Új Magyar Szó, 2007. június (3. évfolyam, 104-124. szám)

2007-06-01 / 104. szám

2­1 Új Magyar Szó 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEKAKIUVUS IFGUN­HÍREK A NATO-t bírálta Putyin Oroszország arra reagált a mina­pi kettős rakétakísérletével, hogy a NATO-tagállamok új fegyve­rekkel töltik meg Kelet-Európát - fejtette ki Vlagyimir Putyin el­nök tegnap, miután görög kollé­gáját fogadta a Kremlben. A Karolosz Papuliaszttal tartott moszkvai megbeszélésén az orosz elnök kijelentette: nem nézhetik tétlenül az amerikai ra­kétavédelmi rendszerek elemei­nek Közép-Európába telepítését, és ha a NATO-partnerek nem teljesítik az európai hagyomá­nyos fegyverzeteket korlátozó szerződést, akkor Oroszország kilép az egyezményből. Brit kém volt Litvinyenko? A Londonban meggyilkolt Ale­xander Litvinyenko a briteknek kémkedett - állítja Andrej Lugovoj, akit a brit hatóságok az orosz ügynök megölésével vádol­nak. Lugovojt Moszkva nem haj­landó kiadni Nagy-Britanniának. A férfi tegnap sajtótájékoztatón tagadta bűnösségét. Azt mondta: valószínűleg éppen a brit titkos­­szolgálat a felelős Litvinyenko haláláért, bár lehetségesnek tart­ja azt is, hogy az orosz maffia vagy a Kreml ellenségei tették el láb alól a volt KGB-ügynököt. Öngyilkos lett egy a guantánamói őrizetes Holtan találtak egy szaúdi rabot helyi idő szerint szerdán a Kuba­­szigeti guantánamói amerikai tá­maszponton működő börtöntá­borban. A fogoly nyilvánvalóan öngyilkosságot követett el - kö­zölte az amerikai hadsereg. Az ügyben vizsgálatot indítottak. Ha bebizonyosodik, hogy a szaúdi valóban önkezével vetett véget az életének, ez lesz a negyedik ön­gyilkossági eset Guantánamón, a börtöntábor 2002. januári meg­nyitása óta. Tavaly júniusban két szaúdi és egy jemeni foglyot ta­láltak holtan guantánamói cellá­jukban, mindhárman felakasz­tották magukat. Közösen imádkozhat Gyurcsány és Orbán Közös imára és beszélgetésre hívta a parlamenti pártok elnö­keit - így Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort is - Jánosi Kata­lin, Nagy Imre unokája nagyapja kivégzése évfordulójának előes­téjére, június 15-re . A meghívó­ban Jánosi Katalin azt írja, hogy a nemzet összetartozásának kife­jezéseképpen és a megbékélés reményében szeretné látni a pártok vezetőit a Nagy Imre Emlékházban közös ima és zárt­körű, csendes beszélgetés kere­tében. „Beszélgetésünk, a közös ima békességében eltöltött per­cei reményt nyújtanának arra, hogy a gyásznap békében, har­móniában következzen el, s a ta­lálkozó szimbolikus üzenete jó­tékonyan hathatna közéletünkre is. Ez az esemény elszenvedett sérelmeink kölcsönös megérté­sének, a közös gondolkodás és cselekvés, az emberi párbeszéd iránti elkötelezettségünk, nem­zetünk iránti felelősségünk jel­képes kifejezése lehetne” - áll a mártírhalált halt miniszterelnök unokájának sajtóhoz is eljutta­tott levelében. Vízummentesség helyett szigorítás? A régi EU-országok polgárai is szigorú feltételek mellett látogathatnak az USA-ba George Bush amerikai elnök so­rozatos ígéretei ellenére úgy tű­nik, az Egyesült Államok nem ké­szül eltörölni a vízumkényszert, amely jelenleg érvényben van az Európai Unió legtöbb tagországá­val szemben. Az amerikai vízummentességi program kiterjesztését legutóbb szerdán este