Uj Kor, 1931 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1931-01-03 / 1. szám
Alfred Moritz Mond, Lord Melchet, a Balfour-deklaráciió egyik megalkotója, az angolországi cionista szervezet disz-alelnöke, a kibővített Jewish Agency egyik létrehozója, a Jewish Agency Conneiljáinak elnöke. Eme Jiszraél felépítésének és a zsidó államgondolatnak félelmiélküli nagy bajnoka, szomb., 1930 december 27-én, 62 esztendős korában meghalt. Kisebbségi statútumot! Romániában a zsidóságot még mindig csak incident a liter ösmerik el ethnikai kisebbségnek. Aszerint, amint a napi politika ezt megköveteli, vagy ha arról van szó, htgy különböző külföldi faktorok előtt demonstrálni kell a mindenkori román kormányok modern és demokratikus felfogását. Bárhogyan is legyen azonban ez, annyi, mindenesetre bizonyos, hogy Románia zsidósága, sokkal mostohább elbánásban részesül, mint az ország többi népkisebbségei. És itt fölösleges azokra az általánosan ismert attrocitásokra rámmbatni, amelyeknek , a zsidó lakosság, állandóan — és egészen speciálisan, bizonyos alkalmakkor, ki vám téve. így például, legutóbb december 10, az antisémita diaskíiga megahö •'.•■■•»’•az egyetemi zsidóverések megkezdésének évfordulója volt egy ilyen speciális alkalom. Ezeket az attrocitásokat, tudvalevőim semmiféle román kormány és egyetlen egyszer se torolta meg. Az, hogy zsidókat még számbeli arányuknak megfelelő módon sem alkalmaznak közhivatalokra, ugyancsak általánosan tudott dolog. Valamint, az is, hogy például Temesvárott van a Bánátnak az az egyetlen technikai főiskolája, amelyből az elmúlt évben, az egyetlen zsidó hallgató, Basch Emil, heroikus küzdelem után és szemeszter közben, kénytelen volt kimaradni, mert a diákszervezet úgy határozott, hogy nem tűr zsidó hallgatót ebben a tanintézetben. (Ezt a zsidó diákot aztán, a Zsidó Nemzeti Szövetség volt kénytelen elhelyezni a prágai főiskolán.) Mindehhez még meg kell jegyezni, hogy ezt a főiskolát, a temesvári és többségében zsidó ipari és kereskedő társadalom iniciativájára alapították és hogy azok az egészen jelentékeny összegek, amelyekkel a város, továbbá, a kereskedelmi és iparkamara, a főiskola költségvetéséhez, valamint a vele egybekötött diákotthon fenntartásához évente hozzájárul, ha indirekt uton is, de tulajdonképpen szintén a zsidó lakosságtól származnak, amely zsidó lakosság tudva lévően, proporcionálisan a legtöbb adót jeti. Ezzel szemben Temesvárott vami az egyetlen zsidó líceum és felsőkereskedelmi iskola, amely a zsidó lakosságnak négymillió lejnél többe kerül évente és amelynek fenntartásához az állam nem is egészen 3 százaléknyi szubvencióval járul hozzá, de ezzel is, csak két év óta. És még ennek a teljesen jelentéktelen hozzájárulásnak egy részét is, a jövő évben valószínűleg törölni fogják. Ugyanakkor azonban az állam megköveteli, hogy az alkalmazott tanerők ugyanannyi fizetést kapjanak, mint az állami iskoláknak hasonló kategóriákba tartozó tanerői. Ugyanez a helyzet az összes zsidó elemi iskoláknál is, amelyek a Bánátban és egész Erdélyben, már a háború előtt is fennállottak, — amivel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy a régi magyar éra alatt, az összes felekezeti iskoláknak, tehát a zsidó népiskoláknak is, nemcsak, hogy