Új Magyar Szó, 2007. február (3. évfolyam, 22-41. szám)

2007-02-01 / 22. szám

Új Magyar Szó 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK AKIKI! Diplomáciai botránnyal fenyeget Szerbia Szerbia ügyvezető kormányfője, Vojislav Kostunica tegnap kilá­tásba helyezte, hogy országa megszakítja a diplomáciai kap­csolatot minden olyan állammal, amely elismeri Koszovó függet­lenségét. Martta Ahtisaari ENSZ-különmegbízott várható­an ma hozza nyilvánosságra je­lentését, amelyben gyakorlatilag a többségében albánok lakta szerbiai tartomány korlátozott függetlenségét javasolja. Kostu­nica pártja, a Szerbiai Demokra­ta Párt (DSS) Koszovóval kap­csolatos álláspontját osztja a leg­erősebb Európa-párti alakulat, Boris Tadic elnök Demokrata Pártja is. A parlamenti pártok közül csupán a Liberális Demok­rata Párt fogadja el Koszovó füg­getlenedését. Az albán többségű tartomány 1999 a nemzetközi közösség irányítása alatt áll. Del Ponte: nem kezdődhetnek a tárgyalások Szerbiával Ismét arra buzdította az Euró­pai Uniót Carla Del Ponte, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök vizsgálatával foglalkozó Nemzetközi Tör­vényszék főügyésze, hogy ne újítsa fel a tavaly megszakított társulási tárgyalásokat Szerbiá­val. Az EU-tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képvi­selőjével, Javier Solanával teg­nap Brüsszelben folytatott meg­beszélése után a sajtónak nyilat­kozva a főügyész bírálta Belgrá­­dot, amiért késlekedik kiadni az ENSZ-törvényszéknek a hábo­rús bűnökkel vádolt Ratko Mladic tábornokot, a boszniai szerbek 1995 óta szökésben lévő volt katonai vezetőjét. Legyengültek a tállibok? A NATO egy illetékese szerint az afganisztáni tálibok aligha ké­pesek arra a múlt év súlyos harcai után, hogy nagyszabású offenzí­­vát indítsanak tavasszal. „Úgy gondoljuk, a tálibok meggyen­gültek tavaly, és rosszabb állapot­ban vágnak neki a 2007-es esz­tendőnek, mint ahogyan a tava­lyit kezdték“ - mondta szerdán Kabulban Richard Nugee dan­dártábornok, az Afganisztánban állomásozó, NATO vezette nem­zetközi erők szóvivője. A tálibok bejelentették a minap, hogy nagyszabású offenzívát készíte­nek elő tavaszra az országban ál­lomásozó külföldi erők és a ka­­buli kormány hadserege ellen. Túszt cseréltek a palesztinok Tűzszüneti megállapodásuknak megfelelően kicserélte túszait a Hamász és a Fatah palesztin mozgalom - közölte ez utóbbi fegyveres szárnyának egyik veze­tője. Számi al-Madhún, az al- Aksza Mártírjainak Brigádjai egyik vezetője elmondta, hogy a két rivális szervezet összesen 3­8 embert engedett el, akiket az előző napokban elraboltak az el­lentábor soraiból. A Hamász 20, a Fatah pedig 18 foglyát adta át a másik fél képviselőinek a több órás túszcsere során. A tűzszünet első napján a polgári lakosság ki­merészkedett az utcára, kinyíltak az üzletek, s zsúfolt volt a gépko­csiforgalom. Az elnök az EP-ben: elmaradt a botrány Kerülte a belpolitikai témákat az államfő az Európai Parlamentben ■ I­ M­S­Z A hosszúra nyúlt felkészüléssel Ro­mánia bebizonyította, hogy a nehéz­ségek ellenére az EU-integráció le­hetséges - hangsúlyozta Trai­an Băs­­escu tegnap az Európai Parlament előtt mondott beszédében. Az ál­lamfő - aki először járt Brüsszelben uniós tagország elnökeként - beve­zetőjében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy