Új Magyar Szó, 2007. március (3. évfolyam, 42-63. szám)

2007-03-01 / 42. szám

41 Új Magyar Szó 2007. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK M­ÉR A csendőrség is hívható a 112-esen A csendőrséget is rákapcsolták tegnaptól az egységes 112-es sürgősségi hívószámra, a men­tők, tűzoltók mellé. A szám in­gyenes hívható bármilyen, ma­rok- vagy vezetékes telefonról a nap bármely órájában, ha az ál­lampolgárok élet- vagy vagyon­biztonsága forog kockán, sürgős egészségügyi vagy tűzoltói be­avatkozására van szükség. A köz­pontban teremtik meg a kapcso­latot azzal a szolgálattal, mely­nek kompetenciájába a bejelen­tés tartozik. A miniszter partnerséget ajánl Marosvásárhelyen és Kolozsvá­ron tanuló egyetemistákkal talál­kozott Nagy Zsolt távközlési és­ informatikai miniszter Bukarest­ben. A politológia-, szociológia- és közgazdászhallgatók látogatá­sának célja a fővárosi intézmé­nyekkel való ismerkedés volt A miniszter a tárca működésének bemutatása után saját tapasztala­tairól mesélt a diákoknak, arról, hogy milyen volt magyarként és fiatalként beilleszkedni a minisz­tériumi munkaközösségbe. „Kö­zös nyelvet beszélünk, így part­nerséget ajánlok minden fiatal­nak, hogy együtt legyünk jelen Európában” - mondta a diákok­nak a miniszter. Közvagyon-rendezés Hargita megyében A kormány tegnapi ülésén jóvá­hagyták újabb 16 Hargita megyei község és város által javasolt, helyi közvagyon-lajstrom módosítását. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke elmondta, a kor­mányhatározat kihirdetése után lehetőség nyílik az illető ingatla­­nok telekkönyvezésére, így a kö­zeljövőben meghirdetésre kerülő EU-s pályázatokon az illető léte­sítmények és közösségi célt szol­gáló eszközök újítására, bővítésére pályázhatnak, így jelentős EU-s pályázati pénzeket hívhatnak le Balánbányán, Székelykeresztúron, Szárhegyen, Csíkszentmihályon, Bögözben, Kászonaltízen, Gyergyóremetén, Salamáson, Új­székelyen, Tusnádon, Zetelakán, Csíkkozmáson, Csíkszentléleken, Csíkmadarason, Máréfalván és Csíkszentimrén. Fejlesztések az ukrán határnál A Szatmár megyei tanács a Román-Ukrán Jószomszédi Program keretében jóváhagyták a halmi ukrán határátkelőhöz veze­tő utak korszerűsítésére vonatko­zó EU-s pályázat benyújtását. Pa­taki Csaba, a megyei integrációs igazgatóság vezetője elmondta, hogy Halmi és Batarcs község közt egy 12,8 kilométeres útsza­kaszt korszerűsítenek. A követke­zőkben ezt az utat tovább viszik Nagytamnáig és lehetőséget te­remtenek, hogy az ottani román­ukrán kishatárforgalmat nagyha­tárivá bővítsék. Legális lesz a prostitúció Vasile Blaga belügyminiszter be­jelentette, hogy a szaktárca tör­vénytervezetet készít elő az üzlet­szerű kéjelgés legalizálásáról. Sze­rinte a prostitúciót engedélyező tervezet közvitája már legtöbb egy hónapon belül elkezdődhet. „Hazatoloncoltak" egy csecsemőt A hazai gyermekvédelmi hatóságokhoz került ezekben a napokban az a kisbaba, akit hét hónappal ezelőtt szült egy székelyföldi nő Nyíregyházán. A csecsemőt azért kellett „hazatoloncolni”, mert édesanyja cserbenhagyta, s így nem kaphatja meg a magyar állampolgárságot. A Hargita megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság szerint nem egyedi esetről van szó. fa­x BOU Mlad­. HORVÁTH