Új Magyar Szó, 2007. augusztus (3. évfolyam, 147-169. szám)

2007-08-07 / 151. szám

2007. augusztus 7., kedd Közigazgatási leépítések? Munkatársainktól Értetlenséget okozott az helyi önkormányzati vezetők köré­ben Paul Păcuraru javaslata a közalkalmazottak leépítéséről. A munkaügyi miniszter tegnap pon­tosította hétvégi kijelentését, mi­szerint a helyi közigazgatás szint­jén 10 százalékkal kellene csök­kenteni a személyzetet. Ez el­sősorban a helyi önkormányzatok tisztviselőire vonatkozik, ahol idén jelentős mértékben - 100 ezer fővel - növekedett az alkalma­zottak száma. “Nem készült még helyzetelemzés erről - mondta a miniszter. - A tanügyi rendszert és az egészségügyet nem érinti ez a döntés, mivel ezek a területek már szabályozva vannak, sőt, munkaerőhiányban szenvednek”. Păcuraru egyébként példának hozta fel a megyei tanácsok helyzetét, ahol szó lehet a mun­kaerő-átcsoportosításról, hiszen a munkanélküliség csökkenése következtében az alkalmazottak kevesebb tisztséget látnak el, míg például a nyugdíjpénztáraknál a munkaerőhiány meghaladja a hatszázat. Megkeresésünkre Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke tegnap azt mondta lapunk­nak: pillanatnyilag a megyei testü­let tisztviselői csapatának összlét­­száma távolról sincs túlméretezve, éppen ellenkezőleg, akadnak olyan igazgatóságok, ahol szükség lenne szakképesített, főleg projekt­írásban képzett szakemberekre. „Mi csak az üres, vagy időközben megüresedett állásokra hirdettünk versenyvizsgát, nem változtatva a az intézmény szerkezeti felépíté­sén” - mondta az elnök asszony. Hozzátette, ha országos szinten a tisztviselői személyzet lét­számcsökkentése mellett dönte­nek, a Maros Megyei Tanács áll elébe, alapos helyzetértékelés alapján döntenének az új szerke­zeti alakulásokról. Munkaerő­átcsoportosításról ez esetben­ szó sem lehet, tekintettel, hogy a foglalkoztatott tisztviselők az igazgatóságok profiljához igazo­dó szakképesítéssel rendelkező személyek - mondta Lokodi. A marosvásárhelyi polgármes­teri hivatalban értesülésünk sze­rint a köztisztviselők tíz százalé­kának elbocsátása helyett a bérek befagyasztása mellett döntöttek. Tekintettel az alacsony köztisztvi­selői bérállásra, a bérek befagyasz­tását vagy csökkentését Lokodi Edit Emőke a maga területén elfo­gadhatatlannak tartja. A kevesebb több? „Jobban tudjuk szolgálni a vá­ros polgárait a jelenlegi alkalma­zotti létszámmal” - nyilatkozta az ÚMSZ-nek Bíró Rozália, Nagyvá­rad alpolgármestere. Véleménye szerint lendületből nő és igyekszik növekedni a városházi alkalma­zottak létszáma, viszont ez nem feltétlenül jár együtt a feladatkö­rök bővülésével. „A városházán akkor lenne teljesíthető akár a tíz­­százalékos leépítés, ha az a mun­kaköri leírások átgondolásával, ra­cionalizálásával is együtt járna” - fogalmazott Bíró Rozália. Tegnapi nyilatkozatában a mi­niszter rámutatott, két aprólékos elemzést akarnak végezni: egyiket központi szinten, a másikat a he­lyi önkormányzatoknál, hogy az alkalmazottak számát átláthas­sák. Jelenleg a központi közigaz­gatásban 1,4 millió munkahelyet tartanak számon. Bukarestben spóroljanak Kerekes Sándor tagadja, hogy a Kolozs megyei tanácsnál növe­kedett volna a közalkalmazottak száma. A testület alelnöke szerint hátrányosan érintené a hivatalt, ha a dolgozók tíz százalékától meg kellene válniuk. „Arányta­lanság volna, ha nálunk is elbo­csátások lennének, holott tíz éve nem bővítettük