sürgette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság el­nöke Brüsszelben, azon a tanács­kozáson, amelyet Nancy Pelosival, az amerikai képviselőház elnöké­vel folytatott. Jelenleg a 27 tagál­lamból csupán az egykori tizen­ötök - Görögország kivételével -, illetve a 2004 után csatlakozott or­­­­szágok közül egyedül Szlovénia polgárai látogathatnak vízum nél­kül az Egyesült Államokba, maxi­mum 90 napos időtartamra. Az érintett államok szorgalmazására az Európai Unió többször kérte a megkülönböztetés beszüntetését. George Bush amerikai elnök több­ször ígéretet tett a kérdés rendezé­sére, s a washingtoni kongresszus meg is kezdte az ügy kapcsán ki­dolgozott törvénytervezet vitáját. A mostani brüsszeli megbeszélé­sen az amerikai képviselőház elnö­ke érdemben nem foglalt állást, csak annyit mondott, hogy „elviszi az üzenetet” Washingtonba. Sajtóértesülés szerint a 2004 után csatlakozott országoknak be kell érniük vízumkönnyítéssel a ví­zummentesség helyett, ráadásul ebben a kedvezményben is csupán néhány állam - várhatóan Észtor­szág, Csehország, Lengyelország és Magyarország - részesül, legha­marabb 2008 végétől. Ugyanakkor az amerikai tör­vényhozásban érlelődő törvény szigorítaná a jelenleg vízummen­tességet élvező uniós tagállamok lakóinak a beutazását is. Annak el­lenére, hogy a tervezet a hivatalos nyilatkozatok szerint az EU-val szembeni vízumkényszer eltörlé­séről szól, a jogszabálytervezet - amelyet várhatóan ez év végén fo­gad el a kongresszus - négy köte­lező és három erősen ajánlott fel­­­­tétel teljesítéséhez kötné a beuta­sí­tást. Az uniós polgároknak többek­­ között a tengeren túli látogatás­­ előtt két héttel elektronikus úton beutazási engedélyt kell kérniük az illetékes amerikai hatóságtól. Mindent összevetve a készülő tör­vény már nem a vízummentesség kiterjesztéséről szól majd az új tag­államok esetében, hanem vala­mennyi EU-tag számára a vízum­­kényszer visszaállításáról. ■ Isancy Pelosi házelnök kivágta magát: ő csak üzenetvivő Slota szerint Sólyom szélsőséges ■ MN­ Szélsőségesnek nevezte a magyar államfőt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tegna­pi pozsonyi sajtóértekezletén. Slota szerint Sólyom László szél­sőséges magatartását az bizonyítja, hogy pártolja a határon túli ma­gyarok autonómiatörekvéseit. Va­jon nem politikai szélsőséget bizo­­nyít-e az, hogy a magyar köztársa­sági elnök pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit? - tette fel a kérdést a magyarellenes indulatairól elhíresült szlovák kor­mánykoalíciós párt elnöke, utalva Sólyom László május 18-án el­hangzott álláspontjára. Sólyom László a Határon túli magyarság a XXI. században című konferencia­­sorozat harmadik találkozóján Bu­dapesten arról beszélt, hogy a szomszéd népeknek is szembe kell nézniük a saját történelmükkel. A magyarellenes indulatairól el­híresült Szlovák Nemzeti Párt tag­ja a Robert Fico vezette három­párti kormánykoalíciónak. Slota a Magyar Koalíció Pártjának kör­nyezetéből származó, meg nem erősített értesüléseire hivatkozva közölte, hogy Matina Hedvig­­ a Nyitrán megvert, a szlovák rend­őrség szerint azonban csak kitalált történetet előadó csallóközi ma­gyar diáklány­­ elhagyni készült Szlovákiát. Elmondta: valakik azt tervezték, hogy a lány felszólal az Európai