Új Magyar Szó, 2006. július (2. évfolyam, 126-146. szám)

2006-07-03 / 126. szám

I Új Magyar Szó | 2006. JÚLIUS 3., HÉTFŐ M­I A HÍREK Brit nem az Irán elleni háborúra Bugár Béla: magyarellenesség várható Szlovákiában a nacionalista erők kerül­tek lépéselőnybe. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott lapunknak, hogy az MKP nyolc év kormányzás után ellenzékbe szorult.­ ­ Mindkét lehetséges kormánykoalíci­óval kapcsolatban szóba jött a nevük - egyik kombináció sem jött be. Miért? - Igen, tárgyalásokat folytattunk mindkét lehetséges koalícióval, a jelenlegi kormánypártokkal, de a szociáldemokrata Smer iránnyal is. Mindkét kísérlet a politikai akarat hiányán bukott el. A jelen­legi kormánypártokkal és a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lommal elsősorban azért fullad­tak kudarcba a tárgyalások, mert a Kereszténydemokrata Mozga­lom nem akart együttműködni. A Smer pedig egyszerűen inkább a Szlovák Nemzeti Pártot vette be a koalícióba. Ennek az a magya­rázata, hogy Robert Fico pártjá­ban, a Sm­erben is a nacionalista vonal győzött. A Smer, a Ján Slota által megjelenített szélsősé­ges erők, és a Vladimír Meciar vezette szövetség megegyezésé­vel a lehető legrosszabb kor­mánykoalíció jön létre Szlovákiá­ban. A Robert Fico vezette szoci­áldemokraták azonban így dön­töttek, ezért a továbbiakban ez minden következményével együtt már az ő felelősségük. ■ A megszületett koalíciónak előre­láthatólag lesznek magyarellenes, ha nem is cselekedetei, de mindenképp erre fognak hangolni. Milyen politi­zálásra számíthatunk az önök részé­ről ebben a hangulatban? — Azt elmondhatom, hogy mi ké­szülünk arra, hogy lesznek magyar­­ellenes megnyilvánulások a Szlová­kiában kialakuló hatalom részéről. Legnagyobb aggodalmunk jelenleg ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a Szlovák Nemzeti Párt kapta meg az oktatási tárcát. 1994 és 1998 kö­zött szintén az ő emberük állt az oktatási tárca élén, és amit a nem­zetiségi iskolákban tönkre lehet tenni, azt tönkre is tette. De, annak ellenére, hogy a legrosszabb kom­bináció jött létre, mégis azt mon­dom, hogy ki kell várni az új kor­mány konkrét intézkedéseit, mie­lőtt bármit is tennénk. Egy biztos, az ellenzéki pozícióban is vannak olyan lehetőségek, amelyeket használni fogunk, jó a nemzetközi hátterünk, és én úgy érzem, hogy ha itt valamilyen atrocitásokra ke­rülne sor, még a magyar kormány­tól is segítséget fogunk kérni. ■ Kibír ez a kormány négy évet? — Ezt nagyon nehéz megmondani most. Ehhez is ki kell várni a kor­mányzat első, konkrét lépéseit. Akkor lehet majd megítélni, hogy életképes politikát választottak vagy sem. Addig is, mi várunk. Isán István Csongor Bugár Béla továbbra is számít az MKP „jó nemzetközi hátterére" A terrorizmus elleni háború, az Irak és az Afganisztán ellen indí­tott katonai akció nem mérsékel­te azt a fenyegetést, amelyet az al-Kaida jelent - olvasható a brit parlament külügyi bizottságának tegnap nyilvánosságra hozott je­lentésében, amely szerint talán még meg is erősödött e nemzet­közi terrorhálózat a terrorellenes háború éveiben. A brit kormány­nak nem lenne szabad részt ven­nie egy Irán elleni katonai akció­ban, sőt még támogatnia sem lenne szabad egy ilyen támadást - állapította meg jelentésében a külügyi bizottság. Üzent Oszama bin Laden Az iraki síitákat fenyegette a vi­lághálóra a hétvégén feltett leg­al­ább videoüzenetben Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője, aki egyben óvta a világot attól, hogy csapatokat küldjön Szomáli­ába. Egy iszlámista honlapon megjelent hangüzenetében figyel­meztette a síitákat, hogy ameny­­nyiben folytatják a szunnita váro­sok elleni rohamokat, területeik nem lesznek védve a megtorlá­soktól. Bin-Laden szerint Irakban jelenleg a szunnita muzul­mánok „megsemmisítése” folyik. Európa tanácsi reform kevés pénzből Frunda-ajánlás: idéntől monitorizálják az ET régi tagállamait is ■ I. I. C. Egyhangúlag fogadta el Frunda György a monitoring rendszer