Új Magyar Szó, 2006. március (2. évfolyam, 41-63. szám)
2006-03-01 / 41. szám
Feltételes RMDSZ-támasz a PD tervéhez ■ G U J D Á R GABRIELLA „Az RMDSZ üdvözli és támogatja a Demokrata Párt (PD) kezdeményezését, hogy létrehozzon egy erős jobbközép pártot, annál is inkább, mivelRomániában egyelőre nem létezik hasonló politikai pólus - jelentette be tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. A hazai politikai színtér ilyen szempontból nincs egyensúlyban, hiszen a kereszténydemokrata és konzervatív ideológiát jelenleg csupán az RMDSZ képviseli a román parlamentben és az Európai Néppártban (EPP) egyaránt.” Hozzátette, hogy az általa vezetett Szövetség nem kíván részt venni ebben az újonnan létesülő politikai koalícióban, hanem önálló szervezetként működik majd tovább. Markó azt is kifejtette, hogy a szocialista ideológiáról a kereszténydemokrata, néppárti ideológiára való áttérés, illetve az ezt képviselő politikai családhoz való csatlakozás nem csupán névváltoztatás kérdése. „Ahhoz, hogy például a PD teljes jogú tagként beléphessen az Európai Néppártba, számos kritériumnak kell eleget tennie. Először is át kell értékelnie saját álláspontját, a kisebbségekhez, illetve az RMDSZ-hez fűződő viszonyát, és össze kell állítania egy megfelelő politikai programot, amely összeegyeztethető a néppárti platformok értékrendjével.” Kitért arra is, hogy a nemzeti kisebbségek státusát szabályzó törvénytervezet kapcsán még mindig nem sikerült feloldani a koalíciós partnerrel kialakult konfliktushelyzetet. Mint mondta, az RMDSZ az EPP-hez tartozó pártok célkitűzéseivel kompatibilis politikai program összeállításában szívesen segítene a PD-nek. ■ ^ A PNL-PD Szövetség megy tovább, a fúzió kérdését pedig a jövő- ben nem nyilvánosan, hanem a vezetőségen belül vitatjuk meg - adták hírül a kormánykoalíció két legnagyobb pártjának vezetői, Calin Popescu-Tariceanu PNL-elnök és Emil Boc PD-elnök. A feleknek hétfőn késő este, a Koalíció Országos Tanácsának (CNC) ülésén sikerült közös nevezőre jutniuk, miután úgy tűnt, a két párt végérvényesen hadat üzent egymásnak. A PNL és a PD arról is megegyezett, hogy az április 2-i, tizenegy településen zajló részleges helyhatósági választásokon közös listán indítják jelöltjeiket. A CNC ülésén azonban nem esett szó a PD kezdeményezéséről, amely szerint a parlamenti és parlamenten kívüli pártok bevonásával alakítana ki egy nagy jobbközép pártot. Markó Béla: a PD-nek változtatnia kell magatartásán, a kisebbségekhez fűződő viszonyán Parlamenti kátyúban a Gozsdu Közalapítvány szekere ■ GUJDÁR GABRIELLA, ISÁN I. CSONGOR „Az, ami a Gozsdu-ügy körül történik, egyáltalán nem használ a jelenlegi kormánykoalíciónak. Példátlan, hogy létezik egy kormányközi, kétoldalú megállapodás, amelyet megkérdőjeleznek, és az illetékes parlamenti bizottságban ellene szavaznak. Az, hogy a képviselőházban sem sikerült megegyezésre jutni, csökkenti Románia szavahihetőségét” - fejtette ki véleményét tegnap Markó Béla RMDSZ-elnök azzal kapcsolatban, hogy tegnap a képviselőház meghosszabbította a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló sürgősségi kormányrendelet elfogadási határidejét. A Nagy- Románia Párt javaslatára a törvénytervezetet mint különlegesen összetett törvényt tárgyalják, így a tárgyalási határidő nem negyvenöt hanem hatvan nap lett. A negyvenöt napos határidő tegnap járt le, és a tervezet hallgatólagosan elfogadottnak tekinthető lett volna, ezzel a módosítással azonban még két hétig dönthet sorsáról az alsóház. Az októberi magyar-román közös kormányülésen született megállapodást eredetileg hétfőre tűzték a képviselőház programjára, azonban a képviselők egy napot halasztottak, és kérték, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter is jelenjen meg a vitán. A külügyminiszter nem ment el tegnap a parlamentbe, a vitán a kormányt a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Bogdan Olteanu, valamint Lucian Leustean külügy államtitkár képviselte. A liberálisok nevében - rögtön a vita elején - Horea Uioreanu kérte, hogy a tervezetet küldjék vissza a jogi bizottsághoz, és a bizottság a kormány képviselőivel tartott rövid megbeszélés után új határozatot fogadjon el a megállapodásról, miután előzőleg elutasítóan szavazott róla. A ház ezt a javaslatot 113-113 szavazati aránnyal, két tartózkodással visszautasította. Az ellenzék részéről Lucian Bolcas képviselő javasolta a törvény tárgyalási határidejének meghosszabbítását, s ezzel Sergiu Andon (Konzervatív Párt), a jogi bizottság elnöke is egyetértett. A vita végén Lucian Bolcas elmondta, hogy pártja mindent elkövet azért, hogy a kormányrendelet ne menjen át a parlamenten. Ezzel szemben Sergiu Andon úgy gondolja, hogy a rendelet megszavazható, ha úgy módosítják, hogy óvja a szebeni Gozsdu Alapítványt, valamint a Gozsdu-véghagyaték rendelkezéseit. Az egyezmény az októberi bukaresti közös magyar-román kormányülésen született, eszerint a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnak az alapítványnak. A magyar fél az