Új Magyar Szó, 2007. február (3. évfolyam, 22-41. szám)

2007-02-22 / 37. szám

G­­ Új Magyar Szó ! 2007. FEBRUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Kodály emlékév nyílt Megnyílt a Kodály Zoltán emlé­kére Magyarországon meghirde­tett jubileumi év. Az eseményso­rozatot a zeneszerző, népzeneku­tató, zenepedagógus születésének 125. évfordulója alkalmából ren­dezik meg, egyúttal megemlékez­nek az alkotó halálának 40. évfor­dulójáról is. A jubileumi év véd­nöke Kodály Zoltán özvegye, Péczely Sarolta. A Hiller István oktatási és művelődési miniszter által kedden megnyitott prog­ramsorozat keretében emlék­hangversenyeket, kiállításokat, konferenciákat rendeznek, leme­zeket jelentetnek meg. Kodály Zoltán életműve áll az idén a Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál közép­pontjában is. Alvajáró románc A korábban elhalasztott Alvajáró románc című zenés színpadi já­tékot tűzte újból műsorára febru­ár 26-án, hétfőn este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Szín­ház Tompa Miklós Társulata. Az előadást a társulat a Yorick Stúdi­óval együttműködésben vitte színpadra. Clayderman-kudarc Bukarestben Olyannyira nem tűrte a bukaresti közönség Clayderman play-back kíséretét, hogy kedd esti koncert­jén egy pillanatban ki is fütyülték az Atheneumban a romantika hercegét. „A 2007-es év romániai zeneeseményeként” beharango­zott koncerten a közönség nem azon ütközött meg, hogy csak két hegedű és egy cselló kísérte az 53 éves világhírű zongoristát, hanem a CD-ről bejátszott zenekari kí­séretekre és szintetizátoros hangeffektusokra hördült fel. „Szégyen...”, „Mi van itt, disz­kó?” - hallszott helyenként a te­remben. Claydermant nem tap­solták vissza 45 perces koncertje után, az estet nyitó Madrigál kó­rus azonban ismét elnyerte a ro­mán főváros közönségének tet­szését. A legdrágább jegy 300 lejbe került. Székely Golgota Kolozsváron és Vásárhelyen Kolozsváron, a Magyar Operá­ban február 24-én 18 órától, Ma­rosvásárhelyen február 25-én, szintén 18 órától, a Kultúrpalotá­ban adják elő a Székely Golgota rockoperát. A székelység múltja, jelene és jövője kapcsolódik össze benne - vallja a rockopera szö­vegkönyvírója és rendezője, Papp Kincses Emese. A rockopera ze­néjét szerezte és hangszerelte a Csíkszeredai Role együttes. PromoCult és kultúrtavasz Ha gyorsan pályáznak, EU-s pénzekhez juthatnak a hazai művészek Öt- és százezer közötti eurót pályázhatnak meg Romániában a természe­tes és jogi személyekként tevékenykedő alkotók. Pályázni március 15-től lehet. Május 1. és december 1. között 5- 100 ezer eurót pályázhatnak meg Romániában a természetes és jogi személyekként tevékenykedő alko­tók - jelentette be tegnap Buka­restben Adrian Iorgulescu minisz­ter. A kulturális tárca vezetője kedves projektjének nevezte a PromoCult munka című támoga­tási rendszert, mely összességében 3,5 millió eurós tétel. A józan eredetiség a nyerő A cél a kortárs románcai­ művészet promoválása, ismertetése az EU- országokban. Konkrétan: 1. vizuá­lis kultúra, 2.,írásos kultúra”, egész pontosan az EU-s nyelvekre való szépirodalmi fordítások, 3. színpadi művészetek (tánc, zene, színház) és 4. fdm kategóriában állíthatnak össze projekteket a pályázók, s tá­mogatásra projektekkel pályázhat­nak március 