Új Magyar Szó, 2006. szeptember (2. évfolyam, 170-190. szám)
2006-09-01 / 170. szám
I Új Magyar Szó ! 2006. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK MFÜZBI HÍREK Budapesti választások: négyen egy helyre Négyre nőtt a hivatalosan főpolgármester-jelöltnek tekinthető pályázók száma, mivel a Fővárosi Választási Bizottság tegnap Zsinka László MIÉP- jelöltet is nyilvántartásba vette. A választási bizottság már korábban nyilvántartásba vette Demszky Gábort, Tarlós Istvánt és Katona Kálmánt. Újabb jelöltek nem nyújtották be ajánlásukat - közölte Agócsné Darai Terézia, a választási bizottság szóvivője az MTI-vel. Irán elleni szankciókról tárgyalnak Az Egyesült Államok megkezdte az egyeztetést három európai szövetségesével arról, hogy milyen szankciórendszert vezessenek be Irán ellen, ha az ázsiai ország nem tesz eleget az ENSZ BT felhívásának, hogy állítsa le urándúsítási programját - írta a The New York Times tegnapi számában. A Biztonsági Tanács szeptember hetedikéig adott Iránnak határidőt arra, hogy ezt megtegye, ellenkező esetben Teheránnak nemzetközi büntetőintézkedésekkel kell számolnia. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország elképzelései szerint az első lépcsőben megtiltanák, hogy Iránnak olyan anyagokat adjanak el, amelyek kötődnek a nukleáris energiához és zárlat alá vennék Irán külföldi javait. Elfogadta a konvergenciaprogramot a magyar kormány Tegnapi balatonőszödi ülésén véglegesítette és elfogadta a kormány a konvergenciaprogramot - közölte Danks Emese kormányszóvivő. Hitelesnek nevezte a programot a konvergenciatanács nevében Simor András. A pénzügyi szakember úgy vélte, versenyképességi szempontból fontos az államháztartás belső struktúráinak átalakítása. Erősödő orosz befolyás Ukrajnában Sajtóértesülések szerint a Viktor Janukovics vezette ukrán kormány második hivatalos nyelvvé kívánja tenni az oroszt a volt szovjetköztársaságban, ami ellentmond a kormányfő és Viktor Juscsenko elnök által aláírt megállapodásnak. A 2006-2011- es időszakra vonatkozó, kidolgozás alatt lévő kormányprogram-tervezet előírja az „orosz mint második nemzeti nyelv elismerését” - áll a kormány közleményében. V4 találkozó érik Visegrádi államfői találkozó lesz szeptember közepén a Prágától északnyugatra fekvő Lányban. A szeptember 15-16-án sorra kerülő találkozóra meghívást kapott Sólyom László magyar, Ivan Gasparovic szlovák, valamint Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök. Mindhárom államfő ígéretet tett arra, hogy részt vesz a megbeszélésen — tájékoztatta csütörtökön az MTI prágai tudósítóját Petr Fucík, az elnöki sajtóiroda munkatársa. Magyar-szlovák: mindenki vesztésre áll Lassan Európa-méretűvé dagad a két ország közötti botrány Nem akarnak szűnni a magyar-szlovák szóváltás érvei. Van, aki megbékélést javasol francianémet mintára, mások Ján Slotát vinnék Budapestre. A hivatalos álláspontok továbbra is távolságtartóak, és már az EU-ban is aggódnak. A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatkozattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-helyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia alelnöke. „Meg kell békélnünk a történelemmel egy közös nyilatkozatban, amely lerombolná a múltban köztünk keletkezett összes falat” - jelentette ki Caplovic a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap tegnapi kiadásában közölt interjúban. Megjegyezte: szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parlamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék a problémákat. Hasonló hangnemet üt meg a Kereszténydemokrata Néppárt is: szerintük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meg kellene hívja Ján Slota szélsőséges szlovák pártvezért Magyarországra, hogy tisztázzák magyarellenes nyilatkozatait, és megoldásokat találjanak. Az SZDSZ új generációja pedig azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon. A pozsonyi kormány azonban élesebb hangnemet üt meg: újra és nyomatékosan elítéli a szlovákiai nemzetiségellenes jelenség utóbbi napokban megnyilvánuló eseteit. Tegnapi nyilatkozatukban jelezték: a szlovák felet tovább nyugtalanítják a magyar fél részéről elhangzott reagálások, nemkülönben az ügy túlzott bevitele a médiába. A szlovák külügyminisztérium Győrffy Csaba magyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejleménynek nevezi, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyesbizottság rövidesen esedékes öszszehívásában. ■ ^ A szlovákiai magyarveze Tesekkel kapcsolatban közleményt adott ki a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya. A két szervezet „nyomatékosan kéri a Magyar Kormányt és az Országgyűlést: hassanak oda, hogy ne ismétlődhessenek meg ezek a szégyenteljes, az emberi jogokat sértő provokációk. Egyidőben megkereséssel fordulnak a híveik révén érintett testvéregyházakhoz, hogy hitük közösségében, állásfoglalásukkal és közbenjárásukkal, segítsék elő a feszült helyzet rendeződését, valamint az uszítás következtében és a gyűlöletből fakadó, erőszakos cselekmények megszüntetését.” Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szervei, mindenekelőtt a faj- és idegengyűlölet megfigyelésére létrehozott bécsi központ, monitorozzák, folyamatosan figyeljék a szlovákiai helyzetet - véli Elmar Brok német európai parlamenti képviselő. Az MTI brüsszeli irodájának tegnap nyilatkozva, a kereszténydemokrata Brok megerősítette a korábban elhangzott véleményét, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szélsőséges nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS) kizárnák a szlovák kormánykoalícióból. Amennyiben az SNS elhagyná a kormányt, meggyőződése szerint javulna a helyzet. Kiemelte, hogy az Európai Parlament is figyelni fogja a szlovákiai történéseket, illetve az uniós szerződések és értékek őreként az Európai Bizottságnak is részt kell vennie a monitorozásban. özvita a magyar atomerőmről A Paksi Atomerőmű (PAE) üzemidejének meghosszabbításáról egyeztettek tegnap Nagyváradon a román és a magyar környezetvédelmi minisztériumok szakemberei. A délelőtt folyamán a Környezetvédelmi Ügynökségen a sajtó kizárásával folyt a vita az üzemeltetés engedélyeztetéséről. Délután több mint félórás késéssel kezdték el a Bihar Megyei Tanács gyűléstermében az úgynevezett közvitát, amelyre a környezetvédőkön és a szakértőkön kívül csak a sajtó volt kíváncsi. Elsőként Rozmanicz Péter magyarországi környezetvédelmi radiológiai osztályvezető (képünkön középen) ismertette az előzményeket. Ahhoz, hogy a PRE még 20 évre megkapja az üzemeléséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, nemcsak a magyar előírásoknak, hanem a környező országok jogszabályainak is meg kell felelnie. Románián kívül Ausztria és Horvátország is kérte a konzultáció lehetőségét, az egyeztetés Ausztriával már lezárult. A PAE hatástanulmányának egyik készítője, Magyari Emőke elmondta: „az atomerőmű körülbelül 10 millió tonna széndioxid-emissziót takarít meg évente. A jelenlegi üzemhez képest számottevő hatásváltozás nem prognosztizálható.” A többi előadó magát az atomerőművet, valamint a kétkötetes, 13 fejezetből álló hatástanulmányt ismertette, minden konkrétum nélkül. A román fél által biztosított tolmács sokszor teljesen mást fordított, mint ami elhangzott. Az előadások után elsőként egy nagybányai mérnök kért szót. Kifogásolta, hogy Nagyváradon rendezték meg a találkozót, ott, ahol Paksnak nincs semmilyen környezeti hatása. Szerinte vagy a Bánságban kellett volna közvitát nyitni, vagy pedig a Duna mentén fekvő városok egyikében, ahol az erőmű vízi élővilágra tett hatása érezhető. A mérnök a román minisztériumtól kérdezte, hogy elölről kezdik-e a tárgyalásokat, mivel a magyar fél nem tartotta be a nemzetközi ESPO-egyezményt, amely kimondja: az előadásoknak a befektető nyelvén és angolul kell folyniuk, ez csak részben történt meg, mert csak egyetlen szakértő mutatta be angolul is előadását. Ráadásul a fordítás tartalmilag és technikailag is érthetetlennek bizonyult. Választ írásban kap minderre. A vita lapzártánk idején is folyt még. ■ Képzettségi játok a brit munkapiacon? Képzettségi szintjük alapján korlátozná a román és a bolgár munkavállalók bevándorlását a két ország EU-csatlakozása után a brit kormány, írta magas rangú kormányforrást idézve a tegnapi The Guardian. A napilap értesülése szerint a rendszert úgy állítanák össze, hogy az általa támasztott követelményeknek „csak viszonylag kevés” román és bolgár munkavállaló feleljen meg. A név nélkül idézett kormányforrás szerint a két majdani új EU-tagállamból érkezőknek igazolniuk kell, hogy olyan területeken tudnak elhelyezkedni, amelyeken hiány van képzett munkaerőből. Az EU-n kívüli országokból érkezőkre jelenleg is alkalmazott, pontrendszert használó brit engedélyezési gyakorlat előnyben részesíti az egyetemi végzettséget, a szakmai képesítést és a potenciális keresőképességet. A The Guardian szerint valószínű, hogy hasonló rendszert fognak alkalmazni a Romániából és Bulgáriából érkezők esetében is. Az Institute for Public Policy Research vezető, londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet azt jósolta, hogy a Románia és Bulgária belépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezik a brit munkapiacra. Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt. Arra számítottak, hogy évente legfeljebb 50p 13 ezer letelepülő érkezik Kelet- Európából, a legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban ez a szám megközelíti a 450 ezret. ■