Új Magyar Szó, 2005. október (1. évfolyam, 1-21. szám)

2005-09-30 / Mutatványszám

I Új Magyar Szó I 2005. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK KÜLPOLITIKA Saron kizárja a további egyoldalú kivonást Kizárt minden további egyoldalú izraeli csapatkivonást a Jordán folyó nyugati partján fekvő te­rületekről Ariel Saron izraeli kor­mányfő, aki egy csütörtöki be­szédében leszögezte, a közel-ke­leti rendezésre kidolgozott úti­tervnek nincs alternatívája. Sa­ron újólag elkötelezte magát az útiterv néven ismert rendezési elképzelések mellett - szavai sze­rint kizárólag ez az egy terv lé­tezik -, s ezzel egyértelműen cá­folta azokat a találgatásokat, hogy Izrael párhuzamosan egy alternatív béketerv megvalósítá­sával próbálkozna. Bin Laden megpróbált bevándorolni Nagy-Britanniába Oszama bin Laden milliárdos szaúdi terroristavezér 1995 vé­gén megpróbált bevándorolni Nagy-Britanniába, de Michael Howard akkori belügyminiszter ellenezte azt - állította csütörtöki számában a The Times. A tekin­télyes londoni konzervatív napi­lap tudni véli, hogy az al-Kaida nemzetközi terroristahálózat ve­zetője el akarta hagyni Szudánt, ahol kiutasítással fenyegették, és utasította londoni embereit: mérjék fel, hogy van e lehetősé­ge Nagy-Britanniában leteleped­ni. Gazdag családja több tagjá­nak ugyanis házaik voltak a szi­getországban. 1995-ben át is utalta személyes vagyonának egy részét, hogy segítse híveit terroristasejtek létrehozására. "Igazság szerint nagyon keveset tudtam róla, de arról tájékoztat­tak minket, hogy Bin Laden na­gyon szeretett volna Nagy-Bri­tanniába jönni. Komoly döntés­nek tűnt" - jelentette ki a lapnak Michael Howard, aki John Major tory kormányában viselte a belügyi tárcát, jelenleg pedig a brit Konzervatív Párt vezetője. Ketten haltak meg bevándorlók rohamában Ketten haltak meg csütörtökre virradóra bevándorlók rohamá­ban Ceuta marokkói spanyol en­­klávéban, miközben tömegesen akartak illegálisan behatolni a területre - közölte egybehang­zóan a spanyol belügyminisztéri­um és a helyi rendőrkapitány­ság. Korábban a spanyol Cade­­na Ser magánkézben lévő rádió rendőrségi forrásokra hivatkoz­va arról számolt be, hogy lega­lább hatan vesztették életüket, amikor eddig "ismeretlen erede­tű" lövöldözés tört ki az enklávé határán, hol 600 emigráns megpróbált átjutni a nyolc kilo­méter hosszú kettős biztonsági övezeten. A zónában a spanyol csendőrség teljesít járőrszolgá­latot. A rádió úgy tudta, hogy hárman már spanyol területen vesztették életüket. Később a ceutai rendőrkapitány ugyanc­sak a Cadena Sernek azt nyi­latkozta, hogy két holttestet találtak az összecsapás szín­helyén, és a két afrikai beván­dorló halálát nem lövöldözés, hanem baleset okozta. Erdélyi prioritások: oktatás és média Még az idén fizet a Szülőföld Alap Uniós szelek fújnak már a ma­gyarországi támogatáspolitikában,­­ derült ki Budapesten, a HTMH székházában rendezett konferen­cián. Elvi kérdések mellett konkrétumok is elhangzottak: az év végéig megkezdheti a kifizetéseket a Szülőföld Alap, melynek idei erdélyi prioritásai az oktatás és a média. Králik Lóránd, Szűcs László M fi I­­­IH,­­______________ A határon túli magyarság szülőföldön való bol­dogulását segítő, két eltérő, viszont egymást kiegészítő eszközzel foglalkozott Budapesten a szerdán lezajlott Új lehetőségek a határon túli magyar támogatáspolitikában a 2007-2013-as időszakban, a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett szakmai konferencia. Már a ren­dezvény megnyitójában a magyar-magyar kapc­solatok új lehetőségeit említette Gémesi Ferenc, a külügyi tárca helyettes államtitkára, aki szerint a politikusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azt az erdélyi magyarság körében végzett felmérést sem, melynek legfontosabb következtetése az, hogy egyre fontosabb a szülőföldön való maradás gazdasági aspektusa. