Új Magyar Szó, 2005. október (1. évfolyam, 1-21. szám)

2005-10-06 / 4. szám

6­1 Új Magyar Szó , 2005. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Jonathan Scheele avatja fel az ipari parkot Szatmárnémetiben az építő, egy török cég, hanyagságából több hónapot csúszott a térség első ipari parkjának kivitelezése, de e pillanatban már valóban az utol­só simításoknál tartanak, miköz­ben az első beruházók is betele­pültek. A világszerte ismert Casco már olyannyira, hogy e napokban megindíthatja a terme­lést. A több millió eurós uniós támogatással kialakított, s várha­tóan legalább 2000-3000 mun­kahelyet biztosító létesítmény kezdeményezője Ilyés Gyula pol­gármester volt. Azt is bejelentet­ték, hogy az avató ünnepséget október 17-én tartják, erre az alkalomra a városba érkezik Jonathan Scheele, az EU románi­ai főbiztosa, akit Anca Boagiu integrációs miniszter is elkísér. Tizennyolc milliárd euró tartalékban Szeptember végén a román jegy­bank tartalékai megközelítették a 18 milliárd eurót (17,98). Ebből 1,33 milliárd eurót tett ki a Román Nemzeti Bank 105 tonná­nyi aranykészletének értéke. A valutatartalék szeptemberben 215 millió euróval gyarapodott és már 16,65 milliárd euróra rúg. Szeptemberben a központi pénz­intézetbe a valutafelvásárlások­ból, a kereskedelmi bankok tarta­lékrátáinak kiigazításából és egyéb forrásokból beáramló összeg 949 millió eurót tett ki, míg a főleg adósságtörlesztésre kiáramló valuta értéke 734 millió euró volt. Jövő évtől újra szorul az adóprés Kiegyensúlyozottabb költségvetést ígér Sebastian Vladescu pénzügyminiszter Az államháztartás hiányának jövő évi megtervezésekor a bruttó hazai termék 0,5 százalékát célozták meg jelen­tette be keddi sajtóértekezletén Sebastian Vladescu pénzügy­­miniszter. A jövő évet azonban főleg az adóemelések fogják jellemezni. A bruttó hazai termék kevesebb mint har­minc százalékát kitevő költségvetést ígér 2006- ra a bukaresti pénzügyi tárca vezetője. Sebastian Vladescu szerint az idei várhatóan egy százalék körüli szintről jövőre 0,5 százalék­ra tudják leszorítani az államháztartási defici­tet, amire főleg azért van szükség, mert az ország folyó fizetési mérlegének hiánya, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának meg­bomlása miatt, továbbra is magas szinten mozog. A pénzügyminiszter ugyanakkor elé­gedett a költségvetés hiányának idei alakulásá­val, amely szerinte a terveknek megfelelően alakul. Míg 2005 az adóenyhítések éve volt, a jövő évtől újra szorulni kezd az adóprés. Bár a pénzügyminisztérium meghátrált néhány kér­désben, például jövőre is megmarad az IT- szektorban tevékenykedő programozók adókedvezménye, januártól a tőzsdei nyere­ségre és a banki kamathozamra kivetett adó is 1 százalékról 16 százalékra nő. A kidolgozás alatt álló rendszer szerint azonban csak az inf­lációs rátánál nagyobb banki kamatokat adóz­tatják majd meg, ígéri a miniszter. Új adófajtát is bevezetnek, amelyekkel a folyamatosan veszteséggel működő cégek, illetve a tevékenységüket beszüntető vállalatok eszközállományára vetnek ki 0,5 százalékos büntetőadót. A pénzügyminiszter szerint ugyanis megengedhetetlen, hogy országos szinten 150 ezer vállalkozás már évek óta ne fizessen nyereségadót, arra utalva, hogy eszkö­zök vásárlásával tüntetik el a keletkező profitot. A 2006. évtől tovább emelkedik a szeszes­italok és a dohánytermékek jövedéki adója. Jövőre újraszámítják a cigaretta jövedéki adó­ját, negyedévente meghatározott minimális érték alapján, amely a legjobb eladási muta­tókkal rendelkező árkategóriába tartozó cigarettafajták jövedéki adójának 90 százaléka lesz, derül ki az adótörvénykönyv módosí­tását célzó rendelettervezetből is. A pénz­ügyminiszter úgy véli, hogy januártól a jöve­déki adó megemelése, valamint újabb kiegé­szítő adók bevezetése miatt egy csomag ciga­retta átlagosan két euróba (hét lejbe) kerül­het, természetesen, ha sikerül a hatóságok­nak megfékezniük a csempészáruk beáramlá­sát, amiben még maga Sebastian Vladescu sem hisz igazán. K. L. I. A pénzügyminiszter tovább emelné a szeszesitalok és a dohánytermékek jövedéki adóját fotiV FfiYFn­­­iFrt 701 tán ITDH-s partnerség Az integráció sikerének titkairól Román-magyar üzletember-találkozót szerve­zett tegnap a Magyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztési Kht. (ITDH) bukaresti irodá­ja Bukarestben, a Sofitel Szállóban. A hagyo­mányosan a bukaresti őszi Nemzetközi Vásár­hoz (TIB) kapcsolódó rendezvény házigazdája Halász János. Az ITDH irodaigazgatója a ma­gyar-román kereskedelmi kapcsolatok bővíté­sét elemezte, de beszélt a csatlakozás küszöbén álló Románia lehetőségeiről is. Kifejtette, hogy Romániában a gazdasági fejlődés mértéke 2005 első félévében 40 százalékkal volt na­gyobb, mint 2003-ban egész évben, és ez az evolúció a román gazdaság stabilitásának, az infláció csökkenésének és az egységes adókulcs bevezetésének köszönhető. Felhívta a figyel­met arra is, hogy noha az adócsökkentés segíti a külföldi tőke beáramlását az országba, a túl­ságosan nagy mértékű adómérséklés veszélye­ket is rejt magában, ami középtávon akár az adókulcsok újbóli emeléséhez is vezethet. Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövet­ség külgazdasági attaséja Magyarország uniós csatlakozásának külgazdasági tényezőit ele­mezte, külön kitérve a román-magyar árufor­galomban tapasztalt hatásokra. Imre István, a Román Külkereskedelmi Központ vezérigaz­gatója a román kereskedelemfejlesztési kon­cepciót vázolta fel. Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara román-magyar tagozatának elnöke arra figyelmeztetett, hogy Magyarország zökkenőmentes uniós csatlako­zása nem szabad, hogy elbizakodottá tegye Romániát, mert az integráció csak akkor lehet sikeres, ha az ország időben és alaposan felké­szül erre. Halász János az Új Magyar Szónak nyilat­kozva elmondta, nagy volt a magyarországi cégek érdeklődése a kiállítás iránt (szám sze­rint 34 kiállító volt jelen), ám valamivel kisebb, mint tavaly. Azonban: „Az érdeklő­dés visszaesése a román piac iránt csak lát­szólagos, mivel a Bukaresti Nemzetközi Kiál­lítással párhuzamosan több rendezvény is volt az idén. Ilyen például a Varadinum Expo és a székelyudvarhelyi vásár. Tehát, ha összességében nézzük a magyar befektetők érdeklődését a romániai piac iránt, ez a szám tulajdonképpen magasabb a tavalyinál” - ma­gyarázta az ITDH irodaigazgatója. Ami a részt vevő cégek tevékenységi területét illeti, az idén leginkább az építőipar és az elektro­technika terén érdekelt magyar befektetők voltak jelen a Bukaresti Nemzetközi Vásár csarnokaiban. Horváth István Halász János ITDH-igazgató Alulértékelt részvények a tőzsdén A részvénypiacban hatalmas potenciál rejtőzik A Bukaresti Értéktőzsde nagyon dina­mikusan fejlődik. A hivatalos statiszti­kák szerint az év első kilenc hónapjá­ban 1,39 milliárd euró értékű részvény cserélt gazdát, szemben a tavalyi éves forgalommal, amely nem érte el a 600 millió eurót. A szeptemberi adatok szerint a börzén továbbra is a romániai magán- és jogi szemé­lyek bonyolítják az ügyletek döntő hányadát: a 186 millió eurós havi forgalom 77 százalé­ka esetében az ügylet legalább egyik szerep­lője rezidens személy volt. Ez az adat azon­ban a piac kiforratlanságát jellemzi, hiszen a szomszédos Budapesti Értéktőzsdén is az ügyletek több mint 90 százalékát külföldiek irányítják. A piacon forgalmazott részvények száma az elmúlt néhány évben nem változott lényegesen, az igazi áttörés csak a következő hónapokban várható. A tőkepiaccal foglalkozók számára a két legfontosabb mutató egy részvény esetében a könyv szerint értékhez viszonyított ár, a másik pedig a nyereséghozam-mutató (ez utóbbi elemzésével egy későbbi lapszá­munkban foglalkozunk). A P/BV mutató (ár/könyv szerinti érték) megmutatja, hogy a társaság piac által meghatározott ára hogyan viszonyul a számviteli nyilvántartás­ban szereplő cégértékhez. Értéke minél magasabb, annál pozitívabban értékelik a társaság tevékenységét. A fejlett piacokon ez a mutató 3-5 között mozog a nyereséges vállalatoknál, míg a veszteségesek esetén is 1-2 körül alakul. A bukaresti értékpapírpia­con csak néhány részvény esetében na­gyobb háromnál a mutató. A pénzintézetek esetén jobb a helyzet: a három jegyzett bank közül a Román Fejlesztési Bank (BRD) mutatója 5,63, a Carpatica Keres­kedelmi Banké (BCC) 4,47, a Transilvania Banké (TLV) pedig 3,85. A budapesti értékpapírpiacon a pénzintézetek P/BV mutatója szintén 5-6 körül mozog, a MOL kőolajipari vállalaté pedig 3. A bukaresti tőzsdei ringben a Petrom (SNP) esetében az árfolyam és az egy részvény könyvelési értékének aránya az október 4-i záróárfo­lyamra számítva 2,56, míg a Rompetrol Rafinare (RRC) esetében lényegesen magasabb: 4,09. A befektetők számára, amikor részvényt vásárolnak, azonban az a kedvezőbb, ha a részvény árfolyama kisebb a könyv szerint értékhez képest, tehát a mutató kisebb. Ebből a szempontból a román tőkepiac nagyon kedvező, hiszen a jegyzett részvé­nyek egyharmada esetében a P/BV mutató az egységet (1) sem éri el, s emellett a válla­latok közül több is nyereségesen működik. Jelenleg a legkisebb értékű mutatókat a pri­vatizációra váró és veszteséges craiovai Electroputere (0,38), a nagyváradi UAMT (0,39) és a ploiesti-i Rompetrol Well Services (0,47) esetében regisztrálják,­ de kedvező befektetés lehet a marosvásárhelyi Azomures (0,64), illetve a SIF befektetési vállalatok értékpapírja, ahol a részvények árfolyama (a LIF 4 kivételével) még nem érte el a könyvelési értéket. Králik Lóránd

Next