Új Magyar Szó, 2007. július (3. évfolyam, 125-146. szám)
2007-07-17 / 136. szám
2007. július 17., kedd ! Vízbe fektetett eurómilliárdok Hét év alatt 4,5 milliárd eurót kap Románia környezetvédelmi projektekre Tizenöt megyében léptet életbe már elkészült projekteket idéntől a Környezetvédelmi Minisztérium, melyeknek értéke eléri a 270 millió eurót - ez az összeg a 2007-ben Romániának szánt stratégiai alapok környezetvédelemre fordított része. Mihály László_____________ A Környezetvédelmi Operatív Program (KOP) alapján környezetvédelmi projektekre Románia a 2007- 2013 közötti időszakban az európai pénzalapokból megközelítőleg 4,5 milliárd eurót hívhat le, jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Korodi Attila környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Ugyanezekre a projektekre a román állam 1 milliárd euró értékű társfinanszírozást nyújt. Ivóvíz- és szennyvízhálózatok korszerűsítésére tíz megye-Tulcea, Călăraşi, Giurgiu, Teleorman, Olt, Gorj, Brassó, Szeben, Kolozs és Szilágy - kap támogatást, s Brassó kivételével valamennyiben már el is lehet kezdeni a munkálatokat. Támogatásban részesül ugyanakkor négy hulladékgazdálkodási projekt Giurgiu, Vrancea, Máramaros és Beszterce-Naszód megyékben, valamint Hargita és Kovászna megye közös hulladékgazdálkodási projektje, ez utóbbi, Giurgiuval együtt, még várat magára, ugyanis az érintett megyékben még nem született döntés arról, hol létesítik majd a végleges hulladéktárolókat. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint az ivóvíz- és szennyvízhálózatok korszerűsítését és bővítését célzó regionális vagy megyei projektekre 3,27 milliárd euró hívható le, ez az összeg a megszerezhető támogatás összértékének 60 százalékát jelenti. Az integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítését és a szennyezett területek rehabilitációját célzó projektekre 1,17 milliárd euró áll rendelkezésre. Székelyudvarhely ellenben kiesik ebből a támogatásból, ugyanis itt korábban magántőkéből építettek saját tárolót. Összesen 458 millió euró hívható le azokra a projektekre, amelyek a városi távfűtési rendszerek korszerűsítését célozzák meg, annak érdekében, hogy kevesebb olyan anyagot bocsássanak ki, amelyek szennyezik a levegőt. A védett övezetek hatékony gazdálkodását, a biodiverzitás csökkenésének megállítását, valamint a természeti források kiapadásának megelőzését célzó projektekre ugyanakkor 215 millió eurót lehet megpályázni. Hangsúlyozott figyelmet kapnak a Natura 2000 hálózatba besorolt területek menedzsmentjére vonatkozó projektek. Árvízvédelmi, valamint a Fekete-tenger partvidékek eróziójának a csökkentését célzó projektekre 329 millió euró hívható le. Emellett a pályázatok előkészítésére, a projektek megvalósításának felügyeletére, valamint tájékoztató és információs tevékenységekre 174 millió euró áll rendelkezésre. Lapunknak nyilatkozva Korodi hozzátette, Romániának ebben az évben 270 millió euró leszerződési kötelezettsége van. Eszerint ekkora összegre kell projekteket letennie az országnak, ezt pedig 2010-ig el is kell költeni. Jövőben viszont új kötelezettséget vállal Románia, amelynek 2011-ben jár le a határideje, ugyanígy a további években is, hogy 2016-ig sikerüljön befejezni valamennyi projektet. „A környezetvédelmi, a szállítási program után a legnagyobb keretösszegű operatív program, ezen belül 4,5 milliárd euró támogatást kapunk, önrésszel együtt pedig 5,5 milliárd euróról beszélhetünk a elkövetkező hat évben. Ez azt is jelenti, hogy Romániában a csatlakozás időpontjától kezdődően a környezetvédelem vált az egyik legfontosabb területté, mivel ez határozza meg leginkább az ország polgárainak életfeltételét” - hangsúlyozta a tárcavezető. ◄ Korodi Attila miniszter szerint a környezetvédelem vált az egyik legfontosabb területté