Új Magyar Szó, 2007. augusztus (3. évfolyam, 147-169. szám)
2007-08-16 / 158. szám
2007. augusztus 16., csütörtök ) Ez még szélmalomharc Miközben a térségen belül, Lengyelország, Bulgária és Törökország is beindítja szélerőműprojektjeit, Romániában a befektetők még csak érdeklődnek a lehetőségek iránt. Urálik Lóránd______________ Egyelőre csak a bukaresti környezetvédelmi tárca részéről van meg az a szándék, hogy ösztönözze a szélenergia-termelésbe befektető cégeket. A minisztérium azonban csak szélenergia-térképekkel tudja segíteni, azokat a befektetőket, akik e terület iránt érdeklődnek. Európa gyorsan fejlődik Az Emerging Energy Research (EER) piackutató cég múlt hónapban Barcelonában bemutatott középtávú előrejelzése szerint Európa 2015-ig mindenképp megőrzi vezető helyét a szélenergia hasznosításában. A kontinens államai jelenleg a világszerte szélenergiából előállított áram 40 százalékát termelik meg, s ez az arány a továbbiakban is megmarad. A beépített szélenergia-hasznosítási kapacitás a 2006. évi 48,4 gigawattról 2015-ig 130 gigawattra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évi 9 gigawattnyi új kapacitást állítanak üzembe. Az előrejelzés szerint Európa eoliánus energiából származó áramtermelésének több mint 50 százalékát biztosító két ország, Spanyolország és Németország továbbra is hatalmas összegeket fektet be szélerőművek építésébe. A spanyolok a következő kilenc évben évi 2,2, a németek pedig 1 gigawattal növelik erőmű-potenciáljukat. Európa szintjén egyébként két spanyol és egy olasz energetikai cég uralja a szélerőművek piacát: az Iberdrola, az Acciona, illetve az Enel. Romániában a potenciál nagy A környezetvédelmi tárca által megrendelt felmérések szerint Románia mintegy 14 gigawattos szélenergia-potenciállal rendelkezik, ami megközelíti a térségbeli versenytársakét, a bolgárokét, a lengyelekét és a törökökét. „A szélenergia hasznosítása érdekében legalább 4 m/s átlagos sebességű légáramlatra van szükség 10 méteres magasságban. Ha leszámítjuk a hegyvidéket, ahol a gyakran mostoha légköri viszonyok nagyon nehézzé teszik a szélenergiát termelő berendezések felszerelését és működtetését, a szélenergia Közép-Moldvában és Dobrudzsában hasznosítható a leginkább” - fejtette ki korábban lapunknak Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium vezetője. A miniszter szerint tárcája főleg az elkészített térképekkel tudja segíteni a befektetőket, illetve a Környezetvédelmi Alap minimum 50 ezer és maximum 20 millió lej értékű társfinanszírozást nyújt azokra a projektekre, amelyek a megújuló energiák használatát célozzák meg. Egy 50 megawattos erőmű megépítése egyébként a felmérések szerint mintegy 120 millió lejbe, vagyis 37 millió euróba kerül, s ez 30 százalékos kapacitáskihasználás mellett évente 130 ezer megawattóra villamos áramot termelhet meg, s egy megawatt előállításának költsége 35-175 euró között mozog, ami olcsó áramot jelent. A környezetvédelmi tárca vezetője egyébként éppen augusztus elején tartott sajtóértekezletén erősítette meg: a kormány elképzelései szerint három év múlva már a zöld energia képezné a Romániában megtermelt áram 33 százalékát, míg ezen belül a szélenergiából előállított áram 17 százalékos részt képviselne. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a teljes áramtermelés 5,6 százalékát - a ma még nem létező - szélerőművek kellene biztosítsák. Mivel az energetikai stratégia szerint 2010-ben a román áramtermelés mintegy 70,6 terrawattóra lesz, ebből legkevesebb 4 terrawattórát szélerőműveknek kellene előállítaniuk. Ez azonban legalább 2-2,5 gigawattos kapacitású működő szélerőművet feltételezne. Projektek még nincsenek A szélerőmű-projektek már szaporodnak a térségben, nálunk ellenben még nincsenek jelentkezők. A spanyol Iberdrola jelen van már Lengyelországban, sőt bolgár projektjei is vannak, Romániát azonban még nem tartja kedvező piacnak. Egyesek szerint ennek magyarázata az, hogy nálunk csak a környezetvédelmi tárca helyez hangsúlyt a szélenergia hasznosítására, a befektetők Romániában nem kapnak olyan adókedvezményeket, mint már térségbeli államokban. Tény, hogy a hasonló eoliánus potenciállal rendelkező Bulgáriában már egy 200 megawattos erőmű épül és további három, egyenként 50 megawatt körüli kapacitást is terveznek üzembe helyezni, míg Lengyelországban öt projekt is beindult, összesen 175 megawattnyi kapacitást képviselve. ◄ Nálunk még a szélerőmű-projektek is hiányoznak Megnyitották a repülőteret K. L. I. Leonard Orbán szállítási miniszter is rajta volt azon az újságírókkal zsúfolt kisrepülőgépen, amely tegnap délután fél négykor szállt fel