Új Magyar Szó, 2007. június (3. évfolyam, 104-124. szám)
2007-06-01 / 104. szám
21 Új Magyar Szó 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEKAKIUVUS IFGUNHÍREK A NATO-t bírálta Putyin Oroszország arra reagált a minapi kettős rakétakísérletével, hogy a NATO-tagállamok új fegyverekkel töltik meg Kelet-Európát - fejtette ki Vlagyimir Putyin elnök tegnap, miután görög kollégáját fogadta a Kremlben. A Karolosz Papuliaszttal tartott moszkvai megbeszélésén az orosz elnök kijelentette: nem nézhetik tétlenül az amerikai rakétavédelmi rendszerek elemeinek Közép-Európába telepítését, és ha a NATO-partnerek nem teljesítik az európai hagyományos fegyverzeteket korlátozó szerződést, akkor Oroszország kilép az egyezményből. Brit kém volt Litvinyenko? A Londonban meggyilkolt Alexander Litvinyenko a briteknek kémkedett - állítja Andrej Lugovoj, akit a brit hatóságok az orosz ügynök megölésével vádolnak. Lugovojt Moszkva nem hajlandó kiadni Nagy-Britanniának. A férfi tegnap sajtótájékoztatón tagadta bűnösségét. Azt mondta: valószínűleg éppen a brit titkosszolgálat a felelős Litvinyenko haláláért, bár lehetségesnek tartja azt is, hogy az orosz maffia vagy a Kreml ellenségei tették el láb alól a volt KGB-ügynököt. Öngyilkos lett egy a guantánamói őrizetes Holtan találtak egy szaúdi rabot helyi idő szerint szerdán a Kubaszigeti guantánamói amerikai támaszponton működő börtöntáborban. A fogoly nyilvánvalóan öngyilkosságot követett el - közölte az amerikai hadsereg. Az ügyben vizsgálatot indítottak. Ha bebizonyosodik, hogy a szaúdi valóban önkezével vetett véget az életének, ez lesz a negyedik öngyilkossági eset Guantánamón, a börtöntábor 2002. januári megnyitása óta. Tavaly júniusban két szaúdi és egy jemeni foglyot találtak holtan guantánamói cellájukban, mindhárman felakasztották magukat. Közösen imádkozhat Gyurcsány és Orbán Közös imára és beszélgetésre hívta a parlamenti pártok elnökeit - így Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort is - Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája nagyapja kivégzése évfordulójának előestéjére, június 15-re . A meghívóban Jánosi Katalin azt írja, hogy a nemzet összetartozásának kifejezéseképpen és a megbékélés reményében szeretné látni a pártok vezetőit a Nagy Imre Emlékházban közös ima és zártkörű, csendes beszélgetés keretében. „Beszélgetésünk, a közös ima békességében eltöltött percei reményt nyújtanának arra, hogy a gyásznap békében, harmóniában következzen el, s a találkozó szimbolikus üzenete jótékonyan hathatna közéletünkre is. Ez az esemény elszenvedett sérelmeink kölcsönös megértésének, a közös gondolkodás és cselekvés, az emberi párbeszéd iránti elkötelezettségünk, nemzetünk iránti felelősségünk jelképes kifejezése lehetne” - áll a mártírhalált halt miniszterelnök unokájának sajtóhoz is eljuttatott levelében. Vízummentesség helyett szigorítás? A régi EU-országok polgárai is szigorú feltételek mellett látogathatnak az USA-ba George Bush amerikai elnök sorozatos ígéretei ellenére úgy tűnik, az Egyesült Államok nem készül eltörölni a vízumkényszert, amely jelenleg érvényben van az Európai Unió legtöbb tagországával szemben. Az amerikai vízummentességi program kiterjesztését legutóbb szerdán este sürgette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, azon a tanácskozáson, amelyet Nancy Pelosival, az amerikai képviselőház elnökével folytatott. Jelenleg a 27 tagállamból csupán az egykori tizenötök - Görögország kivételével -, illetve a 2004 után csatlakozott országok közül egyedül Szlovénia polgárai látogathatnak vízum nélkül az Egyesült Államokba, maximum 90 napos időtartamra. Az érintett államok szorgalmazására az Európai Unió többször kérte a megkülönböztetés beszüntetését. George Bush amerikai elnök többször ígéretet tett a kérdés rendezésére, s a washingtoni kongresszus meg is kezdte az ügy kapcsán kidolgozott törvénytervezet vitáját. A mostani brüsszeli megbeszélésen az amerikai képviselőház elnöke érdemben nem foglalt állást, csak annyit mondott, hogy „elviszi az üzenetet” Washingtonba. Sajtóértesülés szerint a 2004 után csatlakozott országoknak be kell érniük vízumkönnyítéssel a vízummentesség helyett, ráadásul ebben a kedvezményben is csupán néhány állam - várhatóan Észtország, Csehország, Lengyelország és Magyarország - részesül, leghamarabb 2008 végétől. Ugyanakkor az amerikai törvényhozásban érlelődő törvény szigorítaná a jelenleg vízummentességet élvező uniós tagállamok lakóinak a beutazását is. Annak ellenére, hogy a tervezet a hivatalos nyilatkozatok szerint az EU-val szembeni vízumkényszer eltörléséről szól, a jogszabálytervezet - amelyet várhatóan ez év végén fogad el a kongresszus - négy kötelező és három erősen ajánlott feltétel teljesítéséhez kötné a beutasítást. Az uniós polgároknak többek között a