Új Magyar Szó, 2006. október (2. évfolyam, 191-212. szám)

2006-10-11 / 198. szám

8 Új Magyar Szó 2006. OKTÓBER II., SZERDA Aggódik az IMF A folyó fizetési mérleg hiánya Romániában már az idén eléri a GDP 10,5 %-át, jövőre pedig már 12,5-13%-ra emelkedhet, vélekedett tegnap Emmanuel van der Mensbrugghe, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének vezetője. Bár az IMF szakemberei általában pozitívan nyilatkoztak a román gazdaság állapotáról, az államháztartási hiány és a bérpo­litika kapcsán tekintetében to­vábbra is óvatosságra intenek. Mensbrugghe szerint jövőre a 2,5 %-ra tervezett államháztartási hi­ány újra az infláció felgyorsulását eredményezi, amely elérheti a 6,5-7 %-ot is. Gyorsan bővülő piac Az uniós átlagnál, sőt a látványo­san fejlődő lengyel és bolgár piac­nál is gyorsabban bővül a román elektronikus kommunikáció piac, amely az idén 20-22 %-kal nő, s eléri a 4 milliárd eurót, derül ki az­ Országos Távközlési Hatóság (ANRC) jelentéséből. A mobilte­lefon-penetráció már 70 % körüli, az év közepén a hálózatba kapcsolt mobiltelefonok száma meghaladta a 14 milliót, a szélessávú internet­előfizetők száma pedig 60 %-kal bővült az év első felében. Zöldkártya nélkül Január elsejétől már zöldkártya nélkül lehet az uniós országokba, Norvégiába, Svájcba, Lichten­­steinbe autóval utazni. Ezzel pár­huzamosan azonban jelentősen emelkednek jövő évtől a személy­­gépkocsik után fizetendő kötelező gépjármű-biztosítások, egyes in­formációk szerint a jelenlegi ár majdnem kétszeresére. BCR: következik az utolsó felvonás Minden akadály elhárult a rendszer­olt­ás utáni legnagyobb privatizáció útjából Jövő hét végéig az osztrák Erste Bank hivatalosan is átveszi a Ro­mán Kereskedelmi Bank irányí­tását, miután kifizeti a 61,88 szá­zalékos részvénypakettért aján­lott 3,75 milliárd eurót, jelentet­te be hétfőn Andreas Treichl, az osztrák pénzintézet elnöke. Nem kevesebb mint tíz hónappal a privatizációs szerződés aláírása után, október 20-ig veszi át az osztrák vá­sárló a Román Kereskedelmi Bank irányítását. A befektetők képviselője a legnagyobb román banknak az Erste Bank mintájára történő átszer­vezését ígérte, ugyanakkor a folyto­nosságot jelzi, hogy ügyvezető el­nökké a BCR jelenlegi vezetőjét, Nicolae Danilat nevezik ki. Nincs már akadály „El sem tudtuk volna képzelni, hogy mi történik, ha az Alkotmány­­bíróság elfogadja az ellenzéki képvi­selők beadványát, vagy a korábbi patthelyzetet nem sikerül feloldani” — kommentálta az éppen az alkot­mánybírósági döntés napján tartott bukaresti pénzügyi konferencián a privatizáció véglegesítést lehetővé tevő döntést Andreas Treichl, az Eszte Bank elnöke. Az alkotmány­bírák 5-4 arányban döntöttek az al­kotmányossági óvás ellen, miután néhány héttel korábban a testület nem tudott ebben a kérdésben hatá­rozni. Akkor ugyanis csak nyolc tagja volt az Alkotmánybíróságnak, ám időközben a Nemzeti Liberális Párt javaslatára az egyik, egészség­­ügyi okokból visszavonult alkot­mánybíró helyére kinevezték Tudo­rel Toadert, a iasi-i egyetem jogi ka­rának dékánját, aki a megbízatás szerint egyelőre 2007 júliusáig tölti be helyettesként ezt a tisztséget. Miután a szavazás