egyezményt tavaly ősszel ratifikálta, a román kormány november végén nyújtotta be a ratifikálás törvénytervezetét. Mivel akkor már látszott, hogy éles viták lesznek, a kabinet a tervezetet visszavonta, és a megállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt a parlamentnek utólag meg kell erősítenie. AKTUÁLIS Új Magyar Szó IQ 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA | ! Csapó József: Magyarország gyakoroljon védőhatalmi státust ■ KMSZ Magyarország kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett - erre szólítja fel a magyar kormányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Emlékeztet: a Székelyföld ma is többségben levő őshonos közössége, a székelység sok évtizedes kiszolgáltatottság és alárendeltség után kinyilvánította jogát e történelmi régió autonómiájára. A romániai hatóságok azonban a Székelyföld autonómiájára irányuló minden kezdeményezésüket viszszautasították, és nem veszik figyelembe az Európai Parlament felszólítását, az Európa Tanács határozatait. „A székelység soha nem mond le a teljes és tényleges egyenlőséget szavatoló belső önrendelkezéshez való jogáról” - szögezi le Csapó. Felszólítja Magyarország kormányát, tegyen eleget a nemzetközi dokumentumok értelmében anyaországként őt megillető hatásköreinek, valamint alkotmányos kötelességének. Kéri a magyar kormányt, kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására Székelyföld felett. ■ /HÍREK Alkotmánybíróság előtt a honatyák „státustörvénye” Traian Basescu államfő tegnap az Alkotmánybírósághoz fordult a parlamenti képviselők és szenátorok státusát szabályzó törvény kapcsán. Az államelnök szerint a jogszabály alkotmányellenes, mivel a jelenlegi és a volt honatyáknak túlzott előjogokat biztosít, az állampolgárok számára pedig hátrányos helyzetet teremt. Módosítanák a nemzetvédelmi törvénykezést A nemzetvédelmi törvénykezést nem kellene annyira túlpolitizálni, mint ahogyan az az elmúlt napokban történt, és kerülni kellene a túlzásokat egy ilyen érzékeny témával kapcsolatban - nyilatkozta tegnap George Maior, a Felsőház Védelmi, Közrend és Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke. Az államtanácsos Sergiu Medar, a Hírszerző Közösség vezetőjével folytatott megbeszéléseket követően a bizottság eldöntötte: a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) beadott titkosított dokumentumokat a parlamenti képviselők által ugyanahhoz a témához benyújtott módosító javaslatokkal együtt tárgyalják meg. Arról, hogy ezek összeolvaszthatók-e, menet közben döntenek. Románia jelentett saját EU- csatlakozási felkészültségéről Románia Európai Integrációs Minisztériuma tegnap átküldte az Európai Bizottságnak (EB) azt a 2005 szeptembere és 2006 februárja között időszakra vonatkozó előzetes jelentést, amelyet az EB figyelembe vesz a májusra várható országjelentés elkészítésekor. A szaktárca jelentése a Koppenhágai Kritériumok alkalmazásáról, a gazdaság, a politika és az uniós jogrend gyakorlatba ültetése terén hozott intézkedésekről számol be. Átkutatták Tamara nagynéni második villáját is A korrupcióellenes ügyészek tegnap reggel átkutatták azt a villát, amely Tamara Cernasov, Dana Nastase nagynénjének birtokában volt, és amely jelenleg Paul Opris, a Telel ABC tévécsatorna volt igazgatójának tulajdona. Opris 2001-ben, áron alul vásárolta meg a Christian Tell utcai ingatlant Tamara Cernasovtól. Macovei-dosszié a bírói tanácsnál ■ 1. I. cs. Nem követett el törvénytelenséget Monica Macovei igazságügyi miniszter a szüleinek házát taglaló dosszié más bíróhoz való átutalásával kapcsolatban, állítja Danut Cornoiu, a Legfelsőbb Bíróság polgárjogi osztályának vezetője. Elmondta, ha ő rendelte volna el az átutalást, akkor valahol meg kellene jelenjen az aláírása, enélkül nem lehet kapcsolatba hozni az üggyel. Azt is kifejtette, hogy az igazságügyi miniszter nem lépett közbe, nem próbálta meg befolyásolni sem rajta keresztül, sem máson keresztül a per végeredményét. Minderről tegnap számolt be a Legfelsőbb Bírói Tanács előtt a testület, amely vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy elkövettek-e törvénysértést az ügy lefolytatásában. Macovei szülei államosított házban laktak, amelyet bírósági döntés alapján megvásárolhattak, annak ellenére, hogy a jogos tulajdonos örököse kinyilvánította az ingatlan visszaszerzésére vonatkozó szándékát. A bírósági döntés indoklása arra buzdítja a jogos örököst, forduljon az Európai Emberjogi Bírósághoz, annak érdekében, hogy kártérítést kapjon a román államtól. Az ügyben további kihallgatásokat is tervez a taláros testület. A miniszter tagadja, hogy közbenjárt volna az ügyben, és reménykedését fejezte ki, hogy a CSM vizsgálata fényt derít az ügyre. Annak idején ez a bizonyos bírósági döntés nagy vihart kevert a sajtóban, több napilap is azzal vádolta a minisztert, hogy közbenjárt a szülei érdekében. Az ügyben a korrupcióellenes ügyészek is vizsgálatot indítottak, de nem találtak korrupcióra utaló jeleket, és az ügyet átadták a legfőbb ügyészségnek. ■