Új Magyar Szó, 2006. október (2. évfolyam, 191-212. szám)

2006-10-02 / 191. szám

­ Új Magyar Szó 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Baloldali győzelem AusztriábanPolgármester-választás Magyarországon A feszült helyzet ellenére a részvételi arány átlagos volt az önkormányzati választáson ■ GI­HOR M. ILONA, BUDAPEST Önkormányzati és kisebbségi vá­lasztásokat tartottak tegnap Ma­gyarországon. A 8 millió 145 ezer választópolgár helyi idő szerint reg­gel hattól este hétig adhatta le a vok­­sát a 10.951 szavazókörben elhelye­zett urnáknál. A választások jelentő­ségét megnövelte az utóbbi hetek politikai feszültsége is. Mindezek el­lenére lapzártánkig nem érkeztek je­lentések jelentősebb incidensekről. Átlagos részvétel A politikai harcok éleződése úgy tűnik, a részvételi arányra sem volt különösebb hatással. Az önkor­mányzati választásokon helyi idő szerint 15 óráig a választásra jogo­sultak 34,77 százaléka adta le szava­zatát. Négy évvel ezelőtt ugyaned­­­dig az időpontig a választópolgárok 34,66 százaléka voksolt. Az Orszá­gos Választási Iroda (OVI) adatai szerint most vasárnap 15 óráig a vá­lasztásra jogosult 8 millió 145 ezer választópolgár közül 2.831.745 já­rult az urnákhoz. A részvételi arány 15 órakor Nógrád megyében volt a legmagasabb, 38,29 százalék, ebben a megyében 66 435-an szavaztak. A legalacsonya­bb részvételi arány Komárom-Esztergom megyében volt, 31,35 százalék, ebben a me­gyében 79 596-an voksoltak. A fő­városban a választók 37,49 százalé­ka, 525 898 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. Kisebbségi voksok Kisebbségi választást a települési választással egy időben, de külön kijelölt szavazókörben tartanak az ország több mint 1 400 települé­sén reggel 6 és este 7 óra között. A nemzetiségi választásra jogosultak 43,67 százaléka szavazott 15 óráig. Kisebbségi, illetve nemzetiségi választást Magyarország szinte minden második településén tar­tanak; a voksoláson közel 200 ez­ren vehetnek részt, ennyien je­lentkeztek ugyanis a 13 kisebbségi névjegyzékbe. Az országban ösz­­szesen több mint 2 ezer kisebbsé­gi választást tűztek ki, ám napköz­ben már több helyről azt jelezték, hogy megfelelő számú jelölt hiá­nyában a választást mégsem tud­ják megtartani. A kisebbségi ön­­kormányzatokat négy évre vá­lasztják, időközi választás nincs. A FOTÓ: MTI Minimális baloldali győzelem született vasárnap az ausztriai parlamenti választásokon, ame­lyeken az Alfred Gusenbauer vezette, eddig ellenzéki Oszt­rák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett az élen, keve­sebb, mint egy százalékos előn­nyel az eddig kormányzó Oszt­rák Néppárt (ÖVP) előtt. Az ORF közszolgálati televízió szerint a szociáldemokraták 35,8, míg a Wolfgang Schüssel kancellár vezette néppártiak 35,3 százalékos eredményt ér­tek el. Az ATV szerint a szoci­áldemokraták 35,6, a néppárti­ak 35 százalékos eredményt ér­tek el. A belügyminisztérium szerint is a szociáldemokraták győztek 36,1 százalékkal a 35,8 százalékos eredményt elért néppártiakkal szemben. A 183 tagú képviselőházban 94 man­dátum kell a többséghez. Nyugalmazott tábornok a thai kormány élén Egy nyugalmazott tábornokot iktattak be tegnap Thaiföld új, ideiglenes kormányfőjeként. A 6­3 éves Szurajud Csulanont tá­bornok, a hadsereg korábbi fő­­parancsnoka forma szerint Bhumibol Aduljadedzs királytól kapta kormányfői kinevezését. Kormányfői megbízatásáról azonban Szondhi Bunjaratgin tá­bornok, a Thakszin Sinavatra előző kormányfő polgári kormá­nyát megdöntő szeptember 19-i vértelen puccs vezetője egyezett meg vele. Szurajud Csulanont kiváló szervezőnek bizonyult a hadsereg főparancsnokaként; ne­véhez fűződik a katonaság alapos átszervezése. Politikai nézetei nem ismeretesek. Programjáról inkább csak általánosságokat árult el. Az elnök dönt a kínzási módszerekről Az amerikai képviselőház után a kongresszus felsőháza is elfogad­ta a George Bush elnök által be­terjesztett törvényt, amely ki­mondja ugyan a terrorizmussal gyanúsított őrizetesek kínzásának tilalmát, ugyanakkor széles moz­gásteret enged az elnöknek arra, hogy maga határozzon arról, mi­lyen kihallgatási módszerek elfo­gadhatók. A szenátorok 65-34 arányban támogatták az előter­jesztést, amelyet még az elnök­nek is alá kell írnia. Belgrád nem adja Mladicsot Carla Del Ponte, a hágai Nem­zetközi Törvényszék ügyésze szerint Belgrádból hiányzik a politikai akarat, hogy