Új Magyar Szó, 2005. október (1. évfolyam, 1-21. szám)
2005-09-30 / Mutatványszám
I Új Magyar Szó I 2005. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK KÜLPOLITIKA Saron kizárja a további egyoldalú kivonást Kizárt minden további egyoldalú izraeli csapatkivonást a Jordán folyó nyugati partján fekvő területekről Ariel Saron izraeli kormányfő, aki egy csütörtöki beszédében leszögezte, a közel-keleti rendezésre kidolgozott útitervnek nincs alternatívája. Saron újólag elkötelezte magát az útiterv néven ismert rendezési elképzelések mellett - szavai szerint kizárólag ez az egy terv létezik -, s ezzel egyértelműen cáfolta azokat a találgatásokat, hogy Izrael párhuzamosan egy alternatív béketerv megvalósításával próbálkozna. Bin Laden megpróbált bevándorolni Nagy-Britanniába Oszama bin Laden milliárdos szaúdi terroristavezér 1995 végén megpróbált bevándorolni Nagy-Britanniába, de Michael Howard akkori belügyminiszter ellenezte azt - állította csütörtöki számában a The Times. A tekintélyes londoni konzervatív napilap tudni véli, hogy az al-Kaida nemzetközi terroristahálózat vezetője el akarta hagyni Szudánt, ahol kiutasítással fenyegették, és utasította londoni embereit: mérjék fel, hogy van e lehetősége Nagy-Britanniában letelepedni. Gazdag családja több tagjának ugyanis házaik voltak a szigetországban. 1995-ben át is utalta személyes vagyonának egy részét, hogy segítse híveit terroristasejtek létrehozására. "Igazság szerint nagyon keveset tudtam róla, de arról tájékoztattak minket, hogy Bin Laden nagyon szeretett volna Nagy-Britanniába jönni. Komoly döntésnek tűnt" - jelentette ki a lapnak Michael Howard, aki John Major tory kormányában viselte a belügyi tárcát, jelenleg pedig a brit Konzervatív Párt vezetője. Ketten haltak meg bevándorlók rohamában Ketten haltak meg csütörtökre virradóra bevándorlók rohamában Ceuta marokkói spanyol enklávéban, miközben tömegesen akartak illegálisan behatolni a területre - közölte egybehangzóan a spanyol belügyminisztérium és a helyi rendőrkapitányság. Korábban a spanyol Cadena Ser magánkézben lévő rádió rendőrségi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy legalább hatan vesztették életüket, amikor eddig "ismeretlen eredetű" lövöldözés tört ki az enklávé határán, hol 600 emigráns megpróbált átjutni a nyolc kilométer hosszú kettős biztonsági övezeten. A zónában a spanyol csendőrség teljesít járőrszolgálatot. A rádió úgy tudta, hogy hárman már spanyol területen vesztették életüket. Később a ceutai rendőrkapitány ugyancsak a Cadena Sernek azt nyilatkozta, hogy két holttestet találtak az összecsapás színhelyén, és a két afrikai bevándorló halálát nem lövöldözés, hanem baleset okozta. Erdélyi prioritások: oktatás és média Még az idén fizet a Szülőföld Alap Uniós szelek fújnak már a magyarországi támogatáspolitikában, derült ki Budapesten, a HTMH székházában rendezett konferencián. Elvi kérdések mellett konkrétumok is elhangzottak: az év végéig megkezdheti a kifizetéseket a Szülőföld Alap, melynek idei erdélyi prioritásai az oktatás és a média. Králik Lóránd, Szűcs László M fi IIH,______________ A határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását segítő, két eltérő, viszont egymást kiegészítő eszközzel foglalkozott Budapesten a szerdán lezajlott Új lehetőségek a határon túli magyar támogatáspolitikában a 2007-2013-as időszakban, a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett szakmai konferencia. Már a rendezvény megnyitójában a magyar-magyar kapcsolatok új lehetőségeit említette Gémesi Ferenc, a külügyi tárca helyettes államtitkára, aki szerint a politikusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azt az erdélyi magyarság körében végzett felmérést sem, melynek legfontosabb következtetése az, hogy egyre fontosabb a szülőföldön való maradás gazdasági aspektusa. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Baráth Etele arra utalt, hogy Magyarország első fejlesztési terve csak a nevében volt nemzeti, mert gyakorlatilag csak a határon belüli magyarság jövőjéről szólt. A második Nemzeti Fejlesztési Terv már valóban nemzeti, mert ebben olyan fejezeteknek is kell lenniük, amelyek egyértelműen a magyar nemzet határon átnyúló kapcsolatairendszeréről kell szólniuk, jelentette ki a politikus. Szerinte a kabinet természetesnek tartja, hogy az Európai Unió 2007- 2013 közötti hétéves költségvetési ciklusához kapcsolódó második tervet már a szomszédos országok kormányaival is egyeztessék. Erre lesz is alkalmuk: októberben a román kormánnyal tartott közös bukaresti ülésen a két nemzeti fejlesztési terv közös elemeiről tárgyalnak. Ezt erősítette meg Csutak István, a román Integrációs Minisztérium államtitkára is, aki úgy vélekedett, hogy a két terv „átfésülésekor” több kapcsolódási pontot fedeztek fel, mint amenynyire eredetileg számítottak. A továbblépéshez egy, a térséget magában foglaló transznacionális makrorégió létrehozása is fontos lenne, hangsúlyozta Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának igazgatója a konferencia legérdekesebb előadásában. Az EU területén létező tíz makrorégióba egyelőre nem vonták be a tavaly csatlakozott országokat, de már léteznek elképzelések. Német javaslat, hogy hozzák létre a Duna-menti