az EU megalakulását jelentő Római szerződés ötvenedik évfor­dulóját Románia immár a közössé­gen belül ünnepelhesse. Traian Basescu hangsúlyozta: az 1990-hez állapotokhoz képest Ro­mánia óriásit lépett előre. A bírák függetlenek, a kormányt felelős mi­niszterek alkotják, az állami gondo­zott gyerekek sorsa javult, akárcsak a roma kisebbségé, bár utóbbiak hely­zete nem kielégítő - sorolta a válto­zásokat az államfő. Külön kiemelte, hogy a tagországok közül Romániá­ban a legszigorúbbak az érdekellen­tétekre és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok, átláthatók a közbeszerzési eljárások, és büntető­jogi szankció jár az adócsalásért. Az államfő hozzátette, tudatában van annak, hogy még sok a tenniva­ló. „A csatlakozás és az integráció nem szinonimák — hangsúlyozta —, viszont a taggá válással új perspektí­va nyílt az ország előtt, és elnöki ha­tásköreim határai között mindent megteszek, hogy ebből Románia és EU egyaránt nyerjen.” Biztosította a képviselőket arról is, hogy Románia szolidáris lesz az Európai Unióval, és felkészült arra, hogy érdekeit ösz­­szehangolja a közösség érdekeivel, növelve ezzel az Unió kohézióját. Az államfő igyekezett választ ad­ni arra a korábban több alkalommal megfogalmazott kérdésre: mi a ga­rancia arra, hogy a taggá válás után Románia folytatja reformokat? „A legfontosabb garancia a népakarat, másodsorban­a pedig a politikai aka­rat” - mondta az elnök emlékeztet­ve a hallgatóságot, hogy a román közvélemény 67 százaléka bízik az Unióban, a politikusok pedig az el­múlt években egy emberként álltak ki az uniós csatlakozás mellett, „fe­lülemelkedve személyes érdekeiken és a különböző csoportérdekeken”. Az elnök enyhe szemrehányást tett a tagországoknak, amelyek átme­neti korlátozásokat vezettek be a romániai munkaerővel szemben, majd külön fejezetben beszélt arról, hogy mit hoz Románia az Európai Unióba. Első helyen említette, hogy Lengyelország után Románia a második legnagyobb piac a 2004 után csatlakozott államok között. Ugyanakkor Románia kiváló befek­tetési lehetőségeket kínál a nyugat­európai tőke számára: hetedik éve folyamatosan nő a gazdaság - az EU átlagát jócskán meghaladó mértékben -, és máris 8,5 milliárd euró közvetlen beruházás érkezett Romániába. Kitért arra is, hogy a román nép keresztény hagyomá­nyai révén közel áll az európai szel­lemiséghez, és kultúrája révén híd­szerepet tölthet be az Unió és a ha­tárain kívül élő népek között. Ro­mánia ugyanakkor a tolerancia és a kisebbségekkel való együttélés pél­dája lehet - fűzte hozzá az államfő. Ismételten hangsúlyozta, hogy Ro­mánia kijárást biztosít az Uniónak a Fekete-tengerre, amely „régió­ként részben választ adhat az ener­getikai biztonsággal kapcsolatos kérdésekre”. Végezetül meghívta az európai képviselőket, hogy láto­gassanak el Nagyszebenbe, amely Luxemburg mellett Európa kultu­rális fővárosa idén. ■ Traian Basescu álamfő és Hans Gert Pöttering EP-elnök Lefejezésre készültek a brit terroristák ■ AIP / A­P / M 11 / RI n T i fl S__________ Az utóbbi hónapok legnagyobb ter­rorellenes rajtaütését hajtotta végre a brit rendőrség a belső elhárítással együttműködve, amikor tegnap haj­nalban az észak-angliai Birmin­ghamben őrizetbe vettek nyolc sze­mélyt. A csoport