Új Magyar Szó, 2006. március (2. évfolyam, 41-63. szám)

2006-03-01 / 41. szám

Feltételes RMDSZ-támasz a PD tervéhez ■ G U J D Á R GABRIELLA „Az RMDSZ üdvözli és támogat­ja a Demokrata Párt (PD) kezde­ményezését, hogy létrehozzon egy erős jobbközép pártot, annál is inkább, mivel­­Romániában egyelőre nem létezik hasonló po­litikai pólus - jelentette be tegna­pi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. A hazai politikai színtér ilyen szem­pontból nincs egyensúlyban, hi­szen a kereszténydemokrata és konzervatív ideológiát jelenleg csupán az RMDSZ képviseli a ro­mán parlamentben és az Európai Néppártban (EPP) egyaránt.” Hozzátette, hogy az általa ve­zetett Szövetség nem kíván részt venni ebben az újonnan létesülő politikai koalícióban, hanem önálló szervezetként működik majd tovább. Markó azt is kifej­tette, hogy a szocialista ideológiá­ról a kereszténydemokrata, nép­párti ideológiára való áttérés, il­letve az ezt képviselő politikai családhoz való csatlakozás nem csupán névváltoztatás kérdése. „Ahhoz, hogy például a PD teljes jogú tagként beléphessen az Eu­rópai Néppártba, számos kritéri­umnak kell eleget tennie. Először is át kell értékelnie saját állás­pontját, a kisebbségekhez, illetve az RMDSZ-hez fűződő viszo­nyát, és össze kell állítania egy megfelelő politikai programot, amely összeegyeztethető a nép­párti platformok értékrendjével.” Kitért arra is, hogy a nemzeti ki­sebbségek státusát szabályzó tör­vénytervezet kapcsán még mindig nem sikerült feloldani a koalíciós partnerrel kialakult konfliktus­­helyzetet. Mint mondta, az RMDSZ az EPP-hez tartozó pártok célkitű­zéseivel kompatibilis politikai program összeállításában szívesen segítene a PD-nek. ■ ^ A PNL-PD Szövetség megy tovább, a fúzió kérdését pedig a jövő-­­ ben nem nyilvánosan, hanem a vezetőségen belül vitatjuk meg - ad­ták hírül a kormánykoalíció két legnagyobb pártjának vezetői, Calin Popescu-Tariceanu PNL-elnök és Emil Boc PD-elnök. A feleknek hét­főn késő este, a Koalíció Országos Tanácsának (CNC) ülésén sikerült közös nevezőre jutniuk, miután úgy tűnt, a két párt végérvényesen ha­dat üzent egymásnak. A PNL és a PD arról is megegyezett, hogy az áp­rilis 2-i, tizenegy településen zajló részleges helyhatósági választásokon közös listán indítják jelöltjeiket. A CNC ülésén azonban nem esett szó a PD kezdeményezéséről, amely szerint a parlamenti és parlamenten kí­vüli pártok bevonásával alakítana ki egy nagy jobbközép pártot. Markó Béla: a PD-nek változtatnia kell magatartásán, a kisebbségekhez fűződő viszonyán Parlamenti kátyúban a Gozsdu Közalapítvány szekere ■ GUJDÁR GABRIELLA, ISÁN I. CSONGOR „Az, ami a Gozsdu-ügy körül törté­nik, egyáltalán nem használ a jelen­legi kormánykoalíciónak. Példátlan, hogy létezik egy kormányközi, két­oldalú megállapodás, amelyet meg­kérdőjeleznek, és az illetékes parla­menti bizottságban ellene szavaz­nak. Az, hogy a képviselőházban sem sikerült megegyezésre jutni, csökkenti Románia szavahihetősé­gét” - fejtette ki véleményét tegnap Markó Béla RMDSZ-elnök azzal kapcsolatban, hogy tegnap a képvi­selőház meghosszabbította a Gozsdu Közalapítvány létrehozásá­ról szóló sürgősségi kormányrende­let elfogadási határidejét. A Nagy- Románia Párt javaslatára a törvény­­tervezetet mint különlegesen össze­tett törvényt tárgyalják, így a tár­gyalási határidő nem negyvenöt ha­nem hatvan nap lett. A negyvenöt napos határidő tegnap járt le, és a tervezet hallgatólagosan elfogadott­nak