Új Magyar Szó, 2007. június (3. évfolyam, 104-124. szám)

2007-06-05 / 106. szám

maszol.ro Még működik a finomító Gyakorlatilag öt hónapba is be­letelik, míg a pitegu­-i Arpechim finomító teljesen le­áll, s az első három hónapban gyakorlatilag a berendezések zavartalanul működhetnek, ez derül ki a finomítót üzemeltető Petrom és az Arpechim kör­nyezetvédelmi engedélyét fel­függesztő környezetvédelmi ügynökség megállapodásából, tudósít a Newsrn hírügynök­,­ség. A bezárás és a berendezé­sek konzerválásának menetére ugyanis most egy ütemtervet dolgoz ki egy erre szakosodott cég, s ezt valószínűleg csak szeptembertől kell alkalmazni. A szakértői tanulmány elké­szültéig azonban a Petrom gya­korlatilag időt kap arra, hogy a környezetvédelmi engedély fel­függesztését eredményező hiá­nyokat pótolja, többek között az öt kifogásolt tartályt bizton­ságosabbá tegye. Az Arpechim környezetvé­delmi engedélyének felfüg­gesztése ellen emelte fel a sza­vát Theodor Stolojan, az el­nökhöz hű liberális demokraták vezetője, aki szerint politikai háttere van az ügynek. A Băsescu környezetébe tartozó politikusok attól tartanak, hogy az Arpechim bezárása esetén az elnök baráti köréhez tartozó vállalkozók, akik a Bukarest- Ploieşti autópálya egyes szaka­szait építik, az aszfalt beszerzé­sénél ki lennének szolgáltatva a Rompetrolnak, amely a nagy ellenfél, Dinu Patriciu liberális üzletember tulajdona. Felszámolták az ARO gyárat A câmpulungi üzem helyén ipari parkot tervez a helyhatóság A felszámolóbiztos csak a hitelezők egy részét tudja kifizetni az Aro terepjárógyár eszközeinek eladásából szánt pénzből. fa Összesen mintegy 63,5 millió le­jért, vagyis kevesebb mint 20 mil­lió euróért kelt el a câmpulungi üzem öt külön árverésen értékesí­tett aktívája, s ez az összeg csak részben fedezi a gyár adósságát, amely tavaly októberben 90 mil­lió lejt tett ki. A legnagyobb érté­kű eszköz az Aro központi terme­lési egysége, 47 hektárnyi terület­tel és a terepjárógyártási szaba­dalmakkal 53,3 millió lejért talált gazdára. Az új tulajdonos, Nicolae Christopher Raţiu, a hí­res parasztpárti politikus, Ion Rafiu fia azonban nem valószínű, hogy újraindítja a terepjárógyár­tást. Üzlettársa Călin Husar úgy véli, hogy az Aro gyárat a jelenle­gi piaci körülmények között már nem lehet feltámasztani, legfel­jebb az alkatrészgyártást lehet új­raindítani. Azt sem titkolta, hogy ingatlanfejlesztési szándékkal vá­sárolták meg az üzemet, amely­nek területén esetleg szálloda­komplexumot létesítenének. A két üzletember által irányított Landmark Management a május elején rendezett második ver­senytárgyaláson szerezte meg az Aro központi termelési bázisát, amelynek négyzetméteréért mindössze 35 eurós árat fizetett. Az is igaz, hogy az első verseny­­tárgyalásra, ahol a kikiáltási ár még 76 millió lej volt, egyetlen cég sem jelentkezett, s a második árverésre sem jött szakmai befek­tető, amely az autóiparban lett volna érdekelt. Az a tény, hogy egy inkább ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó cég vásárolta meg a gyárat, a helyi önkormányzatot is zavarja, amely egy ipari park létre­hozását ajánlja, hogy nagyobb, munkahelyteremtő beruházások jöhessenek létre az autóipari gyár bezárása után nagyobb munkanél­küliséggel küszködő vidéken. Az Aro üzemét több alkalommal is si­kertelenül próbálták privatizálni, míg végül 2003-ban John Perez amerikai üzletember vásárolta meg, aki a privatizációs szerződés ellenére értékesítette üzemegysé­geket, a gyárat pedig csődbe jut­tatta. A felszámolás után a 150 hi­telező együtt pénzének mintegy kétharmadát kaphatja vissza. K.L. I. Most már az utolsó csavart is eladták a terepjárógyárból - metanol, formaldehid és ezek származékai * E1 típusú, ureoformaldehid alapú műgyanták - bioüzemanyagok - finomvegyipari termékek - polietilén- és PTFE-származékok Aleea Uzinei nr. 8, 505700, Oras Victoria, Brasov, Romania, Tel.: +40/268-241120; 241 636; fax.: +40/268-241800; 242 484; E-mail: sales@viromet.ro; www.viromet.ro //et #*■ -■ GAZDASÁG 2007. június 5., KEDD, Új Magyar Szó Nőtt a nettó átlagfizetés Áprilisban az országos bruttó átlagbér elérte az 1387 lejt, a nettó fizetés pedig az 1027 lejt, jelentette be tegnap az Országos