nevük elhallgatását kérő elhárítási tisztségviselők sze­rint egy fontos fiatal muzulmán fér­fi elrablását és „iraki stílusú kivégzé­sét" tervezték. A razzia a nagyváros egyik „vegyes etnikumú", zömmel muszlimok lakta negyedében zaj­lott. A rajtaütést félévi felderítő munka előzte meg, amelyben részt vett a brit belső elhárítás, az MI5 is. A brit belügyminisztérium köz­leménye „nagyszabású terrorelle­nes akcióról" szólt, de a hivatalos­ közleményekből nem derült ki, hogy az őrizetbe vettek milyen terrorakcióra készültek. A minisz­térium talányosan, részletek nél­kül úgy fogalmazott, hogy nem tömeges haláleseteket okozó tá­madásokról, hanem „új megköze­lítésű terrorista módszerekről van szó." A Sky News brit hírtévé sze­rint az emberrablást a következő napokban hajtották volna végre. Az áldozat megkínzását és lefeje­zését tervezték, amit filmre vettek volna, hogy nyilvánosságra hoz­zák az interneten. Eliza Manningham-Buller, az MI5 távozóban lévő igazgatója néhány hete, egy szakmai közön­ség előtt tartott londoni előadásá­ban azt mondta: az MI5-nak és a Scotland Yard terrorellenes ügy­osztályának jelenleg kétszáz, ha­zai és külföldi terrorcselekmé­nyek kitervelésén és megszerve­zésén aktívan dolgozó csoport van a célkeresztjében, összesen 1600 azonosított taggal. ■ Magyarország, a térségstabilizátor? ■ MN­_________________________ Az Egyesült Államok regionális stabilizáló szerepet vár el Magyar­­országtól - közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke keddi wa­shingtoni megbeszéléseit követő­en. „Az Egyesült Államok fontos partnernek tekinti Magyarországot a térségben” - mondta a házelnök, aki találkozott Tom Lantos ma­gyar származású képviselővel, a külügyi bizottság demokrata párti elnökével, s fogadta őt Nancy Pelosi, a kongresszus alsóházának újonnan megválasztott elnöke. Szi­li értékelése szerint Magyarország és egyben a parlamenti diplomácia elismerését jelenti, hogy az ameri­kai házelnök az elsők között fogad­ta a magyar delegációt és az euró­pai parlamenti elnökök közül őt el­sőként. Elmondta: meghívta Nancy Pelosit a nyugat-balkán házelnökeinek júniusra tervezett budapesti találkozójára. ■ Tudatosan hallgatott a külügyi tárca ■ K­MSZ Tudatosan hallgatott a Külügy­minisztérium annak a két román állampolgárnak az ügyében, aki­ket még a múlt évben letartózta­tott az amerikai katonai rendőr­ség. Erről tárca szóvivője tájékoz­tatta tegnap a sajtót. Corina Vinţan magyarázata szerint a hír­zárlatot maguk az érintettek kér­ték, akik még azt sem tudják pon­tosan, mivel vádolják őket az amerikai hatóságok. A szóvivő el­mondta: a külügy továbbra is sür­geti az Egyesült Államokat, tisz­tázza a két román állampolgárral történteket, ám az eljárás akár egy fél évig is eltarthat. Ilie Nelu és Adrian Gâncea egy iraki cégnél asztalosként és he­gesztőként dolgoztak, a katonai rendőrség 2006. október 31-én pedig azért tartóztatta le őket, mert fényképeztek és filmeztek egy amerikai katonai egységben. A bagdadi román nagykövetség november 8-án értesült a történ­tekről, miután 7-án a két foglyot egy Moszul közeli börtönbe szál­­lították.A szóvivő elmondta: az érintettek családja már felvette a kapcsolatot a két állampolgárral. Ar Ramadi Nelu Ilie 41 éves hegesztő Adrian Gânceanu 39 éves asztalos

Next