Új Magyar Szó, 2006. október (2. évfolyam, 191-212. szám)

2006-10-10 / 197. szám

firposta lOOÓ. OKTÓBER IO., I ' KEDD 1 1 Folytatódik a privatizáció A versenytárgyalásokon már találtak átszervezési tanácsadót, privatizációs szakértő még kerestetik Az előrejelzések szerint 2008-ban zárulhat le a Román Posta privatizációja, amely a Távközlési és Informatikai Minisztérium egyik legnagyobb szabászi projektje. Némi késedelmet okozhat ellenben a privatizációs tanácsadó kiválasztására kiírt pályázat sikertelensége. 11 éve alakult főleg pénzügyi és ta­nácsadói vállalkozásoknak biztosít jogi segédletet, ügyfelei között ál­lami és magáncégek egyformán megtalálhatók. Az IFLR 1000 kül­földi szakkiadvány szerint a Musat és Társai az egyik legtekintélye­sebb ügyvédi iroda, amely tőkepi­aci műveletekkel, bankokkal, cég­fúziókkal és felvásárlásokkal fog­lalkozik. Az iroda 13 főállású ügy­védet foglalkoztat, de további 65 ügyvéddel működik együtt, illetve 3­5 asszisztens segíti a cég munká­ját. Ügyfelei körébe tartozik az LNM/Ispar, az Enel SpA, a Vinci. Míg az átszervezési tanácsadásra való pályázat sikeresen zárult le, addig a privatizációs tanácsadóra kiírt versenytárgyalást újra meg kell hirdetni. Az előválogatás után a hét eredeti pályázóból öt maradt, de a 2006. július 19-i határidőig . A 34 ezer főt foglalkoztató 1998-ban részvénytársasággá váló Ro­­­­mán Posta alaptőkéje 58,37 millió új lej. A román állam a Távköz­lési és Informatikai Minisztérium révén a részvények 75 százalékát el­lenőrzi, a kárpótlásra létrejött Proprietatea Alap pedig 25 százalékos részvénypakettet birtokol. A cég tavaly 714 millió lejes árbevételt ért el, s 29 millió lejes (6,4 millió eurós) nyereséggel zárt. Az idénre tervezett 800 millió lejes árbevételt és 14 millió eurónak megfelelő adózott ered­ményt mindenképpen sikerül túlszárnyalni, ugyanis már az első félév után az árbevétel meghaladta a 426 millió új lejt, a nettó nyereség pedig a 35,6 millió lejnek megfelelő 10,1 millió eurót. A Postavállalat saját költségveté­séből állja a privatizációs folya­mattal kapcsolatos költségeket. Általában ezeket a költségeket azok a minisztériumok szokták állni, amelyek a privatizálandó vállalat többségi részvényeit bir­tokolják, itt azonban egy kor­mányhatározat alapján maga a vál­lalat viseli ezeket a költségeket. A költségek a tanácsadóknak járó fix és változós költségelemekből, a felfogadott ügyvédi irodának fize­tett díjakból, az átszervezés és a magánosítás előkészítésének költ­ségeiből áll, de ide számítják azo­kat az összegeket is, amelyeket a versenytárgyalási felhívások a ha­zai és a nemzetközi sajtóban való megjelentetésére fordítanak. Huszonhárom vállalat tanácsadónak A tanácsadói szolgáltatások oda­ítélésére vonatkozó szándéknyilat­kozatok benyújtására meghirdetett határidőig, 2005. október 12-ig nem kevesebb mint 16 nemzetkö­zi hírnevű vállalat és konzorcium jelezte részvételét, míg a másik meghirdetett versenytárgyalásra, a privatizációs tanácsadásra keve­sebben, heten jelentkeztek. A két versenytárgyaláson be­nyújtott ajánlatok alapján öt-öt cé­get hívtak meg a második forduló­ba. Az értékelést végző bizottság­nak egyébként maga a tárcavezető, Nagy Zsolt távközlési és informa­tikai miniszter az elnöke, de részt vesz a bizottság munkájában a