Statisztikai Intézet. A bérek az év negyedik hónapjában átlagosan 1,7 százalékkal emel­kedtek, elsősorban a húsvéti prémiumnak köszönhe­tően. Éves viszonylatban a béremelkedés 22,4 száza­lékos volt, ami az infláció szintjét is figyelembe véve 18 százalékos reálbér-növekedést jelent. A mostani bérek vásárlóértéke egyébként 8 százalékkal nagyobb, mint - a kilencvenes évek nagy inflációja előtt - 1990 októberében volt. A legjobban kereső banki tisztvise­lők átlagfizetése már az országos nettó bér háromszo­rosához közelít, elérve a havi 3002 lejt, míg a legke­vesebbet a faipari dolgozók vihettek haza, mindössze 572 lejt. Áprilisban a legnagyobb mértékben a vízi szállításban tevékenykedők bére emelkedett, de nem panaszkodhattak a közúti szállítók, a turisztikai ügy­nökségek alkalmazottai és a bányászok sem. PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (június 4.) Valutaárfolyam (BNR) euró (EUR) 3,2605 - 0,0043 dollár (USD) 2,4217 - 0,0079 100 forint (HUF) 1,3058 + 0,0005­­ gramm arany 52,2035 + 0,4473­­-7­ mil.. n­vcSS Szebeni Árutőzsde EUR június 3,2686 ■■■ BÉT-index 8735,91 ++0,41% Forgalom 114,39 mil. RON 35,08 mil. EUR Top 5 részvények SIF3 Brassó 2,3600 R0N +1,72% Román Fejlesztési Bank­­ BRD 24,4000 RON -0,81% Transilvania Bank Kolozsvár 0,7850 RON +0,55% SIF5 Craiova 3,5900 ROl­l +1,27% SIF4 Bukarest 2,4400 RON +1,35% Tízmillió euró Hogyan lehet 19 perc alatt a ro­mán tőzsdén 10 millió eur­ót ke­resni, teszik fel a kérdést a kor­­r­upcióellenes ügyészségre hivat­kozva egyes hazai sajtóforrások, köztük erdélyi magyar lapok is. A válasz elég egyértelmű: sehogy. De az álhír elterjesztése éppen elég ahhoz, hog­y az érintettet gyanúba keverjék. Bár az ügyészség már tagadja, hogy az információ tőlük származott vol­na, az álhír valójába­n egy jól megszervezett hangulatkelő in­formációs kampány része. A saj­tótermékeket pedig alaposan beetették, kihasználva azt, hogy újságíróink jelentős részének még csak eszébe sem jut, hogy ellen­őrizze a gyanító információkat. Pedig most, mégpedig Verestóy Attila szenátor állítólagos mese­beli tőzsdei nyeresége kapcsán elég lett volna csak a Bukaresti Értéktőzsde mindenki számára nyilvános honlapját kinyitni és az ominózus napon, 2006. már­cius 28-én lebonyolított tranzak­ció értékét megnézni. Egy rövid fejszámolás után kiderült volna, hogy az öt befektetési vállalat (SIE) részvényeivel aznap a teljes forgalom 16,15 millió lej, vagyis 4,58 millió euró volt. Az ügyé­szek azt sejttetik, hogy az aznapi 8 százalékos esést használta ki a szenátor. Ez elméletileg, azt je­lentené, hogy az érintett előbb a maximális áron 2,38 millió euró értékben adott volna el részvé­nyeket, ahhoz, hogy a kereskedés felfüggesztése előtt -feltéve, hogy még azt is tudta, hogy a rész­vénykereskedést a képviselőház döntése után pont 19 perccel fogja a tőzsde felfü­ggeszteni - az egész pakettet 2,20 millió eur­óért vásá­rolja vissza. A maximális elérhe­tő nyereség így elméletileg mind­össze 180 ezer­ euró, persze, felté­ve, hogy a tőzsde többi mintegy 30 ezer aktív szereplője tétlenül nézi, hogy a szenátor előbb elad, majd csak ő vásárol. Hol van még akkor is a 180 ezer euró is a 10 milliótól. Egyébként, ha vala­ki megnézi a politikus a Szenátus honlapján lévő idei vagyonnyilat­kozatának a tőzsdei kereskedések­re vonatkozó részét - amit bró­kercég állított össze -, kiderül, hogy 2006-ban a portfóliógyara­­podás a SIF-részvényekre vetítve csak 23 százalékos volt, miközben a tavaly az egész piac 22 száza­lékkal, a SIF-részvények énéke pedig 32 százalékkal nőtt. A vagyonkén állás alapján Verestóy Attila részvényekből származó teljes leadózott tavalyi egész évi nyeresége - még a jelenleg 20 millió eurós részvényportfolióra - sem haladta meg a 2,8 millió eurót. Az még rendben van, hogy az álhíreket elindítók hiányoztak a matematika órákról, sőt nem is­merik a tőzsde működési mecha­nizmusait, de az már aggasztó, hogy az államfői utalás alapján kákán is csomót kereső buzgámó­­csing ügyész nem ismeri a leg­főbb törvényt, a román alkot­mányt, s nem tudja, hogy az or­szág parlamentje kétkamarás, s amikor a képviselőház tárgyal egy jogszabályt, ott szenátorok nem szoktak se felszólalni, se szavazni. Králik Lóránd

Next