az alkalmazotti létszámot” - mondta. Szerinte vizsgálni kellene: a hivatalok be­tartják-e a közalkalmazottakra vonatkozó törvényeket, és ott szankcionálnának, ahol törvényi­leg nem indokolt az alkalmazás. Kerekes Bukarestben kezdené a létszámcsökkentést, bizonyos hatásköröket pedig ruházzanak át helyi szintre. ◄ A munkaügyi miniszter „vidéken“ spórolna Fotó: Mediafax/Bogdan Maran Temesben terjed a sertéspestis Stanik Bence_________________ ffj. Szigorított ellenőrzéseket­­ rendelt el a Csongrád me­gyei élelmiszerbiztonsági ható­ság a Temesvár környéki pestis­fertőzött sertéstelepek miatt. Fürle Csaba, a csongrádi állat­egészségügyi szervek aligazga­tója az ÚMSZ-től értesült arról, hogy a Temes megyei Egresen is kimutatták a kórt. „Még nem érkezett hivatalos figyelmezte­tés hozzánk a romániai sertés­pestis-járványról, ennek ellené­re a szokásosnál is szigorúbb el­lenőrzéseket még ezen a héten elkezdjük” - nyilatkozta Fürle Csaba. Hozzátette, nem tud ró­la, hogy az emberre nem veszé­lyes megbetegedés átterjedt vol­na magyarországi farmokra. A határtól három kilométerre fek­vő egresi gócpont a román állat­egészségügyi hatóságok ellenőr­zésein akadt fenn. Az Egyesült Államok vezető húsipari válla­lata, a Smithfield Foods helyi üzemében a teljes sertésállo­mány, húszezer állat kényszer­­vágásáról döntöttek. A Smith­­field Arad és Bihar megyében is jelen van, mind a huszonöt te­lephelyen karantént rendeltek el. Christiane Hohmann, az Eu­rópai Bizottság szóvivője beje­lentette, a Bizottság tegnap egymillió adag sertéspestist megelőző védőoltást küldött Romániának, ezzel segítve a kormányt a járvány elterjedésé­nek megakadályozásában. ◄ Egy Neumann-bolygó nem elég Horváth István Véget ért Tusnádfürdőn a har­­­­madik alkalommal megszer­vezett Neumann tábor, amelyben a középiskolások az információs társadalom kihívásaival ismerked­hetnek. Az idei Neumann-tábor­­ban a csoportépítések után elkez­dődtek a szakmai tevékenységek. A résztvevők négy csoportra oszt­va, csoportvezetők irányításával dolgozták fel a tábor első nagy té­makörét: az autópálya-építést. A nap központi kérdése: szüksége van-e Romániának autópályákra? Közös megegyezés alapján, két csoport az autópályák ellen, kettő pedig az autópályák mellett érvelt. Mindkét oldal reális tényekkel alá­támasztható érvrendszert dolgo­zott ki. Az autópálya mellett érve­lők legtöbbször az ország gazdasá­gának fejlődését, valamint a turiz­mus fellendülését kapcsolták az autópályaépítéshez, míg az építke­zések ellen érvelők a környezetre gyakorolt káros hatásokra hívták fel a figyelmet. Az ipar szükségessége, illetve annak környezetromboló hatása került napirendre a csoportmun­kákon a tábor harmadik napján. Annak ellenére, hogy a résztvevők nehéz témával találták magukat szemben, színvonalas prezentáci­ók születtek. Két csoportnak ismét az ipar mellett, kettőnek pedig az ipar ellen kellett volna érvelnie, azonban a plenárison érdekes helyzet alakult ki, mivel az összes csoport szinte teljesen azonos ál­láspontot képviselt a prezentációk bemutatásakor: valamennyi or­szágnak szüksége van iparra, az termeli az átlagember mindennapi szükségleteihez elengedhetetlen termékeket, és megélhetést bizto­sít. A napi témához kapcsolódva Korodi Attila, ezúttal már környe­zetvédelmi miniszterként, idén is előadást tartott a táborban. Beve­zetőként egy játékkal mutatott rá: az emberek mindennapi tevékeny­sége mennyire