tengeren túli látogatás előtt két héttel elektronikus úton beutazási engedélyt kell kérniük az illetékes amerikai hatóságtól. Mindent összevetve a készülő törvény már nem a vízummentesség kiterjesztéséről szól majd az új tagállamok esetében, hanem valamennyi EU-tag számára a vízumkényszer visszaállításáról. ■ Isancy Pelosi házelnök kivágta magát: ő csak üzenetvivő Slota szerint Sólyom szélsőséges ■ MN Szélsőségesnek nevezte a magyar államfőt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén. Slota szerint Sólyom László szélsőséges magatartását az bizonyítja, hogy pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Vajon nem politikai szélsőséget bizonyít-e az, hogy a magyar köztársasági elnök pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit? - tette fel a kérdést a magyarellenes indulatairól elhíresült szlovák kormánykoalíciós párt elnöke, utalva Sólyom László május 18-án elhangzott álláspontjára. Sólyom László a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat harmadik találkozóján Budapesten arról beszélt, hogy a szomszéd népeknek is szembe kell nézniük a saját történelmükkel. A magyarellenes indulatairól elhíresült Szlovák Nemzeti Párt tagja a Robert Fico vezette hárompárti kormánykoalíciónak. Slota a Magyar Koalíció Pártjának környezetéből származó, meg nem erősített értesüléseire hivatkozva közölte, hogy Matina Hedvig a Nyitrán megvert, a szlovák rendőrség szerint azonban csak kitalált történetet előadó csallóközi magyar diáklány elhagyni készült Szlovákiát. Elmondta: valakik azt tervezték, hogy a lány felszólal az Európai Parlamentben, utána pedig a büntetőjogi felelősség elől menekülve az Egyesült Államokba távozik és ott menedékjogot kér. További “magyarveszélyt” jelent Slota szerint az, hogy az egyik kassai magyar iskola végzős diákjai a Magyar Királyságot (Uhorsko) ábrázoló térképet használtak az osztálytabló alapjául. Amikor ilyen térképre ragasztották fel fotóikat, megmutatták, hogy valójában milyen szellemben nevelik őket - hangoztatta Slota. ■ Slota már kormányra kerülésével rontotta a magyar-szlovák viszonyt Zoellick a Világbanknál: új remények * ■ np/miiEin_________________ Az intézmény tragikus időszakot élt át, felgyülemlett az aggodalom és a düh, a múlton azonban túl kell tenni magunkat - fogalmazott a Fehér Házban Robert Zoellick, miután George Bush elnök hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok a volt külügyminiszter-helyettest jelöli a Világbank elnöki posztjára. Bush Zoellick tapasztalatát, a külföldön is megnyilvánuló bizalmat és támogatást hangsúlyozta, valamint azt, hogy a jelölt mélyen elkötelezett a Világbank küldetése iránt. Zoellick elmondta, hogy találkozót kezdeményezett a bank igazgatótanácsának tagjaival. Terveiről részletesen nem beszélt, de jelezte, hogy erősen hisz a Világbank küldetésében, a szegénység leküzdésében vagy legalábbis visszaszorításában világszerte. Zoellick jelölése pozitív fogadtatásban részesült jó néhány európai országban, így mindenki biztosra veszi, hogy a Világbank 24 tagú igazgatótanácsa elfogadja a jelölést. A jelenlegi elnöknek, Paul Wolfowitznak azért kell távoznia, mert különböző előnyökhöz juttatta barátnőjét. ■ Békések és békétlenek ■ II.__________.________ Irak a világ legbékétlenebb országa az Economist Intelligence Unit (EIU) Londonban közzétett világranglistáján, amely Magyarországot és Romániát a legbékésebb országok közé sorolja. A világ egyik legnagyobb gazdasági-politikai elemzőközpontja Global Peace Index (globális békemutató) néven állította össze az első ilyen jellegű összehasonlító felmérést. A listára felvett - a világ össznépességének 95 százalékát, szárazföldi területének kétharmadát adó - 121 ország békés vagy békétlen jellegét az EIU kéttucatnyi, különböző súlyozással ellátott részindex alapján határozta meg. A legfontosabbak: a politikai stabilitás, az erőszakba torkolló megmozdulások valószínűsége, a szomszédos országokkal fenntartott viszony, a belső és külső fegyveres konfliktusok száma, a GDP-arányos katonai kiadások mértéke, a 100 ezer lakosra jutó emberölések száma, a bebörtönzöttek aránya, az erőszakos bűncselekmények elterjedtsége, a fegyverexport súlya a gazdaságban és a 100 ezer lakosra jutó nehézfegyverek száma. Mindezek alapján Norvégia bizonyult a legbékésebbnek 1 357 ponttal, Irak ugyanakkor a legmagasabb - vagyis legrosszabb - indexet kapta: 3 437 pontot. Az EIU által összeállított elemzés szerint egyértelműen megállapítható, hogy a kicsi, stabil és demokratikus országok a legbékésebbek. A lista első húsz helyezettjéből 15 nyugat- és közép-európai demokrácia, a legtöbbjük az EU tagja. Magyarország a 18. helyen áll 1 575 ponttal, megelőzve a Romániát, Lengyelországot, Észtországot és Litvániát. Románia a 26-ik a békés országok sorában 1 682 ponttal. ■