Új Magyar Szó, 2006. november (2. évfolyam, 213-234. szám)

2006-11-09 / 219. szám

Már nem sokáig növekszik a deficit A kereskedelmi miniszter három éven belül a növekedési ütem stabilizációjára számít Miután az első három negyedév után az Országos Statisztikai Intézet rekordszintű,, 10 milliárd eurót megközelítő külkereskedelmi mérleghiányt jelentett, Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter a következő három évben arra számít, hogy a kivitel bővülési üteme utoléri a behozatal gyarapodási szintjét.­ ­* A hivatalos kimutatások szerint Románia exportja az év első kilenc hónapjában 16 százalékkal gyara­podott, s már meghaladta a 19 milliárd eurós szintet. Ezzel szemben az importtermékek terén a bővülés 24,5 százalékos volt, ami CIF-paritáson 28,7 milliárd eurós termékbehozatalt eredményezett, s a FOB/CIF fuvarparitású külke­reskedelmi mérleghiány emiatt meghaladta a 9,6 milliárd eurót. Winkler Gyula kereskedelmi mi­niszter szerint a kivitel bővülése a gazdaság egészségessé válását jel­zi, ugyanis a magasabb hozzáadott értékű termékek exportja az átla­gos szintnél lénygesen gyorsab­ban, 28,6 százalékkal nőtt az idén. Bár a miniszter is elismeri, hogy a behozatal még gyorsabb növeke­désére is oda kell figyelni, ezt a je­lenséget elsősorban a gyorsan bő­vülő gazdaság beruházási igényei­vel magyarázza, s ezek a beruházá­sok elsősorban a romániai termé­kek jövőbeli versenyképességének zálogai lehetnek. Szerinte kedve­ző jel, hogy a beáramló külföldi befektetések nagyrészt fedezetet biztosítanak a növekvő külkeres­kedelmi mérleghiánnyal szemben. A kereskedelemi miniszter egy kedden, a kis és középvállalatok finanszírozási lehetőségeiről ren­dezett konferencián kifejtette, hogy a külkereskedelmi mérleg alakulásának szempontjából ked­vező fejleményekre számít kö­zéptávon, s ezek bővülési szintjei három éven belül kiegyenlítőd­nek. „Az import és az export nö­vekedésének kiegyensúlyozódása, valamint az ehhez adódó átlago­san öt százalékos gazdasági­ növe­kedés három éven belül a külke­reskedelmi deficit szintjének sza­ javuló kilátások bilizációjához, majd ennek csök­kenéséhez vezethet” — fejtette ki Winkler Gyula. Úgy értékelte, hogy Románia számára nagyon fontos a külkereskedelmi piacok bővítése, s itt elsősorban a medi­terrán térség országai által szor­galmazott latin-amerikai nyitás­ban lát lehetőséget, amellyel az EU a jövőben szabadkereskedel­­­mi megállapodást köthetne. Több befektetésre számít A kereskedelmi miniszter úgy vé­li, hogy kishitűek azok, akik úgy vélik, hogy a külföldi befektetések szempontjából a rekordév az idei lesz. A Külföldi Befektetések­­Ro­mániai Ügynöksége (ARIS) az idénre 6,2 milliárd eurónyi külföl­di működőtőke beáramlását be­csüli, amihez még hozzáadódik a BCR privatizációjából származó 2,2 milliárd eurós bevétel, ami csak októberben folyt be az állam­kasszába. „Szerintem a jövő évben a külföldi befektetések szintje az idei, remélhetően 8,4 milliárd eurót is meghaladja” - vélekedett Winkler Gyula, aki optimizmusát arra alapozza, hogy Románia ked­vező gazdasági környezetet kínál a befektetőknek, aki számára to­vábbra is vonzó az itteni az egysé­ges adókulcs bevezetésével kiala­kított adózási rendszer. K.L.I. Winkler Gyula miniszter Olcsóbb külföldi telefonhívások Egyórányi külföldi ingyenes telefonálást ígér az