Parlamentben, utána pe­dig a büntetőjogi felelősség elől menekülve az Egyesült Államokba távozik és ott menedékjogot kér. További “magyarveszélyt” jelent Slota szerint az, hogy az egyik kas­sai magyar iskola végzős diákjai a Magyar Királyságot (Uhorsko) áb­rázoló térképet használtak az osz­tálytabló alapjául. Amikor ilyen térképre ragasztották fel fotóikat, megmutatták, hogy valójában mi­lyen szellemben nevelik őket - hangoztatta Slota. ■ Slota már kormányra kerülésével rontotta a magyar-szlovák viszonyt Zoellick a Világbanknál: új remények * ■ np/miiEin_________________ Az intézmény tragikus időszakot élt át, felgyülemlett az aggodalom és a düh, a múlton azonban túl kell tenni magunkat - fogalmazott a Fehér Házban Robert Zoellick, miután George Bush elnök hivata­losan is bejelentette, hogy az Egye­sült Államok a volt külügyminisz­ter-helyettest jelöli a Világbank el­­­­nöki posztjára. Bush Zoellick ta­pasztalatát, a külföldön is megnyil­vánuló bizalmat és támogatást hangsúlyozta, valamint azt, hogy a jelölt mélyen elkötelezett a Világ­bank küldetése iránt. Zoellick el­mondta, hogy találkozót kezdemé­nyezett a bank igazgatótanácsának tagjaival. Terveiről részletesen nem beszélt, de jelezte, hogy erő­sen hisz a Világbank küldetésében, a szegénység leküzdésében vagy legalábbis visszaszorításában világ­szerte. Zoellick jelölése pozitív fo­gadtatásban részesült jó néhány európai országban, így mindenki biztosra veszi, hogy a Világbank 24 tagú igazgatótanácsa elfogadja a je­lölést. A jelenlegi elnöknek, Paul Wolfowitznak azért kell távoznia, mert különböző előnyökhöz juttat­ta barátnőjét. ■ Békések és békétlenek ■ I­­I.__________.________ Irak a világ legbékétlenebb or­szága az Economist Intelli­gence Unit (EIU) Londonban közzétett világranglistáján, amely Magyarországot és Ro­mániát a legbékésebb országok közé sorolja. A világ egyik leg­nagyobb gazdasági-politikai elemzőközpontja Global Peace Index (globális békemutató) néven állította össze az első ilyen jellegű összehasonlító fel­mérést. A listára felvett - a vi­lág össznépességének 95 száza­lékát, szárazföldi területének kétharmadát adó - 121 ország békés vagy békétlen jellegét az EIU kéttucatnyi, különböző súlyozással ellátott részindex alapján határozta meg. A leg­fontosabbak: a politikai stabili­tás, az erőszakba torkolló meg­mozdulások valószínűsége, a szomszédos országokkal fenn­tartott viszony, a belső és külső fegyveres konfliktusok száma, a GDP-arányos katonai kiadások mértéke, a 100 ezer lakosra ju­tó emberölések száma, a bebör­­tönzöttek aránya, az erőszakos bűncselekmények elterjedtsé­ge, a fegyverexport súlya a gaz­daságban és a 100 ezer lakosra jutó nehézfegyverek száma. Mindezek alapján Norvégia bi­zonyult a legbékésebbnek 1 357 ponttal, Irak ugyanakkor a leg­magasabb - vagyis legrosszabb - indexet kapta: 3 437 pontot. Az EIU által összeállított elem­zés szerint egyértelműen meg­állapítható, hogy a kicsi, stabil és demokratikus országok a legbékésebbek. A lista első húsz helyezettjéből 15 nyugat- és közép-európai demokrácia, a legtöbbjük az EU tagja. Ma­gyarország a 18. helyen áll 1 575 ponttal, megelőzve a Románi­át, Lengyelországot, Észtor­szágot és Litvániát. Románia a 26-ik a békés országok sorában 1 682 ponttal. ■

Next