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli mi­niszter, Baráth Etele arra utalt, hogy Magyar­­ország első fejlesztési terve csak a nevében volt nemzeti, mert gyakorlatilag csak a határon belüli magyarság jövőjéről szólt. A második Nemzeti Fejlesztési Terv már valóban nemzeti, mert ebben olyan fejezeteknek is kell lenniük, ame­lyek egyértelműen a magyar nemzet határon átnyúló kapcsolatairendszeréről kell szólniuk, jelentette ki a politikus. Szerinte a kabinet ter­mészetesnek tartja, hogy az Európai Unió 2007- 2013 közötti hétéves költségvetési ciklusához kapcsolódó második tervet már a szomszédos országok kormányaival is egyeztessék. Erre lesz is alkalmuk: októberben a román kormánnyal tartott közös bukaresti ülésen a két nemzeti fejlesztési terv közös elemeiről tárgyalnak. Ezt erősítette meg Csutak István, a román Integ­rációs Minisztérium államtitkára is, aki úgy vélekedett, hogy a két terv „átfésülésekor” több kapcsolódási pontot fedeztek fel, mint ameny­­nyire eredetileg számítottak. A továbblépéshez egy, a térséget magában foglaló transznacionális makrorégió létrehozása is fontos lenne,­­ hangsúlyozta Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának igazgatója a konferen­cia legérdekesebb előadásában. Az EU területén létező tíz makrorégióba egyelőre nem vonták be a tavaly csatlakozott országokat, de már léteznek elképzelések. Német javaslat, hogy hozzák létre a Duna-menti Makrorégiót, amelyhez a Duna által érintett térségek csatlakozhatnának, a fo­lyam forrásától a torkolatig. Ebbe nem tartozna bele Kelet-Magyarország, s a két legnagyobb er­délyi fejlesztési régió sem. A magyar kutató egy Kárpát-medencei régió létrehozását vetette fel, de ez valószínűleg nem nyerné el a Magyaror­szággal szomszédos országok tetszését, a magyar állam központi elhelyezkedése és az 1867-es ha­táraira való kísérteties hasonlóság miatt. A támogatáspolitikában átgondolt stratégiát szorgalmazott Berényi Dénes akadémikus, aki úgy vélte, az ötletszerű osztogatás ideje lejárt. Előzőleg Csutak államtitkár is utalt rá: a pályá­zati kiírás feltételeinek kellene fontosabbak len­niük, nem pedig annak, ki osztja el a támogatás­ra szánt összegeket. Új szemléletű támogatás­­politikát ígért Kiss Elemér, a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke, aki az intézmény elvi irányítását végző testület stratégiáját ismertette. „Az egyes magyar közösségek képviselői jobban tudják, mi a legjobb az illető közösség számára, éppen ezért prioritásainkat az ő véleményezésük alapján fogalmaztuk meg. Minden közösség más helyzetben van, ezért a prioritások is eltérőek” - fogalmazott a korábbi kancelláriaminiszter. A romániai magyarság esetében az idénre két pri­oritást határoztak meg: az oktatási intézmények építését és fejlesztését, illetve a média támoga­tását. Erre a célra az egymilliárd forintos idei ke­retből, amely szükség esetén 15 százalékkal kie­gészíthető, a romániai magyar közösség 450 millió forintot kap. A pályázatok meghirdetését a következő hetekre ígéri a tanács elnöke, akinek reményei szerint a felálló kollégiumok hamar elbírálják a beérkező pályázatokat a prioritások figyelembe vételével, s már az év vége felé