15. és április 15. között. A pontos pályázási útmutató avagy kult-tenderfüzet jövő hétre elkészül, és a minisztérium honlap­ján www.n­c.ro is hozzáférhető lesz. Iorgulescu szerint a hazai kortárs kultúra kompatibilis az európai or­szágok kortárs művészeteivel, és akár a versenyt is felveszik. A pályá­zatok elbírálásának három fő szem­pontja: eredetiség, minőség, meg­valósíthatóság. A legnagyobb meg­pályázható összeg 100 ezer euró. Alsó határt a sajtótájékoztatón rög­tönözve „rendelt mellé” a minisz­ter: „...legyen az 5000 euró”. „Épületes” kultúrházak Vidéki, falusi kultúrházakra is jó világ köszönt. A szaktárca 100 mil­lió eurós önrésszel és 300 millió eurós vissza nem térítendő EU-s kölcsönnel rázendít idén ősztől a kultúrházépítési és renoválási programra. Gyakorlatilag népi egyetemek és művelődési házak jutnak új, illetve felújított tető alá — a kedden erről született kor­mányhatározat gyakorlatilag köte­­­lezi a tárcát a leltárra és lendületre. Iorgulescu rámutatott: addig is, míg szeptember 1-jére megjönnek a pénzek, a kormány kész a pénz­ügyminisztérium kereteiből és kincstári tartalékból gazdálkodni. Hogy mely falvak, községek jutnak a helyi kultúréletnek centrumokat teremtő segítséghez? Ezt az érin­tett önkormányzatok pályázatai­nak minősége határozza meg. Emlékmű és színházfrissülés Negyedmi­lliárd eurós összköltsé­gű projektben gondolkodik idén a szaktárca a történelmi emlék­művek „felfrissítéséről”. Több mint gondolkodik, hiszen a kor­mány bejelentette: 78,2 millió euró kölcsönt vesz fel első sza­kaszban a nemzeti bank révén. Erre már jövő hét folyamán sor kerülhet. A meghozott kormány­­határozat alapján már jövő héttől kezdik kiválogatni a programot felügyelő szakembereket. Egy hónapon belül a nemzeti könyv­tár újjáépítését célzó projektnek is nekirugaszkodnak. Gr.rgf­ly Edit „Bonyodalmakkal teli lebonyolítás lesz, ez van, de együtt érzek művészeinkkel". Középen a miniszter Szatmáron indul a bakterház Árkosi Árpád, a debreceni Csokonai Színház rendezője az utóbbi években rendszeresen átjár Szatmárnémetibe. Első itteni sikere, a Tóték rendezésén döntötte el, hogy amikor csak szükség van rá, szí­vesen jön. Ő rendezte többek között Csehovtól a Cseresznyésker­tet, Szigligetitől a Liliomfit és Máraitól a Szegények iskoláját, miköz­ben más erdélyi városokban, így Kolozsváron is volt megbízatása. ■ A Tótéktól a Bakterházig igen vál­tozatos­ a kép, nem derül ki belő­le, hogy ön milyen műfajhoz vagy té­mákhoz húz. - Nem is derülhet, mert nincs mű­faji görcsöm. Nem a műfaj számít, hanem az, hogy az adott történelmi és társadalmi helyzetben mi a fon­tos, milyen üzenetre van szükség. Élő színházat akarok csinálni, ami az adott kor emberéhez szól. ■ A Bakterház most hogy jött elő­? - Tavaly megcsináltam Debrecen­ben, de úgy éreztem, maradtak még benne ki nem aknázott lehe­tőségek. Ezért, amikor Czintos Jó­zsef egy beszélgetés alkalmával megkérdezte, hogy nem rendez­ném-e meg Szatmárnémetiben is, igent mondtam. ■­s m­ennyiben lesz más, mint a deb­receni? - Már önmagában az tény, hogy más társulat, másféle színészi te­hetségek, karakterek adják elő, biztosítja, hogy másféle előadás lesz. De azért is más, mert más a befogadó közeg, az adott történel­mi helyzet miatt sok vonatkozásá­ban