Fotó: Mihály László Hulladékgazdálkodás felsőfokon Temesváron tegnap mutatták be a 2005- ös Phare Program Gazdasági és Társadalmi Kohéziós alapjaiból támogatott pályázati lehetőségeket, a hulladékgazdálkodásba befektetni kívánó kis- és középvállalkozások (KKV) számára. Sorin Maxim, a Nyugati Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója kifejtette: az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyei vállalkozások 1,08 millió eurós költségvetési alapra pályázhatnak, a vissza nem térítendő pályázati támogatások összege 50-200 ezer euró között lehet. A program célja azoknak a magánvállalkozásoknak a támogatása, amelyek közvetlenül részt vesznek a hulladékgazdálkodásban, vagy tevékenységük közvetlenül befolyásolja a környezetvédelmet és hulladékgazdálkodást. A pályázó cégeknek legalább 50 százalékos önerővel kell rendelkezniük, meg kell felelniük a KKV minősítésnek, bizonyítaniuk kell, hogy legalább egy éve működnek, és nincsenek csődeljárás alatt. A pályázatok 2007. szeptember 7-ig nyújthatók be az ADR Vest temesvári ügynökségénél. Vendéglátókat képeztek Fel kell gyorsítani a faluturizmusban is a szemléletváltást K. L. I. . Már a harmadik ciklusa is lezárult a romániai magyar faluturisztikai szakemberek számára rendezett tanfolyamoknak: a kalotaszentkirályiak és a parajdiák után vasárnap a szilágysági Krasznán rendezett kurzus hallgatói is átvehették a budapesti Nemzeti Szakképzési Intézet által érvényesített, falusi vendéglátó szakképesítésről szóló oklevelet. „A tanfolyam nagyon érdekes és hasznos volt, hiszen több vendégfogadási receptet tanultunk meg. Mi eddig inkább félhivatalosan fogadtuk a vendégeket. Persze ezen mindenképpen változtatni kell, meg kell teremteni azokokat a körülményeket, amelyek a vendégfogadáshoz szükségesek, ami kiegészítő jövedelemforrás lehet, hiszen a térség lakosságának nagy része zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik” - vélekedett Pap Imre, Kraszna polgármestere, aki szintén elvégezte a kurzust és családi vállalkozásban halászcsárdát szeretne építeni a helyi tó partján. „A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium finanszírozásával, a Szülőföld Program keretéből megvalósított krasznai falusi vendéglátás tanfolyam célja, hogy hozzásegítse a falusi vendéglátókat ahhoz, hogy a vendéglátási kapacitásokat minél jobban ki tudják használni, növekedjen a térség vendéglátóegységeinek minőségi szintje, felgyorsuljon a turisztikai szemléletváltás, ami szükséges ahhoz, hogy a falusi vendéglátás megfeleljen a romániai, magyarországi és külföldi turisták elvárásainak” - nyilatkozta lapunknak Gérnyi Gábor, a programot finanszírozó magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A tanfolyam fő szervezője, Hanusz Árpád, a Nyíregyházi Vendéglátóipari Főiskola tanára és a magyarországi Faluturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) alelnöke úgy véli, hogy a Szilágyságban is minden adott ahhoz, hogy a falusi turizmus sikeres legyen, és megélhetést biztosítson az itt lakóknak, míg Seres Dénes képviselő, a Szilágy megyei RMDSZ- szervezet elnöke a helyi lehetőségek kihasználásának szükségességét tartotta fontosnak hangsúlyozni. „Számunkra új volt az a rengeteg tapasztalati kérdés, amelyeket a magyarországi előadók a tanfolyamon felsorakoztattak. Ezeket nyilván párosítani kell a helyi viszonyokkal, hogy mit lehet megvalósítani, s mit nem, hiszen az ő feltételeik egyelőre másak. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy az uniós csatlakozás nyomán az eltérő keretfeltételek miatti különbségek is fokozatosan megszűnnek” - értékelt Balla Ferenc szilágybagosi vállalkozó, a 44 végzős hallgató egyike. ◄ Hanusz Árpád, a Fatosz alelnöke adta át az okleveleket a végzősöknek GAZDASAG I7 HIRDETÉS 2007, WMMOSJWITBUJSISZ) AUTVÁKT transindtx