Új Magyar Szó, 2007. július (3. évfolyam, 125-146. szám)
2007-07-31 / 146. szám
2007. július 31., kedd Továbbra is megmarad a bérszakadék A Nemzeti Prognózis Hivatal (CNP) legfrissebb tanulmánya szerint 2010-ig a nyolc romániai régió közti fejlettség és a jövedelembeli különbségek a főváros kivételével nem nőnek tovább, de a lassú felzárkózási ütem miatt, csak alig érezhetően közelednek egymáshoz. Demján Levente______________ Három év múlva szerint Bukarest és környéke lesz a legfejlettebb régió, mely ugyanakkor a mostani egy főre jutó 9380 eurós bruttó hazai termékével jelen pillanatban is az országos átlag duplája fölött van, állítja a Nemzeti Prognózis Hivatal (CNP) 2010-ig érvényes regionális előrejelzése, mely a tegnap látott napvilágot. Az elemzők szerint ez a diszparitási fok a 2006-os 2,008-ról három év múlva 2,012-re fog nőni, azaz 0,3 százalékkal távolodik az országos átlagtól. 2010-ben a legelmaradottabb régió - az országos átlaghoz viszonyított 0,685-tel - továbbra is az Északkeleti Régió lesz, annak ellenére, hogy az elemzők várakozása szerint 0,7 százalékkal ez lesz a leggyorsabban felzárkózó övezet. Az egy lakosra jutó GDP-ben mért országos átlagtól az Északkeleti Régió egyelőre még 32 százalékkal van lemaradva, a Déli Régió 19 százalékkal, az olténiai 17-tel, míg a Délkeleti Régió 0,874-es értéke majdnem 13 százalékos lemaradást tükröz. Az Északnyugati Régió lemaradása mindössze 5 százalékos, viszont az előrejelzés szerint ez az érték az elkövetkező három évben 0,4 százalékkal fog nőni. Az országos állag fölötti régiók közül, a Nyugati Régió 17 százalékos „előnye” 2010-re 2,1 százalékkal fog csökkenni, de enyhén visszaesik a Központi Régió 5 százalékos átlag feletti szintje is. Bukarest elhúz a többiektől Míg a nyolc régió közti diszparitás valamelyest csökken, addig az átlagkeresetek vonzatában kifejezetten nő a különbség. A CNP szerint a legnagyobb átlagjövedelmet három év múlva is a fővárosban fogják realizálni, aminek eredményeként a mai 1345 lejes - azaz az országos átlagtól 36 százalékkal nagyobb jövedelem 2010-ben 1840 lejre nő, ami viszont akkor 38 százalékos különbséget fog jelenteni. Meglepetés viszont, hogy a 10-11 százalékos növekedés ellenére is hat másik régióban - köztük a három erdélyi régióban - az országos átlagkeresettől való jelenlegi 4-5 százalékos lemaradás (a Központi Régióban 11, Északnyugati Régióban 12 százalékos) három év alatt további 1-2 százalékkal fog nőni. A statisztikusok szerint a 2010-es 1370 lejes országos átlagjövedelemhez képest a Központi Régióban csak 1210 lej, az Észak nyugati Régióban 1234, míg a Nyugatiban 1295 lej lesz a bérszint. Változatos szerkezet A gazdasági növekedés szempontjából is a legnagyobb ütemet Bukarest diktálja, mely az idei 6,5 százalékos országos átlaghoz képest 7,6 százalékkal bővül, míg jövőre 6,6 százalékos növekedésre számíthat. A főváros és környéke egyébként a bruttó hazai termék 20 százalékát teremti elő, egy olyan gazdasági struktúrában, amelyben a mezőgazdaság mindössze 1 százalékot, az ipar 20-at, az építőipar közel 7-et, míg a szolgáltatási szektor 60 százalékot tesz ki. Regionális szempontból egyébként a GDP előállításához az Északkeleti Régió és a Délkeleti Régió 12-12 százalékkal járul hozzá, a déli 13 százalékkal, az olténiai térség mintegy 8 százalékkal, a Nyugati Régió 10-zel, az Északnyugati Régió és a Központi Régió pedig szintén 12-12-vel. A mezőgazdaság fajsúlyosabban a két legszegényebb, északkeleti és délkeleti nagytérségben szerepel, ahol is az agrárium a gazdasági struktúrán belüli 15-17 százalékos részesedése 2-4 százalékkal van az országos átlag fölött. Eltérő teljesítmény Az elemzés a fejlődési tendenciákat megyékre lebontva is közzéteszi. Az erdélyi megyék többsége az országos élmezőnyhöz tartozik az egy főre jutó bruttó hazai termék szempontjából, így 2006-ban Temes megyében 6324 euró volt az egy főre eső GDP, de Brassó (5380), Kolozs (5375) és Arad is (5513) előkelő helyet foglalt el a rangsorban. A középmezőnyben található Bihar (4716), Szatmár (3911), Maros (4613), Kovászna (4382) és Hargita (3875) megye is. A sereghajtó a tavaly Boto°ani volt, mindössze 2194 euróval. A CNP szerint ugyanakkor 2010-ben Temes megyében az egy főre jutó GDP eléri a 10 770 eurót, Kolozsban a 9312 eurót, Brassóban pedig közel 9300-at. A gazdasági növekedés eredményeként a munkanélküliségi ráta is csökkenni fog: Temes megyében például a mostani 2 százalékról várhatóan 1,6-ra, Kolozs megyében 4-ről 3,6-ra, Szilágy megyében 6-ról 5,6-ra, Aradon pedig a 3,5-ről 2,7 százalékra. A legnagyobb munkanélküliségi ráta Erdélyen belül 2010-ben Hargita és Kovászna megyében várható, ahol is a mostani, 8,3 és 8,5 százalékos szint fog egyformán 7,8 százalékra mérséklődni. A bruttó hazai termék és a munkanélküliség alakulása erdélyi megyékben és Bukarestben Bihar Kolozs Szatmár Kovászna Hargita Maros Bukarest GDP/fő 2006 (euróbán) 4716 5375 3911 4382 3875 4614 9382 GDP/fő 2010 (euróbán) 8103 9312 6963 8027 6789 7972 16530 Mrta népiségi ráta 2006-ban 2,3 4,0 3,0 8,5 8,3 4,5 2,4 Munkanekésiségi ráta 2010-ben 2,3 3,6 2,8 .......*. ........ 7,8 7,8 4,2 2,0 Forrás: Országos Prognózis Bizottság GAZDASÁG 17 Élre törnek az osztrákok A bécsi központú Vienna Insurance Group biztosítótársaság kivetette a hálóját a korábban piacvezető Asiromra is. K. L. I. Hamarosan a román biztosítási piac legnagyobb szereplőjévé válhat az osztrák Vienna Insurance Group (VIG) biztosítótársaság, amely a romániai Agras, Unita és Omniasig biztosítók tulajdonosaként megkezdte a jelenleg harmadik legnagyobb piaci szereplőnek számító Asirom felvásárlását is. A bécsi befektetői csoport máris 30 százalékkal az Asirom legnagyobb részvénycsomagot birtokló tulajdonosának számít, miután a Rasdaq értékpapírpiacon több ügyletben értékpapírokat vásárolt az eddig többségi tulajdonosnak számító Ioan Niculaétól. Az eladó valójában Niculae cége, az InterAgro volt, amely így 21 százalékra csökkentette részesedését a biztosítóban. Niculae másik cége,a ploie®ati-i Astra kőolajfinomító egyébként további 8 százalékot birtokol, míg az Állami Vagyonértékesítő Hatóság 6,4 százalékos, három külföldi off-shore cég pedig együttesen 25 százalékos értékpapírcsomaggal rendelkezik. Niculae szerint az osztrák befektetők legkorábban másfél, legkésőbb három év múlva vehetik át az Asirom fölötti ellenőrzést. Az Asirom 1991-ben jött létre a korábban monopóliumot élvező állami biztosítótársaság, az ADAS kettéosztása révén, s a feldarabolás nyomán létrejövő Astra biztosítótól eltérően az 1990-es években piacvezető volt a biztosítótársaságok versenyében. Az Asirom főleg privatizációja után veszítette el vezető helyét, s jelenleg, az első negyedévi adatok alapján a harmadik legnagyobb biztosítótársaságnak számít. Megszerzésével azonban a VIG a mostani 15 százalékról 26 százalékra növelhetné piaci részesedését, ugyanis az Asirom eredményei és bevételei csak az Omniasiggel hasonlíthatóak össze az osztrák csoport által birtokolt három cég közül. Az osztrák befektetők várhatóan nem is egyesítik egy cégbe romániai érdekeltségeiket, még akkor sem, ha teljesen átveszik az Asirom irányítását. Iulian Dumitru, az Unita elnöke ezt azzal magyarázza, hogy egy esetleges fúzióval a piaci részesedés összesített értéke visszaesne a jelenlegi értékekhez képest, amikor mind a négy biztosítótársaság saját név alatt fut. ◄ JELENTKEZZ MOST! A HELYEK SZÁMA KORLÁTOZOTT! I si fiyf ’«*♦»*«*•* 33 Csíki Hírla mm Európa szabadegyetem HIRDETÉS mk *■**«««*» UAURME SCI | Az Ymka Egyessület Az Antidrog Központ Támogatok: Városi és a helyi tanács A Kolozsvárt Fegyelembiztosító Rendőrség A KOLOZSVÁRI REPÜLŐTÉR Jg|| ?007 W 10-12 AUGUST 2007 Mfjlfcw A kábítószer elleni zene ! festi vsai t m m ■ InnfflWbH IM>H n<iy|in Fin.^Pşun TheCitoi^ence ilSÄ mmm ^ rjTv^er TÁMOGATÓINK MEDIA TÁMOGATOK: