Új Magyar Szó, 2006. november (2. évfolyam, 213-234. szám)

2006-11-02 / 214. szám

| | Új Magyar Szó ! 2000. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖKBANKPIAC A gázárat is figyeli a Román Nemzeti Bank Az inflációs célok meghatározásánál a hatóságilag szabályozott árakat is figyelembe veszi a BNR A múlt hétvégén bejelentett, váratlan, 8,1-8,5 százalék közötti gázáremelés hatásait is vizsgálni fogja novembertől a Román Nemzeti Bank, jelentette be az intézmény vezetőjének helyettese, Cristian Popa. Zés Bár már vizsgálják a novemberi gázáremelés hatásait, a központi pénzintézet szakértői szerint az energiahordozók árának alakulása egyelőre még nem befolyásolja ko­molyabban az inflációs célokat. Esély az öt százalékra Az inflációs célokra utalt a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzó­helyettese Cristian Popa is, ahol a Rompres hírügynökségnek nyilat­kozott. „Figyelembe vesszük ezt a drágítást is, s a BNR most végzi a felmérést ennek hatásairól, ám en­nek ellenére az inflációcsökkenés terén továbbra is kiváló eredmé­nyekre számítunk, s továbbra is megmarad az esély, hogy a pénz­romlási ráta akár az öt százalékos határ alá csökkenjen. Ez a lépés egyébként az inflációs célkövetési rendszer alkalmazásának követke­zetességére utal, hiszen egyúttal gyengíti a hatóságilag szabályozott árak által a 2007-2008-as időszak­ban az inflációra gyakorolt nyo­mást. Anélkül, hogy az inflációra vonatkozó pontos adatot közölnék - ezt amúgy is megteszi november 14-én Mugur Isarescu jegybanki kormányzó -, azt elárulhatom, hogy várakozásaink alapján az inflá­ciós ráta az év végén az 5 százalékos középérték körüli lesz” - jelentette ki a központi bank vezetőjének he­lyettese. Az inflációellenes küzde­lemben egyébként a jegybank újabb segítséget kap, hiszen kiderült, hogy újabb költségvetési kiegészítésre lesz szükség az idén, ugyanis a héten igazolódott be, hogy nem tartható a jelenlegi deficitcél. Míg korábban kétszer emelték az államháztartási hiány tervezett szintjét, most csök­kentésre lesz szükség. A jelenlegi a bruttó hazai termékhez képest 2,5 százalékos tervezett deficit akár 1,5- 2 százalékra is visszaeshet, jelentette be Varujan Vosganian, a Szenátus költségvetési és pénzügyi bizottsá­gának elnöke. Szeptember végén ugyanis a költségvetés továbbra is rekordtöbbletet könyvelhet el, ami 1,6 milliárd euróra rúg, s ez a GDP 1,7 százalékát teszi ki. Gyakorlatilag még így is az év hátralevő három hónapjában kell az államháztartás költségeit úgy megterhelni, hogy az 1,7 százalékos többlet, 1,5-2 száza­lékos hiányba forduljon át. A kisebb deficit pedig mindenképp az infláci­ós rátára gyakorolt nyomás csökke­nését eredményezi. Alacsony adósságállomány Ami az államadósságot illeti, Crist­ian Popa szerint az ország nagyon jó helyzetben van. „Románia fő ütőkártyája a nagyon alacsony szin­tű közadósság-állomány. Ez volt a legfőbb szempont, amiért a hitelmi­nősítő intézetek emelték az ország minősítését, javult a megítélésünk, s ezt a státust jó lenne a jövőben is fenntartani. A nemzetközi pénzin­tézetektől felvett hitelek ugyanis egyből jelentkeznek a költségvetés­ben, mert még, ha kölcsönből is fi­nanszírozzuk a kiadásokat, azok csak kiadások maradnak” - értékel­te a kormányzó-helyettes. Szerinte a GDP 60 százalékos szintjére von­­­­atkozó adósságszint nem egy cél, hanem a felső határ, az országnak pedig a létező projektek függvényé­ben kell hitelt leszerződnie. Jelenleg azonban nem a források hiánya a gond, hanem a projektek kigondo­lásának és megvalósításának folya­matán kell javítani, vélekedett a jegybanki vezető. Králik Lóránd Cristian Popa, a BNR kormányzóhelyettese Vásárlási ajánlatot tett az Erste Bank A BCR alkalmazott­ részvényeseinek a három megoldást is kínálnak Alig három héttel a legnagyobb romániai bank átvétele után az új tulajdonos ajánlatott tett a cég alkalmazottainak a tulajdo­nukban levő 8 százalékos rész­vénypakettre. A várakozásoknak megfelelően az Erste Bank szinte rögtön a Román Kereskedelmi Bank (BCR) fölötti ellenőrzés átvétele után megkezdte a társtulajdonosok birtokában levő részvények felvásárlását. Az első ajánlatot az alkalmazottak kapták, csak együttvéve 8 százalékos rész­vénypakettel rendelkeznek. Karácsonyig fizetnek Az alkalmazott­ részvényesek teg­naptól egészen november 24-ig ajánlhatják fel részvényeiket meg­vételre, vagy cserélhetik be azokat az Erste Bank értékpapírjaira. Andreas Treichl, az Erste Bank el­nöke azt ígéri, hogy a folyamat de­cember 22-ig lezárul. Gyakorlati­lag az osztrák befektetők három megoldást kínálnak fel. Az egyik -talán a legkedvezőtlenebb - alap­ján 6,50 eurót fizetnek egy részvé­nyért még karácsony előtt. Ezt az árat úgy számolták ki, hogy az ál­lamnak ajánlott 7,65 euróból le­vonták a 15 százalékos átvételi költségeket. Sokkal előnyösebb­nek tűnik az az ajánlat, amelyben minden hat BCR-részvényért egy Erste-részvényt kap az értékpapír birtokosa. Ebben az esetben ugyanis a jelenlegi árfolyamon majdnem 9 eurót ér egy BCR- részvény, igaz kell számolni az ár­folyamkockázattal és azzal, hogy a cserét választó csak legkorábban egy év múlva értékesítheti az Erste-részvényt. A harmadik meg­oldás az első kettő ötvözete, ugyanis itt minden hat BCR érték­papír után egy darab Erste­­részvény jár, ám a saját értékpapír­jainak felét az osztrák bank hajlan­dó azonnal visszavásárolni 45,9 eurós garantált áron, ami ugyan kisebb a piacinál, ám gyakorlatilag azt jelenti, hogy a birtokolt BCR részvények feléért egykori tulajdo­nosa így is azonnal 7,65 eurót kap, míg befektetésének másik Erste­­papírokra kovertált feléhez csak egy év múlva nyúlhat hozzá. Jó befektetés volt a BCR A többségi tulajdonos hajlandó mind a 63,397 millió részvényt fel­vásárolni, vagy Erste-papírokra vál­tani, ami, ha mindenki a készpénzes megoldást választja, 412 millió eurós ajánlatot jelent, ha pedig min­denki a konvertálást választja, akkor 10,566 millió Erste-részvény jut a romániai banki alkalmazottak tulaj­donába, s ez a nyolc országban jelen levő pénzintézet elég jelentős 3,5 százalékos pakettjét jelenti. Az már biztos, hogy a részvénytulajdonosok semmiképp sem járnak rosszul, hi­szen 2004 végén mindössze 28 eurócentet fizettek értékpapíron­ként, amit most alig két év után leg­alább 2­3-szoros áron adhatnak el. Andreas Treichl azt is bejelentette, hogy jövőre a Bukaresti Értéktőzs­dére is bevezetik az Erste Bank pa­pírjait, amellyel jelenleg a bécsi és prágai börzén kereskednek. A bank­vezér reméli, hogy az anyavállalat­nál az alkalmazotti részvények ará­nya a jelenlegi 1,8 százalékról 5 szá­­­­zalékra emelkedik majd. „Célunk­­ az, hogy alkalmazottaink is részesei­­ lehessenek üzleti sikereinknek” - fűzte hozzá Treichl. Az osztrák pénzintézet 2 eurós névértékű ér­tékpapírjait a Bécsi tőzsdén tegnap 53,36 eurós szinten jegyezték. K. L. I. Andreas Treichl, az Erste Bank elnöke Jó negyedévet zárt a Transilvania Részben a folyamatos terjesz­kedéssel és a termékkínálat bő­vítésével magyarázza Robert Rekkers, a kolozsvári központú Transilvania Bank elnöke, hogy a pénzintézet a harmadik ne­gyedévben jobban teljesített, mint az előző kettőben. Lejben 15 százalékos, euróban pe­dig 20 százalékot is meghaladó eredményjavulást könyvelhetett el a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett Transilvania Bank a pénzintézet kilenchavi gyorsjelentése alapján. A kolozsvári hitelintézet adózás előtti eredménye szeptember vé­gén meghaladta a 93 millió lejt, míg az adózott eredmény 84,4 millió lej körül mozgott. Ez ugyan 15 százalékkal jobb, mint az egy évvel ezelőtti eredmény, de a ko­rábbi években tapasztalat éves szinten 50-70 százalékos növeke­dés már a múlté. Sokkal gyorsabb ütemben bővül ellenben a bankpi­aci ranglistán egyre feljebb kerülő Transilvania Bank mérlegfő­összege, amely 38 százalékkal nőtt az idén, az év első kilenc hónapjá­ban, s már 6,81 milliárd lett, va­gyis 1,93 milliárd eurót tesz ki. Szintén lendületesen bővül a fiók­hálózat is, s a bankvezetés részben ezzel, részben az ügyfélkörhöz iga­zodó termékkínálattal magyarázza a pénzintézet továbbra is látványos növekedését. Az év eleje óta meg­nyitott 95 bankfiókkal együtt már 320 bankkirendeltségük működik országszerte, s az év végéig még újabb húszat létesítenek. A pénzin­tézetet egyébként a fiókok száma szempontjából, csak a Takarék- és Letéti Pénztár, a Román Fejleszté­si Bank és a Román Kereskedelmi Bank előzi meg. A Transilvania Bank ugyanakkor folyamatosan bővíti bankautomata-hálózatát is: jelenleg 484 ATM működik az or­szágban, s majdnem 4 ezer keres­kedő használja a pénzintézet bank­kártya-leolvasóit. A kibocsátott bankkártyák száma is érzékelhető­en nőtt az idén: míg tavaly decem­berben 643 bankkártyájuk volt forgalomban, addig szeptember végén ezek száma meghaladta a 820 ezret. K. L. I. PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (november 1.) I euró (EUR) 3(5145 T1.0066 1 dollár (USD) 2,7558 -0,0181 100 forint (HUF) 13544 +0,0086 iBSk _____ 54,1493 . +0^5564^^^^ 'BET-index 8442,90 -0.26% Forgalom 92,25 mil. R0N 26,20 mii. EUR Top 3 részvények SIF5 Craiova 3,4900 R0N +6,40 % SIF2 Bákó 3,2000 R0N +6.31 % SIF4 Bukarest 1,8600 R0N +6,29 % 1 Jegybanki alapkamat október 8,75% NYMEX-kőolaj 58.43 USD . +0,51 Brent-kőolaj 56,52 USD +0,34 arany 612,50 USD +7,90 ezüst 12,385 USD +0,215

Next