Új Magyar Szó, 2007. augusztus (3. évfolyam, 147-169. szám)

2007-08-16 / 158. szám

2007. augusztus 16., csütörtök ) Ez még szélmalomharc Miközben a tér­ségen belül, Len­gyelország, Bul­gária és Török­ország is beindít­ja szélerőmű­­projektjeit, Romániában a befektetők még csak érdeklőd­nek a lehetősé­gek iránt. Urálik Lóránd______________ Egyelőre csak a bukaresti környezetvédelmi tárca részéről van meg az a szán­dék, hogy ösztönözze a szél­energia-termelésbe befektető cégeket. A minisztérium azonban csak szélenergia-tér­képekkel tudja segíteni, azo­kat a befektetőket, akik e terü­let iránt érdeklődnek. Európa gyorsan fejlődik Az Emerging Energy Research (EER) piackutató cég múlt hónapban Barcelo­nában bemutatott középtávú előrejelzése szerint Európa 2015-ig mindenképp megőrzi vezető helyét a szélenergia hasznosításában. A kontinens államai jelenleg a világszerte szélenergiából előállított áram 40 százalékát termelik meg, s ez az arány a további­akban is megmarad. A beépí­tett szélenergia-hasznosítási kapacitás a 2006. évi 48,4 gi­gawattról 2015-ig 130 giga­wattra emelkedik. Ez azt je­lenti, hogy átlagosan évi 9 gi­­gawattnyi új kapacitást állíta­nak üzembe. Az előrejelzés szerint Európa eoliánus ener­giából származó áramterme­lésének több mint 50 százalé­kát biztosító két ország, Spa­nyolország és Németország továbbra is hatalmas összege­ket fektet be szélerőművek építésébe. A spanyolok a kö­vetkező kilenc évben évi 2,2, a németek pedig 1 gigawattal növelik erőmű-potenciálju­kat. Európa szintjén egyéb­ként két spanyol és egy olasz energetikai cég uralja a szél­­erőművek piacát: az Iberdro­la, az Acciona, illetve az Enel. Romániában a potenciál nagy A környezetvédelmi tárca által megrendelt felmérések szerint Románia mintegy 14 gigawattos szélenergia-po­tenciállal rendelkezik, ami megközelíti a térségbeli ver­senytársakét, a bolgárokét, a lengyelekét és a törökökét. „A szélenergia hasznosítása érdekében legalább 4 m/s át­lagos sebességű légáramlatra van szükség 10 méteres ma­gasságban. Ha leszámítjuk a hegyvidéket, ahol a gyakran mostoha légköri viszonyok nagyon nehézzé teszik a szélenergiát termelő beren­dezések felszerelését és mű­ködtetését, a szélenergia Kö­­zép-Moldvában és Dobru­dzsában hasznosítható a leg­inkább” - fejtette ki koráb­ban lapunknak Korodi Atti­la, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium vezetője. A mi­niszter szerint tárcája főleg az elkészített térképekkel tudja segíteni a befektetőket, illetve a Környezetvédelmi Alap minimum 50 ezer és maximum 20 millió lej érté­kű társfinanszírozást nyújt azokra a projektekre, ame­lyek a megújuló energiák használatát célozzák meg. Egy 50 megawattos erőmű megépítése egyébként a fel­mérések szerint mintegy 120 millió lejbe, vagyis 37 millió euróba kerül, s ez 30 száza­lékos kapacitáskihasználás mellett évente 130 ezer megawattóra villamos ára­mot termelhet meg, s egy megawatt előállításának költsége 35-175 euró között mozog, ami olcsó áramot je­lent. A környezetvédelmi tárca vezetője egyébként ép­pen augusztus elején tartott sajtóértekezletén erősítette meg: a kormány elképzelé­sei szerint