át­alakítására vonatkozó ajánlását az Európa Tanács Parlamenti Köz­gyűlése. Az ajánlás újdonsága ab­ban áll, hogy lehetővé teszi a régi tagállamok monitorizálását is. A Vállalások és Kötelezettségek Teljesítését Vizsgáló Bizottság, az úgynevezett monitoring bizottság eddig is évi jelentést készített ar­ról, hogy az egyes tagországok mi­lyen emberjogi egyezményeket ra­tifikáltak és melyeket nem ratifi­kálták, illetve arról is, hogy történ­­tek-e a tagországokban olyan ese­mények, amelyek veszélyeztethe­tik az emberi jogokat. Ettől a bi­zottságtól a jelentések a Parlamen­ti Közgyűlés Bürójához kerültek. A büró azonban megakadályozhat­ta a közgyűlés elé terjesztést. Ez történt például akkor is, amikor Ausztriában Jörg Heider pártja a hatalmon lévő koalíció tagja lett, a monitoring bizottság figyelmezte­tett, hogy veszélybe kerülhetnek az emberi jogok, a büró azonban megakadályozta, hogy ez a jelentés a közgyűlés elé kerüljön. Az új szabályozás alapján a moni­toring bizottság jelentései csak ak­kor nem kerülnek a Parlamenti Közgyűlés elé, ha abban a bizottság is és a büró is egyetért. Ellenkező esetben a bürónak a jelentést a leg­közelebbi két közgyűlési ülés napi­rendi pontjai közé kell iktatnia. Ugyanakkor a monitoring bi­zottság periodikusan jelentést ké­szít azokról az országokról is, amelyek jelenleg nem alanyai sem­milyen megfigyelési eljárásnak. Ezek a jelentések az Európa Ta­nács szerveinek munkájára és ezek jelentéseire alapoz, valamint az ET alapját képező szerződések és egyezmények ratifikációjára. En­nek alapján a bizottság kezdemé­nyezheti bármelyik tagállam mo­­nitorizálási folyamatának elkezdé­sét. Erről azonban a közgyűlés dönt. Ezentúl évi 11 tagországról készül ilyen jelentés, ezeket az an­gol ábécé betűi szerinti sorrend­ben választják ki. Abból kiindulva, hogy a jelenlegi 46 tagországból 33 nem alanya megfigyelésnek, három év alatt, mindenik érintett tagállam sorra kerül. Frunda György lapunknak nyi­latkozva kifejtette: az ajánlás elfoga­dásával az ET megszüntette az ed­digi diszkriminációt, ami a régi tag­államok és az új tagállamok között fennállt. „Míg az új tagállamokon, és a csatlakozni kívánó országokon minden egyezményt szigorúan szá­mon kértünk, addig a régi tagálla­mok közül többen maguk sem telje­sítették ezeket a kritériumokat, nem ratifikálták ezeket az egyezménye­ket” - mondta Frunda. Azt is elárul­ta: annak ellenére, hogy így a bi­zottság munkája jelentősen megnö­vekszik, eddig még nem sikerült pénzt szerezni további szakértők al­kalmazására, „kevés a pénz az ET- ben”, fogalmazott. Az ET 2006-os költségvetése 190 millió euró. ■ Dick Marty raporter és Franda 111 a­di­va­r Vezérigazgató: Stanik István Felelős szerkesztő: Salamon Márton László Vezetőszerkesztő: Bércesi Tünde Vezető publicista: Ágoston Hugó A Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) tagja Főmunkatársak: Barabás István, Lokodi Imre, Simon Judit • Szerkesztők: Bakó Zoltán, Bokor Gábor (Gazdaszó), Benedek István (Társadalom), Gergely Edit (Kultúra), Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella, Isán István Csongor, Szőcs Levente (Politika), Forró Hunor, Mihály László (Fotó), Králik Lóránd (Gazdaság), Szonda Szabolcs (Színkép), Tapasztó Ernő (Blicc, Sport), Turós-Jakab László (Sport), Márton Mária, Orosz Anna, Simó Éva (Család) • Olvasószerkesztők: Bálint Csilla, Metz A. Márton, Osváth Annamária • Tördelőszerkesztők: Lőrincz Imola, Szabó Ildikó Erzsébet, Tofán Levente, Tóth Olivér • Tudósítók: Barabás Márti. Gyergyószentmiklós (0788/ 650-214), Béres Katalin. Bukarest (0788/ 715-738), Bartha Réka. Brassó (0788/ 715-712), Bögözi Attila. Marosvásárhely (0788/ 715-713), Debreczeni Hajnal. Kolozsvár (0788/ 715-737), Domokos Péter. Sepsiszentgyörgy (0788/ 715-766), Farkas E. Zoltán. Nagybánya (0788/ 715-762), Guther M. Ilona, Budapest. (0036-­ 2514425), Mayla Júlia, Beszterce (0788/ 715-884), Pap Melinda, Nagyvárad (0788/ 715-709), Pataki Zoltán, Temesvár (0788/ 715-882), Tóth