felkutassa és elfogja Ratko Mladics tábor­nokot, aki ellen nemzetközi kö­rözés van érvényben az 1995-ös srebrenicai vérengzés miatt. Az ügyésznő pénteken újságírók előtt nyilatkozott Helsinkiben, mielőtt nem hivatalos jelentést tett Szerbiáról Olli Rehnnek, az Európai Unió bővítési biztosá­nak. Carla Del Ponte ma Belg­­rádba utazik, hogy találkozzon a szerb vezetőkkel, és emlékeztes­se őket arra az „akciótervre”, amelyet Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök mutatott be júliusban Brüsszelben Mladics elfogására. testület tagjainak száma minden­hol öt fő, s a kisebbségi testületek csak akkor alakulhatnak meg, ha a jelöltek közül öten legalább egy­­egy szavazatot kapnak. ■ ^ „Mindkét nagy párt azt fogja mondani, hogy van az önkormány-­­ zati választásokon túlmutató jelentősége a mostani voksolásnak, akkor is, ha az ellenzék, akkor is, ha a kormánypártok erősödnek so­raikban. Ezzel szemben én azt gondolom, hogy az emberek most el­sősorban a polgármestereikről fognak dönteni” - nyilatkozta la­punknak Tamás Pál szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatóintézetének igazgatója. Adrian Severin lehet az EU-biztos Adrian Severin egyike azoknak, akik eséllyel pályáznak az európai biztosi posztra - értesült az LJMSZ. A tisztséggel kapcsolatban eddig öt név merült fel: Anca Boagiu európai integrációs mi­niszteré, Leonard Orbán főtárgya­lóé, Monica Macovei igazságügyi miniszteré, Sorin Frunzav­lde krassószörényi tanácselnöké, vala­mint az RMDSZ által jelölt Frun­­da Györgyé. Utóbbi elemzők sze­rint csak azért nem lehet biztos, mert magyar nemzetiségű. Ezzel kapcsolatban több nyilatkozat el­hangzott az elmúlt napokban. Magát megnevezni nem akaró forrástól az UMSZ-nek elmondta, „az illetékesek” meglepetést készí­tenek: az eddig esélyesnek tartott négy személy helyett Adrian Sev­erin lehet a román EU-biztos. A forrás nem nevezte meg „az illeté­keseket”, viszont köztudott, hogy a biztos személyéről a miniszterel­nök dönt. A kormányfőnek hama­rosan döntenie kell, hiszen az Eu­rópai Parlament szeptember 28-án elfogadott menetrendje értelmé­ben a jelölteket november végéig meg kell hallgatnia a strasbourgi törvényhozásnak. Szavazni január negyedikén fognak az euro­­képviselők. A már idézett forrás szerint Adri­an Severin mellett szólhat széles­körű nemzetközi tapasztalata: a 2000-2002 közötti időszakban az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet (EBESZ) Parla­menti Közgyűlése elnöke volt, majd a szervezeten belüli párbe­széd újjáélesztéséért tett erőfeszí­téseinek elismeréseként tisztelet­beli elnökké választották, emellett európai parlamenti megfigyelő, il­letve az Európa Tanács Parlamen­ti Közgyűlése jogi bizottságának alelnöke. Ugyanakkor Severin je­lölésével a miniszterelnök választ adhat az államfőnek, aki a múlt hét elején a Román Hírszerző Szolgálat élére szintén a Szociál­demokrata Párt egyik tagját jelöl­te. A már idézett forrás szerint Calin Popescu Tariceanu ezzel je­lezheti, hogy „neki is megvannak a maga szociáldemokratái”, vagyis Traian Basescu nem számíthat az ellenzéki alakulat osztatlan támo­gatására, ha a spekulációknak megfelelően megpróbálkozik egy újabb kormánytöbbség kialakítá­sával. ■ Severin mellett tapasztalata és ellenzéki státusa szól Alkotmánymódosítás Szerbiában ■ H 1 R 0 S S Z E F O G L A L V____________ Predrag Markovics, a szerb parlament elnöke október 28-29-re írta ki tegnap az or­szág új alkotmányáról szóló népszavazást. Ahhoz, hogy az alkotmány érvénybe lépjen, a szavazati joggal rendelkezők több mint felének az urnákhoz kell járulnia, s megfigyelők sze­rint egyáltalán nem biztos, hogy ez megtörténik. Belgrád­­ban ugyanis - és ezt az új alkot­mányba is belefoglalták - Szer­bia részének tekintik a már évek óta ENSZ-igazgatás alatt álló, külön életet élő Koszovót, aminek egyenes következmé­nye, hogy ott is meg kell tarta­ni a referendumot. Ha egyál­talán meg tudják szervezni a referendumot az szerb közigaz­gatás alól szabadulni akaró tar­tományban, a helyi albánok nyilván bojkottálni fogják a szavazást, mint tették azt az utóbbi évek összes referendu­ma során. Emiatt nagyon fon­tossá válik, hogy a 6,5 millió szerbiai választónak mintegy 60 százaléka leadja a voksát, így lesz meg ugyanis - a koszovói­akat is magában foglaló, 7,6 millió nevet tartalmazó válasz­tói névjegyzékre vetített - több mint 50 százalékos részvétel. ■

Next