költségvetésük legnagyobb részét az állam megtérítette, hanem, a tanerőik is, ugyanazokban a kedvezményekben részesültek, mint az állami tanerők. A romániai zsidóság egyik legsúlyosabb sérelme, hogy megtagadják tőle, egy zsidó tanítóképző iskola létesítéseit. Míg a többi nemzetiségeknek, mint például a magyaroknak, vagy a németeknek megvannak a maguk tanítókpző iskoláik, addig, a zsidó néppel szemben — évek óta tartó, fáradhatatlan intervenciók ellenére is — és ellenére mindazoknak az elkötelező ígéreteknek, amelyeket a közoktatásügyi miniszter és a miniszterelnök ismételten tettek, — mindezideig megtagadták az engedélyt, egy ilyen fajtájú intézet felállítására, mind amellett, .m.,,. 1. ,uij. i i íj* í. "side »Zcl vezetői kijelentették, hogy a költségvetés, túlnyomó részét magukra vállalják. Úgy látszik, szisztémátkosaim dolgoznak abban az irányban, hogy egy bizonyos idő elteltével, a zsidó tanévők kifogyjanak, tökéletesen megszűnjenek és hogy ennek következtében, a még fennálló kevés zsidó iskola ne kaphasson megfelelő tanítóutánpótlást, mert hiszen, idegen állampolgárságú tanerő alkalmazása, az érvényben lévő törvény értelmében tilos. Ehhez még hozzá kell fűzni azt, hogy zsidó tanítójelölteknek, az állami tanítóképző intézeteket látogatni, teljesen lehetetlen. És végül még ki kell hangsúlyozni, hogy a zsidó nemzeti és vallási okokat már nem is tekintve, a külön zsidó iskolák fenntartása azért szükséges elengedhetetlenül, mert az állami iskolákban működő antisemita tanítók állandóan folytatott antisemita izgatásai, meggyötrik a zsidó iskolásgyermekek lelkét és lehetetlenné teszik számukra az együttlétet a nem zsidó tanulótársaikkal. Mindezt pedig még súlyosbítja az az általános tanügyi rendelet, hogy a zsidó gyermekeknek, csak zsidó iskolába, vagy pedig állami romám iskolába szabadi iratkozniok, semmiesetre azonban más kisebbségek, vagy felekezetek iskoláiba. A zsidó lakossággal szemben gyakorolt még egy másik sérelemre is rá kell mutatni. Nevezetesen, a hitközségeinkkel szemben tanúsított rosszabb bánásmódra, a többi kisebbségi egyházakkal összehasonlítva. Mindenekelőtt: Nagyrománia összes zsidó hitközségeinek, az állam, mindössze tízmillió lej szubvenciót engedélyezett, — olyan összeg ez, amely a legtávolabbról se felel meg, sem a zsidó lakosság abszolút számának sem a hitközségek számának. Ennek ellenére azonban, a kormány mégis jónak tartotta, hogy még ezt a szubvenciót is, — a költségvetésiiehézségekre való hivatkozással, —• tetemesen kisebbítse, olyannyira, hogy a zsidó vallási intézmények tényleges szubvencionálásáról, már egyáltalán beszélni se lehet. A Bánát és általában az egész ország zsidó lakosságát ez arra kényszeríti, hogy a zsidókra kü ahelyett.. legeit házi in saját any mm ida mellel szetesen és csak sok ebben az or és az alkotmányi). Mind e felsorolható, hogy mennyiebbség számára, Minden Az 1931-ik polgári évvel az V. állásának XII-ik évfolyamába lé, két esztendeig mint a bánáti cionis, gálám szócsöve teljesítette mindé erejéhez mérten zsidó hivatását. Ma,i állásának tizenkettedik évében, már nem csak a Bánát cionista mozgalmának szócsöve, hanem uj és az eddiginél sokkal nagyobb súlyú hivatás hordozója. Az Uj ... Erdély, Bánát, Máramaros