mi­nisztérium két államtitkára, Florin Bejan és Aurel Netin, illetve Radu Donciu, a tárca vezetőjének ta­nácsadója, valamint a Pénzügy­minisztériumot képviselő Lucica Diaconescu. A 2006 tavaszán be­nyújtott árajánlatok alapján az ér­tékelést végző bizottsági átszer­vezési tanácsadásra a Roland Ber­ger Strategy Consultants ajánlatát találta a legjobbnak, amely mellett a Musat és Társai ügyvédi iroda biztosítja a jogi hátteret, míg a pénzügyi tanácsadó a Mazars Ro­mánia. A bizottság már júniusban megkezdte a tanácsadó cégekkel kötendő szerződés kidolgozását, és azt augusztus 22-ig végső formájá­ba öntötték. „Vélhetően október hónap folyamán a kormány aszta­lára kerül a szerződés és az elfoga­dás pillanatától kezdődően indul­hat is az átszervezési tevékenység. Természetesen a cél: a Román Pos­ta hatékonyságának növelése és szolgáltatásainak bővítése” - nyi­latkozta az ügyben megkérdezett Nagy Zsolt miniszter az Új Magyar Szónak. A tárcavezető azt is hang­súlyozta, hogy az átszervezési fo­lyamat véleménye szerint növelni fogja a vállalat értékét, s így maxi­malizálni lehet a jövőbeli tranzak­cióban elérhető nyereséget is. A nyertes pályázók A Roland Berger Strategy Consul­tants jelenleg az egyetlen olyan stratégiai tanácsadó cég, amely önálló irodát működtet Romániá­ban. A nemzetközi tekintélyű vál­lalat segítséget nyújt a vásárlás elő­készítésénél, de az után is, s első­sorban az átszervezésekre szakoso­dott. Romániában nem a Posta át­szervezésére szóló megbízás az első nagyobb volumenű megrendelése, hiszen korábban már a német E.On cég is szerződést kötött vele, a Distrigaz Nord átszervezésére, amely jelenleg is folyik. A Roland Berger Strategy Consultants 1967- ben jött létre Németországban, s vezetője a névadó alapító. A cég igazán már röviddel alapítása után híressé vált, miután több németor­szági turisztikai vállalat átszervezé­se és fúziója révén létrehozta a tu­risztikai világpiacon ma is megha­tározó cégnek számító TUI-t. A cég már 1973-ban Németország három legnagyobb tanácsadó vál­lalata közé számított, s az alapítás után tíz évvel az alkalmazottak szá­ma meghaladta a százat, az éves ár­bevétel pedig a 20 millió német márkát. 1980-ban a Roland Berger első európai tanácsadó cégként lép be a főleg USA-beli cégek által működtetett tanácsadói szervezet­be, az ACME-be (Association of Consulting Management Engi­neers). Az 1990-es évek elején a német vállalat már majdnem ötszáz főt foglalkoztat, s évi 175 millió eurós árbevételének 28 százalékát Németországon kívüli szolgáltatá­sokból éri el. Jelentős szerepet vál­lal a magyarországi, csehországi, lengyelországi és szlovákiai átszer­vezésekben és privatizációs folya­matban. A cég a tavaly 550 millió eurós árbevételt jelentett, s világ­szerte 1630 személyt foglalkoztat négy kontinensen. Romániában 20 alkalmazottal működik irodájuk. A Musat és Társai ügyvédi iroda a Thyssen Krupp, a Texaco Lubri­cants Románia, az Intel Corpora­tion, a Shell BV, a General Elec­tric, a Glaxo Smithkline Beecham, a Caterpillar Finance, a Petrom, a Kaufland Románia, az Alstom, a Romtelecom, a Toyota Románia, az Electrolux, a Liebrecht&Wood, a Hobas Engineering GmbH, az Atlas Telecom, az Orkla Foods, az EBRD, a Raiffeisen Bank, a Citi­bank, a Román Kereskedelmi Bank, a román kormány, a