EUfonika új ügyfeleinek Az EUfonika - a vezetékestelefon-szolgáltatást kínáló Magyar Telekom márka - egy órányi ingyenes telefonálást kínál új ügyfelei számára Magyarországra, Németországba, Olaszországba és Spa­nyolországba. Ezen országok minden vezetékes száma 6,5 euro­­cent nettó percdíjért hívható. Az EUfonika által kínált kedvezmé­nyes külföldi szolgáltatások díjsza­básai 70 százalékkal olcsóbbak, mint a hagyományos távközlési szolgálta­tó által kínált tarifák „Augusztus el­sejével csökkentettük nemzetközi hívásdíjainkat, s a tapasztalatok azt mutatják hogy egyre többen hívják rokonaikat, barátaikat az EUfonika használatával nettó 6,5 eurocent percdíjért A sikeres akció folytatása­ként most tovább szeretnénk ked­vezni új ügyfeleinknek és egy órányi ingyenes telefonálást kínálunk a négy kiválasztott ország - Magyar­­ország, Németország, Olaszország és Spanyolország - egyikébe. Az új ügyfelek a 1688-as telefonszámon történő regisztráció után szabadon eldönthetik hogy mikor és mely hí­vásirányba kívánják felhasználni az ingyenes egyórányi telefonálást” - nyilatkozta Csenteri Levente, az EUfonika márkát birtokló, a Ma­gyar Telekom tulajdonában levő ro­mániai vállalat, a sepsiszentgyörgyi Cambridge ügyvezető igazgatója. Az EUfonika forgalmi adatainak elemzésekor bebizonyosodott, hogy az ügyfelek körében az összes nemzetközi hívásirány közül Ma­gyarország, Németország, Olaszor­szág és Spanyolország a legnépsze­rűbb. Az EUfonika segítségével a vezetékestelefon-használók 70 szá­zalékkal olcsóbban tudják­­hívni ezt a négy országot, mintha a hagyo­mányos távközlési szolgáltatót hasz­nálnák A telefonálók mobilirány­ban is jelentős megtakarításokat ér­hetnek el a telefonszolgáltatók kö­­rül­tekintő kiválasztásával, hiszen az EUfonika romániai mobilirányú (Orange és Vodafone) hívásainak percdíjai is lecsökkentek nettó 10,9 eurocentre. A nemzetközi hívásirá­nyokon kívül az EUfonika 9 száza­lékkal, nettó 3,9 eurocentre csök­kentette csúcsidőben fizetendő percdíjait a belföldi távolsági hívás­irányokba is. Ennek köszönhetően az EUfonika belföldi távolsági hívá­sai a piacon elérhető legkedvezőb­bek közé tartoznak. Az EUfonika két órával lerövidítette a csúcsidő periódusát is, így augusztus elseje óta a szolgáltatást igénybe vevők számára a csúcsidő hétfőtől pénte­kig, reggel nyolctól délután hat órá­ig tart. „Az EUfonika elkötelezett a ver­senytársakénál olcsóbb, magas mi­nőségű vezetékestelefon-szolgálta­­tások biztosítása iránt. Az EUfonika a versenytársakat maga mögé utasí­tó alacsony tarifáit, a kiváló ügyfél­­szolgálatot és az egyszerű használa­tot a Cambridge kis létszámú, költ­séghatékony szervezete teszi lehe­tővé, amely nagymértékben tá­maszkodik az anyavállalatainál meglévő nemzetközi szakértelemre és szinergiákra. Az EUfonika rövi­desen további megtakarításokhoz segítheti hozzá ügyfeleit, hiszen 2007. január elsejétől a változó sza­bályozás következtében tovább csökkennek a nagykereskedelmi árak, ami még elérhetőbbé teszi a lakosság számára a vezetékestele­­fon-használatot” - áll a vállalat szer­kesztőségünkhöz eljutatott sajtó­­közleményében. Csenteri Levente igazgató GAZDASÁG Új Magyar Szó I , 2006. