Új Magyar Szó, 2006. szeptember (2. évfolyam, 170-190. szám)

2006-09-01 / 170. szám

I Új Magyar Szó ! 2006. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK MFÜZBI HÍREK Budapesti választások: négyen egy helyre Négyre nőtt a hivatalosan fő­polgármester-jelöltnek tekint­hető pályázók száma, mivel a Fővárosi Választási Bizottság tegnap Zsinka László MIÉP- jelöltet is nyilvántartásba vette. A választási bizottság már ko­rábban nyilvántartásba vette Demszky Gábort, Tarlós Istvánt és Katona Kálmánt. Újabb je­löltek nem nyújtották be ajánlá­sukat - közölte Agócsné Darai Terézia, a választási bizottság szóvivője az MTI-vel. Irán elleni szankciókról tárgyalnak Az Egyesült Államok megkezd­te az egyeztetést három európai szövetségesével arról, hogy mi­lyen szankciórendszert vezesse­nek be Irán ellen, ha az ázsiai ország nem tesz eleget az ENSZ BT felhívásának, hogy állítsa le urándúsítási program­ját - írta a The New York Times tegnapi számában. A Biztonsági Tanács szeptember hetedikéig adott Iránnak határidőt arra, hogy ezt megtegye, ellenkező esetben Teheránnak nemzetközi büntetőintézkedésekkel kell szá­molnia. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország elképzelései szerint az első lépcsőben meg­tiltanák, hogy Iránnak olyan anyagokat adjanak el, amelyek kötődnek a nukleáris energiá­hoz és zárlat alá vennék Irán külföldi javait. Elfogadta a konvergencia­programot a magyar kormány Tegnapi balatonőszödi ülésén véglegesítette és elfogadta a kormány a konvergenciaprog­ramot - közölte Danks Emese kormányszóvivő. Hitelesnek ne­vezte a programot a konvergen­ciatanács nevében Simor And­rás. A pénzügyi szakember úgy vélte, versenyképességi szem­pontból fontos az államháztartás belső struktúráinak átalakítása. Erősödő orosz befolyás Ukrajnában Sajtóértesülések szerint a Viktor Janukovics vezette ukrán kor­mány második hivatalos nyelvvé kívánja tenni az oroszt a volt szovjetköztársaságban, ami el­lentmond a kormányfő és Vik­tor Juscsenko elnök által aláírt megállapodásnak. A 2006-2011- es időszakra vonatkozó, kidol­gozás alatt lévő kormányprog­ram-tervezet előírja az „orosz mint második nemzeti nyelv el­ismerését” - áll a kormány köz­leményében. V4 találkozó érik Visegrádi államfői találkozó lesz szeptember közepén a Prágától északnyugatra fekvő Lányban. A szeptember 15-16-án sorra ke­rülő találkozóra meghívást ka­pott Sólyom László magyar, Ivan Gasparovic szlovák, vala­mint Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök. Mindhárom államfő ígéretet tett arra, hogy részt vesz a megbeszélésen — tá­jékoztatta csütörtökön az MTI prágai tudósítóját Petr Fucík, az elnöki sajtóiroda munkatársa. Magyar-szlovák: mindenki vesztésre áll Lassan Európa-méretűvé dagad a két ország közötti botrány Nem akarnak szűnni a magyar-szlovák szóvál­tás érvei. Van, aki meg­békélést javasol f­rancia­­német mintára, mások Ján Slotát vinnék Buda­pestre. A hivatalos állás­­pontok továbbra is távol­­ságtartóak, és már az EU-ban is aggódnak. A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájá­ra közös szlovák-magyar nyilatko­zattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-he­lyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia alelnö­­ke. „Meg kell békélnünk a történe­lemmel egy közös nyilatkozatban, amely lerombolná a múltban köz­tünk keletkezett összes falat” - je­lentette ki Caplovic a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap teg­napi kiadásában közölt interjúban. Megjegyezte: szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, par­lamenti elnökei és államfői sürgő­sen találkozzanak és megbeszéljék a problémákat. Hasonló hangnemet üt meg a Kereszténydemokrata Néppárt is: szerintük Szili Katalin, az Ország­­gyűlés elnöke meg kellene hívja Ján Slota szélsőséges szlovák párt­vezért Magyarországra, hogy tisz­tázzák magyarellenes nyilatkozata­it, és megoldásokat találjanak. Az SZDSZ új generációja pe­dig azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Va­léria hídon. A pozsonyi kormány azonban élesebb hangnemet üt meg: újra és nyomatékosan elítéli a szlová­kiai nemzetiségellenes jelenség utóbbi napokban megnyilvánuló eseteit. Tegnapi nyilatkozatukban jelezték: a szlovák felet tovább nyugtalanítják a magyar fél részé­ről elhangzott reagálások, nem­különben az ügy túlzott bevitele a médiába. A szlovák külügyminisz­térium Győrffy Csaba magyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejlemény­nek nevezi, hogy a felek megálla­podtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes­bizottság rövidesen esedékes ösz­­szehívásában. ■ ^ A szlovákiai magyarveze­ Te­sekkel kapcsolatban közle­ményt adott ki a Magyar Re­formátus Egyházak Tanácskozó Zsinata, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetsé­gének Választmánya. A két szervezet „nyomatékosan kéri a Magyar Kormányt és az Or­szággyűlést: hassanak oda, hogy ne ismétlődhessenek