Új Magyar Szó, 2006. október (2. évfolyam, 191-212. szám)
2006-10-02 / 191. szám
Új Magyar Szó 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Baloldali győzelem AusztriábanPolgármester-választás Magyarországon A feszült helyzet ellenére a részvételi arány átlagos volt az önkormányzati választáson ■ GIHOR M. ILONA, BUDAPEST Önkormányzati és kisebbségi választásokat tartottak tegnap Magyarországon. A 8 millió 145 ezer választópolgár helyi idő szerint reggel hattól este hétig adhatta le a voksát a 10.951 szavazókörben elhelyezett urnáknál. A választások jelentőségét megnövelte az utóbbi hetek politikai feszültsége is. Mindezek ellenére lapzártánkig nem érkeztek jelentések jelentősebb incidensekről. Átlagos részvétel A politikai harcok éleződése úgy tűnik, a részvételi arányra sem volt különösebb hatással. Az önkormányzati választásokon helyi idő szerint 15 óráig a választásra jogosultak 34,77 százaléka adta le szavazatát. Négy évvel ezelőtt ugyaneddig az időpontig a választópolgárok 34,66 százaléka voksolt. Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint most vasárnap 15 óráig a választásra jogosult 8 millió 145 ezer választópolgár közül 2.831.745 járult az urnákhoz. A részvételi arány 15 órakor Nógrád megyében volt a legmagasabb, 38,29 százalék, ebben a megyében 66 435-an szavaztak. A legalacsonyabb részvételi arány Komárom-Esztergom megyében volt, 31,35 százalék, ebben a megyében 79 596-an voksoltak. A fővárosban a választók 37,49 százaléka, 525 898 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. Kisebbségi voksok Kisebbségi választást a települési választással egy időben, de külön kijelölt szavazókörben tartanak az ország több mint 1 400 településén reggel 6 és este 7 óra között. A nemzetiségi választásra jogosultak 43,67 százaléka szavazott 15 óráig. Kisebbségi, illetve nemzetiségi választást Magyarország szinte minden második településén tartanak; a voksoláson közel 200 ezren vehetnek részt, ennyien jelentkeztek ugyanis a 13 kisebbségi névjegyzékbe. Az országban öszszesen több mint 2 ezer kisebbségi választást tűztek ki, ám napközben már több helyről azt jelezték, hogy megfelelő számú jelölt hiányában a választást mégsem tudják megtartani. A kisebbségi önkormányzatokat négy évre választják, időközi választás nincs. A FOTÓ: MTI Minimális baloldali győzelem született vasárnap az ausztriai parlamenti választásokon, amelyeken az Alfred Gusenbauer vezette, eddig ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett az élen, kevesebb, mint egy százalékos előnnyel az eddig kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) előtt. Az ORF közszolgálati televízió szerint a szociáldemokraták 35,8, míg a Wolfgang Schüssel kancellár vezette néppártiak 35,3 százalékos eredményt értek el. Az ATV szerint a szociáldemokraták 35,6, a néppártiak 35 százalékos eredményt értek el. A belügyminisztérium szerint is a szociáldemokraták győztek 36,1 százalékkal a 35,8 százalékos eredményt elért néppártiakkal szemben. A 183 tagú képviselőházban 94 mandátum kell a többséghez. Nyugalmazott tábornok a thai kormány élén Egy nyugalmazott tábornokot iktattak be tegnap Thaiföld új, ideiglenes kormányfőjeként. A 63 éves Szurajud Csulanont tábornok, a hadsereg korábbi főparancsnoka forma szerint Bhumibol Aduljadedzs királytól kapta kormányfői kinevezését. Kormányfői megbízatásáról azonban Szondhi Bunjaratgin tábornok, a Thakszin Sinavatra előző kormányfő polgári kormányát megdöntő szeptember 19-i vértelen puccs vezetője egyezett meg vele. Szurajud Csulanont kiváló szervezőnek bizonyult a hadsereg főparancsnokaként; nevéhez fűződik a katonaság alapos átszervezése. Politikai nézetei nem ismeretesek. Programjáról inkább csak általánosságokat árult el. Az elnök dönt a kínzási módszerekről Az amerikai képviselőház után a kongresszus felsőháza is elfogadta a George Bush elnök által beterjesztett törvényt, amely kimondja ugyan a terrorizmussal gyanúsított őrizetesek kínzásának tilalmát, ugyanakkor széles mozgásteret enged az elnöknek arra, hogy maga határozzon arról, milyen kihallgatási módszerek elfogadhatók. A szenátorok 65-34 arányban támogatták az előterjesztést, amelyet még az elnöknek is alá kell írnia. Belgrád nem adja Mladicsot Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék ügyésze szerint Belgrádból hiányzik a politikai akarat, hogy