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK | . G/mMi Esett a tőzsde Tegnap szinte pánikszerű eladá­sok voltak jellemzőek a Bukaresti Értéktőzsde forgalmára. A vezető BÉT-tőzsdeindex több mint há­rom százalékkal esett, de az igazi eladási hullámot az öt SIF befek­tetési alap árfolyamának nagy­mértékű, 7 százalékot megközelí­tő esése okozta. A SIF-rész­­vények árfolyama az elmúlt he­tekben folyamatosan nőtt, főleg miután a KCB új tulajdonosa, az Erste Bank hivatalosan is bejelen­tette, hogy a privatizációs folya­matban ajánlott árhoz közeli ár­szinten hajlandó megvásárolni az alkalmazottak részvényeit. Az öt befektetési alap a BCR 30,12 szá­zalékos részvénypakettjét birto­kolja, s a mostani árzuhanást a brókerek többséget, csak ideigle­nesnek tartja: a piaci elemzők az év végéig újabb emelkedésre szá­mítanak. Alacsony gázárak Mintegy igazolásképp a nemrég bejelentett gázáremelésre, tegnap mutatta be az európai gázárakról készített tanulmányát a francia Gaz de France tulajdonában levő Distrigaz Sud. Az elemzők követ­keztetése: az EU területén január elseje után Romániában lesz a leg­olcsóbb a háztartásoknak szállított gáz. Mi átlagosan 3,16 eurócentet fizetünk köbméterenként, míg az uniós átlag 5,53 eurócent. A leg­többet a dánok fizetnek, 9,56 eurócentet, a svédek 8,37 euró­centet, míg az olaszok 7,12-öt. Tovább nőnek a bérek Az Országos Statisztikai Intézet tegnapi jelentése szerint 1990 ja­nuárjától 2006 szeptemberéig az országos átlagbér 2913-szor nőtt. A statisztikusok kimutatásai sze­rint 1992 februárjához képest az idén szeptemberig 676-szoros volt a bérnövekmény. A héten közreadott adatok szerint egyéb­ként az év kilencedik hónapjában 2,3 százalékkal nőtt az átlagbér, elérve a 860 lejt, főleg a közigaz­gatásban zajló béremelések, vala­mint a kőolaj- és földgázkiterme­lésben és a kőolaj-feldolgozásban fizetett prémiumok miatt. A bruttó átlagbér szeptemberben 1.148 lej volt, ami szintén 2,3 szá­zalékos növekedést jelent, áll az intézet közleményében. A legma­gasabb nettó fizetést a pénzügyi szektorban (2.297 lej), míg a leg­kisebbet a fafeldolgozásban (523 lej) jegyezték, kivéve a a bútor­ipart. Ha hozzászámítjuk az ala­csony inflációt, a reálbérek növe­kedése 2,2%-os volt az említett időszakban. A közigazgatásban, a tanügyben, az egészségügyben és szociális gondozás területén a bé­reket szeptember elsejétől 6 szá­zalékkal növelték a 2006. évi 3-as számú, a fizetések növelésére vo­natkozó rendelet alapján. Kisebb mértékű, 1-5 százalék közötti növekedés volt többek között a gépkocsi és elektromos készülé­keket gyártó szektorban, szállo­dai és vendéglátóiparban, a fafel­dolgozásban, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban. Az átlag nettó bér 15,3 százalékkal csök­kent a bányászatban és 6,2 száza­lékkal a biztosítási szektorban. PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (november 8.) Valutaárfolyam (BNR) euró (EUR) 3,5081 -0,0037 dollár (USD) 2,7420 -0,0103 100 forint (HUF) 1,3415 -0,0096 gramm arany 55,1421 -0,2404 Bukaresti Értéktőzsde BÉT-index 7957,64 -3,06 % Forgalom 99,01 mil. RON 28,19 mil. EUR Top 5 részvények SIF2 Bakó 3,0200 RON -8,21 % SIF5 Craiova 3,3100 RON -6,76 %­­ Transilvania Bank Kolozsvár 1,0300 RON -3,74% SIF1 Arad 2,8800 R0N -6,80% SIF3 Brassó 2,6400 R0N -5,71 % Jegybanki alapkamat november 8,75% Nemzetközi árutőzsde (tegnap 15 óra) NYMEX-kőolaj 59,12 USD CO co­rp Brent-kőolaj 56,28 USD -1,04 arany 623.30 USD 4,10 ezüst 12,595 USD -0,085

Next