Új Magyar Szó, 2006. július (2. évfolyam, 126-146. szám)
2006-07-03 / 126. szám
I Új Magyar Szó | 2006. JÚLIUS 3., HÉTFŐ MI A HÍREK Brit nem az Irán elleni háborúra Bugár Béla: magyarellenesség várható Szlovákiában a nacionalista erők kerültek lépéselőnybe. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott lapunknak, hogy az MKP nyolc év kormányzás után ellenzékbe szorult. Mindkét lehetséges kormánykoalícióval kapcsolatban szóba jött a nevük - egyik kombináció sem jött be. Miért? - Igen, tárgyalásokat folytattunk mindkét lehetséges koalícióval, a jelenlegi kormánypártokkal, de a szociáldemokrata Smer iránnyal is. Mindkét kísérlet a politikai akarat hiányán bukott el. A jelenlegi kormánypártokkal és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal elsősorban azért fulladtak kudarcba a tárgyalások, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom nem akart együttműködni. A Smer pedig egyszerűen inkább a Szlovák Nemzeti Pártot vette be a koalícióba. Ennek az a magyarázata, hogy Robert Fico pártjában, a Smerben is a nacionalista vonal győzött. A Smer, a Ján Slota által megjelenített szélsőséges erők, és a Vladimír Meciar vezette szövetség megegyezésével a lehető legrosszabb kormánykoalíció jön létre Szlovákiában. A Robert Fico vezette szociáldemokraták azonban így döntöttek, ezért a továbbiakban ez minden következményével együtt már az ő felelősségük. ■ A megszületett koalíciónak előreláthatólag lesznek magyarellenes, ha nem is cselekedetei, de mindenképp erre fognak hangolni. Milyen politizálásra számíthatunk az önök részéről ebben a hangulatban? — Azt elmondhatom, hogy mi készülünk arra, hogy lesznek magyarellenes megnyilvánulások a Szlovákiában kialakuló hatalom részéről. Legnagyobb aggodalmunk jelenleg ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a Szlovák Nemzeti Párt kapta meg az oktatási tárcát. 1994 és 1998 között szintén az ő emberük állt az oktatási tárca élén, és amit a nemzetiségi iskolákban tönkre lehet tenni, azt tönkre is tette. De, annak ellenére, hogy a legrosszabb kombináció jött létre, mégis azt mondom, hogy ki kell várni az új kormány konkrét intézkedéseit, mielőtt bármit is tennénk. Egy biztos, az ellenzéki pozícióban is vannak olyan lehetőségek, amelyeket használni fogunk, jó a nemzetközi hátterünk, és én úgy érzem, hogy ha itt valamilyen atrocitásokra kerülne sor, még a magyar kormánytól is segítséget fogunk kérni. ■ Kibír ez a kormány négy évet? — Ezt nagyon nehéz megmondani most. Ehhez is ki kell várni a kormányzat első, konkrét lépéseit. Akkor lehet majd megítélni, hogy életképes politikát választottak vagy sem. Addig is, mi várunk. Isán István Csongor Bugár Béla továbbra is számít az MKP „jó nemzetközi hátterére" A terrorizmus elleni háború, az Irak és az Afganisztán ellen indított katonai akció nem mérsékelte azt a fenyegetést, amelyet az al-Kaida jelent - olvasható a brit parlament külügyi bizottságának tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében, amely szerint talán még meg is erősödött e nemzetközi terrorhálózat a terrorellenes háború éveiben. A brit kormánynak nem lenne szabad részt vennie egy Irán elleni katonai akcióban, sőt még támogatnia sem lenne szabad egy ilyen támadást - állapította meg jelentésében a külügyi bizottság. Üzent Oszama bin Laden Az iraki síitákat fenyegette a világhálóra a hétvégén feltett legalább videoüzenetben Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője, aki egyben óvta a világot attól, hogy csapatokat küldjön Szomáliába. Egy iszlámista honlapon megjelent hangüzenetében figyelmeztette a síitákat, hogy amenynyiben folytatják a szunnita városok elleni rohamokat, területeik nem lesznek védve a megtorlásoktól. Bin-Laden szerint Irakban jelenleg a szunnita muzulmánok „megsemmisítése” folyik. Európa tanácsi reform kevés pénzből Frunda-ajánlás: idéntől monitorizálják az ET régi tagállamait is ■ I. I. C. Egyhangúlag fogadta el Frunda György a monitoring rendszer