nyomán elgör­dült az utolsó előtti akadály is a pri­vatizáció útjából, néhány órával ké­sőbb Traian Basescu államfő ratifi­kálta a korábbi sürgősségi kormány­­határozat jóváhagyásáról szóló tör­vényt, s így október 20-ig a gyakor­latban is lezárulhat a privatizáció, amelynek véglegesítését eredetileg májusra ígérték. Növekvő profit Miközben már félig az Erste irá­nyítja a BCR-t, Románia legna­gyobb bankja jól teljesít, s valószí­nűleg ennek köszönhető, hogy a csúcsvezetés a pivatizáció után is maradni fog. A privatizáció meg­kezdése óta a BCR piaci részesedé­se nem változott, 25-26 százalék között mozog, ami a dinamikusan fejlődő piacon nagy szó. Andreas Treichl gúnyosan meg is jegyezte: romániai versenytársaik, főleg a francia Société Générale és az olasz-német-osztrák Unicredit csoport ambícióiról: „Ha valameny­­nyi bank piaci részesedésre vonat­kozó elvárását figyelembe vesszük, akkor Romániában nem is 100, ha­nem 250 százalékot kellene felosz­tanunk egymás között”. A BCR mindenesetre folyamatosan növelte eszközállományát, s mérlegfőössze­ge 2006 szeptemberében megha­ladta a 11,5 milliárd eurót, míg adó­zott eredmény 50,2 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit, 178 millió eurót téve ki. Az Erste-vezér ennek ellenére az idénre csak 250 millió eurós nettó nyereségre számít, ami mintegy 20 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet, ám a következő há­rom évben átlagosan évi 40 százalé­kos növekedésre számít, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy 2009-re 680-700 millió eurós lesz az adózott eredmény. Kezdődik az átszervezés Az osztrák befektetők úgy vélik, hogy már így is késésben vannak, ezért rögtön nekifognak a BCR át­alakításához, amelyet az Erste Bank struktúrájához igazítanak, s az át­szervezés nagyobbik része várható­an négy-öt hónap alatt le is zárul majd. A költségek az előzetes szá­mításnál kisebbek lesznek: várható­an csak 320 millió eurót költenek az átszervezésre, 70 millióval keve­sebbet a tervezettnél. Andreas Treichl azt sem titkolta, hogy a kö­vetkező években növelni kívánják részesedésüket a bankban, s ezért a következő 12 hónapban a 8 százalé­kot birtokló alkalmazott­ részvé­nyeseknek tesznek ajánlatot, akik a készpénzes kivásárlás vagy a kedve­zőbbnek tűnő Erste-részvényekre való átváltás között választhatnak, míg az öt SIF befektetési vállalatot az Erste Bank partnerének tekinti, ám igyekszik ezeket a cégeket is ki­vásárolni. Ha a kivásárlás nem sike­rül a privatizáció befejezését követő három éven belül, a BCR tőzsdére kerül. Krank Lóránd Andreas Treichl töretlen növekedésre számít Szervezők: A-MOLP E­MELŐ MUNKAKÖZVETÍTŐ NAGYVÁRADI MAGYAR HÁLÓZAT DIÁKSZÖVETSÉG Egyelőre csak ajánlás Románia még felkészületlen a bioüzemanyagok terén Bár Románia vállalta, hogy 2001. január else­jéig teljesíti a legalább 2 százalékos bioüzem­­anyag-felhasználásra vonatkozó uniós direktí­vát,, jelenleg csak 0,5 százalék körüli a szint. Tegnap avatták a navodari-i Rompetrol Rafinare új dízelbekeve­­rő-berendezését, amely hétmillió dolláros beruházás volt. Románia legnagyobb finomítója, amelyet Dinu Patriciu birtokol elvileg már felkészült arra, hogy mind