ISTVÁN Egy héthónapos csecsemőt vitt személyesen hétfőn a gyulai román főkonzul, Ioan Fodoreanu a petei román-magyar határátkelőhöz, és ott átadta a Szatmár megyei Gyer­mekvédelmi Igazgatóság alkalma­zottainak — tájékoztatta tegnap la­punkat Mircea Chiorean, a határ­rendészet szóvivője. A kisfiú Nyír­egyházán született Hargita megyei anyától, akinek a házát tavaly elvit­te az ár. Ezért utazott ki a kismama Magyarországra, ott dolgozott, s ott szülte meg gyermekét. Mivel nem volt pénze nevelni az újszülöt­tet, a kórházban hagyta a kisdedet - mondta a szóvivő. A nyíregyházi gyermekjogvédők ideiglenes tartózkodási engedélyt állítottak ki a babának, és hivatásos nevelőszülőnek adták a kicsit. Majd miután valamennyi formaság elintéződött, visszahonosították a gyermeket. Arról nem szól a hír, hol van most az anya, mint ahogy arról sem, hivatalosan lemondott­­­ a babáról. Csupán annyit lehet tudni, hogy továbbra sem tudja nevelni. Ezért a Hargita megyei gyermekvédőkhöz került, akik majd szintén hivatásos nevelőszü­lőnek „adják ki” a csecsemőt. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatósá­gon lapunk megkeresésére meg­erősítették: valóban „visszahonosí­tottak” ezen a héten egy hat-hét hónap körüli kisgyereket. Barta Éva igazgató szerint azonban ez nem az első ilyen ügyük. „Attól tartunk, nem is az utolsó. Tavaly is történt hasonló eset, és sajnos va­lószínűleg még­ történni fog” - mondta Barta Éva. Tájékoztatása szerint a magyar és a román kor­mány között - a 2004/1443-as kormányhatározat alapján - 2005- ben megállapodás született, misze­rint ha valamely ország állampol­gára a másik állam területén szüli meg gyermekét, cserbenhagyás esetén az előző ország - a konzulá­tus közreműködésével -, hazatele­píti a gyermeket. „A kicsi pedig ez­után a bekerül a gyermekjogvéde­lem rendszerébe. Amilyen állam­polgárságú az anya, olyan állam­polgárságú a gyermeke is” - szö­gezte le az igazgató. A törvények értelmében ha hat hónapig az apa vagy az anya nem érdeklődik a kisbaba felől, akár­csak telefonon is, akkor el lehet in­dítani az eljárást a szülői jogcím megvonása érdekében. Ha ez megtörtént, akkor lehet olyan szü­lőt találni a gyereknek, aki fel is neveli. ■ A kisbaba a magyarországi gyermekvédelmi hatóságoktól a hazaiak gondozásába került FOTÓ: MEDIAFAX/ILLUSZTRÁCIÓ Traktorral tüntettek Kolozsváron Folytatása az 1. oldalról A gazdák felpanaszolják, hogy nem ismeretesek a támogatások meg­szerzési lehetőségei, elérhetetle­nek a szubvenciók, pedig ideje vol­na áttérni már az uniós támogatási rendszerre. Az állattenyésztők azt róják fel a minisztériumnak, hogy nem tájékoztatták őket arról, hogy miként kaphatnak pénzbeni támo­gatásokat. Másik panaszuk, hogy a mezőgazdasági kifizetési és inter­venciós ügynökség tevékenységét nem hangolták össze a szakminisz­tériuméval és az állattenyésztők stratégia hiányában képtelenek felvenni a versenyt az uniós te­nyésztőkkel. A tüntetés délben 12 órakor kezdődött, egy órával az előre el­tervezett időpont után, s a til­takozók felháborodását fokoz­ta, hogy a rendőrség nem engedé­lyezte az általuk kért útvonalat. Eredetileg úgy kérték, hogy a me­net áthaladjon a város központján, ám a rendőrök tartva a közlekedé­si dugóktól, s