az otopeni-i Henri Coandă repülőtérről, ahhoz, hogy néhány perc múlva, a főváros másik repterén, a băneasai Aurel Vlaicu felújított kifutószakaszán landoljon. A reptér felújítása május 11-én kezdődött el, és valójában csak október elején ér véget. Eddig a 3200 méteres hosszúságú kifutópályából csak 2200 méternyi készült el, de már ez is elegendő ahhoz, hogy a kisebbik fővárosi repülőtér fogadni tudja a fapados járatok közepes és kisebb gépeit, így augusztus 19-től már ide érkeznek a Blue Air, a Wizz Air és a Sky Europe légjáratai, jelentette be Stefan Mladin, az Aurel Vlaicu repülőtér igazgatója. A felújítás nemcsak a kifutópályák burkolatát érintette, hanem a légikikötő állomásának épületét is, amelyet kibővítettek, s a korábbi négy beléptető kapu helyett kilenc várja a repülőgéppel utazókat, s maga az épület átalakítása is lehetővé teszi, hogy a tavalyi 700 ezer utas helyett ezentúl a reptér évi 1,2-1,3 millió utast fogadhasson. A beruházás értéke összesen 20 millió euró. A miniszteri repülőgép meg_____________________— érkezése után azonban Leonard Orbán tárcavezető nem tartott rögtön sajtóértekezletet, hanem a repülőtér végébe sietett, ahol már előző nap, kedden is járt. Itt ugyanis a légi közlekedés ideiglenes leállítása alatt - egy szír származású vállalkozó, rögtön a kifutópálya szomszédságában engedély nélkül egy villát épített, amely veszélyezteti a repülésbiztonságot, mivel takarja a jelzőberendezéseket. Ez most még nem jelent veszélyt, mert még nem nyitották meg teljes hosszában a kifutópályát. A miniszter már kedden le akarta bontatni a villát, ellenben Voluntari község polgármesteri hivatala - amelynek a területén a villa áll - akkor még nem adta meg a bontási engedélyt. A frissen épült villa bontását csak tegnap délután öt óra után kezdték meg. ◄ A reptér ezentúl 1,3 millió utas fogadására képes Fotó: MbhiUl Lisz16 PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (augusztus 15.) Valutaárfolyam (BNR) euró (EUR) 3,2260 +0,0293 dollár (USD) 2,3906 +0,0365 100 forint (HUF) 1,2481 -0,0135 gramm arany 51,1173 +0,5811 EUR BÉT index Szebeni Árutőzsde resti Értéki nnfrgiílv A ***»■ -'n-'i Forgalom 70,95 mil. RON 21,99 mil. EUR GAZDASÁG 7 Röviden Gyengült a lej Az elmúlt napokban az amerikai másodlagos jelzálogpiacon tapasztalható válság, valamint a tengerentúl kialakult likviditási gondok miatt, Közép- és Kelet-Európa országaiból jelentős mennyiségű külföldi spekulatív tőke vonult ki, s a nagy kulcsvaluta-vásárlások miatt a térség államainak valutái folyamatosan gyengülnek. Tegnap a román lej 0,91 százalékot veszített értékéből, s az euróárfolyam a 3,2260-as szintre emelkedett. A lengyel zloty esetében az értékvesztés csak a tegnapi napon 1 százalék fölötti volt, míg a magyar forintnál 1,5 százalék. A lej árfolyam az elmúlt három hétben több mint három százalékkal gyengült az uniós valutához képest. Keresett luxuslakások Továbbra is óriási hiány van a luxuslakásokban a romániai ingatlanpiacon, főleg a fővárosban, illetve a nagyvárosokban, állítják az ingatlanforgalmazók. A lakások ára Bukarestben a négyzetméterenként 1500 eurótól akár 4 ezer euróig terjedhet. Az ingatlanforgalmazók szerint Bukarestben négy övezetben keresettek a luxusingatlanok: a Dorobanţi-Kiseleff-Primăverii, a Băneasa-Pipera, a Domenii-Floreasca-Şcoala Herăstrău és a Cotroceni zónában. Újrahasznosított mobiltelefonok Több mint 3250 kiszuperált mobiltelefont és 163 kilónyi telefontartozékot gyűjtött össze a hulladékhasznosítási akciójában a Vodafone Románia. A legtöbb használt telefont a brassóiak, bukarestiek, marosvásárhelyiek, craiovaiak, kolozsváriak, temesváriak, ploieştiek, csíkszeredaiak, konstancaiak és gyulafehérváriak adták le a Vodafone kirendeltségeinél. A begyűjtött telefonok 67 százalékát a mobiltelefon-társaság szakemberei felújítják, s ezeket a harmadik világ országaiban értékesítik, míg a készülékek 33 százalékát teljesen szétszerelték, és ezekből csak néhány alkatrészt hasznosítottak. A legtöbb leadott készülék Nokia, Ericsson, Motorola, Bosch, Siemens és Alcatel márkájú volt. HIRDETÉS A Gyilkosló Szövetkezeti Társaság 2007. aug. 20-án de. 12 órakor nyilvános árverést szervez Helyszín: Gyergyószentmiklós, Fürdő utca 16. szám, a cég székhelye. Értékesítésre kerül: 238 m2 kereskedelmi felület Gyergyószentmiklós, Bucsin negyed 25/D. szám alatt. Az árverésen részt vehetnek mindazon természetes vagy jogi személyek, akik 2007. aug. 20-án de. 10 óráig lefizetik a cég pénztárába a 3500 lej garanciát, valamint az 1000 lej részvételi díjat. Bővebb felvilágosítás: Tel/Fax: 0266-364 225; Mobil: 0744 701954; E-mail: office(g)lacu-rosu.ro