tekinthető lett volna, ezzel a módosítással azonban még két hétig dönthet sorsáról az alsóház. Az ok­tóberi magyar-román közös kor­mányülésen született megállapodást eredetileg hétfőre tűzték a képvise­lőház programjára, azonban a kép­viselők egy napot halasztottak, és kérték, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter is je­lenjen meg a vitán. A külügyminisz­ter nem ment el tegnap a parla­mentbe, a vitán a kormányt a parla­menti kapcsolatokért felelős mi­niszter, Bogdan Olteanu, valamint Lucian Leustean külügy államtitkár képviselte. A liberálisok nevében - rögtön a vita elején - Horea Uio­reanu kérte, hogy a tervezetet küld­jék vissza a jogi bizottsághoz, és a bizottság a kormány képviselőivel tartott rövid megbeszélés után új határozatot fogadjon el a megálla­podásról, miután előzőleg elutasító­an szavazott róla. A ház ezt a javas­latot 113-113 szavazati aránnyal, két tartózkodással visszautasította. Az ellenzék részéről Lucian Bolcas képviselő javasolta a törvény tárgya­lási határidejének meghosszabbítá­sát, s ezzel Sergiu Andon (Konzer­vatív Párt), a jogi bizottság elnöke is egyetértett. A vita végén Lucian Bolcas el­mondta, hogy pártja mindent elkö­vet azért, hogy a kormányrendelet ne menjen át a parlamenten. Ezzel szemben Sergiu Andon úgy gon­dolja, hogy a rendelet megszavazha­tó, ha úgy módosítják, hogy óvja a szebeni Gozsdu Alapítványt, vala­mint a Gozsdu-véghagyaték ren­delkezéseit. Az egyezmény az októberi bukaresti közös magyar-ro­mán kormányülésen született, eszerint a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségve­tési támogatást juttatnak az ala­pítványnak. A magyar fél az egyezményt tavaly ősszel ratifi­kálta, a román kormány novem­ber végén nyújtotta be a ratifiká­lás törvénytervezetét. Mivel ak­kor már látszott, hogy éles viták lesznek, a kabinet a tervezetet visszavonta, és a megállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt a parlamentnek utólag meg kell erősítenie. AKTUÁLIS Új Magyar Szó I­Q 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA | ! Csapó József: Magyarország gyakoroljon védőhatalmi státust ■ K­MSZ Magyarország kössön nemzetközi megállapodást Romániával Ma­gyarország védőhatalmi státusá­nak gyakorlására a Székelyföld fe­lett - erre szólítja fel a magyar kormányt Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnökhöz intézett nyílt le­velében Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Emlékeztet: a Székelyföld ma is többségben levő őshonos közös­sége, a székelység sok évtizedes kiszolgáltatottság és alárendeltség után kinyilvánította jogát e törté­nelmi régió autonómiájára. A ro­mániai hatóságok azonban a Szé­kelyföld autonómiájára irányuló minden kezdeményezésüket visz­­szautasították, és nem veszik fi­gyelembe az Európai Parlament felszólítását, az Európa Tanács határozatait. „A székelység soha nem mond le a teljes és tényleges egyenlőséget szavatoló belső ön­­rendelkezéshez való jogáról” - szögezi le Csapó. Felszólítja Ma­gyarország kormányát, tegyen eleget a nemzetközi dokumentu­mok értelmében anyaországként őt megillető hatásköreinek, vala­mint alkotmányos kötelességé­nek. Kéri a magyar kormányt, kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védő­hatalmi státusának gyakorlására Székelyföld felett. ■ ­/HÍREK Alkotmánybíróság előtt a honatyák „státustörvénye” Traian Basescu államfő tegnap az Alkotmánybírósághoz fordult a parlamenti képviselők és szenáto­rok státusát