eltérő a kulturális hagyomány. Bár a szatmári magyarságnak jó színháza volt az elmúlt évtizedek­ben, adott helyzete okán többnyi­re más színházi kultúrát kapott, mint a debreceniek. Szerintem azért is más lesz az itteni előadás, mert Czintoséknak nagy erőssé­gük a játékkedv. Ezért ez egy na­gyon sodró, magával ragadó elő­adás lesz. A rendezői elképzelés szerint nagyobb hangsúlyt kap benne Rideg Sándor eredeti szán­déka, hogy a gyermekek szemével és lelkével láttassa a világot. Ennek jobb érzékeltetésére használunk bábfigurákat is a színpadon. ■ Híre van máris, hogy a péntek esti bemutatón a közönségnek nem akár­milyen élményben lesz része. Lát-e esélyt arra, hogy Románia uniós csat­lakozása nyomán szorosabb lesz a kapcsolat a debreceni és a szatmári színház között? Mert ugye, az volna a normális, hogy mindkét együttes a másik városba is elvigye egy-egy be­mutató előadását. - Tartok tőle, hogy ez még odébb van, hisz a határok lebomlása és megszűnése nem oldja meg a szín­házak gondjait. Hiába a jó akarat, a legjobb segítő szándék, ha nem lesz pénz utazásra, a díszletek szál­lítására. Többek között ilyen pró­zai dolgokon is múlik a jobb kap­csolat. Síke Lajos 1^ A nyáron megrendezik Szatmárnémetiben a régió első multikul-­­­turális színházi fesztiválját - jelentette be tegnap Ilyés Gyula pol­gármester. A rendezvényre mindenekelőtt a térség városainak színhá­zait hívják meg, amelyek testvéri kapcsolatokat építettek, illetve épí­tenek ki Szatmárnémetivel: Ungvár, Nyíregyháza, Kassa, Munkács vagy a lengyel Rzeszow. Lényegében egy korábban beindult és pénz­hiány miatt már többször elmaradt helyi fesztivált alakítanak így át nemzetközivé, amihez azért is jó az esély, mert több országot érintő régióról lévén szó, sokkal könnyebben lehet rá EU-s támogatást sze­rezni. Az UMSZ kérdésére Ilyés Gyula elmondta, a színház épületé­nek felújításához elkészült az előtanulmány, a munkálatok kivitele­zéséhez 10-13 millió euró szükséges, melyet különböző pályázatok révén kívánnak előteremteni. Krízisoldás a Tamásinál A sepsiszentgyörgyi városházán tegnap délután lezajlott mara­toni, lapzártakor még tartó ta­lálkozón elviekben megegyez­tek: a Tamási Áron Színház társulata hétfőig elkészíti költ­ségvetés-tervezetét, melybe be­lefoglalja saját jövedelmeit. Húszszázalékos költségvetés­csökkentését kifogásolta az őt fenntartó sepsiszentgyörgyi önkormányzatnál a társulat egy héttel ezelőtt, a­ médiát krízis­­helyzetről riasztva. Március el­sejei ülésén a képviselőtestület megvitatja és szavaz majd az új tervezetről. Tegnap a kulturá­lis és gazdasági szakbizottság, valamint a színház megegyez­tek: az önkormányzat 1,850 millió lejes indulási leosztást biztosít, de bevételeinek függ­vényében kiegészítéseket ad a társulatnak. Az egyhetes krízis elején Bocsárdi László színházigazga­tó Albert Álmos polgármester­nek címzett levelében kérte in­tézménye büdzséjének újratár­gyalását arra hivatkozva, hogy a leosztott alapok csak az alkal­mazottak bérére és épületfenn­tartásra elegendőek. Ismertet­te: képtelen teljesíteni a mene­dzseri szerződésében szereplő vállalásait. Pénteki ülésén a képviselőtestület pedig épp a Tamási büdzsétervezetének hi­ányában napolta el a társulat költségvetésének megvitatását. Domokos Péter

Next