fémhőmérő tok, vagy amit akartok • 20 Új könyvek Kiadók ajánlják • 23 A Könyves Szövetség könyvajánlata • 30 Könyvekről Vengri Evropa- Zelei Miklós (13); Szilárd Léna: Andrej Belij - Bratka László (13); Tandori Dezső: Hét fejlövés -Győre Balázs (19); Pályi András: Képzelet és kánon - Fűzi László (19); Cs. Varga István: Adósságtörlesztés - Zsoldos Sándor (28); Schein Gábor: Mordecháj könyve - Bedecs László (32); Vasadi Péter: A zendülés vigasza - Penckófer János (32); P. Jáki Sándor Teodór: Csángókról, igaz tudósítások - Cs. Varga István (34); Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme - Babus Antal (36); Csehov szerelmei - Tóth Erzsébet (38); Fodor Géza: A Mozart-opera világképépe - Cz. Tóth János (38); Louis Aragon: Irene puncija, Josefine Mutzenbacher: Egy kis bécsi kurva feljegyzései - Z. M. (41) Elffehrl, Pécsi Györgyi Lafferton Kálmán Kányádi Sándor, Osztovits Levente, Tandori Dezső Tőzsér Árpád Nemec Andrea Cz. Tóth János Pető Tóth Károly Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1041 Budapest, Laborfalvi u. 15. Tel.: 369-0800, 369-8522 Fax: 369-0800 E-mail: ujkonyvpiac@chello.hu www.ujkonyvpiac.hu a könyvkereskedések, illetve a Lapker Kft. Előfizethető a szerkesztőségben Pauker Kft. Felelős vezető: Vértes Gábor ügyvezető Lapunk megjelenését támogatta: msf NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA VT. Üdvözlet az Olvasónak! Nagy divat a közvéleménykutatás. Én ugyan szkeptikus vagyok, mert lényeges dolgokról, az árnyalatokról, a valódi neuralgikus pontokról szerintem nem ad korrekt képet, de mégis valami. így, ezzel a szkepszisemmel számolnék be lapunk internetes honlapján végzett tájékozódásunk eredményéről. Azt a kérdést tettük fel (legyünk aktuálisak, naprakészek, stb.), hogy „Ön szerint felkészült-e a magyar könyvszakma intézményrendszere az EU-s csatlakozásra?” A válaszok a következőképpen alakultak: Teljesen fölkészült - 2,8 % A struktúra jó, apróbb finomításokra van szükség - 22,2 % Semennyire nem készült föl - 75 % Az eredményt ki-ki kedvére értelmezheti, mondhatja például, hogy nem elég „szignifikáns” a válaszadók köre (más internetes mérésekben sincs másként, mégis hivatkoznak rájuk), mondhatja például, hogy „megvezetnek” a válaszok, mert ha a „tökéletesen fölkészült”, a „nagyon fölkészült”, és az „alaposan fölkészült” lehetőségek közt kellett volna választani, nyilván más lett volna az eredmény (ez igaz). Viszont szóbeli tájékozódásom alapján, függetlenül mindenfajta „megvezető” kérdések és válaszok nélkül is, nagyjából ugyanezt az eredményt tapasztaltam. Vagyis volna mit tenni, gondolom. Ezt néhányszor elmondtam, leírtam az elmúlt években is. Hogy része lesz-e a csatlakozás előkészítésének a nemzeti könyv- és irodalomkultúra intézményrendszerének strukturált fejlesztése, nem tudom. Mindenesetre, azt hiszem, konszenzussal megállapítható, hogy a közös Európában Magyarország a kulturális sajátosságával találhatná meg a maga helyét, illetve hogy a nyelvnek óriási szerepe lesz, amelynek kiemelt hordozója a magyar nyelvű könyv és az irodalom. Persze, nemcsak a könyvek egy bizonyos köre, nem csak az ún. rétegkönyvek fontosak, hanem az ún. népszerű könyvek is - egyáltalán nem mindegy, hol húzódik meg a könnyű irodalom esztétikai, ízlésbeli alsó határa. (Most eléggé lent van.) Egy dologban biztosak lehetünk - a könyvek ára emelkedni fog, meg kell hogy közelítsék az EU-s normát. Ezzel, vélhetően nem lesz gond. Eddig sem az árak voltak magasak, hanem a jövedelmek aránytalanul alacsonyak. Főleg a rétegkönyvek vásárlói érzékenyek a könyv árára. (Érdekes, hogy az igazán drága albumok, a vulgáris meg banális könyvek mindig elkelnek, akármenynyibe is kerülnek.) Kis ország, kis nép, kis nyelvi közösség, mit lehet tenni? - hallom a sóhajtozást. Figyelmükbe ajánlanám Norvégia példáját. Kérem, hogy lassan és figyelmesen olvassák Sulyok Vince 7. oldalon kezdődő írását - nem tudom, mit irigyeljek jobban, a 6 óra 11 perc „tiszta” szabadidőt, vagy a nemzeti irodalomnak itthon - manapság - elképzelhetetlen becsületét és megbecsülését... felelős szerkesztő