átalakítására vonatkozó ajánlását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Az ajánlás újdonsága abban áll, hogy lehetővé teszi a régi tagállamok monitorizálását is. A Vállalások és Kötelezettségek Teljesítését Vizsgáló Bizottság, az úgynevezett monitoring bizottság eddig is évi jelentést készített arról, hogy az egyes tagországok milyen emberjogi egyezményeket ratifikáltak és melyeket nem ratifikálták, illetve arról is, hogy történtek-e a tagországokban olyan események, amelyek veszélyeztethetik az emberi jogokat. Ettől a bizottságtól a jelentések a Parlamenti Közgyűlés Bürójához kerültek. A büró azonban megakadályozhatta a közgyűlés elé terjesztést. Ez történt például akkor is, amikor Ausztriában Jörg Heider pártja a hatalmon lévő koalíció tagja lett, a monitoring bizottság figyelmeztetett, hogy veszélybe kerülhetnek az emberi jogok, a büró azonban megakadályozta, hogy ez a jelentés a közgyűlés elé kerüljön. Az új szabályozás alapján a monitoring bizottság jelentései csak akkor nem kerülnek a Parlamenti Közgyűlés elé, ha abban a bizottság is és a büró is egyetért. Ellenkező esetben a bürónak a jelentést a legközelebbi két közgyűlési ülés napirendi pontjai közé kell iktatnia. Ugyanakkor a monitoring bizottság periodikusan jelentést készít azokról az országokról is, amelyek jelenleg nem alanyai semmilyen megfigyelési eljárásnak. Ezek a jelentések az Európa Tanács szerveinek munkájára és ezek jelentéseire alapoz, valamint az ET alapját képező szerződések és egyezmények ratifikációjára. Ennek alapján a bizottság kezdeményezheti bármelyik tagállam monitorizálási folyamatának elkezdését. Erről azonban a közgyűlés dönt. Ezentúl évi 11 tagországról készül ilyen jelentés, ezeket az angol ábécé betűi szerinti sorrendben választják ki. Abból kiindulva, hogy a jelenlegi 46 tagországból 33 nem alanya megfigyelésnek, három év alatt, mindenik érintett tagállam sorra kerül. Frunda György lapunknak nyilatkozva kifejtette: az ajánlás elfogadásával az ET megszüntette az eddigi diszkriminációt, ami a régi tagállamok és az új tagállamok között fennállt. „Míg az új tagállamokon, és a csatlakozni kívánó országokon minden egyezményt szigorúan számon kértünk, addig a régi tagállamok közül többen maguk sem teljesítették ezeket a kritériumokat, nem ratifikálták ezeket az egyezményeket” - mondta Frunda. Azt is elárulta: annak ellenére, hogy így a bizottság munkája jelentősen megnövekszik, eddig még nem sikerült pénzt szerezni további szakértők alkalmazására, „kevés a pénz az ET- ben”, fogalmazott. Az ET 2006-os költségvetése 190 millió euró. ■ Dick Marty raporter és Franda 111 adivar Vezérigazgató: Stanik István Felelős szerkesztő: Salamon Márton László Vezetőszerkesztő: Bércesi Tünde Vezető publicista: Ágoston Hugó A Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) tagja Főmunkatársak: Barabás István, Lokodi Imre, Simon Judit • Szerkesztők: Bakó Zoltán, Bokor Gábor (Gazdaszó), Benedek István (Társadalom), Gergely Edit (Kultúra), Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella, Isán István Csongor, Szőcs Levente (Politika), Forró Hunor, Mihály László (Fotó), Králik Lóránd (Gazdaság), Szonda Szabolcs (Színkép), Tapasztó Ernő (Blicc, Sport), Turós-Jakab László (Sport), Márton Mária, Orosz Anna, Simó Éva (Család) • Olvasószerkesztők: Bálint Csilla, Metz A. Márton, Osváth Annamária • Tördelőszerkesztők: Lőrincz Imola, Szabó Ildikó Erzsébet, Tofán Levente, Tóth Olivér • Tudósítók: Barabás Márti. Gyergyószentmiklós (0788/ 650-214), Béres Katalin. Bukarest (0788/ 715-738), Bartha Réka. Brassó (0788/ 715-712), Bögözi Attila. Marosvásárhely (0788/ 715-713), Debreczeni Hajnal. Kolozsvár (0788/ 715-737), Domokos Péter. Sepsiszentgyörgy (0788/ 715-766), Farkas E. Zoltán. Nagybánya (0788/ 715-762), Guther M. Ilona, Budapest. (0036- 2514425), Mayla Júlia, Beszterce (0788/ 715-884), Pap Melinda, Nagyvárad (0788/ 715-709), Pataki Zoltán, Temesvár (0788/ 715-882), Tóth Adél. Székelyudvarhely (0788/ 826-625), Puskel Péter, Arad (0788/ 715-708), Sike Lajos, Szatmárnémeti (0788/ 715-687), Tamás András, Nagyenyed (0788/ 762-121) • Grafikus: Keller Emese* Kiadja a Scripta Kiadó Rt. 410290 Nagyvárad, Szováta utca 8. Telefon/fax: 0259/ 406-456 • Adminisztrációs igazgató: Szentiványi Márta • Aligazgató: Czédly József• Marketingigazgató: Vincze Lóránt • Terjesztési menedzser: Bíró Melánia • Terjesztési kontrollén Sarkadi Sándor • Hirdetési menedzser: Antal Csilla • PR-menedzser: Kiss Beáta. Területi képviselők: Csibi Attila. Beszterce-Naszód, Maros, Szeben (0788/ 820-646), Szentkirályi László: Fehér, Kolozs, Szilágy (0788/ 733-213), Király Róbert: Brassó, Kovászna (0788/ 820-645), Titán Rajmond: Hargita (0745/ 230-430), Bátori Sándor József: Bihar, Temes. Arad megye (0788/823-337 ) Szerkesztőség: Bukarest, 1. kerület. Presei Libere tér, 1. sz., B. szárny. III. emelet • Postacím: 014 820 Bucureşti, Piaţa Presei Libere nr. 1.. O.P. 33. C.P. 17. Telefon: 031/ 405 4088, 031/405 4089, 0788/ 432 179 • E-mail: office@maszol.ro • Nyomda: Garamond (Kolozsvár), Cromoman (Bukarest)* Előfizetés: előfizethető a szerkesztőségben, a Rodipet Rt. megyei kirendeltségein, a postahivatalokban és a kézbesítőknél. (Katalógusszám: 1011) Előfizetésvonal: 021-317 8847. Az Új Magyar Szó bármely részének másolásával kapcsolatos minden jog fenntartva. A lap nyomtatott és elektronikus változatából egyaránt értesüléseket átvenni csak az Új Magyar Szóra való hivatkozással lehet. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, illetve szerkesztve közölje. «ISSN 1841-5520 EK: Finnországé a stafétabot Jelképes jelleggel bír Románia számára az, hogy július elsejétől Finnország vette át az Európai Unió soros elnökségét: a helsinki EU-csúcson született meg 1999- ben a döntés az ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, s a következő fél év finn elnöksége alatt megerősítést nyerhet a csatlakozás 2007. január elsejei dátuma. Minderről szombaton beszélt telefonon Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter finn kollégájával, Erkki Tuomiojával. Ungureanu elmondta: az EU jövendő tagjaként Románia támogatja a finn elnökséget az Unióban elsőbbséget élvező problémák megoldásában. Mint ismeretes, az Európai Unió intézményes válsága miatt bizonytalan kimenetelűvé vált bővítésről tervez egyebek között konszenzusos megállapodást kidolgozni a 25 tagállam között a soros elnökséget július 1-jén átvevő Finnország. Helsinki azt követően veszi át a stafétát, hogy a tagállamok vezetői nem tudtak érdemi kiutat találni abból a krízisből, amely az uniós alkotmányt elutasító tavalyi hollandiai és franciaországi népszavazás miatt alakult ki, s amelynek fő következménye, hogy az EU-t továbbra is jóval kisebb méretekre tervezett működési szabályokkal irányítják.A búcsúzó, osztrák soros elnökséget június 16-án lényegében lezáró csúcstalálkozón az állam- és kormányfők elhatározták, hogy decemberre, a finn félév végére áttekintik a bővítéssel kapcsolatos összes nézőpontot. Mint Matti Vanhanen finn miniszterelnök jelezte, Helsinki ezt úgy értelmezi, hogy elnöksége végére a tagországok konszenzusra szeretnének jutni a témában. Nyíltan egyetlen EU-tagország sem foglalt még állást amellett, hogy az alkotmányos krízis miatt az Unió eddigi ígéreteit is meg kellene próbálni visszafordítani. Minden eddigi nyilatkozatban azt hangoztatták, hogy az Uniónak teljesítenie kell vállalt kötelezettségeit. Vanhanen kijelentette, hogy új bővítési kritériumok nem jöhetnek szóba. A belépés feltételei ugyanazok maradtak, amelyeket 1993-ban határoztak meg a tagországok, és koppenhágai kritériumokként vonultak be az Unió történetébe. Filmország azon van, hogy továbbvigye az említettek mellett Albánia, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina közeledéséről folytatott tárgyalásokat is. Helsinki az elnökség alatt lehetőségeitől függően szeretné előmozdítani az alkotmányos szerződés ügyét is. ■