szabályzó törvény kapcsán. Az államelnök szerint a jogszabály alkotmányellenes, mi­vel a jelenlegi és a volt honatyák­nak túlzott előjogokat biztosít, az állampolgárok számára pedig hátrányos helyzetet teremt. Módosítanák a nemzetvédelmi törvénykezést A nemzetvédelmi törvénykezést nem kellene annyira túlpolitizál­ni, mint ahogyan az az elmúlt na­pokban történt, és kerülni kellene a túlzásokat egy ilyen érzékeny témával kapcsolatban - nyilatkoz­ta tegnap George Maior, a Felső­ház Védelmi, Közrend és Nem­zetbiztonsági Bizottságának elnö­ke. Az államtanácsos Sergiu Me­­dar, a Hírszerző Közösség veze­tőjével folytatott megbeszéléseket követően a bizottság eldöntötte: a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) beadott titkosított doku­mentumokat a parlamenti képvi­selők által ugyanahhoz a témához benyújtott módosító javaslatokkal együtt tárgyalják meg. Arról, hogy ezek összeolvaszthatók-e, menet közben döntenek. Románia jelentett saját EU- csatlakozási felkészültségéről Románia Európai Integrációs Minisztériuma tegnap átküldte az Európai Bizottságnak (EB) azt a 2005 szeptembere és 2006 febru­árja között időszakra vonatkozó előzetes jelentést, amelyet az EB figyelembe vesz a májusra várha­tó országjelentés elkészítésekor. A szaktárca jelentése a Koppen­hágai Kritériumok alkalmazásá­ról, a gazdaság, a politika és az uniós jogrend gyakorlatba ülteté­se terén hozott intézkedésekről számol be. Átkutatták Tamara nagynéni második villáját is A korrupcióellenes ügyészek tegnap reggel átkutatták azt a villát, amely Tamara Cernasov, Dana Nastase nagynénjének birtokában volt, és amely jelen­leg Paul Opris, a Telel ABC té­vécsatorna volt igazgatójának tulajdona. Opris 2001-ben, áron alul vásárolta meg a Christian Tell utcai ingatlant Tamara Cernasovtól. Macovei-dosszié a bírói tanácsnál ■ 1. I. cs. Nem követett el törvénytelenséget Monica Macovei igazságügyi mi­niszter a szüleinek házát taglaló dosszié más bíróhoz való átutalá­sával kapcsolatban, állítja Danut Cornoiu, a Legfelsőbb Bíróság polgárjogi osztályának vezetője. Elmondta, ha ő rendelte volna el az átutalást, akkor valahol meg kellene jelenjen az aláírása, enélkül nem lehet kapcsolatba hozni az üggyel. Azt is kifejtette, hogy az igazságügyi miniszter nem lépett közbe, nem próbálta meg befolyá­solni sem rajta keresztül, sem má­son keresztül a per végeredmény­ét. Minderről tegnap számolt be a Legfelsőbb Bírói Tanács előtt a tes­tület, amely vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy elkövet­tek-e törvénysértést az ügy lefoly­tatásában. Macovei szülei államo­sított házban laktak, amelyet bí­rósági döntés alapján megvásárol­hattak, annak ellenére, hogy a jo­gos tulajdonos örököse kinyilvá­nította az ingatlan visszaszerzésé­re vonatkozó szándékát. A bírósá­gi döntés indoklása arra buzdítja a jogos örököst, forduljon az Euró­pai Emberjogi Bírósághoz, annak érdekében, hogy kártérítést kap­jon a román államtól. Az ügyben további kihallgatásokat is tervez a taláros testület. A miniszter ta­gadja, hogy közbenjárt volna az ügyben, és reménykedését fejezte ki, hogy a CSM vizsgálata fényt derít az ügyre. Annak idején ez a bizonyos bí­rósági döntés nagy vihart kevert a sajtóban, több napilap is azzal vá­dolta a minisztert, hogy közben­járt a szülei érdekében. Az ügyben a korrupcióellenes ügyészek is vizsgálatot indítottak, de nem ta­láltak korrupcióra utaló jeleket, és az ügyet átadták a legfőbb ügyész­ségnek. ■

Next