olyan meggondolás­ból, hogy ezen a szakaszon tilos a nehézgépjárművek közlekedése, más útvonalat jelölt ki számukra. A tiltakozó menet résztvevői a tiltás ellenére úgy döntöttek, hogy vál­lalva a büntetéseket, vagy a hajtási jogosítványaik felfüggesztésének veszélyét, átmennek a város köz­pontján, hogy elérjék a kormány­­hivatalt. A tüntetés után a csendőrség 10 ezer lejjel büntette meg a szerve­zőket, amiért nem tartották be a tiltakozásra, a rendőrség által kije­lölt útvonalat. Ez idáig mindössze ennyi „eredménye” volt a tiltakozó megmozdulásnak. ■ „Újra járomba hajtottak minket"- hirdették a tüntető gazdák Megoldódott a sportpályaügy ■ BOTH A BIE I­L Számtalan tiltakozási akció, lobbi­zás, tüntetés, éhségsztrájk után rendeződni látszik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügye. A tegnapi tanácsülésen a város­atyák ellenszavazat nélkül elfo­gadták azt a javaslatot, amely a tanintézménynek és a területet „elvitató” ortodox egyháznak is kedvez. Eszerint mindaddig, míg nincs saját sportpályája a gimnázium a legközelebbi iskola pályáját hasz­nálhatja, az önkormányzat pedig - szükség esetén - biztosítja a diá­kok oda-vissza szállítását. Ezen kí­vül arról is döntöttek a tanácso­sok, hogy a pályát „elfordítják” 90 fokkal. Azaz a terület melletti részt, amely szintén a város tulaj­donában van, hozzátoldják a mos­tanihoz, és elválasztanak egy dara­bot az ortodox parókiának is, így a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. A lorántffysoknak lesz hol megtartaniuk a tornaórákat, az ortodoxoknak pedig lesz egy nagyobb méretű udvaruk Mint lapunkban már többször beszámoltunk, a Lorántffy Zsu­zsanna Református Gimnázium sportpályája két évvel ezelőtt egy helyi tanácsi határozattal a pálya szomszédságában lévő ortodox parókia használatába került. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azóta próbálja megszerezni a területet. A pálya mindig is a város tulajdonában volt, tehát soha nem volt az egy­házé. A Lorántffyban több évtize­dig működő Andrei Șaguna Szak­­középiskola folyamatosan hasz­nálta a pályát. Amikor az egyház­­kerület visszakapta az iskolát, a két tanintézet között írásos meg­állapodás született, miszerint a sportpályáért cserében a Șaguná­­nak szabvány méretű pályát építe­nek az új helyszínen. Ezt az egy­házkerület nem teljesítette, a ha­táridő lejárt, és a nagyváradi váro­si tanács - átjátszva az RMDSZ- es tanácsosokat is - megszavazta, hogy a város tulajdonában lévő területet használatba adják a Szentháromság ortodox parókiá­nak. Míg eleinte még a pályán folytak a tüntetések, hamarosan lakat került a kapura, a két év alatt többször rendőrök akadályozták meg, hogy a fiatalok bemenjenek a telekre. Legutóbb, idén február elején, mikor tiltakozásképp fo­cizni készültek az ifjak, a rendőr­ség kommandósokkal akadályozta meg azt, hogy a pályára menje­nek. Hétfőn a tervezett utcai de­monstrációt azért halasztották el utolsó pillanatban, mert az RMDSZ-es városatyák - elsősor­ban Biró Rozália alpolgármester - levélben arra kérte Tőkés Lász­lót, hogy a szerdai tanácsülés eredményét ne befolyásolja utcai tüntetéssel, mert a román taná­csosok esetleg nemmel szavaznak; a tiltakozó akció így végül a temp­lomban zajlott, a

Next