privati­zációs ügynökségek, az Electro­­centrale és a Romgaz. A Mazars pénzügyi tanácsadói irodát 1940-ben Franciaországban alapította Robert Mazars. A vállal­at azóta óriáscéggé nőtte ki magát, s a 1990-es években egy brit és egy holland könyvvizsgálói céget is magába olvasztott. A Mazars 58 országban működtet irodát - töb­bek között Romániában is - és 13 ezer személyt foglalkoztat, ezek közül csak egy, CA-IB Corpo­rate GmbH-ból, valamint a NM Rothschild&Sons Ltd-ből álló konzorcium nyújtott be érvényes ajánlatot, így a kiírás alapján az el­járást újra kell kezdeni. „Sajnos, az első körben érvényes ajánlatok nél­kül maradtunk, most újrakezdjük a versenytárgyalást, s október 12-ig várjuk a szándékleveleket. Várha­tóan sikerül év végéig kiválasztani a tanácsadó céget, és ha minden jól megy, akkor 2007-től új szakaszba jut a Román Posta magánosítási folyamata” - foglalta össze lapunk­nak Nagy Zsolt miniszter. Eladni a távközlési céget Az egyik legnagyobb kölönc az át­szervezés előtt álló Postavállalat nyakán az előző kormányzat által létrehozott POSTelecom távköz­lési vállalat, amely részvényeinek 80 százaléka van a posta tulajdoná­ban. A céget egy önálló vezetékes telefonhálózat létrehozásáért hoz­ták létre, a telefonpiaci verseny­helyzet kialakítására. Időközben azonban a piacon új szereplők je­lentek meg, a kábeltelevíziós és Internetszolgáltatók, amelyek má­ra komoly versenytársaivá váltak a valamikor az 1990-es évek elején szintén a Román Postavállalatból leválasztott, azóta privatizált Romtelecomnak, amelyben az ál­lam, a Távközlési és Informatikai Minisztérium révén ma is majd­nem 46 százalékos részvénycsoma­got birtokol. A POSTelecom eredeti tulajdo­nosi szerkezetében érdekelt volt a Román Kereskedelmi Bank is, amely 5 százaléknyi részvénypa­kettel rendelkezett, míg a Grupul Industrial Roman Rt. 10 százalék­nyit, a SIF befektetési vállalatok pedig egyenként 2,5 százalékot birtokoltak. A nem igazán működő­­cég tulajdonosai közötti viták eredményeként a kisebb részvé­nyesek kiszálltak az üzletből, s en­nek eredményeként két, a Román Posta volt alkalmazottai által bir­tokolt vállalat szerezte meg a rész­vények összesen 20 százalékát. A cégek közül a Postcom egyébként a Román Postavállalat egyes ko­rábbi szolgáltatásainak átvételére alakult, s az idén júniusban mint­egy 700 alkalmazottat vett át pos­tai állományból. A Távközlési és Informatikai Minisztérium elkép­zelése ellenben az, hogy a Román Postavállalat mielőbb - ha lehet még, a privatizáció előtt - kivonul­jon a három év alatt tevékenységét még beindítani nem tudó vállalat­ból. Ennek érdekében tárgyaláso­kat kezdtek a kínai ZTE távközlé­si céggel, amely korábban távköz­lési berendezéseket szállított a cégnek, sőt érdeklődött a POSTelecom iránt. „Még folynak a tárgyalások, s reméljük, hogy év végéig sikerül egy, mindenkinek elfogadható megoldást találni. A mi szempontunk az, hogy a Ro­mán Posta eddig befektetett pénze térüljön vissza és kerüljön át a többségi részvénycsomag magán­­tulajdonba. Eredményekről csak későbben lehet beszélni” -erősítette meg lapunknak a kínai befektetőkkel való tárgyalásokról szóló híreket Nagy Zsolt. K. L. I. Sikertelen pályázat Nagy Zsolt távközlési miniszter szerint várhatóan sikerül év végéig kiválasztani a tanácsadó céget

Next