Adél. Székelyudvarhely (0788/ 826-625), Puskel Péter, Arad (0788/ 715-708), Sike Lajos, Szatmárnémeti (0788/ 715-687), Tamás András, Nagyenyed (0788/ 762-121) • Grafikus: Keller Emese* Kiadja a Scripta Kiadó Rt. 410290 Nagyvárad, Szováta utca 8. Telefon/fax: 0259/ 406-456 • Adminisztrációs igazgató: Szentiványi Márta • Aligazgató: Czédly József• Marketingigazgató: Vincze Lóránt • Terjesztési menedzser: Bíró Melánia • Terjesztési kontrollén Sarkadi Sándor • Hirdetési menedzser: Antal Csilla • PR-menedzser: Kiss Beáta. Területi képviselők: Csibi Attila. Beszterce-Naszód, Maros, Szeben (0788/ 820-646), Szentkirályi László: Fehér, Kolozs, Szilágy (0788/ 733-213), Király Róbert: Brassó, Kovászna (0788/ 820-645), Titán Rajmond: Hargita (0745/ 230-430), Bátori Sándor József: Bihar, Temes. Arad megye (0788/823-337 ) Szerkesztőség: Bukarest, 1. kerület. Presei Libere tér, 1. sz., B. szárny. III. emelet • Postacím: 014 820 Bucureşti, Piaţa Presei Libere nr. 1.. O.P. 33. C.P. 17. Telefon: 031/ 405 4088, 031/405 4089, 0788/ 432 179 • E-mail: office@maszol.ro • Nyomda: Garamond (Kolozsvár), Cromoman (Bukarest)* Előfizetés: előfizethető a szerkesztőségben, a Rodipet Rt. megyei kirendeltségein, a postahivatalok­ban és a kézbesítőknél. (Katalógusszám: 1011) Előfizetésvonal: 021-317 8847. Az Új Magyar Szó bármely részének másolásával kapcsolatos minden jog fenntartva. A lap nyomtatott és elektronikus változa­tából egyaránt értesüléseket átvenni csak az Új Magyar Szóra való hivatkozással lehet. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, illetve szerkesztve közölje. «ISSN 1841-5520 EK­: Finnországé a stafétabot Jelképes jelleggel bír Románia számára az, hogy július elsejétől Finnország vette át az Európai Unió soros elnökségét: a helsinki EU-csúcson született meg 1999- ben a döntés az ország csatlakozá­­si tárgyalásainak megkezdéséről, s a következő fél év finn elnöksége alatt megerősítést nyerhet a csat­lakozás 2007. január elsejei dátu­ma. Minderről szombaton beszélt telefonon Mihai Razvan Ungu­­reanu külügyminiszter finn kollé­gájával, Erk­ki Tuomiojával. Un­­gureanu elmondta: az EU jöven­dő tagjaként Románia támogatja a finn elnökséget az Unióban el­sőbbséget élvező problémák meg­oldásában. Mint ismeretes, az Európai Unió intézményes válsága miatt bizonytalan kimenetelűvé vált bő­vítésről tervez egyebek között konszenzusos megállapodást ki­dolgozni a 25 tagállam között a soros elnökséget július 1-jén átve­vő Finnország. Helsinki azt köve­tően veszi át a stafétát, hogy a tag­államok vezetői nem tudtak érde­mi kiutat találni abból a krízisből, amely az uniós alkotmányt eluta­sító tavalyi hollandiai és franciaor­szági népszavazás miatt alakult ki, s amelynek fő következménye, hogy az EU-t továbbra is jóval ki­sebb méretekre tervezett műkö­dési szabályokkal irányítják.A bú­csúzó, osztrák soros elnökséget jú­nius 16-án lényegében lezáró csúcstalálkozón az állam- és kor­mányfők elhatározták, hogy de­cemberre, a finn félév végére átte­kintik a bővítéssel kapcsolatos ös­szes nézőpontot. Mint Matti Vanhanen finn miniszterelnök je­lezte, Helsinki ezt úgy értelmezi, hogy elnöksége végére a tagor­szágok konszenzusra szeretnének jutni a témában. Nyíltan egyetlen EU-tagor­­szág sem foglalt még állást amel­lett, hogy az alkotmányos krízis miatt az Unió eddigi ígéreteit is meg kellene próbálni visszafor­dítani. Minden eddigi nyilatko­zatban azt hangoztatták, hogy az Uniónak teljesítenie kell vállalt kötelezettségeit. Vanhanen kijelentette, hogy új bővítési kritériumok nem jöhet­nek szóba. A belépés feltételei ugyanazok maradtak, amelyeket 1993-ban határoztak meg a tagor­szágok, és koppenhágai kritériu­mokként vonultak be az Unió tör­ténetébe. Filmország azon van, hogy továbbvigye az említettek mellett Albánia, Szerbia, Monte­negró és Bosznia-Hercegovina közeledéséről folytatott tárgyalá­sokat is. Helsinki az elnökség alatt lehetőségeitől függően szeretné előmozdítani az alkotmányos szerződés ügyét is. ■

Next