a benzin, mind a gázolaj esetében automati­zált gépsorokon megfelelő mennyi­ségű biokomponenst keverjen az üzemanyagba. A technológia már megvan, az adalékanyag, vagyis a bioüzemanyag azonban még hiány­cikk. A Rompetrol azt is tervezi, hogy mintegy 19 millió euróért biodízelüzemet is épít a navodari-i kőolajfinomító mellett. Romániá­ban biodízelt jelenleg csak Nagybá­nyán gyártanak, egy évente 50 ezer tonna bioüzemanyagot előállítani képes üzemben, ám a közeljövőben további mintegy 600 ezer tonnát fognak gyártani más épülő üzemek­ben, amely közül a legnagyobbat a portugál Martifer építi Bukarest mellett 47 millió eurós beruházás­sal, illetve Szeben mellett a német Man-csoport. Románia jelenleg az üzemanyag­felhasználásának 0,5 százalékát fe­dezi bioüzemanyagból, ami még nagyon messze áll a 2007 január el­sejéig vállalt, az Európai Bizottság 2003. évi 30-as irányelvében meg­határozott 2 százalékos szinttől. Románia mentségére legyen mondva, hogy uniós szinten is csak 1,4 százalék az átlag, s bár a 25 uni­ós tagállam már 2005-re vállalta a 2 százalékos szint elérését, ezt még eddig egyik sem teljesítette. Az is igaz, hogy a 2003/30-as irányelv egyelőre csak ajánlás, s nem kötele­ző, ám az ebben meghatározott 2010-ig elérendő 5,75 százalékos szint utópiának tűnhet. Bár Romá­nia lemaradása nagy, jövőre az or­szág gyorsan felzárkózhat a téren, s nem csak az épülő bioüzemanyag­­előállító kapacitások miatt, hanem azért is, mert a január elsejétől ha­tályos Adótörvénykönyv-módosítá­sok révén a bioüzemanyagra nem kell jövedéki adót fizetni, s ez gaz­daságossá teszi az előállítást a jelen­legi hordónkénti 60 dollár körüli üzemanyagáron. K. L. I. Mérséklődő ipari termelés A román ipar termelése augusztusban 0,7 száza­lékkal csökkent júliushoz képest, az előző havi két százalékos havi visszaesés után, jelentette be tegnap az Országos Statisztikai Intézet. A vissza­esés főleg a feldolgozó ipar gyenge teljesítmé­nyével magyarázható és részben a nyári szabad­ságoknak tulajdonítható, de ez általában jellem­ző szokott lenni a nyári hónapokban. Az ipari termelés még így is 6,7 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusit, igaz júliusban még 10 száza­lékos volt a növekedés szintje. A munka terme­lékenysége 0,4 százalékkal romlott júliushoz ké­pest, de 10 százalékkal jobb volt a tavaly augusz­tusinál. Az Országos Prognózis Bizottság a hé­ten nyilvánosságra hozott becslése szerint az ipari termelés jövőre csak átlagosan 4,5 százalék­kal bővül majd, sőt a konfekció- és textiliparban 0,4—1,8 százalékos visszaesésre kell számítani. PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (október 10.) TíziMHK­H­H euró (EUR) 3,5068 -0,0034 dollár (USD) 2,7906 +0,0064 100 forint (HUF) 1,2951 +0,0052­­ gramm arany 51,8010 +0,0289 ■■■éUééhbkSMMRţWHfiminyi M­ii­li­BET-index 8332,34 +0,05 % Forgalom _______46,39 mil. RON ......13,21 mil. EUR ■ ■■■niM B—­SIF2 Bákó 2,6200 RON -1,13% [ SIF5 Craiova 3,0200 RON -1,63% Transilvania Bank Kolozsvár 1,1100 RON -0,89% Jegybanki alapkamat október 8,75 % mmmmm NYMEX-kőolaj 59,28 USD -1,19 Brent-kőolaj 59,44 USD -0,37 arany 578,80 USD ........ -3,40 ezüst 11,300 USD -0,125

Next