meg ezek a szégyenteljes, az emberi jogokat sértő provokációk. Egyidőben megkereséssel for­dulnak a híveik révén érintett testvéregyházakhoz, hogy hi­tük közösségében, állásfoglalá­sukkal és közbenjárásukkal, se­gítsék elő a feszült helyzet ren­deződését, valamint az uszítás következtében és a gyűlöletből fakadó, erőszakos cselekmé­nyek megszüntetését.” ­ Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szer­­­­vei, mindenekelőtt a faj- és idegengyűlölet megfi­gyelésére létrehozott bécsi központ, monitorozzák, folyamatosan figyeljék a szlovákiai helyzetet - véli El­mar Brok német európai parlamenti képviselő. Az MTI brüsszeli irodájának tegnap nyilatkozva, a ke­reszténydemokrata Brok megerősítette a korábban el­hangzott véleményét, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szélsőséges nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS) kizárnák a szlo­vák kormánykoalícióból. Amennyiben az SNS el­hagyná a kormányt, meggyőződése szerint javulna a helyzet. Kiemelte, hogy az Európai Parlament is fi­gyelni fogja a szlovákiai történéseket, illetve az uniós szerződések és értékek őreként az Európai Bizottság­nak is részt kell vennie a monitorozásban. özvita a magyar atomerőmről A Paksi Atomerőmű (PAE) üzem­idejének meghosszabbításáról egyeztettek tegnap Nagyváradon a román és a magyar környezetvé­delmi minisztériumok szakembe­rei. A délelőtt folyamán a Környe­zetvédelmi Ügynökségen a sajtó kizárásával folyt a vita az üzemel­tetés engedélyeztetéséről. Délután több mint félórás késéssel kezdték el a Bihar Megyei Tanács gyűlés­termében az úgynevezett közvitát, amelyre a környezetvédőkön és a szakértőkön kívül csak a sajtó volt kíváncsi. Elsőként Rozmanicz Péter ma­gyarországi környezetvédelmi ra­diológiai osztályvezető (képünkön középen) ismertette az előzménye­ket. Ahhoz, hogy a PRE még 20 év­re megkapja az üzemeléséhez szük­séges környezetvédelmi engedélyt, nemcsak a magyar előírásoknak, hanem a környező országok jogsza­bályainak is meg kell felelnie. Ro­mánián kívül Ausztria és Horvátor­szág is kérte a konzultáció lehetősé­gét, az egyeztetés Ausztriával már lezárult. A PAE hatástanulmányá­nak egyik készítője, Magyari Emő­ke elmondta: „az atomerőmű kö­rülbelül 10 millió tonna széndi­oxid-emissziót takarít meg évente. A jelenlegi üzemhez képest szá­mottevő hatásváltozás nem prog­nosztizálható.” A többi előadó magát az atom­erőművet, valamint a kétkötetes, 13 fejezetből álló hatástanulmányt is­mertette, minden konkrétum nél­kül. A román fél által biztosított tolmács sokszor teljesen mást for­dított, mint ami elhangzott. Az elő­adások után elsőként egy nagybá­nyai mérnök kért szót. Kifogásolta, hogy Nagyváradon rendezték meg a találkozót, ott, ahol Paksnak nincs semmilyen környezeti hatása. Sze­rinte vagy a Bánságban kellett vol­na közvitát nyitni, vagy pedig a Du­na mentén fekvő városok egyiké­ben, ahol az erőmű vízi élővilágra tett hatása érezhető. A mérnök a román minisztériumtól kérdezte, hogy elölről kezdik-e a tárgyaláso­kat, mivel a magyar fél nem tartot­ta be a nemzetközi ESPO-egyez­­ményt, amely kimondja: az előadá­soknak a befektető nyelvén és an­golul kell folyniuk, ez csak részben történt meg, mert csak egyetlen szakértő mutatta be angolul is elő­adását. Ráadásul a fordítás tartalmi­lag és technikailag is érthetetlennek bizonyult. Választ írásban kap minderre. A vita lapzártánk idején is folyt még. ■ Képzettségi játok a brit munkapiacon? Képzettségi szintjük alapján korlátozná a román és a bolgár munkavállalók bevándorlását a két ország EU-csatlakozása után a brit kormány, írta magas rangú kormányforrást idézve a tegnapi The Guardian. A napi­lap értesülése szerint a rend­szert úgy állítanák össze, hogy az általa támasztott követelmé­nyeknek „csak viszonylag ke­vés” román és bolgár munka­­vállaló feleljen meg. A név nél­kül idézett kormányforrás sze­rint a két majdani új EU-tagál­lamból érkezőknek igazolniuk kell, hogy olyan területeken tudnak elhelyezkedni, amelye­ken hiány van képzett munka­erőből. Az EU-n kívüli orszá­gokból érkezőkre jelenleg is al­kalmazott, pontrendszert hasz­­­náló brit engedélyezési gyakor­lat előnyben részesíti az egyete­mi végzettséget, a szakmai ké­pesítést és a potenciális kereső­­képességet. A The Guardian szerint valószínű, hogy hasonló rendszert fognak alkalmazni a Romániából és Bulgáriából ér­kezők esetében is. Az Institute for Public Policy Research ve­zető, londoni társadalmi-gazda­sági kutatóintézet azt jósolta, hogy a Románia és Bulgária be­lépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezik a brit munkapiacra. Nagy-Bri­tannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyi­totta munkapiacát az új tagál­lamok előtt. Arra számítottak, hogy évente legfeljebb 50p 13 ezer letelepülő érkezik Kelet- Európából, a legutóbbi hivata­los adatok szerint azonban ez a szám megközelíti a 450 ezret. ■

Next