káros a környezet­re, és ilyen tempóban lassan egyet­len bolygó nem lesz elég az emberiségnek. Többek között ki­fejtette: Románia iparának “zöld­re festése”, azaz környezetbaráttá tétele mintegy 4,5 milliárd euróba kerülne. Hozzátette: az országban csak akkor beszélhetünk környe­zetbarát iparról, ha a jelenlegi elő­állítási költségek mellé hozzáte­vődnek a környezetvédelmre szánt kiadások is. A vasárnap jobbára hazautazás­sal, hivatalos táborzárással és a csoportvezetők, illetve a csopor­tok tevékenységének kiértékelésé­vel telt. Eszerint a csoportvetélke­dőn első helyet a 4. csoport nyer­te, Podraczki Tímea és Dächer Róbert vezetésével. ◄ Korodi Attila „zöldre“ festené Románia iparát A szerző felvétele TÁRSADALOMI­G Röviden Viharkód keleten Tegnap óta az ország északkeleti részén viharok pusztítanak, valamint az erős szél­­fúvás miatt Konstancán hárman életüket vesztették, amikor egy 20 méter magas je­genyét döntött rá a szél egy arra haladó személygépkocsira (képünkön). Az Orszá­gos Meteorológiai Intézet sárga kódot ren­delt el az ország központi, keleti, északke­leti és déli felében, felhívva a figyelmet ar­ra, hogy a folyóvizek szintje a figyelmezte­tő vonalig emelkedett, helyenként elérve az árvízveszély-szintet. Az előrejelzés fo­kozott légköri tevékenységet jósol, viharra, jégesőre és 50-70 km/h erősségű szélre számíthatnak Moldvában és Dobrudzsá­ban, a hegyekben pedig helyenként 80-90 km/h-s széllökések lesznek. Érkezik a támogatás Az Iskola Alapítvány Szülőföldön ma­gyarul projektirodája, a második utalás során, a napokban 32.128 gyerek után fo­lyósította a támogatást azoknak a szülők­nek, akik postán kérték az összeg kifize­tését. 5.258 gyerek után bankkártyára utalják át az összeget, ez a kérelmek fel­dolgozását követően folyamatos. A Neve­lési-oktatási, valamint tankönyv- és tan­eszköz-támogatás összege - a forint-lej bankközi átlagárfolyamának gyengülése miatt - 280 lej. Románok a tengerparton Növekedik a román tengerparton üdülők száma: 112 ezer turista töltötte a hét vé­gét különböző tengerparti településeken - ebből mindössze hatezer külföldi. A Kostanca Megyei Rendőrfelügyelőség adatai szerint a tengerparti üdülőhelyek népszerűségi lajstromát 24.700 turistával Neptun vezeti, ezt követi Costineşti 24.300, illetve Eforie 20.052 turistával. Mamaia üdülőváros szállodái színükig teltek, 20.000-nél több turistát tartanak nyilván. Jelen pillanatban a tengerparton nyaralók száma a kétszázezerhez közelít. Ez az adat azonban csak a szállodákban helyet foglaló személyeket jelöli, a ma­gánúton szállást kereső turistákat nem. Vadastetői cserkész­törzsek Honfoglaló cserkészek állomásoznak a háromszéki Vadastetőn: hét törzsbe tö­mörülve, hét vezér irányítása alatt tábo­roznak tíz napig. Történelem- és termé­szetismeret, játékok, kirándulások töltik ki a programot, melyen nappal cserkész­ruhában vagy a törzseket elkülönítő szí­nes pólókban vesznek részt, estére pedig honfoglaló magyar díszbe öltöznek. Borsos csomagilletékek Új illetékeket szabna ki az utaspog­gyászokra október 27-étől a Wizz Air diszkont légitársaság. Eszerint minden csomag után három eurót kell fizetni, ha az illetéket a helyfoglalással egy időben fizetjük be, ha ez utólag történik, a csomag ellátási ára már hat euró. A poggyászok maximális súlyát 20 kilogrammban állapította meg a tár­saság, a pluszsúly kilogrammonként nyolc eurót von maga után. Fotó: Mediafax

Next