Új Magyar Szó, 2007. február (3. évfolyam, 22-41. szám)
2007-02-01 / 22. szám
Új Magyar Szó 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK AKIKI! Diplomáciai botránnyal fenyeget Szerbia Szerbia ügyvezető kormányfője, Vojislav Kostunica tegnap kilátásba helyezte, hogy országa megszakítja a diplomáciai kapcsolatot minden olyan állammal, amely elismeri Koszovó függetlenségét. Martta Ahtisaari ENSZ-különmegbízott várhatóan ma hozza nyilvánosságra jelentését, amelyben gyakorlatilag a többségében albánok lakta szerbiai tartomány korlátozott függetlenségét javasolja. Kostunica pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) Koszovóval kapcsolatos álláspontját osztja a legerősebb Európa-párti alakulat, Boris Tadic elnök Demokrata Pártja is. A parlamenti pártok közül csupán a Liberális Demokrata Párt fogadja el Koszovó függetlenedését. Az albán többségű tartomány 1999 a nemzetközi közösség irányítása alatt áll. Del Ponte: nem kezdődhetnek a tárgyalások Szerbiával Ismét arra buzdította az Európai Uniót Carla Del Ponte, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök vizsgálatával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék főügyésze, hogy ne újítsa fel a tavaly megszakított társulási tárgyalásokat Szerbiával. Az EU-tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselőjével, Javier Solanával tegnap Brüsszelben folytatott megbeszélése után a sajtónak nyilatkozva a főügyész bírálta Belgrádot, amiért késlekedik kiadni az ENSZ-törvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic tábornokot, a boszniai szerbek 1995 óta szökésben lévő volt katonai vezetőjét. Legyengültek a tállibok? A NATO egy illetékese szerint az afganisztáni tálibok aligha képesek arra a múlt év súlyos harcai után, hogy nagyszabású offenzívát indítsanak tavasszal. „Úgy gondoljuk, a tálibok meggyengültek tavaly, és rosszabb állapotban vágnak neki a 2007-es esztendőnek, mint ahogyan a tavalyit kezdték“ - mondta szerdán Kabulban Richard Nugee dandártábornok, az Afganisztánban állomásozó, NATO vezette nemzetközi erők szóvivője. A tálibok bejelentették a minap, hogy nagyszabású offenzívát készítenek elő tavaszra az országban állomásozó külföldi erők és a kabuli kormány hadserege ellen. Túszt cseréltek a palesztinok Tűzszüneti megállapodásuknak megfelelően kicserélte túszait a Hamász és a Fatah palesztin mozgalom - közölte ez utóbbi fegyveres szárnyának egyik vezetője. Számi al-Madhún, az al- Aksza Mártírjainak Brigádjai egyik vezetője elmondta, hogy a két rivális szervezet összesen 38 embert engedett el, akiket az előző napokban elraboltak az ellentábor soraiból. A Hamász 20, a Fatah pedig 18 foglyát adta át a másik fél képviselőinek a több órás túszcsere során. A tűzszünet első napján a polgári lakosság kimerészkedett az utcára, kinyíltak az üzletek, s zsúfolt volt a gépkocsiforgalom. Az elnök az EP-ben: elmaradt a botrány Kerülte a belpolitikai témákat az államfő az Európai Parlamentben ■ I MSZ A hosszúra nyúlt felkészüléssel Románia bebizonyította, hogy a nehézségek ellenére az EU-integráció lehetséges - hangsúlyozta Traian Băsescu tegnap az Európai Parlament előtt mondott beszédében. Az államfő - aki először járt Brüsszelben uniós tagország elnökeként - bevezetőjében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy az EU megalakulását jelentő Római szerződés ötvenedik évfordulóját Románia immár a közösségen belül ünnepelhesse. Traian Basescu hangsúlyozta: az 1990-hez állapotokhoz képest Románia óriásit lépett előre. A bírák függetlenek, a kormányt felelős miniszterek alkotják, az állami gondozott gyerekek sorsa javult, akárcsak a roma kisebbségé, bár utóbbiak helyzete nem kielégítő - sorolta a változásokat az államfő. Külön kiemelte, hogy a tagországok közül Romániában a legszigorúbbak az érdekellentétekre és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok, átláthatók a közbeszerzési eljárások, és büntetőjogi szankció jár az adócsalásért. Az államfő hozzátette, tudatában van annak, hogy még sok a tennivaló. „A csatlakozás és az integráció nem szinonimák — hangsúlyozta —, viszont a taggá válással új perspektíva nyílt az ország előtt, és elnöki hatásköreim határai között mindent megteszek, hogy ebből Románia és EU egyaránt nyerjen.” Biztosította a képviselőket arról is, hogy Románia szolidáris lesz az Európai Unióval, és felkészült arra, hogy érdekeit öszszehangolja a közösség érdekeivel, növelve ezzel az Unió kohézióját. Az államfő igyekezett választ adni arra a korábban több alkalommal megfogalmazott kérdésre: mi a garancia arra, hogy a taggá válás után Románia folytatja reformokat? „A legfontosabb garancia a népakarat, másodsorbana pedig a politikai akarat” - mondta az elnök emlékeztetve a hallgatóságot, hogy a román közvélemény 67 százaléka bízik az Unióban, a politikusok pedig az elmúlt években egy emberként álltak ki az uniós csatlakozás mellett, „felülemelkedve személyes érdekeiken és a különböző csoportérdekeken”. Az elnök enyhe szemrehányást tett a tagországoknak, amelyek átmeneti korlátozásokat vezettek be a romániai munkaerővel szemben, majd külön fejezetben beszélt arról, hogy mit hoz Románia az Európai Unióba. Első helyen említette, hogy Lengyelország után Románia a második legnagyobb piac a 2004 után csatlakozott államok között. Ugyanakkor Románia kiváló befektetési lehetőségeket kínál a nyugateurópai tőke számára: hetedik éve folyamatosan nő a gazdaság - az EU átlagát jócskán meghaladó mértékben -, és máris 8,5 milliárd euró közvetlen beruházás érkezett Romániába. Kitért arra is, hogy a román nép keresztény hagyományai révén közel áll az európai szellemiséghez, és kultúrája révén hídszerepet tölthet be az Unió és a határain kívül élő népek között. Románia ugyanakkor a tolerancia és a kisebbségekkel való együttélés példája lehet - fűzte hozzá az államfő. Ismételten hangsúlyozta, hogy Románia kijárást biztosít az Uniónak a Fekete-tengerre, amely „régióként részben választ adhat az energetikai biztonsággal kapcsolatos kérdésekre”. Végezetül meghívta az európai képviselőket, hogy látogassanak el Nagyszebenbe, amely Luxemburg mellett Európa kulturális fővárosa idén. ■ Traian Basescu álamfő és Hans Gert Pöttering EP-elnök Lefejezésre készültek a brit terroristák ■ AIP / AP / M 11 / RI n T i fl S__________ Az utóbbi hónapok legnagyobb terrorellenes rajtaütését hajtotta végre a brit rendőrség a belső elhárítással együttműködve, amikor tegnap hajnalban az észak-angliai Birminghamben őrizetbe vettek nyolc személyt. A csoport nevük elhallgatását kérő elhárítási tisztségviselők szerint egy fontos fiatal muzulmán férfi elrablását és „iraki stílusú kivégzését" tervezték. A razzia a nagyváros egyik „vegyes etnikumú", zömmel muszlimok lakta negyedében zajlott. A rajtaütést félévi felderítő munka előzte meg, amelyben részt vett a brit belső elhárítás, az MI5 is. A brit belügyminisztérium közleménye „nagyszabású terrorellenes akcióról" szólt, de a hivatalos közleményekből nem derült ki, hogy az őrizetbe vettek milyen terrorakcióra készültek. A minisztérium talányosan, részletek nélkül úgy fogalmazott, hogy nem tömeges haláleseteket okozó támadásokról, hanem „új megközelítésű terrorista módszerekről van szó." A Sky News brit hírtévé szerint az emberrablást a következő napokban hajtották volna végre. Az áldozat megkínzását és lefejezését tervezték, amit filmre vettek volna, hogy nyilvánosságra hozzák az interneten. Eliza Manningham-Buller, az MI5 távozóban lévő igazgatója néhány hete, egy szakmai közönség előtt tartott londoni előadásában azt mondta: az MI5-nak és a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának jelenleg kétszáz, hazai és külföldi terrorcselekmények kitervelésén és megszervezésén aktívan dolgozó csoport van a célkeresztjében, összesen 1600 azonosított taggal. ■ Magyarország, a térségstabilizátor? ■ MN_________________________ Az Egyesült Államok regionális stabilizáló szerepet vár el Magyarországtól - közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke keddi washingtoni megbeszéléseit követően. „Az Egyesült Államok fontos partnernek tekinti Magyarországot a térségben” - mondta a házelnök, aki találkozott Tom Lantos magyar származású képviselővel, a külügyi bizottság demokrata párti elnökével, s fogadta őt Nancy Pelosi, a kongresszus alsóházának újonnan megválasztott elnöke. Szili értékelése szerint Magyarország és egyben a parlamenti diplomácia elismerését jelenti, hogy az amerikai házelnök az elsők között fogadta a magyar delegációt és az európai parlamenti elnökök közül őt elsőként. Elmondta: meghívta Nancy Pelosit a nyugat-balkán házelnökeinek júniusra tervezett budapesti találkozójára. ■ Tudatosan hallgatott a külügyi tárca ■ KMSZ Tudatosan hallgatott a Külügyminisztérium annak a két román állampolgárnak az ügyében, akiket még a múlt évben letartóztatott az amerikai katonai rendőrség. Erről tárca szóvivője tájékoztatta tegnap a sajtót. Corina Vinţan magyarázata szerint a hírzárlatot maguk az érintettek kérték, akik még azt sem tudják pontosan, mivel vádolják őket az amerikai hatóságok. A szóvivő elmondta: a külügy továbbra is sürgeti az Egyesült Államokat, tisztázza a két román állampolgárral történteket, ám az eljárás akár egy fél évig is eltarthat. Ilie Nelu és Adrian Gâncea egy iraki cégnél asztalosként és hegesztőként dolgoztak, a katonai rendőrség 2006. október 31-én pedig azért tartóztatta le őket, mert fényképeztek és filmeztek egy amerikai katonai egységben. A bagdadi román nagykövetség november 8-án értesült a történtekről, miután 7-án a két foglyot egy Moszul közeli börtönbe szállították.A szóvivő elmondta: az érintettek családja már felvette a kapcsolatot a két állampolgárral. Ar Ramadi Nelu Ilie 41 éves hegesztő Adrian Gânceanu 39 éves asztalos