Makrorégiót, amelyhez a Duna által érintett térségek csatlakozhatnának, a folyam forrásától a torkolatig. Ebbe nem tartozna bele Kelet-Magyarország, s a két legnagyobb erdélyi fejlesztési régió sem. A magyar kutató egy Kárpát-medencei régió létrehozását vetette fel, de ez valószínűleg nem nyerné el a Magyarországgal szomszédos országok tetszését, a magyar állam központi elhelyezkedése és az 1867-es határaira való kísérteties hasonlóság miatt. A támogatáspolitikában átgondolt stratégiát szorgalmazott Berényi Dénes akadémikus, aki úgy vélte, az ötletszerű osztogatás ideje lejárt. Előzőleg Csutak államtitkár is utalt rá: a pályázati kiírás feltételeinek kellene fontosabbak lenniük, nem pedig annak, ki osztja el a támogatásra szánt összegeket. Új szemléletű támogatáspolitikát ígért Kiss Elemér, a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke, aki az intézmény elvi irányítását végző testület stratégiáját ismertette. „Az egyes magyar közösségek képviselői jobban tudják, mi a legjobb az illető közösség számára, éppen ezért prioritásainkat az ő véleményezésük alapján fogalmaztuk meg. Minden közösség más helyzetben van, ezért a prioritások is eltérőek” - fogalmazott a korábbi kancelláriaminiszter. A romániai magyarság esetében az idénre két prioritást határoztak meg: az oktatási intézmények építését és fejlesztését, illetve a média támogatását. Erre a célra az egymilliárd forintos idei keretből, amely szükség esetén 15 százalékkal kiegészíthető, a romániai magyar közösség 450 millió forintot kap. A pályázatok meghirdetését a következő hetekre ígéri a tanács elnöke, akinek reményei szerint a felálló kollégiumok hamar elbírálják a beérkező pályázatokat a prioritások figyelembe vételével, s már az év vége felé megkezdődhet az összegek folyósítása. Ugyanis a rendszer, mint azt Kiss hangsúlyozta „nem utófinanszírozású”. Erre az évre a nehézkesen haladó folyamat felgyorsulását is ígéri, éppen ezért a Szülőföld Alap Tanácsa már októberben elkezdi kidolgozni a jövő évi prioritások rendszerét, hogy 2006-ban már januárban meg tudják hirdetni a pályázatokat. Fideszes vélemény a magyar igenről Balla Mihály szerint meg kellett volna várni a Romániáról szóló országjelentést Guther M. Ilona M Budapest_________ Elsiette a magyar kormány a Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos törvényjavaslat parlament elé hozását - vélekedett lapunknak adott nyilatkozatában Balla Mihály. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes alelnöke az ÚMSZ-nek elmondta, meglátása szerint a kormánynak meg kellett volna várnia az Európai Bizottság Romániáról készülő országjelentését. “Október 25-e után az országjelentés alapján véglegesíteni lehetett volna az álláspontokat” - tette hozzá Balla. A képviselő hangsúlyozta, a romániai magyarság ma igen lényeges szerepet játszik a csatlakozásban. “Az is fontos lépés, hogy romániai magyar képviselők már megfigyelőkként dolgozhatnak az Európai Parlamentben” - fogalmazott Balla. Mint ismeretes, a Románia és Bulgária EU-csatlakozásának jóváhagyásáról szavazó magyar parlament a hét elején jóváhagyta az Európai Unió bővítését. A szavazás napját megelőzően Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke felhívásban kérte a magyar képviselőket: tegyék Románia EU-csatlakozásának feltételévé az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. A szerződés ratifikálása ellen foglalt állást a Magyarok Világszövetsége is. Tatai-Tóth András MSZP-s képviselő levélben válaszolt az SZNT-MPSZ-MVSZ trió igényeire. Tatai-Tóth szerint a három szervezet véleménye nem mérvadó, hiszen az erdélyi magyarság legitim képviselője az RMDSZ. A három szervezet felhívása és a Jobbik Magyarországért Mozgalom bojkottakciója azonban visszhang nélkül maradt az Országházban: a Ház a javaslatot 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A Fidesz-MPSZ képviselői is az “igen” gombot nyomták meg, Balla Mihály szerint azért, mert Románia uniós csatlakozása fontos lehetőség az erdélyi magyarság számára. Hangsúlyozta, a Fidesz nagyon fontosnak tartja az erdélyi magyarság számára az autonómiát. “Ahogy a katalán vagy svéd, finn minta is mutatja, erre lehetőség van az európai közösségen belül. És természetesen, az autonómia az erdélyi magyarság számára lényegi kérdése a következő időszaknak, különösen, ha az európai kisebbségvédelmi politikát vesszük figyelembe” - tette hozzá. Novák, a „kuruc újságíró" „Szó nem volt „jobbikos aktivistákról" a Románia EU-csatlakozásáról szóló parlamenti szavazás előtt: az ülést megzavaró Novák Előd újságíróként ment be a parlamentbe - egy internetes hírportál akkreditáltatta - és egyes-egyedül demonstrált" - fedte fel az Új Magyar Szónak egy magát megnevezni nem akaró illetékes. „Novák többszörösen megszegte a sajtóra vonatkozó viselkedési szabályokat, például olyan helyre ment, ahol a sajtónak nincs mit keresnie: bekiabált, nem is beszélve a transzparensről, röpcédulákról" - tájékoztatták lapunkat. Mint ismeretes, a szavazás alatt "Ne legyetek hazaárulók" feliratú transzparens jelent meg a karzaton, ahonnan színes szórólapok kerültek az ülésterembe. Ezeken a Jobbik azt fogalmazta meg, hogy Magyarországnak Erdély autonómiáját kellene a román EU-csatlakozás feltételéül szabnia.