felkutassa és elfogja Ratko Mladics tábornokot, aki ellen nemzetközi körözés van érvényben az 1995-ös srebrenicai vérengzés miatt. Az ügyésznő pénteken újságírók előtt nyilatkozott Helsinkiben, mielőtt nem hivatalos jelentést tett Szerbiáról Olli Rehnnek, az Európai Unió bővítési biztosának. Carla Del Ponte ma Belgrádba utazik, hogy találkozzon a szerb vezetőkkel, és emlékeztesse őket arra az „akciótervre”, amelyet Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök mutatott be júliusban Brüsszelben Mladics elfogására. testület tagjainak száma mindenhol öt fő, s a kisebbségi testületek csak akkor alakulhatnak meg, ha a jelöltek közül öten legalább egyegy szavazatot kapnak. ■ ^ „Mindkét nagy párt azt fogja mondani, hogy van az önkormány- zati választásokon túlmutató jelentősége a mostani voksolásnak, akkor is, ha az ellenzék, akkor is, ha a kormánypártok erősödnek soraikban. Ezzel szemben én azt gondolom, hogy az emberek most elsősorban a polgármestereikről fognak dönteni” - nyilatkozta lapunknak Tamás Pál szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatóintézetének igazgatója. Adrian Severin lehet az EU-biztos Adrian Severin egyike azoknak, akik eséllyel pályáznak az európai biztosi posztra - értesült az LJMSZ. A tisztséggel kapcsolatban eddig öt név merült fel: Anca Boagiu európai integrációs miniszteré, Leonard Orbán főtárgyalóé, Monica Macovei igazságügyi miniszteré, Sorin Frunzavlde krassószörényi tanácselnöké, valamint az RMDSZ által jelölt Frunda Györgyé. Utóbbi elemzők szerint csak azért nem lehet biztos, mert magyar nemzetiségű. Ezzel kapcsolatban több nyilatkozat elhangzott az elmúlt napokban. Magát megnevezni nem akaró forrástól az UMSZ-nek elmondta, „az illetékesek” meglepetést készítenek: az eddig esélyesnek tartott négy személy helyett Adrian Severin lehet a román EU-biztos. A forrás nem nevezte meg „az illetékeseket”, viszont köztudott, hogy a biztos személyéről a miniszterelnök dönt. A kormányfőnek hamarosan döntenie kell, hiszen az Európai Parlament szeptember 28-án elfogadott menetrendje értelmében a jelölteket november végéig meg kell hallgatnia a strasbourgi törvényhozásnak. Szavazni január negyedikén fognak az euroképviselők. A már idézett forrás szerint Adrian Severin mellett szólhat széleskörű nemzetközi tapasztalata: a 2000-2002 közötti időszakban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlése elnöke volt, majd a szervezeten belüli párbeszéd újjáélesztéséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként tiszteletbeli elnökké választották, emellett európai parlamenti megfigyelő, illetve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi bizottságának alelnöke. Ugyanakkor Severin jelölésével a miniszterelnök választ adhat az államfőnek, aki a múlt hét elején a Román Hírszerző Szolgálat élére szintén a Szociáldemokrata Párt egyik tagját jelölte. A már idézett forrás szerint Calin Popescu Tariceanu ezzel jelezheti, hogy „neki is megvannak a maga szociáldemokratái”, vagyis Traian Basescu nem számíthat az ellenzéki alakulat osztatlan támogatására, ha a spekulációknak megfelelően megpróbálkozik egy újabb kormánytöbbség kialakításával. ■ Severin mellett tapasztalata és ellenzéki státusa szól Alkotmánymódosítás Szerbiában ■ H 1 R 0 S S Z E F O G L A L V____________ Predrag Markovics, a szerb parlament elnöke október 28-29-re írta ki tegnap az ország új alkotmányáról szóló népszavazást. Ahhoz, hogy az alkotmány érvénybe lépjen, a szavazati joggal rendelkezők több mint felének az urnákhoz kell járulnia, s megfigyelők szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez megtörténik. Belgrádban ugyanis - és ezt az új alkotmányba is belefoglalták - Szerbia részének tekintik a már évek óta ENSZ-igazgatás alatt álló, külön életet élő Koszovót, aminek egyenes következménye, hogy ott is meg kell tartani a referendumot. Ha egyáltalán meg tudják szervezni a referendumot az szerb közigazgatás alól szabadulni akaró tartományban, a helyi albánok nyilván bojkottálni fogják a szavazást, mint tették azt az utóbbi évek összes referenduma során. Emiatt nagyon fontossá válik, hogy a 6,5 millió szerbiai választónak mintegy 60 százaléka leadja a voksát, így lesz meg ugyanis - a koszovóiakat is magában foglaló, 7,6 millió nevet tartalmazó választói névjegyzékre vetített - több mint 50 százalékos részvétel. ■