és Körösvidék Zsidó Nemzeti Szövetségének egyedüli hivatalos lapja, egyedüli hivatalos lapja az erdélyi Keren Kajjemetnek, az erdélyi Keren Hajjöszódnak, az erdélyi Wizo-mozgalomnak és mint ilyen a zsidóság minden népi és nemzeti érdekeinek hivatott képviselője. Az Új Kornak ez a hivatása és lényege két kötelezettséget foglal magában. Egyik magára a lapunkra vonatkozik, a másik Erdély zsidóságát és elsősorban cionista táborát érinti. Lapunk kötelessége, hogy védelmezője és szószólója legyen minden zsidó népi és nemzeti érdeknek, törekvésnek, reménynek és vágynak és Erdély zsidóságát kimerítően informálja mindarról, ami az egyetemes zsidó nép életében általánosságban és erec jiszraeli országépítésünkben, valamint erdélyi mozgalmunkban speciálisan történik. Aki az Új Kornak, mint az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség hivatalos lapjának működését figyelemmel kísérte, az bizonyára el fogja ismerni, hogy lapunk ennek a hivatásának teljes mértékben és úgy tartalomban, valamint nívóban igyekszik eleget tenni. De túl a tartalmon és túl a nívón eltökélt akaratunk az, hogy lapunkat terjedelemben is lépésről lépésre nagyobbítsuk. Ma hetenként és nyolc oldalon jelenünk meg. Művünket nem fogjuk addig befejezettnek tekinteni, amíg az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség hivatalos lapja terjedelemben is méltó módon fogja reprezentálni erdélyi,! .zsidó népünk életakaratát és a cionista világmozgalom történelmi nagyságát. ték, lapunkért. Erdély cionista Mély meggyőződő erdélyi cionistának í. van, amelyek alól ni felmentés. A sékel Keren Kaj jemet « jószód áldozatai ni és az Uj Kort, a vétség hivatalos rendelni. Aki e négyzettség bármelyike alól s az mondhatja magáról, hogy e az igaz cionista alapvetőségei alól kivonta magát! 1931 január 1-ével uj előfizeetődik. Ne legyen Erdélynek oltája, aki a cionista szervezet lapját nem fizeti elő. Azok, akik fizetése az új év kezdetével lejárt, é> be új előfizetésüket, cionista teltesítenek vele. Temesvári előfizetői barátainkat lapunk megbízottja ilyesen fogja felkeresni az előfizetési szeg átvételére. Fogadják őt abban a tudatban, hogy előfizetést adni: cionista tett, — beszedni: cionista munka. Azok, akik hátralékban vannak, — (örömmel és cionista büszkeséggel jelenthetjük, hogy csak nagyon kevesen vannak ilyenek) — azok küldjék be a hátralékos összeget és küldjék be új előfizetésüket. Ne feledjék soha, hogy az Uj Kor nem magánvállalkozás, hanem a cionista közösség tulajdona és aki az Uj Kort megkárosítja, az a cionista közvagyont, a cionista gondolatot, a cionista munkát károsítja meg! Aki azonban előfizetését teljesíti, — bármennyire csekély is az összeg, — a cionista közvagyont, a cionista gondolatot, a cionista erőt gyarapítja vele - ~~ ----------' együttes zsidó törcscvesilmn. Temesvár, 1931 január 2. Vermes Ernő Dr. Róth Dezsőné az E. Zs. N. Sz. Kis Intéző Bizottságának a KIB. tagja, az erdélyi Wizo országos elnöke, elnöke. Giszkalay János a KIB. tagja, az Uj Kor szerkesztője. Rothbart Jakab a KIB. tagja, a Keren Hajtószód országos kuratóriumának elnöke. Dr. Weisz Arthur Löbl Henrik a KIB. tagja, a Keren Kajjemet országos a KIB. tagja, az Uj Kor adminisztrációkuratóriumának elnöke, jának vezetője.