meg­kezdődhet az összegek folyósítása. Ugyanis a rendszer, mint azt Kiss hangsúlyozta „nem utó­finanszírozású”. Erre az évre a nehézkesen hal­adó folyamat felgyorsulását is ígéri, éppen ezért a Szülőföld Alap Tanácsa már októberben elkez­di kidolgozni a jövő évi prioritások rendszerét, hogy 2006-ban már januárban meg tudják hir­detni a pályázatokat. Fideszes vélemény a magyar igenről Balla Mihály szerint meg kellett volna várni a Romániáról szóló országjelentést Guther M. Ilona M Budapest_________ Elsiette a magyar kormány a Ro­mánia EU-csatlakozásával kapcso­latos törvényjavaslat parlament elé hozását - vélekedett lapunknak adott nyilatkozatában Balla Mi­hály. Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottságának fideszes alelnöke az ÚMSZ-nek elmondta, meglátása szerint a kormánynak meg kellett volna várnia az Európai Bizottság Romániáról készülő országjelen­tését. “Október 25-e után az or­szágjelentés alapján véglegesíteni lehetett volna az álláspontokat” - tette hozzá Balla. A képviselő hangsúlyozta, a romániai magyar­ság ma igen lényeges szerepet ját­szik a csatlakozásban. “Az is fontos lépés, hogy romániai magyar képviselők már megfigyelőkként dolgozhatnak az Európai Par­lamentben” - fogalmazott Balla. Mint ismeretes, a Románia és Bulgária EU-csatlakozásának jóvá­hagyásáról szavazó magyar parla­ment a hét elején jóváhagyta az Európai Unió bővítését. A szavazás napját megelőzően Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke felhívásban kérte a magyar kép­viselőket: tegyék Románia EU-csatlakozásának feltételévé az er­délyi magyar autonómiatörekvése­ket. A szerződés ratifikálása ellen foglalt állást a Magyarok Világszö­vetsége is. Tatai-Tóth András MSZP-s képviselő levélben válas­zolt az SZNT-MPSZ-MVSZ trió igényeire. Tatai-Tóth szerint a há­rom szervezet véleménye nem mérvadó, hiszen az erdélyi ma­gyarság legitim képviselője az RMDSZ. A három szervezet felhívása és a Jobbik Magyarországért Mozga­lom bojkottakciója azonban vissz­hang nélkül maradt az Ország­házban: a Ház a javaslatot 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A Fidesz-MPSZ képviselői is az “igen” gombot nyomták meg, Balla Mihály szerint azért, mert Románia uniós csat­lakozása fontos lehetőség az erdé­lyi magyarság számára. Hangsú­lyozta, a Fidesz nagyon fontosnak tartja az erdélyi magyarság számára az autonómiát. “Ahogy a katalán vagy svéd, finn minta is mutatja, erre lehetőség van az európai közösségen belül. És természete­sen, az autonómia az erdélyi ma­gyarság számára lényegi kérdése a következő időszaknak, különösen, ha az európai kisebbségvédelmi politikát vesszük figyelembe” - tette hozzá. Novák, a „kuruc újságíró" „Szó nem volt „jobbikos aktivistákról" a Románia EU-csatlako­zásáról szóló parlamenti szavazás előtt: az ülést megzavaró Novák Előd újságíróként ment be a parlamentbe - egy inter­netes hírportál akkreditáltatta - és egyes-egyedül demonstrált" - fedte fel az Új Magyar Szónak egy magát megnevezni nem­­ akaró illetékes. „Novák többszörösen megszegte a sajtóra vonatkozó viselkedési szabályokat, például olyan helyre ment, ahol a sajtónak nincs mit keresnie: bekiabált, nem is beszélve a transzparensről, röpcédulákról" - tájékoztatták lapunkat. Mint ismeretes, a szavazás alatt "Ne legyetek hazaárulók" feliratú transzparens jelent meg a karzaton, ahonnan színes szórólapok kerültek az ülésterembe. Ezeken a Jobbik azt fogal­mazta meg, hogy Magyarországnak Erdély autonómiáját kel­lene a román EU-csatlakozás feltételéül szabnia.

Next