három év múlva már a zöld energia képezné a Romániában megtermelt áram 33 százalékát, míg ezen belül a szélenergiából előállított áram 17 százalé­kos részt képviselne. Ez gya­korlatilag azt jelentené, hogy a teljes áramtermelés 5,6 százalékát - a ma még nem létező - szélerőművek kellene biztosítsák. Mivel az energetikai stratégia szerint 2010-ben a román áramter­melés mintegy 70,6 ter­­rawattóra lesz, ebből legke­vesebb 4 terrawattórát szél­erőműveknek kellene előállí­taniuk. Ez azonban legalább 2-2,5 gigawattos kapacitású működő szélerőművet felté­telezne. Projektek még nincsenek A szélerőmű-projektek már szaporodnak a térség­ben, nálunk ellenben még nincsenek jelentkezők. A spanyol Iberdrola jelen van már Lengyelországban, sőt bolgár projektjei is vannak, Romániát azonban még nem tartja kedvező piacnak. Egyesek szerint ennek ma­gyarázata az, hogy nálunk csak a környezetvédelmi tár­ca helyez hangsúlyt a szél­energia hasznosítására, a be­fektetők Romániában nem kapnak olyan adókedvezmé­nyeket, mint már térségbeli államokban. Tény, hogy a hasonló eoliánus potenciál­lal rendelkező Bulgáriában már egy 200 megawattos erőmű épül és további há­rom, egyenként 50 mega­watt körüli kapacitást is ter­veznek üzembe helyezni, míg Lengyelországban öt projekt is beindult, összesen 175 megawattnyi kapacitást képviselve. ◄ Nálunk még a szélerőmű­-projektek is hiányoznak Megnyitották a repülőteret K. L. I. Leonard Orbán szállítási miniszter is rajta volt azon az újságírókkal zsúfolt kisrepülőgépen, amely teg­nap délután fél négykor szállt fel az otopeni-i Henri Coandă repülőtérről, ahhoz, hogy néhány perc múlva, a főváros másik repterén, a băneasai Aurel Vlaicu felújí­tott kifutószakaszán landol­jon. A reptér felújítása május 11-én kezdődött el, és valójá­ban csak október elején ér véget. Eddig a 3200 méteres hosszúságú kifutópályából csak 2200 méternyi készült el, de már ez is elegendő ah­hoz, hogy a kisebbik főváro­si repülőtér fogadni tudja a fapados járatok közepes és kisebb gépeit, így augusztus 19-től már ide érkeznek a Blue Air, a Wizz Air és a Sky Europe légjáratai, jelentette be Stefan Mladin, az Aurel Vlaicu repülőtér igazgatója. A felújítás nemcsak a kifutó­pályák burkolatát érintette, hanem a légikikötő állomá­sának épületét is, amelyet ki­bővítettek, s a korábbi négy beléptető kapu helyett ki­lenc várja a repülőgéppel utazókat, s maga az épület átalakítása is lehetővé teszi, hogy a tavalyi 700 ezer utas helyett ezentúl a reptér évi 1,2-1,3 millió utast fogad­hasson. A beruházás értéke összesen 20 millió euró. A miniszteri repülőgép meg­_____________________— érkezése után azonban Leonard Orbán tárcavezető nem tartott rögtön sajtóérte­kezletet, hanem a repülőtér végébe sietett, ahol már elő­ző nap, kedden is járt. Itt ugyanis­­ a légi közlekedés ideiglenes leállítása alatt - egy szír származású vállal­kozó, rögtön a kifutópálya szomszédságában engedély nélkül egy villát épített, amely veszélyezteti a repü­lésbiztonságot, mivel takarja a jelzőberendezéseket. Ez most még nem jelent ve­szélyt, mert még nem nyitot­ták meg teljes hosszában a kifutópályát. A miniszter már kedden le akarta bontat­­ni a villát, ellenben Voluntari község polgármesteri hivata­la - amelynek a területén a villa áll - akkor még nem ad­ta meg a bontási engedélyt. A frissen épült villa bontását csak tegnap délután öt óra után kezdték meg. ◄ A reptér ezentúl 1,3 millió utas fogadására képes Fotó: MbhiUl­ Lisz16 PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (augusztus 15.) Valutaárfolyam (BNR) euró (EUR) 3,2260 +0,0293 dollár (USD) 2,3906 +0,0365 100 forint (HUF) 1,2481 -0,0135­­ gramm arany 51,1173 +0,5811 EUR BÉT index Szebeni Árutőzsde resti Értéki n­nfrgiílv A ***»■ -'n­-'i Forgalom­ 70,95 mil. RON 21,99 mil. EUR GAZDASÁG 7 Röviden Gyengült a lej Az elmúlt napokban az amerikai másodlagos jelzá­logpiacon tapasztalható válság, valamint a tenge­rentúl kialakult likviditási gondok miatt, Közép- és Kelet-Európa országaiból jelentős mennyiségű külföl­di spekulatív tőke vonult ki, s a nagy kulcsvaluta-vá­­sárlások miatt a térség álla­mainak valutái folyamato­san gyengülnek. Tegnap a román lej 0,91 százalékot veszített értékéből, s az euróárfolyam a 3,2260-as szintre emelkedett. A len­gyel zloty esetében az ér­tékvesztés csak a tegnapi napon 1 százalék fölötti volt, míg a magyar forint­nál 1,5 százalék. A lej árfo­lyam az elmúlt három hét­ben több mint három szá­zalékkal gyengült az uniós valutához képest. Keresett luxuslakások Továbbra is óriási hiány van a luxuslakásokban a romániai ingatlanpiacon, főleg a fővárosban, illetve a nagyvárosokban, állítják az ingatlanforgalmazók. A la­kások ára Bukarestben a négyzetméterenként 1500 eurótól akár 4 ezer euróig terjedhet. Az ingatlanfor­galmazók szerint Bukarest­ben négy övezetben kere­settek a luxusingatlanok: a Dorobanţi-Kiseleff-Primă­­verii, a Băneasa-Pipera, a Domenii-Floreasca-Şcoala Herăstrău és a Cotroceni zónában. Újrahasznosított mobiltelefonok Több mint 3250 kiszupe­­rált mobiltelefont és 163 ki­­lónyi telefontartozékot gyűjtött össze a hulladék­hasznosítási akciójában a Vodafone Románia. A leg­több használt telefont a brassóiak, bukarestiek, ma­rosvásárhelyiek, craiova­­iak, kolozsváriak, temesvá­riak, ploieşti­ek, csíkszere­­daiak, konstancaiak és gyulafehérváriak adták le a Vodafone kirendeltségei­nél. A begyűjtött telefonok 67 százalékát a mobiltele­fon-társaság szakemberei felújítják, s ezeket a harma­dik világ országaiban érté­kesítik, míg a készülékek 33 százalékát teljesen szét­szerelték, és ezekből csak néhány alkatrészt hasznosí­tottak. A legtöbb leadott készülék Nokia, Ericsson, Motorola, Bosch, Siemens és Alcatel márkájú volt. HIRDETÉS A Gyilkosló Szövetkezeti Társaság 2007. aug. 20-án de. 12 órakor nyilvános árverést szervez Helyszín: Gyergyószentmiklós, Fürdő utca 16. szám, a cég székhelye. Értékesítésre kerül: 238 m2 kereskedelmi felület Gyergyószentmiklós, Bucsin negyed 25/D. szám alatt. Az árverésen részt vehetnek mindazon természetes vagy jogi személyek, akik 2007. aug. 20-án de. 10 óráig lefizetik a cég pénztárába a 3500 lej garanciát, valamint az 1000 lej részvételi díjat. Bővebb felvilágosítás: Tel/Fax: 0266-364 225; Mobil: 0744 701954; E-mail: office(g)lacu-rosu.ro

Next